Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
1989. június 22., csütörtök Somogyi Néplap 3 KÖLTSÉGVETÉS, ÁLLAMHÁZTARTÁS Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése El Á DONNER Ál EN SZÜLŐHELYEM Azt találtam, amit vártai Kaposvári beszélgetés Király Bélával A múlt évi költségvetés végrehajtásáról, az állam- háztartási reformkoncepcióról, valamint az adóreform korszerűsítéséről tanácskozott szerdán az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága a Kereskedelmi Minisztérium Dorottya utcai tanácstermében. A költségvetéssel kapcsolatos írásos előterjesztésekhez Paitkó András pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: bár a költségvetési jelentés végső számai közel állnak a tervezett értékekhez, a feszültségeket, amelyek az idén kerültek felszínre, már magukban hordozták. Pozitívumként értékelte, hogy javult a fizetési mérleg — az ország adóssága nem növekedett olyan viharos gyorsasággal, mint korábban — s általában jobb az előző évinél a vállalatok jövedelmezősége is, a részletes elemzés nagyon sok anomáliára rámutat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például, hogy a vállalatok jövedelmezősége nép- gazdasági szinten nem egyenletes mértékben javult; növekedett a differenciálódás, nagyon sok vállalatnál a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű a veszteség. A szóbeli kiegészítést követő vitában Polgárdi József (Pest megye) kijelentette: a költségvetésről szóló jelentést nem tudja elfogadni. Az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Gombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár elsősorban a gazdaságban végbement idei folyamatokról tájékoztatta a képviselőket. Az utóbbi napokban a közvélemény mind többet foglalkozik azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a hagyományos aratáskezdés, Péter-Pál napján demonstrációt szerveznek. Jogos követeléseik teljesítése érdekében betakarítógépeikkel felvonulnak a fő- és mellékútvonalakra. Kétórás forgalomlassítással kívánják kifejezni, hogy érdekeik védelmében képesek a magyar falvak egységesen fellépni és hogy a gazdaságok nem tudják elviselni a további elvonásokat. Az előzmények májusra nyúlnak vissza, amikor az érdekképviseleti szervek képviselői tíz pontban gyűjtötték össze a gabonavertikummal kapcsolatos kívánságaikat. Ennek utolsó pontjában szerepel a demonstráció megszervezése az esetben, ha a kormány nem ül tárgyalóasztalhoz az előző kilenc kívánság megbeszélése céljából. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel június 19-én folytatott- tárgyalás nem vezetett eredményre. Azóta sem kapott senki választ arra, hogy a négyforintos búzából hogytin lesz 14—15 forintos kenyér, illetve 25 forintos péksütemény, arra sem, hogy van-e valamiféle esélye annak, hogy a termelési költség és a világpiaci ár függvényében harminc százalékkal emelkedjenek a felvásárlási árak. De úgy — és ez már a tegnapi megbeszélésen hangzott el többször is —, hogy a fogyasztói árak ne vagy csak minimális mérElmondta, hogy az év első öt hónapjában a termelés szerkezete a várakozástól eltérően alig módosult. Az ipari termelés egy százalékkal csökkent, ám a feldolgozóiparé még ennél is jobban. Ezen belül a könnyűipar termelésének csökkenése 5,6 százalékos volt. Az alapanyaggyártás összességében egy százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest, néhány ágazatban azonban ennél erőteljesebben, az alumíniumiparban például 5 százalékkal. A tájékoztatót követő vita során Hellner Károly, a bizottság titkára felhívta a figyelmet, hogy az ez évre előirányzott szocialista import nem érkezik a tervezettnek megfelelő ütemben. Az államháztartási reform koncepciójával kapcsolatban Patkó András szerint mindenekelőtt eldöntendő: milyen irányban kívánatos a gazdaság fejlődése. A tervezett piacorientált gazdálkodás kialakítása ugyanis megköveteli, hogy radikálisan csökkenjen az államnak a jövedelem-újraelosztásban betöltött szerepe, ami jelenleg még a jövedelmek hatvan százalékára terjed ki. Ugyancsak lényegesnek tartotta, hogy a szociáloolitiká- ban és a társadalompolitikában is érvényre jussanak a piaci hatások. A pénzügyminiszter-helyettes az adórendszer korszerűsítéséről szólva elmondta: a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, valamint a vállalati nyereségadó mértékei vitathatok. A személyi jövedelemadó rendszerét egyszerűsíteni kell. tékben nőjenek! A gazdaságok meggyőződése szerint ugyanis nem a fogyasztói árak emelése a kívánt és lehetséges út az igények teljesítéséhez. A fő gond, hogy az utóbbi két évben a termelési költségek emelkedése, az agrárolló nyitása miatt oly mértékben romlott a gabonatermelés jövedelmezősége, hogy hovatovább rekordhozamok mellett is alig hoz az üzemnek valami csekély eredményt. S hozzá kell tenni: a gazdaságok többségének létét határozza meg a gabonavertikum! Somogybán tavaly a gabonaágazatban 4,2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő a szövetkezetek, s ebből mindössze 92 milliós ágazati eredményt értek el. A tegnapi megbeszélésen az üzemi vezetők hangoztatták, hogy a mértéktartó fegyelmezett demonstrációtól túl nagy eredményt nem várnak, viszont kifejezésre kívánják juttatni az egységet és figyelmeztetnek arra, hogy a tűrőképesség határán állnak. Hangot kapott az is, hogy a kétórás forgalomlassítás nem sztrájk lesz. Egyrészt azért, mert reggel héttől kilencig amúgy sem lehet aratni a harmat miatt, másrészt pedig a hatvan szövetkezet, tíz csoportban, ösz- szesen 50—60 kombájnnal vonul ki a fő- és mellékútvonalakra. (Mintegy 350 kombájn van a megyében.) Elhatározták azt is: ha a június 24-én sorra kerülő második tárgyalás eredményt hoz, lemondanak a demonstrációról. (Vörös) Több mint 30 év után járt ismét Kaposvárom Király Béla, a katonából lett történész, alki a donmeri város, részben született. Apja ál- lomásfőnök volt, s ő állatorvos szeretett volna lenni, de a család nem tudrta fedezni az oktatás költségeit. Vasutasnak nem vették föl, mert színvak. Megyei ősz. tandíjasként végezte el a Ludovikáit, majd — kitüntetéssel — a vezérkari akadémiáit. A második világháborúban háromszor teljesített fromtszolgálaitot. 1944- ben nem esküdött föl Szálasának, 1945-ban viszont megmentette Kőszeget — a szovjet csapatokkal fölvett érintkezés révén. A felszabadulást követően különböző beosztásokban dolgozott a Honvédelmi Mimiszftériurnbam, és alapító parancsnoka volt a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiának. 1950-ben parancsnokként vezényelte a budapesti felszabadulási díszszemlét. 1951-bem letartóztatták, és halálra ítélték. 1956-ban szabadult, s Nagy Imre köréhez csatlakozott. A nemzetőrség főparancsnoka és Budapest katonai parancsnoka lett. Az országot 1956 novemberének közepén hagyta el, és az Egyesült Államokban a Columbia Egye. temen szerzett történelem- tanári diplomát, 1963-ban pedig történelemtudományi doktorátust. Azóta — ahogy 5 mondja — a magyar történelmet objefctívan, tudományos alapossággal és szerelmesen- hirdeti. Király Béla 77 éves. Ez az interjú az elutazása előtti percekben készült, egy hosszú előadást követően, este 9 óra után. FÖLDIKÉNT FOGADTÁK — Professzor úr, több mint 30 esztendeje nem járt Kaposváron. Milyen volt a találkozása a várossal? — Nem akarok lapos választ adni a kérdésére, hogy hallatlanul meg voltam hatva; amikor Kaposvárra jöttem. Inkább azit mondom, hogy mi volt a benyomásom. A város központját úgy állították vissza^ amilyen volt. Ehhez őszinte örömmel gratulálok. Gyönyörű ez a sétálóutca: a vas villanypózna, a megyeháza, a Csokonai-ház; ennél művésziesebb, bölcsebb fölújítási munkát igazén nem is lehet várni. A Donner, az én szülőhelyem viszont egy kicsit kiábrándított. Ott minden talpalatnyi föld park volt, kis liget, kis játszótér. A Donnert, sajnos, túlépítették, s emiatt nem jó benyomást kelt. A rokonaim föi- hajtorttak az északira is, az megdöbbentően jó benyomást tett rám. Sokan azt mondják, hogy csúnya, túl formális. Az én szemem hozzá van szokva az ilyen tömeglakás-építéshez Nyugaton. Ahhoz hasonlítva ez nagyon szép része a városnak; ügyesem tervezték, modernül, széles utcákkal. Majdnem azt mondhatom, hogy ez már új Kaposvár. A Donner túlépítésétől eltekintve nagyon gyönyörködtetett az a változás, amit ma Kaposváron látok, és örtilük, hogy ilyen Kaposvárra tudtam visszatérni. — Milyennek találta a kaposvári embert? — A társadalom változik, vele az egyén is, a kaposváriak is változtak. Ebben a változó és új típusú magyar emberben azonban — fiatalban és öregben — éreztem a lokálpatriotizmusból származó barátságot: földiként fogadtak, földiként jöttem vissza. Látszott, hogy földiként szeretnek engem, és földiként szeretem én a kaposváriakat. A visszatérésem nagyon kellemes érzést keltett bennem. — Magyarországot nem látta több mint 30 esztendeje. Ennyi idő után először repülőgépről pillantotta meg. Tehát távolból, ahogy eddig figyelte ezt az országot. Amíg nem érkezett vissza Magyarországra, mi. lyen volt a rálátása? — Mi külföldön élünk ugyan, de akik minket amerikai magyaroknak vagy magyar amerikaiaknak neveznek, azok nem értenek meg bennünket. A magam nevében legalábbis azt mondhatom, hogy magyar vagyok, aki ideiglenesen külföldön él. Ebből kifolyólag én nem úgy jöttem, mint felfedező — mit fogok itt . találni, mit fogok látni —, tudniillik írásban, képben, barátok beszámolójából, könyvekből, folyóiratokból úgy kísérem figyelemmel a magyarországi eseményeket, ahogyan itthonról kísérheti bárki. Magyarországon azt találtam, amit vártam. Apróbb részletekben — mint az imént említett városrendezés és városkép — vannak meglepő dolgok. Az egész ország szempontjából azonban azt a Magyarországot találtam, amit vártam. SEGÍTENEK A MAGYAR TUDÓSOK — Ezek alapján megkér, dezhetem, hogy Magyarország jövőjét is körülbelül ugyanúgy ítéli meg, ahogy a magyar politika? — A magyar politika, hála Istennek, ma már közel van a pluralizmushoz. Ma már nincs egy magyar politika, hanem van a magyar pártpolitika, a magyar kor. máinypolitika és van magyar ellenzéki politika, illetve magyar ifjúságpolitika. Én a véleményemet nem szeretem eltakarni, a magyar jelent és a magyar jövőt illetően sem. Az ellenzéki csoportok — köztük a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége vagy a Fidesz — programjait részletesen áttanulmányoztam. Helyzetanalízisükkel és jövőmeglátásukkal egyetértek. — Arról beszéltünk, hogy a jelenről szóló információkhoz miként jut hozzá, ön azonban katonatisztből történész lett; hogyan jut hoz. zá az Egyesült Államokban múltunk információihoz? — Amikor a történelmi kérdésekkel, foglalkozom, bevonok a munkámba itthoni tudásokat. Az én könyveimbe, amelyeket publikáltaim, Köpeczi Bélától Be- rend T. Ivánig sokan irtás tanulmányokat. Én a tudományos munkámban sohasem szigefelődtem el az itthoni tudósoktól. — Sokat beszélnek arról, hogy Magyarországnak meg kell érkeznie Európába, ön szerint mi ennek a feltétele? — Elsősorban egy politikai rendszer és egy politikai hangulat kell hozzá. A politikai rendszer Európában annyit jelent, hogy a kormányok a nép akaratából kormányoznak. A kormányok föltételezhetik és hirdethetik is, hogy a mun- káshatalmat vagy a paraszt- hatalmat képviselik, vagy éppen a katonaság hatalmát. A kormányok sok mindent hirdetnek, bizonyítja ezt Latin-Amerika több militarista diktatúrája. Az a nép akarata szerint dolgozó kormány vagy parlament, amelyiket több- pártrendszeres szisztémában országos választásokkal és titkos szavazásokkal választottak meg. Ma Magyarországnak — ezt el kell ismernünk — nincs még ilyen kormánya. — Magyarország készül egy ilyen kormányra, s arra is, hogy a pluralizmus valóság legyen. ,Az országban sok alakuló, szerveződő párt van. — Ezt a fejlődést tökéletesen elismerem. Ha a kormány ebben az irányban halad, és vannak jelek, hogy erre halad, én a legnagyobb örömmel üdvözlöm ezt. A korrhámy leült az ellenzék, kel: ez az úgynevezett kerékasztal. Ha ez,t fönntartja, akkor arrafelé megyünk, amiről beszélünk: egy népakaratnak megfelelő kormány felé, s ha ez megvalósul, akkor nagy lépést teszünk az európaizálódás irányába. — öntől hallottam előadásában azt, hogy politikában demokráciára, gazdaságban szabadpiacra van szüksége az országnak. — Én azt hiszem, hogy a politikai demokráciát hamarabb elérhetjük, mint a szabadpiacot. Mert egyiket sem szabad erőszakolni. Politikait sem — Isten ments, hogy erőszakoljuk! —, a gazdaságit meg egyszerűen katasztrófa lenne erőltetni. A stabilitásnak nagyon fontos a szerepe. A stabilitást pedig nem szabad úgy értelmezni, ahogy sok funkcióban levő személy teszi. Vagyis hogy a stabilizálás azt jelenti, hogy az én állá-* som megmarad Ügy kell értelmezni, hogy a nép akaratának megfelelő kormány kormányoz és lépésről lépésre megyünk egy szabadpiac felé. Jónás Páltól, megkérdeztem, hogy mennyi időre van ehhez szükség. Elfogadom az érvelését, mert tudós közgazdász. Azt felelite, egy évtized a szükséges idő, amely alatt erőszak nélkül át tudunk menni a piacgazdálkodásba. — Látogatására megjelent egy könyve. A címe: Honvédségből néphadsereg. Kaposváron 700 példányban fogyott el három nap alatt. Azért ennyi, mert nem volt több. Sikernek tulajdonítja ezt? — A földijeim láttak egy régen otthon nem volt földit, és megvették a könyvet. Aki valamit. írt. örül annak, hogy veszik a könyvét. Le kell szögeznem azonban, hogy ezt nem pénzügyi sikernek tekintem, mert a befolyó összegből egy fillért sem teszek zsebre, ezt más célokra fordítom. EGY KÖNYV MELLÉKZONGÉI — Ügy tudom, a honoráriumot a Fidesznek ajánlotta föl. — Hogy ennyi elkelt, annak nagyon öriilük. A könyvem megjelenése a sajtó fölszabadulásának egyik jele. Beszélhetünk sajtószabadságról ott, ahol egy embernek, akit korábban el- lenforradalmámak neveztek, a könyve megjelenik a szabadpiacon. Borzasztóan sajnálom azonban, hogy ezt a szabadsajtó-aiktivitást a Co-nexus kadó súlyosan megsértette két dologgal. Egyrészt megsértette a megyezésünknek azt a pontját, hogy a könyvet szóról szóra úgy kell kiadni, ahogy eredetileg megjelent. Azon ott volt, hogy Nagy Imre emlékére. Igazán minősíthetetlen szerződésszegés, hogy a könyvről lehagyták azt, hogy Nagy Imre emlékére. A másik szerződésszegésük az, hogy beletettek 6 lapot a könyv végére; ez tele van helytelen, igaztalan állítással, dezinformációval, majdnem azt mondhatnám, hogy el akarja söpörni a könyv állításait. Ha ezt valaki a szabad sajtó játékszabályai szerint egy folyóiratban teszi, akkor azt mondom: joga van hozzá. Az így megjelent cikkre vagy válaszolok, vagy nem. De hogy az én nevem alatt megjelenő könyv végére odabiggyesszenek egy ilyen igaztalan írást, ez ellen tiltakozom, s szerintem ez a sajtószabadság súlyos megsértése. — Három hétre érkezett, ebből 3 napot töltött Kaposváron. Zsúfolt volt a programja. Fárasztó is. — Ügy van, fárasztó. Most elmegyek, de karácsonyra ismét hazajövök ... — Jó utazást kívánok önnek. Kercza Imre NEM SZTRÁJK LESZ Kétórás demonstráció Péter-Pálkor Somogy hetvenhat termelőszövetkezete közül hatvan csatlakozott a június 29-ére meghirdetett országos, forgalomlassító demonstrációhoz. Tegnap a résztvevő szövetkezetek megbeszélést tartottak a reggel héttől kilencig tartó demonstráció megszervezésének módjáról.
