Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 3., szombat Befejezte négynapos tanácskozását az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) pénzügyi szervezetek ösz- szehangoltan és következetesen lépjenek föl a veszteséges, illetve tartósan fizetésképtelen vállalatok megmentése ellen, majd fogjanak hozzá a szervezett válDevcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára leszögezte: a képviselők nehezen viselik el azt, hogy az egyik parlamenti ülésen meggyőzik őket valaminek a szükségességéről és helyességéről, majd a következőn ugyanennek az ellenkezőjéről. Rámutatott: joggal várja a közvélemény, hogy tisztább képet kapjon bizonyos kérdésekről. Ilyen például az adósságteher; sokan kérdezik, hova lett a pénz. A képviselő tudomása szerint 3-4 milliárd dollár jutott beruházásra, a többi pedig a Fekete János (Békés m. 11. vk.), az MNB nyugalmazott elnökhelyettese felszólalásában egyebek közt leszögezte: a mostani helyzetért nem azok a felelősök, akik fölvették a hiteleket, hanem akik elherdálták a kölcsönöket. Csak olyan fejlesztéshez szalbad hitelt megpályázni, amely a megvalósulással fedezetet nyújt legalább a kamatfizetésekre és a törlesztésekre. A képviselő szóvá tette: Paks, Tengiz, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke válaszolt azokra a vitában elhangzott képviselői felvetésekre, amelyek a kormány munkáját, a kormányzati felelősséget érintették. A Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal létrejött megállapodásokat mindig a magyar kormány kezdeményezte reformprogramjának megvalósítása érdekében. Németh Miklós azonban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodások nélkül Magyarország bekerült volságmenedzseléshez. Végső esetben, radikális megoldásként a kereskedelmi bankok rendkívüli közgyűlésének összehívása is indokolt — az állam többségi részvénytulajdona alapján —, s azonnali döntés is születhet a felszámolásokról. hiányok pótlására szolgált. Vagyis olyan helyzetbe került az ország: azért kell hiteleket fölvenni, hogy a másik hitelt kifizesse, vagy a külgazdasági veszteségeit kiegyenlítse. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen rendezni kellene az akut kérdéseket: véget kell vetni végre a bős—nagymarosi vitának, dönteni a világkiállítás, az energiaprogram kérdésében. Ezek a problémák ugyanis állandóan elvonják a közvélemény és a kormányzat figyelmét a sürgős, fontos tennivalókról. Nagymaros egyidejű beruházásai jócskán meghaladják az ország teherbíró képességét. Az adókkal kapcsolatban kifejtette: a személyi jövedelemadó és a vállalkozási adó kulcsait csökkenteni lehetne, de azzal együtt szűkíteni kell a kivételezések körét, és az adókulcscsökkentés csak az egyéb támogatások terhére valósulhat meg. na a? átütemezést kérő országok közé. Magyarország és g Valutaalap tárgyalásait nem lehet könnyűnek nevezni, jelentősek a viták, ám =- miként Németh Miklós leszögezte — a kapcsolatok megszakítása az ország jelenlegi helyzetében tragikus lenne. A nemzetközi pénzintézetekkel kialakított kapcsolatok további építése a magyar reform- folyamatnak és közvetve a szocialista országoknak is hasznára válik. Bár a képviselők közül többen is indítványozták a védelmi kiadások további lefaragását, Németh Miklós úgy foglalt állást, hogy e téren nem javasol további kiadáscsökkentést. Békési László pénzügyminiszter a vitában felszólaló 30 képviselő javaslataira tért ki. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke ismertette a bizottság állásfoglalását. A bizottság szükségét látja annak, hogy a kormány további vizsgálatokat folytasson a társadalmi intézmények épületeinek hasznosításával, a vállalatok hitelezésével és a nagyberuházások csökkentésével kapcsolatban. A már elfogadott módosíA nagymarosi beruházás helyzetéről szóló tájékoztató tárgyalása előtt az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett prra, az országban kibontakozott aláírásgyűjtési kampány eredményeként a parlamentnek megküldött ívek tanúsága szerint: 78 404 állampolgár ahhoz adta aláírását, hogy a beruházást folytatni kell, s nem értenek egyet az építkezést felfüggesztő kormánydöntéssel. A nagymarosi közösség egyébként közölte, hogy már a napokban újabb, több tízezer aláírást tanúsító listát juttat el a parlamenthez. Más szervezetek annak érdekében gyűjtöttek aláírást, hogy népszavazás döntsön az építkezés ügyében. Az első alkalommal benyújtott 124 062 aláíráshoz az elmúlt héten további 40 261 aláírást csatoltak, melyben az építkezés végleges leállítását kérik. E tényeket előrebocsátva az elnök. Németh- Miklós miniszterelnöknek adott szót. — Sokan intettek arra, hogy ez itt nehéz perceket fog nekem okozni, és még további gondokat, s ugyanezzel bocsátottak utamra, amikor Prágába és Bécsbe indultam. Előrebocsátom; Adamec miniszterlenök és Vranitzky kancellár higgadtan fogadták döntésünket, és A parlament múlt év őszi határozata óta a kormány több alkalommal foglalkozott a vízlépcső ügyével. Kotásokkal együtt a teljes törvényjavaslatot az Ország- gyűlés 8 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetési törvény módosításáról benyújtott törvény javaslatot. Ezt követően azokról a költségvetési előirányzatok teljesítését hivatott kormányzati intézkedésekről szavazott az Országgyűlés, amelyeket a törvénymódosításhoz kapcsolva terjesztettek a képviselők elé. Határozathozatal következett, a képviselők egy ellenszavazattal, 32 tartózkodás mellett támogatólag tudomásul vették a beterjesztett intézkedéseket. megértéssel hallgatták meg annak indoklását. A csehszlovák miniszterelnök kifejtette: a vízlépcsőbe már hatalmas összegeket ruháztak be, és érdekeltek annak felépítésében. Ugyanakkor készséget mutatott arra, hogy a bennünk felmerült, újabban megjelenő aggályokat, kockázatokat közösen megvizsgáljuk, és ha nem veszünk figyelembe fontos tényezőket, vagy — ahogyan ő fogalmazott — hibákat követünk el, akkor azokkal bátran szembe kell néznünk, és a következtetéseket közösen le kell vonnunk. Megállapodtunk abban, hogy a két miniszterelnök-helyettes a lehető legrövidebb időn belül meghatározza a felfüggesztés ideje alatt elvégzendő feladatokat. Tudják, hogy nehéz helyzetben vagyunk, s ezt nem hagyják figyelmen kívül. A végső megoldás iránt tehát mind a csehszlovák, mind —8* osztrák fel nyitott. — Mint legutóbbi parlamenti beszédemben szóltam róla, a vízlépcső nagy tehertétele az országnak, a gazdaságnak, a környezetnek a politikai közhangulatnak, a politikai intézményeknek egyaránt- Ebben sűrűsödik az átalakulóban lévő magyar társadalom szinte minden ellentmondása. moly szaktekintélyek figyelmeztettek arra is, hogy Nagymarosnál a földrengés kockázatait — az eddig elvégzett vizsgálatok alapján — nem lehet biztonsággal meghatározni. Az elmúlt hónapokban a beruházás gazdasági, pénzügyi kérdéseit is újból megvizsgáltuk. Megállapítottuk: a számok igen nagy bizonytalanságokat tükröznek, korábban szilárdnak hitt kalkulációk alól kicsúszott a talaj. Kormányzati szervektől is kaptunk olyan számításokat, méh' szerint a beruházás valódi költsége — és nemcsak az infláció mia't — jóval nagyobb lehet annál, mint amiről eredetileg szó volt. S ebben még nincsenek benne azok a pótlólagos ráfordítások, amelyek az Országgyűlés által is előírt, mellőzhetetlen környezet- védelmi célú beruházásokhoz kellenek. Gondolom ezek alapján megértik: a kormány nem tehetett mást, mint felfüggesztette a nagymarosi munkálatokat. Ha nem teszi, hallgatólagos jóváhagyásával veszik semmibe a parlament által megfogalmazott követelményeket, átlépik a visszafordíthatatlanság határát, és kényszerhelyzetbe hoznak elvileg független döntéshozókat: az Ország- gyűlést, a kormányt és egy kételyektől gyötört népet — mondotta a kormány elnöke. Végezetül hangsúlyozta: a felfüggesztésről május 13- án hozott határozatában a kormány természetesén csak a Nagymarossal összefüggő munkálatokra vonatkozóan kéri. hogy a parlament múlt év októberi határozatának 1. pontja végrehajtása alól Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke emelkedett szólásra: Nagy Imre és sorstársai június KLan sorra kerülő temetésével kapcsolatosan emlékezett meg Nagy Imréről, Engedtessék meg, hogy valamennyi képviselőtársam nevében kinyilvánítsam: az Országgyűlés üdvözli és támogatja a miniszterelnök indítványát, hogy u koncepciós pereket, a törvénytelenségeket az áldozatok ártatlanságát kimondó törvény megalkotásával zárjuk le, és ezzel álljuk el annak útját, hogy valaha is visszatérhessenek az emberek testét-lel- két megnyomorító idők. Közös az akaratunk, hogy miaz újabb döntésig adjon fel- mentést. A Felső-Duna-sza- kaszon az építési munkák folytatódnak. De a részletes üzemeltetési tervről az ökológiai érdekek feltétlen biztosításával még e vonatkozásban is a csehszlovák féllel meg kell állapodni. Kérte az Országgyűlést, hogy a kormány nevében elmondott tájékoztatót vegye tudomásul, és a beterjesztet határozati javaslatot fogadja el. Nagy vita bontakozott ki az erőmű építésének leállításáról és folytatásáról. Sü- di Bertalan és Kőrös Gáspár még Maróthy László lemondását is követelték. Maróthv László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a legkatego- rikusabban visszautasította a személyét ért vádakat. Szerinte az építkezés felfüggesztése arra jó, hogy a józan ész. a szakmai hozzáértés, a tárgyilagos értékelés időt kapjon a vízlépcsőépítkezés ügyének tisztázására. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kijelentette válaszában: ha szükség van rá, fel kell kérni pártatlan külföldi szakértőket is, hogy segítsenek a döntés meghozatalában. Az Országyűlés ellenszavazat nélkül. 35 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Eszerint a par lament tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer Nagymarosnál folyó munkálatait május 13-án felfüggesztette, és a beruházás feltételeiről, következményeiről újabb vizsgálatot tart szükségesnek. előbb kerüljön sor Nagy Imre, m Országgyűlés egv= kori elnöke, miniszterelnök és küzdőtársainak jogi és politikai rehabilitáeiéjára, Az Országyűlés helyesli és támogatja azt a törekvést, hagy június 16„a, a temetés napja legyen a kegyelet, a politikai és erkölcsi igaz* ságtétel, a nemzeti megbé* kélés jelképe — mondotta végezetül Szűrös Mátyás, azt kérve: az Orszúggyü é* egyetértőiig vegye tudomásul, hogy elnöke néhány képviselő részvételével helyezzen el koszorút Nagy Imre sírján. A beszédben foglaltakat az. Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta, Hiteleink sorsa Az ország teherbíró képessége Németh Miklós válasza Stop Nagymarosnak Reális számítások A gyógymód jó, ám lesz, aki belehal PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Voltak képviselők, akik a szünetbeli beszélgetésekben a kormány intézkedési csomagját mentődobozhoz hasonlították, amelyben elegendő kötszer van a deficit- sebek kezelésére. Mások olyan trükkös ládikához, melyből rugón kiugró krampuszfej ijeszti meg a jobbra számító csomagbontót. Nem kétséges, 'hogy a fizetésképtelenség elkerülésére és a gazdaság működőképességének fenntartására egyelőre nincs más mód. A csomagban nem sok szívderítőt találnak majd az alacsony hatékonyságú exportot lebonyolító vállalatok, ám annál többet a nemzetközileg is versenyképesek. Rokonszenves a tervezet „antiinflációs filozófiája”, amelynek alapján a kormány nem az adók és az elvonások növelésével, hanem főként az államigazgatási és védelmi kiadások csökkentésével, valamint a támogatások lefaragásával kíván pénzhez jutni. Félelmetes mumusként tűnik föl viszont a mindezekkel ösz- saefüggő, várhatóan 6-8 ezer embert érintő munkanélküliség. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke két hét előtti sajtótájékoztatóján még 30 milliárd forintos deficitcsökkentési tervről szólt; azóta kiderült, hogy a költségvetési hiányt legalább 35—40 milliárddal kell mérsékelni. — Ennyire tervezhetett» nek volnának a jolyamatok? — Nem, erről szó sincs — így Kemenes Ernő. — A deficit várható alakulása ma is annyi — 50—60 milliárd —, mint akkor volt. Ami változott, s főiként a parlamenti viták és a szakszervezetekkel történt egyeztetések nyomán, az a csomagterv nagysága. Az eredeti 30 milliárd után a kormány biztatást kapott a parlamenti bizottságoktól és a Kamarától is a-rra, hogy legalább 5 milliárdnyi tartalékintézkedés i,s legyen a csomagban. Ez új fejlemény, amelynek tartalmi előkészítése még nem történt meg. A „rátartás” célja, hogy az idén ne legyen szükség több ilyen lépésire, hogy ne kelljen a kormánynak újabb válságelhárító csomaggal az Országgyűlés elé állni. — Sokan kérdezik, hogy a most vitatott intézkedések kihúzzák-e a csávából az országot. — A gazdaság alapproblémáit ez a csomag terv nem oldja meg, Szerepe az, hogy az idei, eleve sok feszültséggel terhelt gazdaságpolitikát keresztülvihetővé tegye, illetve hogy az első negyedévben fölerősödött néhány kedvezőtlen tendenciát megállítsa. Három kritikus pontja van gazdaságunknak: a fizetési mérleg labilis egyensúlya, a költségvetési deficit és néhány újabb szociális feszültség. A csomagterv ezeket a tervezettől eltérő tényezőket korrigálja, közelítve az éves gazdaságpolitikai program eredeti elképzeléseihez. Végül is ez szükséges lépés, ám nem elégséges a gazdaság akut problémáinak megoldásához. Mi lenne hát a megoldás? Egyesek szerint egy új Marshall-segély ... — Valóban így volna? — kérdeztük Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest. — Nem fűzök hozzá túl nagy reményeket. Hiszen ma egészen más a helyzet, mint az eredeti Marshall-terv idején. Nem hiszem, hogy a jó anyagi helyzetben levő országok egyszerűen se- gél'vel próbálnának rajtunk lendíteni. Reálisabb megoldásnak vélem a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködést. Azt hiszem, ha a magyar gazdaság képes önmaga számára találni néhány, a külföld által is méltányolt célt, ha működőképes piacgazdaság jön létre, és ennek nyomán a konvertibilis forint, akkor ehhez kérés nélkül is kapunk majd nemzetközi bátorítást és anyagi segítséget. — Hallottam olyan véleményt, hogy egy segély többet ártana, mint használna, mert mentőövvel elodáznánk az úszástanuldst. — Ez jól hangzik, de ha kaptatnánk valamit ingyen és bérmentve, azt mégis ki kéne használni. Azért nem látok erre esélyt, mert rajtunk kívül legalább húsz olyan ország van, amelyik hasonló okkal várhatna ilyen segítséget. Egy ilyen precedenst nem vállalnának a nemzetközi szervezetek és a nyugati kormányok, — Tudomásom szerint a Bush-látogatás előkészítése során diplomáciai nyelven fölmerült ez a kérdés, s a válasz lényege ez volt, elvtársak, önök ne számítsanak segélyre, uraim, hogy önö< kapnak-e, azt még meglátjuk .., — Bizonyos feltételekhez kötött kereskedelmi köny- nyítések, a nemzetközi beruházásaink segítése, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény tartós megadása, a cocom-lista enyhítése ... Mindez elképzelhető. Én az ajándékpénzben nem hiszek. Az import liberalizálása jó gyógymódnak látszik, föltéve, hogy a páciensek, azaz a vállalatok bele nem halnak. — Ez nem lenne baj — mondta dr. Vida Kocsárd, a parlament kereskedelmi bizottságának elnöke. — A vállalatok nagy részében máig is abban reménykednek, hogy ha rosszul dolgoznak is, ha saját erejükből nem tudnak megélni, valaki majd csak dob egy szalmaszálat. Ha csak néhány tucat csődbe menne, az elég serkentő volna az ezreknek is. Olyan ez, mint egy sokkterápia, amely világossá teszi, hogy csak önmagukra számíthatnak. Aligha tartható, hogy jószerével nem ment tönkre vállalat, miközben1 az ország egésze már vegetál. A magyar munkás vagy mérnök nem rosszabb, mint mások, csak eddig semmi sem kényszerítette, hogy jobb legyen Nem volna teljes a parlamenti krónika, ha nem emlékeznénk meg Paál László-, né somogyi képviselőről, aki kétségét fejezte ki az egyik képviselői indítványról szóló szavazás hitelességéről, s ezzel megfordította a döntés kimenetelét. A T. Ház először 122:116 arányban, 30 tartózkodással elfogadta, hogy külföldiek ne vehessenek Magyarországon termőföldet. Az ismételt szavazás eredményének pontos összeszámlálása.kor viszont elvetette 138 ellenszavazattal, 127 igennel és 42 tartózkodással. Bíró Ferenc Megemlékezés Nagy Imréről
