Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
5 Marxista tanszék helyett társadalomtudományi Nemcsak a névtábla változik REFORMOK A FELSŐOKTATÁSBAN Társadalmi életünk egyre bonyolultabb szövevényében nehéz eligazodni. Az eseményeik tudományos szintű elemzése és értékelése folyamatosan terheiket ró a társadalomtudományok művedéire. A főiskolák és egyetemek tanárad igyekeznék a marxista—leninista tantárgyak oktatását a megmerevedett sémáikból ;,ki- emelni”, és a változó tartalmat Új módszerek segítségével közreadni, Ez év januárjától kezdődően Kaposvár két felsőakfiiigyelemibe vételével szervezik meg e tanszékeken a munlkát. Az Oktatók arra törekednek, hogy az értelmiségi képzés során diákjaiknak a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket adjanak át. Az állattenyésztési kar társadalomtudományi tanszékén' szeptembertől az eddigi 10—15 százalékos évi óraiszámolt 6—7 százalékra csökkentik. Megszűnik a politikai gazdaságtan; helyébe kiemelt tantárgyként a „rendszersemleges” közgazdasági alapismeretek oktatása lép a második év mindcímű tárgyait, ezen belül különösen nagy hangsúlyt kap az állampolgári ismeretek oktatása. A harmadik év második félévében társadalomtudománnyal foglalkozó tárgyat nem tanítanak, helyette a szákmai képzésre koncentrálnak az oktatók. Az említetteken kívül bevezetik a kötelezően választható alternatív—fakultatív tárgyak oktatását. Az első évfolyam első félévében két variáció közül választhatnak a hallgatók. Az „A” variációban agrárszociológia, politikai alapismeretek és retorika lesz a „kínálat”. Ezt 30 órában oktatják, a diákok gyakorlati jegy minősítéssel zárhatják a félévet. A „B” variációban tatási intézményében, a tanítóképző főiskolán és az ATEK Állattenyésztési Karán az egyetemi tanács úgy döntött: megszünteti a marxista tanszéket és helyette úgynevezett társadalomtudományi tanszéket hoz létre. A névváltozás ez esetben nem puszta .formalitást takar, hanem egy tartalmi és strukturális változásokat is magába foglaló rendszer kiépítését előlegezi. Szeptembertől a hallgatók pályaválasztásának és érdeklődési köréinek, valamint két félévében. Ennek a tantárgynak az lesz a feladata, hogy a harmadik évben sorra kerülő szakmai-ökonómiai jellegű tantárgyaknak — mint a válla latgazdaságtan, a marketing megtanítsa a gazdasági alapjait. Az évi 90 órában oktatott alapismeretek elsajátításáról szigorlaton számolnak be majd a haűlgatók. Ugyancsak megszüntetik a harmadik évben eddig Oktatott tudományos szocializmus, valamint va magyar munkásmozgalom története című kurzusokat. Helyettük a harmadik év első félévében bevezetik a legalább öt hallgató megegyezése esetén filozófiatörténetből választhatnak egy nagyobb témát a hallgatók. Az. eddig tanított „dialektikus és történelmi materializmus” mellett most az ókori filozófiától a polgári filozófiák témaköréig választhatnak tantárgyként egy-egy nagyobb bölcselet- históriai egységet a hallgatók. Az első évfolyam első félévében minden diák agrártörténeti kurzusokon vesz részt, s ezt az oktatók a legutóbbi időkig terjedő agrárfejlődést ismereteikkel is kibővítik. A félévet gyakorlati jegy megszerzésével zárják. A felsorolt tárgyakon kívül a hallgatók javasolhatnak még olyan társadalomtörténeti töltésű fakultációt is, amelyre előadót tudnak az oktatók úgynevezett jegyzetkiegészítő füzeteiket készítenek, s ezekben egy-egy téma legújabb kutatási eredményeit tárják a hallgatók elé. Ez a rendszer a továbbiakban azit is megköveteli, hogy a diákok fokozott önállósággal dolgozzék föl a tananyagot. Az előadások helyett szemináriumokon beszélik és vitatják meg a kérdéseket. Ez a forma ugyanis kötetlenebb légkörit, • szabadabb véleménynyilvánítást tesz lehetővé. A tanszék oktatógárdája megvan, de ha olyan speciális kollégiumot választanaik a hallgatók, amelyre nincs megfelelő szakember, akkor vendégelőadó oktat majd. A tanítóképző főiskolán ugyancsak több éve — 1982 óta — folyik a marxizmus oktatásának korszerűsítése. Már 1983-ban bevezették a szociológia oktatását, és három éve tanítják Magyarország történetét a magyar tanulnak a diákok. A harmadik évfolyamon szabadon választhatnak a tanulók Magyarország története, valamint a világgazdaság fő folyamatai a XIX., illetve XX. századiban című tárgyak közül. Az utolsó félévben etika, szociológia vagy a magyar gazdaságtörténete a kiegyezéstől napjainkig kurzusok szerepel- • nek ai választható tárgyak között. A társadalomtudományi tanszék újonnan kialakított tematikája lehetővé teszi azt is, hogy a különböző tárgyak megalapozó és kiegészítő jelleggel kapcsolód jais. Az ismeretek átadásában még túlsúlyban van az előadás, de egyre gyakoribb a szemináriumi forrna is. A jelentős, 18 százalékos óraszámcsökkentés azt is lehetővé teszi, hogy a diákok önálló heszámolókfcadi, vitaanyaggal álljanak egymás hívni. E tartalmi és strukturális változások komoly oktatói munkát feltételeznek. munkásmozgalom története helyett. A társadalomtudományi tárgyak egy részét itt is választhatóvá tettél?;, és minden tárgyon belül megteremtettek egyfajta hangsúly- eltolódáat is. Ezzel nyitottabbá tették a képzési rendszert. Az első évfolyamon alapozó tárgyként filozófiatörténetet fognak tanítani dialektikus és történelmi maite- niabzmus helyett. Az intézményi önállóság azt is lehetővé teszi, hogy egy hatvanórás stúdium keretében a fiatalok szabadon válasszák meg az oktatandó témakört. Például a politikai gazdaságtan helyett a világgazdasági folyamatok, valamint a pénzügyek alakulására helyezik a hangsúlyt, és közgazdasági alapismeretekre tehetnek szert a hallgatók. Ugyancsak megszűnik a tudományos szocializmus oktatása, helyette nak a speciális szakmai tárgyakhoz. Például a filozófia- történiet a nevelés-, a világirodalom-, valamint a művelődéstörténethez nyújt fontos kiinduló ismereteket. A tanszék oktatói igyekeznék napra kész információk birtokában feldolgozni a témáikat. Az önképzés, valamint a tovább- és átképzéseken való folyamatos részvétel garantálja ezt. Gondot oHcqz azonban a megfelelő jegyzeteik hiánya. A filozófiatörténetet például az ELTE központi jegyzeteiből oktatják, de folyamatosan felhasználják a témákhoz kapcsolódó elé a foglalkozásokon. E megnövekedett önállóság adja meg a lehetőségét annak is, hogy az évközi produktumok alapján a tanár megajánlhassa a jegyeket, s csökkenhet így a vizsgák száma is. Várnai Ágnes A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK MEGVÁLTOZOTT TARTALMÁNAK MAGYARORSZÁG XX. SZÁZADI TÖRTÉNETE LEGFRISSEBB IRODALMAT A KÖZPONTI JEGYZETEK IDEJE LEJÁRT, POLITOLÓGIÁT, ILLETVE POLITIKAELMÉLETET ERDÉLYI EMLÉKEK Kiállítás nyílt Emlék Erdélyből címmel a szé- csényi művelődési központ galériájában. A kiállítást Bállá Tibornak, a helyi gyógyszertár vezetőjének gyűjteményéből állították össze. Balia Tibor 1961-től gyűjti az erdélyi, elsősorban Csíkszereda és környéki népművészeti tárgyakat. A kiállításon a messze földön híres Páll Antal és családja által készített kerámiákat, köröndi korsókat, tányérokat, gyapjúszőnyegeket és csergőket, kalotaszegi hímzéseket lehet látni. Szerepel a gyűjteményben Baricz Ödön székely népművész néhány fából készült szobra, valamint Dánfatváról származó fekete kerámiák is. 1989. június 17., szombat RÁDIÓJEGYZET Rádiótelefon Színes prospektust dugott az orrom elé barátom: nézzem csak, a videótelefonoké a jövő. Láthatom, milyen színű a hölgy szeme, akivel beszélek s azt is azonnnal eldönthetem, mikor volt fodrásznál. „Ne hülyéskedj — mondtam neki —, csak nem gondolod, hogy ez itt, nálunk .... Az emberek évekig várnak, amíg egy nyavalyás vonalhoz jutnak, méghogy videótelefon ...” Ez olyanfajta képzelgés, amely után megfájdul az ember feje. Neki lett igaza. A rádió Napközben című műsora bebizonyította, hogy elSbb- utóbb telefonnagyhatalommá válhatunk; no azért nemegy csapásra, de az ezredfordulóra felzárkózhatunk áz európai középmezőnybe. A Napközben a posta kísérleti intézetébe látogatott, és legelébb azt szerették volna megtudni a riporterek, mire számíthatunk. A „se pénz, se telefon" álláspontot ismertük, a feltételekkel teli kötvényeket nem érdemes újra szóba hozni, de az emberek tartanak attól, hogy a beígért óriási fejlesztések megint elmaradnak és még kétezerben is lesz olyan település, ahová csak kurblis készülékkel lehet orvost hívni. Amíg nincs a postának versenytársa, nem is várható semmilyen változás — hangoztatják a hitüket vesztett telefonra várakozók. Márpedig a hivatal nem adja fel önként monopóliumát. Majd bolond lesz megszabadulni a jól jövedelmező ágazatoktól. Petres István. a műsor vezetője beszélt arról is, hogy készül az új postatörvény (hogy mikor kerül a parlament elé, még nem tudni), s ha hinni lehet a tervezetnek, rövidesen mások is vállalkozhatnak távközlésre. A műsor közreadott egy ötletet: élelmes budapesti cég vegyes vállalatot kíván alapítani rádiótelefon-rendszerek üzemeltetésére. Egyelőre csak a fővárosban és annak a környékén lehetne használni a rádiótelefont. Legalábbis annak, akinek van rá pénze, mert ha pontos árról nem is hallottunk, azt mindenesetre elmondták: „valamivel” drágább lesz, mint a hagyományos telefon. A pénz pedig fogytán a vállalatoknál. Egy amerikai—magyar tőzsdeszakember szerint lehetővé kellene tenni, hogy a honi cégek néhány száz forintos részvényeket is vásároljanak, ő is hetvenhárom dollárral kezdte és tessék: ma nem tudja hol elkölteni a millióit. Az utóbbi véleményt az’ Eea-mix eímű gazdasági magazinban hallottam. Tárnái Gizella — az e heti adás szerkesztője — hozzátette: éhhez a vállalkozáshoz tőzsdeképes vállalatokra, cégekre van szükség, pontosan ezt segíti majd elő az a vegyes vállalat, amely a napokban alakult Budapesten. Az Eco-mix néhány mondatos, szúrós megjegyzéseiben korábban többször szólt arról, hogy a magyar vállalatok sokszor azért működésképtelenek, mert a legalapvetőbb infrastrukturális hálózatba sem képesek bekapcsolódni. Lehetetlen üzletet kötni mindig működő telefon nélkül. Videotex már van, de a telefonvonal sok helyen hiányzik még. Ezért is az állampolgár a hibás, mert nem járul hozzá kellőképpen a költségekhez. A Napközben végén egy telefonáló elmondta: hiába próbálta a posta kísérleti intézetét felhívni, egész délelőtt foglalt volt a vonal. Ebből látszik, hogy ők sincsenek könnyebb helyzetben. Faragó László Dolgoznak már a szegedi szabadtéri játékok előkészítésén is. Ácsolják a színpadot, felújítják a nézőteret. Mindez nem zavarja a diákokat, akiknek kedvelt pihenő- és tanulóhelye a Dóm tér Hungarológiai köipont Hollandiában A napokban hungarológiai központ nyílt a hollandiai Groningenben. A holland felsőoktatási és tudományos minisztérium képviselője, P. Fenger és Köpeczi Béla akadémikus, nyugalmazott művelődési miniszter, a Hungarológiai Tanács elnöke avatta fel az intézményt. A hungarológiai központ feladata lesz a magyar—holland kulturális és tudományos kapcsolatok elősegítése, diák- és tanárcsere szervezése. Ebből az alkalomból együttműködési megállapodást írtak alá az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, az amsterdami, valamint a gro- ningeni egyetem vezetői. Az ELTE-n nederlandisztikai központot állít fel az együttműködésben részt vevő két magyar egyetem.
