Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

JIU/VMJCjYI INtHLAP iyay. Június 17., szombat Több mimt tízéves múltja van a kiskörzeti határszem- léknek. Szerényi Zoltán osz- topáni tsz-etaök, a 11. kis- körzet soros elnöke június 14-ére egyeztette kollégáival aiz idei esedékes haitárszem- le időpontját. A gyakorló szakemberek számára természetes, hogy korai időpontban — reggel fél hétkor — volt a találko­zó a nagybajomi termelőszö­vetkezet irodájánál. Horváth László házigazda álmok üd­vözlő szavait, majd a be­melegítő kávéit még szalkmai élcelődéseik kísérték, aztán á 15 Lada Niva utasaival meg­kezdte egészmapos mimikáját. KALASZOL AÖ.SZIÁRPA A CB-rádiós összekötteté­sek segítségével elsőnek a nagybajomi termelőszövetke­zet növénytermesztési ága- zatveaetője, Horváth László vezette a konvojt. A terve­zett mintegy 20 kilométeres úton a szövetkezet jellemző vetésterületeit mutatták be a rendelkezésire álló agy árá­ban. Nem titkolva a hibá­kat, mert láthattunk erősen fertőzött gabonatáblákat is. A savanyú homokon' a nagy mennyiségű szerves trágya és mesziezés hatására szépen kallászol az őszi árpa, ígére­tes. a zab és a napraforgó. A kaposfői határnál Pohner Já­nos elnökhelyettes vette át az irányítást. Nehézségeikéit ismertetve bemutatta a ter­melőszövetkezet területi ta­goltságát, ahol a savanyú homok váltja a zselici dom­bot. Jól illeszkedik a műval- hetőségl körbe a hagyomá­nyos szántóföldi kultúrák mellett a repce. Szabó József tsz-elnök a kaposmérői ha­tárnál köszöntötte a határ­szemle résztvevőit, majd La­ki László növénytermesztési agarait vezet 5 adott átfogó képet gazdálkodásúkról. Bor­sótábláik állták az összeha­sonlítást a bajomi és a ka- poisfői vetésekkel. A kertészeti telep étkező­jében tartott, rövid pihenő alatt már elkezdődött a szak­mai vita, majd a termelőszö­vetkezet dombvidéki földjei felé vette útját az aiutókara­ván. Már az igazi zselici tá­jon kanyarogtunk, amikor Takács Ernő, a szennai el­nökhelyettes átvette a ka­lauzolást. A bemutató kör­úton lá tt uk az NSZK-export­ra szánt mustárvetéseket. A domboldalaikon, is beérett az őszi árpa, és szépen kallászol a búza. jó példaként tárult a látvány a kollégák elé: a rekultivációval' itt is megold­ható a nagyobb táblák ki- aillakítása. KÍSÉRLETEZŐ SZÁNDÉK Egy kis pihenés, közös ebéd a szövetkezet új üzemi étkezdéjében és ismét más területek felé indultunk. A határszemle további vezény­lője Tóth János hetesi el­nök vélt. Röviden bemutat­ta a gazdaságot. Míg az előbbi termelőszövetkezetek­ben a kalászosok és a ku­korica mellett a borsó és a repce volt a fő növény, a kötött talajú hetesi tsz-ben a napraforgó mellett számot­tevő ai cukorrépa vetésterü­lete. Nádorfalvi József ter­melési elnökhelyettes és Szűcs Imre főáglazatvezető ismertette továbbiakban a látottakat, önkritikusan mu­tatták be a vegyszerezés! problémák miatt újravetett culkorrépaltábládkat is. Az azonos adottságú So­mogy jádi határban Földest Gáspár elnök köszöntötte a résztvevőket, majd Torma Sándor főagronómus vezette tovább a haitárszemlét. A hagyományos kultúrák mel­lett láthattunk kísérletező szándékról tanúskodó olaj­tök- és magikó paszta -vetés - területeket is. A rövid pi­henőt a gazdaság fedett színjében tartottuk, a kávé és üdítő mellett már javá­ban folytak az értékelések is. Az osztopáni határtól Szerényi Zoltán elnök vette át a vezetést, majd Lipák László főagronómuis. E ter­melőszövetkezet a területi adottságokat illetően „ötvö­zete” a többimielk, s ezt jól érzékeltették a látottak. A kötött talajom a naipraifoirgó, a homokon már repce egé­szítette ki a kalászosokat és a kukoricát Az itteni kép kapta a résztvevőktől a leg­több elismerést. Ezután a csak homokon termelő so- mogysárdi termelőszövetke­zetbe érkezve Erdélyi Lajos elnök adta át rövid köszön­tő után a kalauzOLási mikro­font Endrődi László ágazat- vezetőnek. Itt vannak a két­három aranykoronás földek, az igazi homok! S mégis termesztik a kukoricát, az Őszi árpát, a zabot. ■ Igen szép képet mutatott a há­roméves luoemaitábla is. ről szólt, amely az elmúlt éveket jellemzi. Gál Sándor, az Agroker igazgatója ki­emelte a szakvezetők nyere- ségérdekedtségű szemiéLetót, amely meglátszik a határ‘ál­lapotán is. ATUIELNEK YAfcLfIDiZiTL Pék Károly, a Kereske­delmi ás Hitelbank szakem­bere megköszönte a korrekt tájékoztatókat. Elmondta: a látottak alapján megnyugta­tó, hogy a banki hitelnek megvan a fedezete a táblá­kon. Miután a termelés alap­jaihoz biztosították a banki feltételeket, most meg kell teremteni a zökkenőmentes felvásárlásokhoz a pénzügyi alapokat. Németh Ferenc a cukorgyár, Sz.entgyörgyi Jó­zsef a Nagyatádi Konzerv­gyár nevében dicsérte az új fajták iránti fogadási kész­séget, és külön kiemelte: eb­ben a térségben a sikerte­lenségekből is igyekeznek leszűrni hasznosítható ta­pasztalatokat. Steiner György KITE-ágaziaitvezető szakmai szempontok alapján elemez­te a hibákat, értékelte az eredményeket. Kiemelte, hogy a kalászosok termesz­tésénél figyelhető meg a legnagyobb javulás. EömnMümDS, KÖRZET A kiskörzet területeinek bejárása után fehér asztal mellett szólította fel Szeré­nyi Zoltán, a soros elnök ér­tékelésre a résztvevőket. Minden hozzászóló öt percet kapott véleményének elmon­dására, tekintettél a késő estébe nyúló munkanapra. Herner Endre, a Teszöv titkára példaértékűnek mi­nősítette az együttműködő­készséget a kiskörzet terme­lőszövetkezetei között. Di­csérte a felkészülésit és a frappáns vezénylésit. Zsinkó Endre az MSZMP városi bi­zottságának képviseletében — korábbi somogysárdi gaz- dászitapaiszitalaitai alapján — gratulált. Dr. Tóth Károly, a GMV igazgatója a jobb partneri viszony kialakítá­sáról, a termékek értékesí­téséről beszélt. Ludván Zsolt, a KSZE termelési rendszer szakembere arról a fejlődós­A meghívott vendégek ér­tékelő és bíráló hozzászólá­sai után a kiskörzet vezető szakemberei mondták el kritikai észrevételeiket saját és egymás gazdaságairól. Egybehangzó voll az a vé­lemény: az egymás elé tárt tükörnek is köszönhető, hogy jelentősen fejlődtek a ter­melőszövetkezetek. Az új út keresése ily módon még gyümölcsözőbb lehet, nem kell szégyellni az egymástól tanulás lehetőségét. Bizton­ságot kell teremteni nap n^p után a mezőgazdaságban, mert az ágazat bizonytalan­sága visszahat az ország bi­zonytalanságára is. Megkell teremteni annak a lehetősé­gét, hogy a haitárszemile utórezgéseként átfogó pénz­ügyi háttérvizsgálatot is tartsanak a szakemberek... Ez a nap is bizonyította, mekkora jelentősége van a jószomszédságnak. Ezen a vidéken a kibontakozás már termést érMő folyamat. Mészáros Tamás Töredékek F. jópofáskodó, nagy­hangú fickó. Ha jobb han­gulatban találja, olykor­olykor megnevetteti mun­katársait. Íróasztalán min­dig ott a határidős nap­tár, amely az arra járó­val tudatja gazdájának mérhetetlen sok felada­tát. A rossz nyelvek sze­rint F. semmit sem csi­nál a munkahelyén. Egye­sek azt is tudni vélik, F.-nek talán még diplo­mája sincsen. F. szerelmes a hangjá­ba. Erős orgánumával szemben minden más pró­bálkozás felesleges, hiá­bavaló. Mindenről véle­ményt nyilvánít. Főleg akkor van elemében, ha politikáról van szó. Ma­napság pedig mindenki sokat politizál. F. holtfá- radtan megy haza, arca nyúzott, de a szeme vi­dáman csillog. Ismét ren­geteget beszélhetett! F. rossz politikus — igaz, nem ő az egyetlen széles e hazában. Gon­dolkodás nélkül állást foglal, majd miután ész­reveszi a baklövését, azonnal az ellenkezőjére vált. Közben egy arcizma sem rándul. Egy dologhoz nagyon ért: a hangulat- keltéshez. F. tudatában van eme képességének, ezért pozí­cióját stabilan őrzi. Is­meri a bibliát, és tudja: ama döntő pillanatban a legfontosabb hang az volt, hogy feszítsd meg! Alexis BIOFALU Biofalut alakít ki Szel es­tén) a helyi termelőszövet­kezet, az Akadémia és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereinek közreműködésével. A há­roméves programban éven­te 40 családiiházas .telket mérnek ki; az ide költöző családok — a tsz dolgozói­ként — biogazdálkodást folytatnak majd, azaz a zöldségr és gyümölcster­mesztésben semmiféle vegy­szert nem használnak. y * w Rój Medvegyev] ítéljen a törté nelem IV. Kirov meggyilkolása Ezerkilencszázharmincnégy december 1-jén, 4 óra 30 perckor a Szmolnijban meg­gyilkolták Szergej Kirovót, az SZK(b)P Politikai Bi­zottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, a Leningrádi Területi Pártbi­zottság első titkárát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben arról volt szó, hogy menekülési kísérlet közben letartóztat­ták a gyilkost, Leonyid Nyi- kolajevet (a párt fiatal tag­ját). A Kirov-gyilkosság ügyében végzett első — még 1934 decemberében lefolyta­tott — nyomozás során nem derítették föl az igazságot. Ezért 1956-ban az SZKP Központi Bizottsága külön­bizottságot alakított; ez több évig vizsgálta a terrorcse­lekményt. A bizottság által összeállított dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Hruscsov amikor megismer­te a bizottság következteté­seit, a jelentést a páncél- szekrényébe zárta és kije­lentette : „Amíg a világon létezik imperializmus, ilyen dokumentumot nem hozha­tunk nyilvánosságra." 1935. február 2-án reggel Leningrádban elterjedt a hír, hogy megérkezett Sztá­lin. Különvonattal jött, s kíséretében volt Molotov, Vorosilov, Jezsov, Jagoda, Zsdanov. A pályaudvaron Sztálint a leningrádi párt- szervezet vezetői és a Bel­ügyi Népbiztosság (NKVD) vezetője, F. D. Medvegy fo­gadták. Azt beszélték, hogy Sztálin senkivel sem fogott kezet, Medvegyet pedig kesztyűs kézzel pofon csap­ta. Leningrádba érkezte után Sztálin nyomban a ma­ga kezébe vette a nyomozás irányítását. Nem volt magányos a gyilkos Kirov meggyilkolása nyilvánvalóan nem egyedül Nyikolajev tette volt. 1934- ben többször kíséreltek meg merényletet Kirov ellen. Ez arra vallott, hogy az em­bervadászatot egy erős kéz irányította. Ami Nyikolaje- vet illeti — minden forrás egybehangzóan úgy véli — ez az idegileg labilis ember kezdetben saját szakállára cselekedett. Az elkeseredett és hiú alak úgy készült Ki­rov megyilkolására1, mint valami fontos politikai ak­cióra. Kirov szeretett gyalog jár­ni a városban, és Nyikolajev megfigyelte, merre sétál... Kirovót természetesen gon­dosan őrizték, a civil ruhás testőrök az NKVD-s Bori- szov vezetésével lépcsőzete­sem haladtak Kirov előtt és mögött. Az egyik séta során a testőrök feltartóztattak egy embert, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyikolajev volt az! A tás­káján olyan kivágás volt, amelyen keresztül a táska kinyitása, nélkül kivehette a revolverét. Megtalálták a táskában Kirov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet le­tartóztatták. Zaporozsec hallgatta ki — Jagoda bi­zalmi embere —, aki nem­rég érkezett Leningrádba. Zaporozsec nem tett jelen­tést a közvetlen főnökének, Medvegyevnek, aki közel állt Kirovhoz, hanem Moszk­vába telefonált Jagodának. Néhány óra1 múlva a belügyi népbiztos utasítást adott, hogy engedjék szabadon Nyikolajevet. A szabadon bocsátott Nyikolajev azonban ügyet­lenül tevékenykedett, és egy idő múlva Kirov testőrsége ismét letaxóztatta. Másod­szor is elvették tőle ugyan­azt a töltött revolvert. Az NKVD leningrádi hivatalá­nak furcsa liberalizmusa gyanút ébresztett Kirov testőreiben, de közölték ve­lük, hogy a dolog nem tar­tozik rájuk, és hallgassanak, mert különben kizárják őkét a pártból. Boriszov azonban mégis elmondta a Nyikola- jevvel kapcsolatos gyanús epizódokat Kirovnak. Kihallgatások és balesetek Nyikolajevet ismét szaba­don engedték, s hamarosan sikerült meggyilkolnia Kiro­vót. A Leningrádba érke­zett Sztálin személyesen hallgatta ki Nyikolajevet. A szemtanúk elbeszéléseit ösz- szevetve így zajlott le Nyi­kolajev kihallgatása: egy nagy teremben az asztal­nál ült Sztálin, Molotov, Vo­rosilov, Zsdanov és mások, oldalt pedig a belügyesek egy csoportja. Bevezették Nyikolajavet. Sztálin meg­kérdezte tőle, miért lőtt rá Kirovra. Nyikolajev térdre borult és a belügyesekre mutatva eztkiáltotta: „Ök kényszerítettek rá!" Erre több belügyes odaszaladt Nyikolajevhez és pisztoly­aggyal csépelni kezdték. A vérző, eszméletlen vádlottat kivonszolták a teremből. Leonyid Nyikolajev után következett volna Kirov testőrparancsnokának, Bori- szovnak a kihallgatása, akit rögtön Kirov halála után le­tartóztattak. Minden letar­tóztatottat személyautón vit­tek a kihallgatásra. Bqri- szovért viszont zárt teher­autót küldtek, ennek plató­jára felszállt több belügyes is feszítővasakkal. Egyikük beült a sofőr mellé. Az egyik utcában — amikor a teher­autó egy raktárépület fala mellett haladt — a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kormányt. A sofőrnek sikerült megaka­dályoznia, hogy a teherautó a falnak ütközzön, és elju­tottak a kihallgatás helyszí­nére. Boriszov azonban már halott volt. Hamis orvos­szakértői vélemény készült, amely szerint halálát gépko­csibaleset okozta. Valójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyakkal ütéseket mértek a fejére. Kirov helyettese, Kulagin közölte, hogy néhány hó­nappal Kirov meggyilkolá­sa után fölkereste őt Bori- szova, Kirov testőrparancs- nokának a felesége, s azt kérte, hogy vegye a védel­mébe, mert bolondokházába zárták és meg akarták mér­gezni, de sikerült megszök­nie. Ezt megelőzően az NKVD arról faggatta, hogy mit mondott neki a férje a Kirov-gyilkosság előtt. Ku­lagin azonban semmit sem tehetett Boriszováért az NKVD tudta nélkül. Felhív­ta ezt az intézményt és kér­te, hogy helyezzék el az asszonyt egy közönséges vá­rosi kórházban. Ez meg is történt. Néhány nap múlva Kulagin arról értesült, hogy Boriszova a kórházban meg­halt: a halál oka mérge­zés ... A tanúkat eltüntették Nem sokkal Kirov meg­gyilkolása után Medvégyet és Zaporozsecet, illetve az NKVD leningrádi hivatalá­nak több más vezetőjét bű­nös hanyagság vádjával le­váltották és a Távol-Kelet­re száműzték. 1937-ben va­lamennyiket agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az -SZKP XX. kong­resszusán zárt beszédében Nyikita Hruscsov —, hogy kivégzésükkel el akarták • tüntetni a Kirov-gyilkosság igazi szervezőinek nyomait." Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint annak idején, amikor Sztá­lin kihallgatta. Elismerte, hogy előre megfontolt szán­dékkal gyilkolta meg Kiro­vót. Az NKVD egyik, egy­kori munkatársának a tanú­sága szerint (ő állandó ügye­letet tartott Nyikolajev zár­kájában, mert az öngyilkos­ságot kísérelt meg) Nyikola­jev elmesélte neki, hogyan szervezték meg a belügye­sek Kirov meggyilkolását. Azt ígérték, hogy életben hagyják, ha azt vallja, hogy a leningrádi ziriovjevisták voltak a terrorcselekmény, kezdeményezői és irányítói. Amikor a bíróság ítéletet hirdetett, Nyikolajev ordíta­ni kezdett és ki akarta tép­ni magát az őrök kezéből. A bíróság Nyikolajevet golyó általi halálra ítélte. Az íté­letet haladéktalanul végre­hajtották. HATÁRSZEMLE '89 ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom