Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
1988. június 17., szombat Somogyi Néplap 3 VÉGTISZTESSÉG NAGY IMRÉNEK és mártírtársainak (Folytatás a 2. oldalról.) A koszorúzók sorában, részt vett több ismert személyiségtől rövid n-y-iiaitkoziatot kértek az MTI munkatársai. Németh Miklós, a Mini-sz- tentamács elnöke a következőket mondotta: — Az oly sóik megpróbáltatást, fájdalmat okozó történelmi eseményt helyére keil tenni, közös megegyezéssel mielőbb ie kell zárni,' hogy az erőt és a figyelmet a néppel együtt és a nép javára, a jelenre és még inkább a jövőre fordíthassuk. Június 16-a ezt szimbolizálja és ezt kell jelentse mindnyájunknak, akik felelősen gondolkodunk Magyar- ország jövőjéről. Szóit arról is, hogy ha sok is a hasonlóság a Nagy Imre kormány szándékai és a mai törekvések között, mint például a pluralizmus, a többpárti rendszer, azonban, nem lehet eltekinteni a 30— 40 évvel ezelőtti és a mostani Magyarország belső és külllső körülményei közötti különbségektől. A hasonlóságok, az azonos törekvések mögött egy evolúciós fejlődést kell látni, egy megváltozott világot és új feltétel- rendszerit. Németh Miklós, mint mondta, hisz abban, hogy a mai vezetés a néppel összefogja, a politikai és a gazdaságii reformok ót- ján haladva egy szebb és boldogabb Magyarország jövőjét alapozzai meg. Pozsgay Imre állammi- nlszter is nyilatkozott: — Kézfogás ez a mai nap, lényege a nemzeti megbékélés és a tempós, új lendületű munka megkezdése június 17-étől. Ez a nagyszerű esemény arra is alkalmas, hogy személyes elkötelezettségemet újra megerősítsem, s örülök, hogy a ipái kormány osztja az 1956-itall kapcsolatos nézeteimet. Ma, jobbak a feltételek és biztatóbbak a körülmények, mint 56-iban a pluralista társadalom megvalósításához, ami akkor tragédiába, mondhatnám katasztrófába fulladt. Megvan az esély arra, hogy a diktatórikus szocializmusról demokratikus társadalmi rendszerre térhessen át békés úton az ország. Ha eddig erre másutt nem volt példa, akkor ennek nálunk kell először megtörténnie. Bettino Craxi. az Olasz Szocialista Párt elnöke: — Nagyon örülök, hogy részt vehetek az eseményen, nagy barátsággal! gondolok a magyar népre, tudom, hogy a mad nap rendkívül fontos az önök számára. Paskai László bíboros, prímás-érsek: — Ugyanazzal az érzéssel jöttem el, mint az egész magyar nép. Imádsógos lel- külietteL, őszinte együttérzéssel, a megholtakkal, a megbékélésnek,, a megbocsátásnak, és a jövő építésének a reményében. Schöner Alfréd főrabbi: — Megrendülve, s egyben reménykedve érkeztem. Megrendülve, mert a forradalom bukása után lassan másfél emberöltőnyi idő telt el, hogy a mártíéok, azok az emberek, akik Isten adományát, életüket adták egy nép függetlenségéért és szabadságáért a megérdemelt piedesztára kerülhettek. Reménykedve, mért nagy lehetőséget érzek az újrakezdéshez, a hívő ember hitével bízom a valódi kibontakozásban, abban,, hogy a nagy történelmi lehetőséget nem hagyjuk ki. Libik György, a stockholmi egyetem tanára saját nevében helyezett él koszorút „Szeretett és felejthetetlen Imre bácsinak” felirattal. — 1956-ban a Parlamentben dolgoztaim, s többek között a semleglességi nyilatkozat megfogalmazása ban velttem részt. Remélem, hogy nemcsak temetés, hanem újjászületés is lesz ez a nap, hogy az emberi jogoknak 1222-ben, az Aranybullában is lefektetett pontjai Magyarországon végre megvalósultnak. Óriási érzés, hogy a mai fiatalokban fantasztikus energiát és kreativitást látok. A tanácselnök egy új mozgalom „vezérkarában” Demokratikus Magyarországért! BÁZIS A MEGYÉBEN — BÁZIS-E A MEGYE? Lapunk június 8-i számában beszámoltunk a Demokratikus Magyarországért elnevezésű mozgalom létrejöttéről, az élőkészítő bizottság üléséről. A huszonnégy fős előkészítő bizottságnak — amely közismert tudósok, művészek, politikusok, gazdasági vezetők sorából áll — tagja Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke is. Tőle kértünk nyilatkozatot a mozgalom szervezéséről, céljáról. — i Mindenekelőtt engedtessék meg egy személyre szóló kérdés. (Miért és hogyan kerüli Somogy megye tanácselnöke az előkészítő bizottságba? — Névre és nem funkcióra szóló meglhívédlevelet kaptam a június 7-i budapesti alakuló rendezvényire. Jelezte a meghívó, hogy egy új mozgalom előkészítésére kerül sor, Demokratikus Magyarországért elnevezéssel.1 Laikondikus tömönségű volt, egészen odaérkeaésemig magiam sem tudtam ,lefordítani”, s a szervezők aláírás szerepelt rajta. Megjelölve azt, hogy Pozsgay Imre is fölszólal. Még a rendezvény előttit Pozsgay Imire titkárságáról kaptam egy telefon - üzenetet, hogy feltétlenül számi tanaik a részvételemre. A megyéből rajtam kívül hárman — Kerékgyártó István, Kovács Lajos és Miha- lics Veronika — kaptak meglhívásrt. Előző este a tv is jelezte a rendezvény t, de a közlésben is több kérdőjel' fogalmazódott meg. Ezzel együtt fontos alkalomnak éreztem, és nem kis mértékben befolyásolt Pozsgay Imre személye is. Ügy gondoltaim, hogy a mád politika alakítása szempontjából egy ilyen típusú mozgalom fontos lehet. Az eseményen száz—száztvúszan vettünk részt, elsősorban a fővárosból. Főként isment politikusok, ál1'ami vezetőik, vezető éirtelmiségiiek. A kialakult vitában körvonalazódott a kiállás, a támogatás szükségessége egy elkerülhetetlen társadalmipolitikai modellváltás mellett. Elsősorban abból ln- dufiftunk ki, hogy a nép, az állampolgárok csak azt a polimilkát fogadják el, amelyhez a társadalmi ellenőrzésnek megvannak a feltételei. S a rendezőelvek, amelyek ezt a modellt kell jellemezzék: a demokrácia, a jogállamiság, a szabad választásokon megmérettetett pártok pluralizmusa. Az is világossá vált a .vita során, hogy sorsunk alakulása — ment mai valóságunkhoz tartozik ez is —, többesélyes. Magyarországon még reális veszélye van egy „írendpárti” visszarendeződésnek, akár diktatórikus, erőszakos eszlközök vagy megoldások bevezetésének is. Ugyanakkor a „másik” oldalról, a politikai -kultúrát nélkülöző vagy kevésbé képviselő rétegek szűk köréből a leszámolási törekvés is reális veszély ... Közös nevezőire jutottunk abban, hogy semmiféle politikai cél érdekében nem alkalmazható ma erőszak! A felhívásunknak van egy -mondata, amit nagyon lényegesnek tartok: „a diktatórikus szocializmus politikai, hatalmi és gazdasági rendje csődbe jutott’’. Ez nagyon kemény, de világos beszéd. Az emberek nagy -többsége még ha hallgat is, békés úton megújuló, demokratikus Magyarországot ukar. Ezt tükrözi a mozgalom elnevezése is. Ez érlelődött, ez kristályosodott ki bennem már korábban is... Ezeket a gonddá tokait én ott viszonthallottam, sóit rendezettebb állapotban kaptam meg az induló szerveződéskor. Bizonyos helyzetekben ént már engem kritika is ezek nyílt megfogalmazásáért... Gondolok az apparátusi diktatúráról mondottakra... Ez a fórum is megerősített abban, hogy nem tévedtem! Talán ez tűnhetett fel néhány szervezőinek, s ezért javasoltak az előkészítő bizottságba. Nekem ez egy .nehéz, ugyanakkor szívesen vállalt feladatot jelent. Nem volt bennem kétely, hogy iszabad-e vállalnom. Úgy érzem, jó ügyet szolgálok, s talán erűtek a révén is közelebb tudjuk vinni Somogy megyét a megújuló Magyar- ország folyamataihoz. — Az első (tudósítások hangsúlyozták: egy pártoktól független, a (magyarországi reformerőket integrálni kívánó mozgalom életre hívásáról van szó. Miként kívánják ezt a mozgalom olyan résztvevői' képviselni — mint ön is —, lakik tagjai az MSZMP-nek? — A nyitott szemmel és füllel járó emberek számára ma teljesen világos, hogy a meglevő és az alakuló pártok — ideértem az MSZMP-,t is —, s az alternatív szervezetek nagy többségében- a mások kirekesztése vált általánossá, és nem az integráció szándéka, igénye. Mozgalmunk egy egész nemzetben gondolkodó, nem elzárkózó szervezet akar lenni. Valahol átmenet a mozgalom és a szervezet között ... Mert tagsággal fog rendelkezni, de végül is nem kirekesztő módon, hanem a kettős tagság lehetőségét is magában hordozva. Ha •többpártrendszerben gondolkodunk, akkor a pántok közötti kapilláris erőként kell a közmegegyezést szolgálnunk ! Lényeges kérdés, hogy A Kolmti a nyár •lóién Befejezték a Keleti pályaudvar első 13 vágányának korszerűsítését. Az újonnan beépített elektronikus váltóvezérlő és biztosítóberendezések lényegesen megköny- nyítik az irányítószemélyzet munkáját s biztosabbá teszi az utazást. A külső peronok fölé emelt tetőszerkezet pedig növeli a pályaudvar komfortját. Az eddigi beruházás értéke egy- milliárd forint. Képünkön: a Dominó ’70 berendezés vezérlőpultja. egy ilyen mozgalomnak önálló arccal' rendelkező politikusok legyenek a vezetői. Olyanok, akik a megújulá'st szorgalmazzák, vállalják. Szinte mindegy ebből a szempontból, hogy MSZMP- íreformkörös vagy éppen az alakulóban levő „szoedem.” párt, a néppárt tagja vagy MDF-es, esetleg SZDSZ-es az illető. Nem lehet ma Magyar- országon taik-tikáznii, rejtőzködni ! Kell az eltökéltség — a tévedés kockázatát is magában hordozó eltökéltség! iEz lenne szerintem az MSZMP legfontosabb feladata mai, és minit az MSZMP tagija személy szerint ezt magamra nézve rendezőelvnek tartom. Tehát az ősz- szefogást erősítő mozgalommá kell válnia ennek a szerveződésnek, és ha ezt vallom, akkor nem lehet más a kérdésre a válaszom, mint az, hogy a megújulás keserves feladatát vállaló MSZMP -tagoknak is ott van a helyük. Szocialista értékrenden alapuló paLitikaii mozgalomra törekszünk. Ezt az értékrendet részben kiizzadta már ez a társadalom, egy rélszét azonban pontosítani kell, mi több, most kell kiérlelni. Mert nem a múltban felülről megfogalmazott, deklarált értékeikről vám itt szói, hanem a mai és különösen a jövőbeni szocializmus értékeiről!, amelyek a nagy tömegek által visszaigazolt értékek lesznek. — Az új politikai szerveződés előkészítő bizottságát olyan nevek fémjelzik — például Pozsgay 1Imre államminiszter, Bihari Mihály politológus, Hámori Csaba első titkár. Kása Ferenc filmrendező akik elkötelezték magukat a változás, a megújulás iránt. „Posztjukat” tekintve zömében vagy n politikai elithez, vagy a szellemi-gazdasági élet felső vonalához tartoznak. Hogyan lesz tehát a szerveződésből valóságos mozgalom, közismert kifejezéssel élve: miként kívánnak majd „alulról építkezni” kezdeményezésük nyomán? — Mozgalmunknak a különböző szervezetekhez való viszonya világos és tiszta lesz-, amikor a különböző szervezetekből az azonos módon gondolkozók ide csatlakoznak. Ezzel voltaiképpen megvalósulhat ez a bizonyos alulról való szerveződés. Egyébként ez ideig is rendkívül sok jelentkezés érkezett. (Budapesten Szilvássy Györgynél, 1357 Bp., Pf.: 2. Telefon: 312-1142, vagy itt, nálunk a megyei tanácson Kerékgyártó István főosztályvezetőnél lehet jelentkezni szervezeteknek és egyéneknek egyaránt.) De hadd mondjam el, mitől válhatunk még alulról építkező mozgalommá. Egyrészt azáltal, hogy könnyen befogadhatóvá válnak célkitűzéseink. Ne legyen túlterhelve -részltetekkel, lényeges kérdéseket fogalmazzon meg! Most például azt,hogy a fontos: egy többpártrendszer megteremtése, amely szabad választásokon alapszik. Végeredményben szövetség lesz ez a haladásért. Ez a lényege! Ma egyébként nagy a rokonszenv, ugyanakkor nagy a zavarodottság is. Nem ismerik még pontosan a törekvéseinket, azonban azt is hadd mondjam el, hogy a legjelentősebb ellenérzést az MSZMP-n belülről érzékeljük... Július 8-án a Budapest Sportcsarnokban lépünk nyilvánosság- elé, és itt többet fogalmazunk meg, mint amit a felhívás tartalmazott. Eltérően az új szerveződésektől, nem programnyilatkozatot teszünk közzé, hanem valószínűleg alapító levelet, amely mindenképpen részletesebb a felhívásnál, s v-ilágosan megfogalmazza a célt és az irányt. — ön személy szerint miként és kikből kívánja a mozgalom bázisát kiépíteni a megyében? Egyáltalán: milyen bázist jelenthet e mozgalom számára egy megye — a magyar vidék? — Nem becsülöm alá a fővárost, de a vidék szempontjából különösen fontos, hogy egy mozgalomnak — adott esetben ennek a mozgalomnak — milyen a politikai morálja, milyen- az etikai tartása. Nem csaphatunk be senkit. Az első pillanattól kényesen kell vigyázni minden egyes szóra. Nagyon fontos, hogy kik képviselik ezt a mozgalmat, kik lesznek a szervezői, nehogy idő előtt lejáratódjon, támadhatóvá váljon. Természetes, hogy a szei- JemiHag azonosulókat várjuk magunk közé. Olyanokra van szükségünk, akik nemcsak többes szám első személyben, hanem egyes szám első személyben is akarnak és mernek fogalmazni. Aki ezt vállalja, azt várjuk. Ügy szólt a kérdés: magyar vidék, örülök ennék, -merjt én az alakuláskor is elmondtam: nem vidéki Magyarországot, hanem a magyar vidéket kell képviselnem ebben- az előkészítő bizottságban. A mostani nyilatkozat során kerültem a reform szót. Még a reformkort is nehezen mondtam ki... Ennek is megvan az oka. Elsősorban az, hogy úgy érzem: túlhangsúlyoztuk, talán, kissé le is járaittuk s 'ezáltal súlyavesztetté -tettük e kifejezést. Én inkább a megújulást használtam végig, s ez nem véletlen. Ez a mozgalom tulajdonképpen arra számít, hogy sokan, s a magyar vidéken különösen sokan,, felismerik — vagy már fel is ismerték —, hogy olyan közmegegyezésre van szükség, amelyik nem az álltaik uko-n alapszik, hanem a politikai érettségre épít. Arra, amit a tömegek esetében alábecsültünk az elmúlt időszakban. Ez az új mozgatom — hitem szerint — akikor válik -tömegessé a magyar vidéken s így itt, Somogybán is, ha elutasít minden olyan törekvést, amely a kizárólagos hatalomra törekszik. Ekkor, de csak ekkor szívesen jönnek közénk, és sokan vállalnak majd velünk szellemi és tett- béli közösségiét. Még valamit fontosnak tartok. Sokan feltették ezt a kérdést: vajon nem párt-e ez a mozgalom? Nem akar-e pánttá alakulni vagy nem hordozza- e -magában egy alakuló párt csíráit? Tették ezt jó szándékkal és gyanakvással egyaránt. Erre sem szabad őszimtétüenül válaszolni, mert akkor elveszítenénk hitelünket! Ne legyen kétséges tehát senki számára, hogy: itt valóban egy mozgalomról van szó, de ha rosszul dől el a reform sorsa az MSZMP-n belül, akkor ennek a mozgalomnak az is célja, hogy adott legyen egy. új párttá alakulás minden feltétele, akár 24 órán belül. így (megszerveződhetne egy új, de tapasztalatokkal s nem utolsósorban hitellel rendelkező párt. Ilyen szempontból tehát magában hordozza e mozgalom egy párt csíráját is. — Köszönöm a nyilatkozatot. T. T.
