Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

2 Somogyi Néplap 1989. június 16., péntek Utóként Kaposvár küldöttei koszorúinak tartott a Miniszter tanács A résztvevők felelősségteljes magatartására számítanak TIB-sajtótájékoztató Nagy Imre és sorstársai temetéséről A Miniszter tanács csütör­töki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a KGST- kaipcsolaitök megújításáról, a magyar—szovjeit elszámo­lások korszerűsítéséről. A kormány módosította a Munka törvénykönyve vég­rehajtásáról szóló korábbi rendeletét, majd határoza­tot hozott az útalap létesí­téséről. A Minisztertanács a hon­védelmi törvény javasolt módosításával összhangban rendeletat alkotott a polgá­ri szolgálatról. A kormány áttekintette a munkásőrség működését. Módosítva a munkásőrség kettős irányítását rögzítő korábhi minisztertanácsi határozatot úgy döntött, hogy a testület a Miniszter­tanács irányítása alá kerül. Egyidejűleg tárcaközi bi­zottságot bízott meg azzal, hogy dolgozza ki az új hely­zethez igazodó feladatokat. A Minisztertanács javasol­ja az Elnöki Tanácsnak az Állami Ifjúsági és ^ Sporthi­vatalról szóló korábbi tör­vényerejű rendelet hatályon kívül helyezését, továbbá az egyes • egyházi állások betöl­téséhez szükséges, állami hozízájáruilás és az Állami Egyházügyi Hivatal meg­szüntetését. A kormány határozatot hozott a menekültékét befo­gadó állomások felállításá­ról. A Minisztertanács átte­kintette az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának ta­pasztalatait, és a kormány— SZOT találkozón született megáiliapodáisok végrehaj­tását. Rendkívüli érdeklődés kö­zepette tartotta meg csütör­tökön nemzetközi sajtótájé­koztatóját a Történelmi Igazságtétel Bizottsága Nagy Imre és mártírtársai pénte­ki gyászszertartásáról és te­metéséről. A külföldi tömeg­tájékoztatás felfokozott ér­deklődését jelzi, hogy a ke- gyeletes aktusra Magyaror­szágra érkezett több száz új-, ságíró, tudósító, tévériporter zsúfolásig megtöltötte a tá­jékoztatónak helyet adó Bu­dai Vigadót. A TJ5B vezetői és az ártatlanul kivégzett áldozatok jelenlévő hozzá­tartozói csaknem két órán át állták az angolul, néme­tül, magyarul elhangzó kér­dések pergőtüzét. Számos tudósító érdeklő­dött a szertartás előkészüle­teiről, a lebonyolítás részle­teiről, s természetesen el­hangzott a sokak aggodal­mát megfogalmazó kérdés is: felkészültek-e a szerve­zők az esetleges rendzava­rás megelőzésére. A rendezők ezzel kapcso­latban elmondták: becslé­seik szerint mintegy 250— 300 ezer ember vesz részt a gyászszertartáson a Hősök terén. így június 16-án min­den korábbi redezvénynél nagyobb tömeg gyűlik majd össze a téren, hogy lerója kegyeletét 1956 valamennyi ártatlanul elítélt és kivég­zett áldozata emléke előtt. A főváros lakossága mellett nagy számban érkeznek a szertartásra vidékről is. A résztvevők várható rendkívül nagy száma je­lentős felelősséget ró a szer­vezőkre, akik ezért részletes forgatókönyvvel, percre be­osztott „menetrenddel” ké­szültek fel a szertartás zök­kenőmentes lebonyolítására. Mindkét helyszínen, a Hő­sök terén és a temetőben is több ezres rendezőgárda gondoskodik a rend fenn­tartásáról. A téren a Magyar Demokrata Fórum három­ezer tagja látja el a rendé­szi teendőket, a sírkertben és környékén pedig a Sza­bad Demokraták Szövetsé­ge, a Független Kisgazda- párt és a Fiatal Demokra­ták Szövetsége biztosítja a rendet. A rendezők egyéb­ként minden résztvevő fele­lősségteljes magatartására számítanak, amit úgy fogal­maztak meg a sajtótájékoz­tatón, hogy a gyászszertar­táson „több százezer rende­ző lesz jelen”. A szervezők ismételten felhívták a részt venni szán­dékozók figyelmét, hogy a szertartás helyszínein min­denütt tartsák be a rende­zők utasításait. A fontos tudnivalók közé tartozik, hogy a kordonnal elzárt te­rületre semmiféle enge­déllyel nem léphetnek, s az elkerített részen — tekin­tettel az esemény kegyeleti jellegére — sem fényképez­ni, sem filmezni nem sza­bad. Kérik továbbá, hogy a szertartás végéig — várha­tóan 17 óráig — ne keres­sék fel a temetőt, amelyet a kegyeleti aktus idejére- el­zárnak a nagyközönség elől. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága vezetői hangoztat­ták, hogy ’56 mártírjainak gyászszertartására sem ha­zai, sem külföldi szerveze­teknek nem küldtek külön meghívót, azonban örömmel fogadták minden szervezet részvételi szándékát. Eddig 38 magyarországi, és 22 kül­földi, illetve külföldön tevé­kenykedő magyar szervezet jelezte, hogy koszorút he­lyez el a mártírok emléke előtt tisztelegve. A ravatal­nál mintegy 100—120 koszo­rút lehet elhelyezni; a ren­dezők ezzel kapcsolatban kérik, hogy akik a megem­lékezés virágait kívánják el­helyezni a ravatalnál, reggel fél kilenckor gyülekezzenek a Magyar Hősök Emlékmű­ve mögött, a térre vezető hídnál. 11 órakor kezdődik a téren a protokoll koszorú­zás; ennek során 655-en he­lyezhetik el a kegyelet vi­rágait. Elsőként Kaposvár küldöttei koszorúznak, majd az Országgyűlés, a Minisz­tertanács, az egyházak és a diplomáciai képviseletek he­lyezik el koszorúikat. A kor­mány nevében Németh Mik­lós miniszterelnök, Medgyes- sy Péter miniszterelnök-he­lyettes, és Pozsgay Imre ál­lamminiszter helyezi el a megemlékezés virágait. Gorbacsov látogatása vágót árt az NSZK-ban Erdélyi magyarok Párizsban Az európai helyzet embe­ri dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón résztvevő erdélyi menekültékét fogad­ták a francia külügyminisz­tériumban és taláOlkozoitt ve­lük a találkozón, résztvevő amerikai küldöttség vezető­je, Morris Abram nagykö­vet. A k üli ügym misztériumban Philippe Cocquebert, a mi­nisztérium elemző és prog­nosztikai osztályának veze­tője fogadta az erdélyi ma­gyar kisebbség, vallamint a Romániai Emberi Jogi Liga képviselőit. Részletesen .tá­jékozódott a falu rombolási program haladásáról; a nem­zeti kisebbségek vallás- gyakorlásának lehetőségei­ről, az emberi jogok meg­sértéseiről, a romániai lét­feltételekről. A minisztériu­mi tisztviselő elmondta, hogy francia részről a le­hetséges reagálások között felvetődött gazdasági szánk, ciók elrendelése Románia elillen, de ennék csak az EGK egységles fellépéseként látják érteimét. Ugyanígy felmerült lehetőségként Ni- colae Ceausescu efllnök fran­cia kitüntetéseinek vissza­vonása, amit a francia saj­tóban is megpendítették már h írmagyarázók. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke NSZK-beli látogatásának utolsó napján a Ruhr-vidéki ipari központba, Dortmundba utazott. Képünkön: acélgyári munkásokkal beszélget a Hoesch Művekben. A győzelem rigai emlékművénél koszorúzási ünnepségen emlékeztek meg a lettek depor­tálásáról június 14-én. E napot a Lett Legf elsőbb Tanácsi Elnöksége a gyász és a re­mény napjává nyilvánította. A balti köztárs aságból 1941 júniusában kezdődött meg a sztálini rendszer által megbízhatatlannak nyilvánítottak száműzése Szibériába és Ka­zahsztánba. Részleges szovjet csapatkivonás Lengyelországból A Szovjetunió — csapat- csökkentési programjának megfelelően — csütörtökön megkezdte Lengyélország- ban állomásozó csapatainak részleges kivonását. A len­gyel PAP hírügynökség je­lentése szerint egy szállító * zászlóaljat vontaik ki az or­szág délnyugati részén fek­vő Sw.idnica városából. A PAP jelentése szerint ebben az évben egy kikép­ző páncélos ezred, egy lég­védelmi rakétaezred és egy helikopteregysóg hagyja el az országot. 1990-ben egy ejtőernyős dandár távozik. Nyugati szakértők szerint a csapatkivonás mintegy 10 ezer főit érint majd abból a 45 ezer szovjet katonából, akik becsléseik szerint Len. gyelország területén tartóz­kodnak, Választások és választ várók Az NDK-beli választások évtizedek óta a rutinszerű állampolgári tornagyakorla­tok közé tartoznak: a Nem­zeti Front egységprogramot hirdet, riválisok nélküli je­lölteket állít, az ország vá­lasztópolgárai több-kevesebb lelkesedéssel az urnákhoz járulnak és megszavazzák a programot. A részvétel és az igenlő szavazatok aránya rendre 98—99 százalék kö­rül mozog. Az öntudattól duzzadó, politikai sikerektől vissz­hangzó politikai felszín alatt az utóbbi két-három évben különös folyamatok indul­tak meg. Elsősorban a fia­talok közül verbuválódnak azoknak a köröknek a tag­jai, amelyek — a gorbacsovi új gondolkodáson felbuzdul­va — nyíltságot és átalakí­tást szorgalmaznak, a veze­tők és vezetettek tényleges párbeszédét sürgetik az NDK-ban. A kormányzat következetesen fittyet hány az egyházi és környezetvédő körökben tevékenykedő re­formhívek hangjára, ám most, hetekkel később, kezd kiderülni, hogy a május 7-ikén tartott tanácstagi vá­lasztások kapcsán taktikai hibát követett el. A nyílt szavazatszámlálás lehetőségével élve az emlí­tett körök tagjai számos fő­városi és vidéki választó- körzetben figyelemmel kí­sérték a voksok összesítését — s két nappal később, a hivatalos eredmény közzé­tételekor már „élesben lő­hettek” a hatóságokra. Ál­lításuk szerint több város­ban, illetve fővárosi kerü­letben a szavazatszedő bi­zottság (esetleg az országos választási bizottság, amely­nek elnöke Egon Krenz PB- tag volt) megmásította az adatokat. Egyfelelől a tény­legesnél magasabb részvéte­li arányt mutatott ki, más­felől jócskán „lekerekítette” a nemleges szavazatok szá­mát. Az utóbbi a körök sze­rint néhol 15—20 százalék között mozgott, ám a hiva­talos eredmény tanúsága szerint sehol sem érte el a négy (4) százalékot. A békecsoportok, alterna­tív szervezetek előbb az ál­lamtanácshoz címzett bead­ványban tették szóvá a vá­lasztási eredmények nyil­vánvaló manipulálását, majd pár héttel később följelen­tést tettek a hamisítást el­követő „ismereteién tette­sek” ellen. Indoklásuk sze­rint csak össze kellett ad­niuk az egyes választókerü­letekben nyilvánosan össze­számlált s kihirdetett nemle­ges szavazatokat, majd ösz- szehasonlítani azokat a két nap múlva a lapokban köz­zétett, alaposan „megfésült” számokkal, s máris nyilván­valóvá vált a manipuláció. Mivel májusban kelt be­adványukra a hatóságok nem reagáltak, június 7-ikén két tiltakozó menet is meg­próbált eljutni az államta­nács épületéhez, hogy sze­mélyes föllépéssel bírja színvallásra a hamisítás ügyében az illetékes szerve­ket. Utóbbiak helyett azon­ban már induláskor egészen más „szervekkel” találták szembe magukat a „Válasz­tási csalásból soha sem elég” traszparenst és egy „Itt nyugszik a demcukrá- cia” feliratú nagy, fekete urnát cipelő fiatalok. Az ál­lambiztonsági minisztérium és a rendőrség több száz embere esett neki a mintegy 250 fiatalnak, nem kímélve a jelenlevő újságírókat sem. A tüntetők felét őrizetbe vették, s csak órák múlva, 400—500 márka rendbírság kilátásba helyezésével en­gedték őket szabadon. Az evangélikus egyház, amely közismerten kapcso­latban áll az alternatív, kör­nyezetvédő és békecsopor­tokkal, magáévá tette a csa­lást szimatoló tiltakozók ügyét. Vitafórum céljára rendelkezésükre bocsátotta Berlinben a Zsófia- és a Gethszemane-templomot. Egy nappal azután, hogy a rend­őrség brutális fellépéssel megakadályozta, hogy a til­takozó menet a Zsófia- templomtól az államtanács elé vonuljon, Hans-Otto Fú­rián prépost bejelentette: az Evangélikus Egyház konzisz- tóriuma maga is beadványt fog küldeni az államtanács­nak, s kérni fogja a válasz­tási eredmények körül ta­pasztalt ellentmondások megnyugtató tisztázását. Az ügy és a tüntetőkkel szembeni rendőrtámadások érzékelhetően megterhelték az állam és az Evangélikus Egyház alig egy évtizede normalizálódott viszonyát. Úgy tűnt, javul a helyzet azzal, hogy a greifswaldi Szent Miklós dóm újjászen- telésén megjelent Erich Ho- necker, a 77. életéve felé kö­zeledő államfő, aki még so­ha nem volt istentiszteleten. Ám a nagy horderejű ese­ményre éppen Forck ber- lín—brandenburg-i püspö­köt nem hívták meg az ál­lami szervezők. Ugyanis ő képviselhette volna legin­kább a fővárosban összpon­tosuló bíráló hangokat. Fül- tanúk szerint a greifswaldi városházán lezajlott eszme­cserén, Honecker, Löffler egyházügyi államtitkár, il­letve az evangélikus kon- zisztórium képviselői kö­zött nem került szóba a vá­lasztási eredmények mani­pulálása. Dorogman László A TUNGSRAM!) Elektronikai Gyára fölvesz kéíműsiakos munkarendet vállaló női munkavállalókat a lámpagyártó üzemébe, kiemelt kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: * Németh József üzemvezetőnél, Kaposvár, Izzó u. 3. Telefon: 14-511/128-as mellék (105565)

Next

/
Oldalképek
Tartalom