Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-16 / 140. szám
1989. június 16., péntek Somogyi Néplap 3 Emléktábla Nagy Imrének (Folytatás az 1. oldalról.) Föltette a kérdést: mondhatja-e valaki 1989 június közepének Magyarországán, hogy mártírtársaival együtt hiába kellett meghalnia? Így felelt rá: hisszük, hogy semmilyen áldozat nem lehet hiábavaló, amit a nemzet jövőjéért hoznak. Szimbolikusnak nevezte, hogy a mártír miniszterelnök emlékének megörökítését éppen a fiatalok kezdeményezték Kaposváron. — Azok — mondta —, akikről már régen azt hitték, hogy elmerültek a népbutítás tengerében, akik még 12 napot sem kaptak az életükből, amikor igazán szabadnak érezhették magukat ... Gondoljunk arra is, hogy ez nem egy szokványos megemlékezés elkoptatott gondolatokkal, érzéketlen hallgatósággal . . . Tudjuk, Nagy Imre egész életében meggyőződéses kommunista volt. Mégsem véletlen, hogy előtte az idősek és a fiatal demokraták is tisztelegve hajtanak fejet. Posztján az utolsó volt, aki a magyar, nép és a demokrácia mellé állva alárendelte annak pártja érdekeit és saját jöTEMETÉSEINK TANULSÁGAI vőjét is. Tragédiába torkolló, bátor kiállásával elérte azt, amire utódai hiába is törekedtek volna: megkapta a magyar nép elismerését, sze- retetét... A mai és a holnapi nap végre igazán Nagy Imréé. Innen, a kisvárosi környezetből indult el, egyszerű emberek közül. BárTóbiás Áron ban. Végérvényesen bebizonyította, hogy közülük, közülünk való. Magyar. Égető Endre a család, a kaposvári rokonság nevében emlékezett személyes hangon — fölelevenítve találkozásokat is — Nagy Imrére, s rajzolta meg emberi portréját. Az emléktáblán ezután elhelyezték a megemlékezés babérkoszorúit. Elsőként a család és a kaposvári rokonság nevében koszorúztak. Koszorút helyezett el az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP Reformköre, a Somogy Megyei Tanács, a Kaposvári Városi Tanács, a KISZ utódszervezeteinek képviselője. Koszorúzott az úttörőszövetség, az Erdélyi Baráti Kör, az MTESZ, az öreg Cserkészek Szövetsége, a Berzsenyi Társaság, a Hazafias Népfront megyei és városi elnöksége, <a megyei képviselőcsoport. Elhelyezte az emlékezés koszorúját a kaposvári ügyvédek, a kisgazdapárt és a demokrata fórum dombóvári szervezetének képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról) nak tesszük ki a sérüléseket. A mostani temetés végre gyógyulást hozhat. De csak akkor, ha a tragikus eseményből általános és örökérvényű tanításként mindenki levonja azt, hogy szellemi és fizikai erőszakkal nem szabad és nem lehet sem a népek közötti, sem az országon belüli politikai problémákat megoldani. A nézeteltéréseket, az érdekkülönbségeket idejében feltárva kell megakadályozni, hogy azok súlyos feszültséggé sűrűsödjenek. És ehhez kapcsolódik a számomra legfőbb tanulság is: nincs cél, ami az igazságtalanságot, a törvénytelenséget szentesíthetné. És nincs nép, aki ezt tartósan eltűrné. Mert ha igen, akkor az a nép csak „névben él már, többé nincs jelen”. KULCSÁR KÁLMÁN: „Ha lehetőségünk van a szakításra” Ilyen szomorú „egyedülálló” tényekkel sajnos rendelkezünk. Történeti távlatokat is tekintve emlékeztetni szeretnék arra az Országgyűlésben már elmondott adatra, miszerint Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnököt végeztek ki bírói ítélet alapján, gyilkoltak meg, lett öngyilkos vagy halt meg száműzetésben. Ez nagyon sajátos vonást ad politikai kultúránknak. Egyrészt jelzi, hogy a politikai és a büntetőjogi felelősséget nem tudjuk elválasztani; jelzi, hogy az új rezsim nem tud elszámolni csak leszámolni; jelzi, hogy az indulatok, az érzelmek és az erőszak testvérek a politikában és nem ritkán bosszúállásig fajul ez a „kötelék”; végül jelzi, hogy az igazságszolgáltatás méltatlan és napi politikai célokra való használatát nem tudta kivédeni az igazságügy szervezete. A tanulságok ezeknek megfelelően levonhatók, szinte mindenki maga megfogalmazhatja azokat. Én csak annyit tennék hozzá, hogy ma lehetőségünk van a szakításra. Nemcsak a lezárult korszakkal, hanem e távolabbi múltunkra is visszavezető vonásokkal is. Bár sok az ellenkező jelenség, a türelmetlenség, saját esetleges más előjelű véleményünk kizárólagosan helyesnek, elfogadhatónak tartása, a múlt tanulságainak levonása helyett a felelősök „vadászata”, én mégis bízom abban, hogy ez a sok szörnyűség napvilágra kerülése talán a józanságot erősíti. Annak belátását, hogy szakítani kell az „ítélet — rehabilitáció — új ítélkezés” véget nem érő és önmagát újratermelő sorával, és a múlt leckéje a jövőre irányítja a figyelmet. Mint igazságügyi miniszter még hozzátenném: távolabbi és közelebbi múltunk tanulságai talán meggyőzőek lesznek mindenki számára, hogy politikai problémák nem oldhatók meg bírói eljárással és ítélettel, s minden bírót megerősítenek abban, hogy az ítéletért való felelősség nem enyészik el hosszú idő múltán sem, és nem adható át senkinek. Bármilyen körülmények között is született a döntés, az a bíró döntése marad. Bízom benne, hogy a mai bírói kar számára ezt az utóbbi tanulságot már nem is szükséges megfogalmazni. milyen messze is került, időközben halálával újra osztozott a forradalom sok száz egyszerű harcosának sorsáA koszorúzást követően a résztvevők a Vikár' Kórussal együtt elénekelték a Szózatot. Népfront-állásfoglalás A népfront megyei elnöksége a Nagy Imre és mártírtársainak emlékünnepségére készülve állásfoglalást tett közzé, s ebben kifejti, hogy kegyelettel adózik annak a politikusnak életútja, erkölcsi nagysága és politikai öröksége előtt, aki a mozgalom bölcsőjénél, 1954-ben máig hatóan fogalmazta meg a népfront küldetését, hogy nemzeti céljaink megvalósításán őrködjék. „Magunkévá tesszük a pártok, szervezetek és egyházak állásfoglalásait, hogy június 16-a legyen a nemzeti megbékélés napja, ezt méltósággal, emelkedett lélekkel, egy új, emberibb korszak kezdeteként tegyük felejthetetlenné!” — hangzik az állásfoglalás. Cikkek Nagy Imréről, 1956-ról Megjelent a Június 16. A ikaposvárii születésű Nagy Imre és mártírtársai tiszteletére jelent meg az Igazság emléksziáma Június 16. címmel. A Történelmi Igazságtétel Bizottság kiadványának első oldalán Nagy Imre, Gímes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Szilágyi József fényképe illusztrálja Ej TIB 1988. június 5-i felhívását a magyar társadalomhoz. Ugyanezen az oldalon jelent meg 1989. június, 2-i felhívása is. A 16 oldalas emlókszám- ban az Igazság egykori 1956-os cikkeiből is újra olvashatunk. Erről az időszakról olvashatunk Lakatos Istvántól, a forradalmi magyar honvédség és ifjúság lapjának munkatársától visszaemlékezést. Megelevenednék a Szabad Kossuth Rádió egykori híradásai. Különösen érdekes olvasmány a mai fiataloknak Szilvási Lajosnak az Igazság 1956. november 2-i számában megjelent Ne lincselj! Gondolkozz! Tégy különbséget! című publicisztikája. Érdemes idézni a végét: Minden bűnöst a törvény elé! — ez a forradalom parancsa. Az utca nem tör. vényszók! Leplezzétek le a múlt bűnöseit, adjátok át őket a karhatalomnak, s lökjétek ki magatok közül a limesre uszítókat! Saját magatok biztonságát, a forradalom nyugodt napjainak, az alkotó élet ki virágzásának alapját teremtitek meg ezzel !” Kende Péter Elkerülhető volt-e a forradalom 1956- ban? című tanulmányának részleteit, Illyés Gyula híres versét, az Egy mondat a zsarnOkságról-t is megtaláljuk a kiadványban,. Készül a népfront a megyegyűlésre Már dolgosik a jelölő- és a szerkesztőbizottság A falvak után a megye nyolc városálban is megtartották a megújulást célzó népfrontértekezilietebet — hangzott efl. a Hazafias Népfront megyei elm/öikségének rendkívüli kibővített ülésén. A városi tanácskozások, amelyeken részt vettek az egyházaik, az új pántok és alternatív szervezetek képviselői is, jó hangulatban, zajlottak le és a résztvevők megújulási szándékról tettek tanúbizonyságot A felszólalók, akik között az idősebbek és a fiatalok egyaránt voltak, kitéritek a helyi és az országos gondokra, és az újítás készségével láttak munkához, hangsúlyozva a pártsemlegességet. Nyílt vagy titkos szavazással mindenütt megválasztották a vezetőséget és helyi programokat fogadtak el. Siófokon például a fiatalok számára kedvezményes telek- elosztást kezdeményeztek, Fonyódon az üdülők és a környék bekapcsolásával a feladatok közös megoldására tették a hangsúlyt. Csurgón szobor felállítását határozták el a második világháborúban elesettek emlékére. A tegnapi ülésen napirendre került a megyegyű- lésre való fölkészülés is. Már dolgozik a megyei jelölő- és a programtervezetet készítő szerkesztőbizottság. Az eddig fölkért személyek készséggel vállalták a munkát a népfrontban,. Ezután dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács önkormányzati és elnöki hivatalának főosztályvezetője tartott előadást A mozgalom a demokratikus Magyarországért szervezet megalakulásáról, amelyet — mint az ülésen hangsúlyozták — nem „eRemnépfrontnak”, hanem szövetségesnek tekintenek. KELL A KORLÁT Vándorló Balaton A Balatonnal kapcsolatos környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátását a Középdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége végzi. Vezetője, Fejér Vilmos. Gazdálkodnak a vízzel — A Balaton medencéjében a mi feladatunk a vízügyi létesítmények, kikötők, partvédőművek, stégek tervezési, engedélyezési és (egyre inkább) kivitelezési munkáinak elvégzése. Mindennapos feladatot jelent a tó vízkészletével való gazdálkodás. A siófoki vízmérce szerint időszakonként 15 centimétert mozoghat a víz szintje; a szélsőséges időjárás azonban gondokat okozhat. Erős napsütés esetén egy centiméternyi víz is elpárolog naponta a tóból. A hosszú esőzés ezzel szemben nem a hajózás biztonságát, hanem a partvédőműveket veszélyezteti. 1983-ban már olyan mértékben elhínáro- sodott, algásodott a tó vize, hogy kormányhatározatban kellett rögzíteni a teendőket: 2010-ig fokozatosan vissza kell állítanunk a hatvanas évek vízminőségét. A lakossági szennyvíz, a mezőgazdasági gyomirtó szerek, ipari hulladékok jelentik a legnagyobb veszélyt a víztisztaságra. A leginkább foszfordús iszapot rendszeresen kotorjuk, és a megtisztított szennyvizet sem a tóba engedjük vissza, hanem a vízgyűjtő területen kívülre visszük, ha van rá lehetőség. Így Siófokon a Sió-csatornába. A víz egyébként Keszthely térségén kívül ma is iható minőségű. T"" Berényi kísérlet — Eddig a nyírádi bauxitbánya tiszta kartszvize „hígította” a tó vizét — kapcsolódik a beszélgetésbe Soha Szilveszter, a vezető helyettese. — Ha bezárják, az komoly gondokat okoz. Évente félmillió köbméter iszapot emelünk ki a tóból. Elsősorban ,a hajózóútvonalakat tisztítjuk. A strandokon is kikotort laza iszapot homokkal pótoljuk. A közvélemény munkánkkal kapcsolatban leginkább azt lji- fogásolja, hogy szinte betonteknőbe ágyaztuk a Balatont. Tudni kell, hogy az uralkodó széljárás miatt a tó évente másfél métert „szeretne” dél felé húzódni. Ezért a partokat védeni kell. A közhangulat nyomására Balatonberényben 8 millió forintért egy 1400 riné- teres partszakaszon többféle szerkezetet próbáltunk ki, az eredeti fövenyt utánozva. Kilenc napba tellett, amíg a tó elhordta az összes homokot, a szerkezet vázelemei pedig néhány hónapig tudtak ellenállni a nyomásnak. Alexy Rezső műszaki tervezési csoportvezető elmondta, hogy egyre erősödő igény jelentkezik kishajók befogadására alkalmas kikötők létrehozására. Ezeket a sportolási és üdülési igényeket a felmérés szerint 21 kis kikötővel lehetne fedezni. Ebből kettő elkészült, a fonyódit és a keszthelyit pedig most építik. A legtöbb gondot a stégek tulajdonosai okozzák. Ezek felállítására ma már csak közösségeknek: vállalatoknak, utcáknak adnak engedélyt. Új zsilip a Sión — A munkák elvégzésére speciális gépparkot alakítottunk ki — mondta Fejér Vilmos. — 170 millió forintos állóeszköz-állományunkba kotró- és cölöpverőgépek, úszó markolók, uszályok és vontatók tartoznak. Javításukra, karbantartásukra (és bérmunkák vállalására) a Sió-csatornán a torkolattól mintegy másfél kilométerre új műhelytelepet és sólyateret építettünk 150 millió forintért. Melléje 9 millió forintért duzzasztó is került. Így vízleeresztés nélkül tudunk közlekedni a csatornán. A városban pedig megszűnik a csatornában száradó algák rothadása okozta bűz, és az állandó vízfelület Siófok kellemes színfoltja lesz. Czene Attila
