Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

2 Somogyi Néplap 1989. június 1., csütörtök Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben en­gedi meg, ha az erdő a fel­adataik ellátásához nélkü­lözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetke­zeti tulajdonban lévő föl­dek, ingatlanok elidegeníté­se — akár magánszemély ré­szére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, la­kás-, üdülő- és termőföld­tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozá­sok teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben ma­gánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingat­lant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetősé­geit, biztonságát szándéko­zunk elősegíteni. Ezzel he­lyenként a gazdasági szer­kezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelés­be. A spekulatív jellegű in­gatlanvásárlásokat a szemé­lyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdő- gazdálkodásban meg kell tartani a hosszú távú, nem­zeti érdekeinket garantáló tervszerűséget, ami a jövő­ben ebben az ágazatban is — szektorra való tekintet nélkül — követelmény ma­rad. Ezt a mai erdőtörvény és az erdőgazdálkodás kü­lönféle intézményei biztosít­ják. KÖZÖSSÉGI FÖLDTULAJDON A tulajdonreform végre­hajtásánál is nyilván min­den módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell, szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések mi­ként juthatnának — és kér­dés, hogy jussanak-e — kö­zösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi hely­zetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében lévő in­gatlanok jövőbeni sorsára. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter néhány, az előzetes vitában felmerült kisebb észrevételre is kitért. Mint mondotta: — Voltak, akik_,kifogásol- ták a termőföldek termőké­pességének fenntartási köte­lezettségét. Azzal érveltek, hogy ez — termelési haszon nélkül — fölösleges ráfordí­tásokat róna a gazdaságok­ra. A mai művelési kötele­zettség helyett javasolt ta­lajvédelem kötelezettség iga­zából csupán az ésszerű mértékű kultúrállapot fenn­tartását jelenti. A mai ter­melő, vagy a következő nem­zedékek számára lehetővé teszi, hogy a piaci viszo­nyok megváltozása miatt az adott földön a mezőgazdasá­gi termelést változatlan és nem lepusztult ökológiai föl­tételek közepette folytathas­sák. SZABÁLYOZZUK A VADÁSZATI JOGOT — Az Országgyűlés mező- gazdasági, illetve jogi bizott­ságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el — és ezt támogatom magam is —, hogy a vadászati jog szabá­lyozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még eb­ben az évben hozzuk az Or­szággyűlés elé. Ehhez a par­lament hozzájárulását ké­rem. Hütter Csaba végül an­nak a véleményének adott hangot, hogy a törvényterve­zetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az iga­zán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé, amely­ben a nagyüzemek, a kister­melők, a magánvállalkozók jobb munkamegosztásban együttműködve, versenyezve a mainál is eredményeseb­ben dolgoznak az ország ja­vára. Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bi­zottság képviseletében szólt az előterjesztett három ter­vezethez. Mint mondta, a bi- egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény meg­alkotására. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazó­dott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok tör­vénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatással járnak. A tsz-törvény módosításá­nak vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságá- nak titkára kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nem­hogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményé­nek, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés fo­lyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a pa­rasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti moz­galom nemzetközileg is elis­mert sikereire emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazda­ságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi poli­tika okozta a gondokat, az­zal, hogy kiszipolyozta a ter­melőszövetkezeteket, tönkre­tette, az egyenrangúság cím­kéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisz­tált. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi ag­rár- és szövetkezetpolitika került válságba. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgaz­dasági szövetkezetek mér­téktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergon­dokhoz vezethet. Ennek kö­vetkezményeként pedig a falu megszokott csendje könnyen megváltozhat. ELSŐ A NAGYÜZEM Czaltig Zoltán (Fejér m., 11. vk.), a lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazat­vezetője szerint az érdekelt­séget a szövetkezetekben megszervezett belső vállal­kozások bővítésével lehet növelni. Ugyanakkor hang­súlyozta: továbbra is a nagyüzemnek kell biztosí­tani . az alapvető termelési föltételeket. Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.), a kapu­vári Lenin Tsz elnöke üdvö­zölte a törvénymódosító ja­vaslat azon kitételét, amely szerint a tsz vagyonából szövetkezti vagyonrészt jut­tathat tagjai részére. Ez egyetértésre talált a szövet­kezeti közösségekben is — mondta —, ám felmerül a kérdés: sok szövetkezetnél kevés felosztható jövedelem marad, miből fizessenek osz­talékot? Varga János (Tolna m., 6. vk.), ,az iregszemcsei Egyet­értés Tsz elnöke hangsúlyoz­ta: olyan szövetkezeti tör­vényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki szá­mára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrá­nyos következmény nélkül. Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly Termelőszövetkezet elnöke szorgalmazta: a törvényben a küldöttgyűlést nem tartó szövetkezeteknek garanciát kell adni arra, hogy fontos kérdésekben az alapszabály ne utalhassa a döntést a ve­zetőség hatáskörébe. Törté­nelmi lépésnek minősítette a módosítás azon tételét, amely a szövetkezeti tulaj­don oszthatatlanságának merevségét oldja fel. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Pető­fi Tsz elnöke szerint mérle­gelni kell: valóban szüksé­ges-e korlátozni a feloszt­ható szövetkezeti vagyon mértékét. Szerinte e kérdés részletes szabályozását a kö­telező előírás helyett inkább a szövetkezetek önálló dön­tésére kellene bízni. A kép­viselő javasolta, hogy a va­gyonrész utáni osztalékot ne terhelje adó, illetve járulék. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.), a devecseri Vi­rágzó Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet nyugalma­zott elnökének véleménye szerint indokolatlan jogsza­bályok által a tulajdont rep­rezentáló részjegy, valamint a föld forgalmának korláto­zása. Elegendő az, hogy a tulajdonostársak elővásárlá­si joggal rendelkezzenek. ÚJ FÖLDKÓDEXET Zahorecz József (Békés m., 10. vk.), a gádorosi No­vember 7. Tsz elnöke indo­koltnak tartotta annak rög­zítését, hogy *a gazdasági társasággá való átalakulás le­hetősége mellett a szövetke­zetek az alapszabályaikban a szövetkezeti jellegű, de jogszabályban nem előírt együttműködési formákat is meghatározhassanak. Tóth László (Csongrád m., 12. vk.), a szegvári Puskin Tsz elnökhelyettese a föld­törvény módosítása kapcsán indokoltnak ítélte, hogy a közgyűlési döntéseken ala­puló földeladásokra vonat­kozóan rögzítsék a település lakosságának a földművelés­hez fűződő elővásárlási jo­gát. Ezután következtek a föld­törvény módosításával kap­csolatos hozzászólások. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk), a tataházi Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke han­goztatta : nem a régi tör­vény módosítására van szük­ség, hanem mihamarabb új földkódexet kellene alkotni. A képviselő kifejtette, hogy több ponton egyetért az előterjesztett módosító ja­vaslatokkal. Azzal azonban nem, hogy fennmarad a me­zőgazdasági szövetkezetekbe a tagsági jogviszony alapján bevitt földek megváltásának jogintézménye, ez ugyanis további igazságtalanságokra adhat lehetőséget, s ellentét­ben áll a jogállamisággal. Szabó István (országos lis­ta), a Temelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásának elején azt hangsúlyozta, hogy a földtu­lajdon hosszú távú rendezé­séhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. A vállalati, a társasági, a szövetkezeti működésre és gazdálkodásra megalkotott — egyébként reformszelle­mű — döntések gyakorlati megvalósításához a jelenlegi szabályozás több rendelke­zése elavult, többségüket a gazdasági és a társadalmi mozgások máris túlhalad­ták. A földtulajdon alapve­tő kérdéseit az új alkot­mányban kell szabályozni, és erre építve szükséges az új földtörvényt kidolgozni. A jelenlegi földtörvény mó­dosítása természetesen el­odázhatatlan, és ebben a helyzetben valóban az a leg­fontosabb, hogy a reformin­tézkedések érdekében a gaz­daságok működését nehezítő rendelkezéseket feloldjuk. Fel kell oldani az elidege­nítési és tulajdonszerzési korlátokat. Minden szerve­zet és személy — persze ha kínálat van — vásárolhasson ingatlant, ideértve a mező- gazdasági rendeltetésű földet is. A tulajdonosi rendelke­zési jog szabadságaként em­lítette azt, hogy a földbevi­teli kötelezettség törvényi szabályozása megszűnik, és erről a kérdésről a szövet­kezetek alapszabálya, illetve a tagság dönthet. Egyetértett azzal is, hogy a földtulajdo­nos tsz-tag kérhesse — az alapszabályban meghatáro­zott mértékig — földjének kiadását a tsz által kijelölt földrészből. Támogatta azt a törvényi kitételt is, amely ezután megengedi, hogy a földmegváltás és a földjára­dék összege a szerződő fe­lek közötti alku tárgya le­gyen. Szabó István ugyanakkor óvta a képviselőket olyan szabályozástól, hogy a föld­jét megváltással elidegenítő, azt a tsz-nek névleges ellen­értékért átadó tagokat hát­rányosabb helyzetbe hozzák azokkal szemben, akik ed­dig formális tulajdonukat fenntartották, és most élvez­hetik a reálisabb, közös megegyezéssel alakítható megváltási árat. Ugyancsak meggondolan­dónak tartotta, hogy az ál­lami tulajdonú ingatlanok, mezőgazdasági földek jelen­legi kezelőit most minden további föltétel nélkül, elha­markodottan tulajdonossá nyilvánítsák. A földtulajdonnal össze­függő sérelmekről szólva lé­nyegében támogatta a tör­vény módosítását. Szerinte — bármennyire fájdalmas — ma már nem lehet minden régebbi sérelmet orvosolni. „Akkor járunk el helyesen, ha csupán az 1959—61-es kolektivizálási kampány ide­jén kialakított legfájóbb hát­rányos helyzetek felszámo­lására vállalkozunk. Ennél többet jelenleg nem tehe­tünk.” Befejezésül a TOT elnöke a parlamentnek javasolta a mezőgazdasági szövetkeze­tekről szóló törvény elfoga­dását. NE HALOGASSAK A FOLD VISSZAADÁSÁT Dr. Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.), a budapesti 71. Sz. Jogtanácsosi Munka- közösség jogtanácsosa az állami tulajdonban lévő in­gatlanok kezelési jogával kapcsolatban felhívta a fi­gyelmet arra, hogy alapve­tően mindenki mezőgazdasá­gi földekre gondol, óm a je­lenlegi föltörvény valójában ingatlantörvény, mert a nem mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra is vonatkozik. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott han­got; meg kell vonni a tár­sadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben lévő állami tulajdonú ingat­lanokat százforintos névle­ges értéken átjátsszék má­(Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly tv-interjújának sajtóvisszhangja A nagy hírügynökségek jelentős terjedelemben; fog­lalkoznak az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi ülésével é& Grósz Károly pártfőtitkár kedd esti tévé­interjújával. Az AP amerikai hírügy­nökség értékelése szerint Grósz Károly nyilvánosan megrótta Pozsgay Imrét azért a nyilatkozatért, ame­lyet az amerikai kormány­zati támogatással működő Szabad Európa Rádió a múlt héten sugárzott Pozs­gay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter a SZER-nek nyilatkozva a hírügynökség idézete sze­rint egyebek mellett kijelen­tette, hogy a kelet-európai kommunista rendszerek nem reformálhatók meg. Az MSZMP-nek ezért egy olyan pártot kell létrehozni, amely a nyugat-európai szocialis­ta, vagy szociáldemokrata elképzeléseken alapszik. Grósz Károly kedden este adott tévéinterjújából a hír- ügynökségek kiemelik: „Nem egyetlen ember fogja meghatározni azt, hogy az elkövetkezendő évtizedek­ben a pártnak milyen arcu­lata legyen”. Major László pártszóvivő kijelentését idézve — amely szerint „Nagy Imre kivégzé­se bizonyosan jogtalan volt” — a Reuter arra a megál­lapításra jut, hogy hosszabb „gyötrődés” után a párt egy három évtizedes dogmát változtatott meg és dekla­rálta, hogy Nagy Imrét „ki­rakatper” után végezték ki. Az AP Grósz Károly kedd esti nyilatkozatát úgy érté­keli, hogy a főtitkár nincs Nagy Imre jogi rehabilitá­lása ellen, de ellenzi a volt miniszterelnök politikai re­habilitációját. A Reuter szerint a re- formszámy hívei úgy vélik az események „túlléptek Grósz Károlyon”, és azt re­mélik, hogy a következő pártkongresszuson más ke­rül a főtitkári posztra. Az AFP francia hírügynökség az előrehozott kongresszussal kapcsolatban megjegyzi, fi­gyelembe véve a jelenlegi politikai helyzetet Budapes­ten, nem zárható ki, hogy a kongresszuson új főtitkár kerüljön a párt élére. Horn Gyufa párizsi találkozója A párizsi emberi jogi euró­pai értekezleten részt vevő Horn Gyula külügyminiszter találkozott francia és hol­land kollégájával és kétol­dalú megbeszélést folyta­tott velük. Roland Dumas és, Horn Gyula találkozóján megvi­tatták a kétoldalú kapcsola­tok további bővítésének le­hetőségeit. Hans van den Broek kül­ügyminiszterrel beható vé­leménycserét folytatott a magyarországi politikai és gazdasági reformfolyamat helyzetéről és nehézségei­ről. Ezzel kapcsolatban vé­leményt cseréltek arról, hogy a nyugat-európai or­szágok milyen hatékonyabb támogatást tudnának nyúj­tani a magyar gazdasági problémák megoldásához. A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses üzemeltetésre meghirdeti a következő állandó üzemelésű üzleteit 17989. július 1-jétől Mecseki borozó (III. o.) Kaposvár, Dózsa Gy. u. 20. Aranybika büfé (III. o.) Kaposvár, Berzsenyi u. 49. A pályázatokat legkésőbb 1989. június 28-ig kérjük — a szükséges okmányokkal együtt — a vállalat központjába: KAPOSVÁR, Ady E. u. 2. sz. A versenytárgyalás 1989. június 30-án 9 órakor lesz a Kapos bár helyiségében, közjegyző jelenlétében. Szükséges tájékoztató adatokat a vállalat közgazdasági szervezete ad az érdeklődőknek. Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat (105705)

Next

/
Oldalképek
Tartalom