Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
4 Somogyi Néplap 1989. május 6., szombat Mintegy hetven kétpárevezős és körülbelül ugyanennyi egypárevezős facsónak kerül ki évente a Balaton Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet hajóépítő szakembereinek kezéből. A gyorsan teret hódító műanyag testek mellett továbbra is rendkívül népszerűek ezek a csónakok, melyeknek építése szinte teljes egészében kézi munkát igényel. Évek óta nem tudják kielégíteni az igényeket ezekből a típusokból, mert a termelés felfuttatását — sajnos — szakember- hiány akadályozza. (Fotó: Csobod Péter) Nem ellenünk — érdekünkben A KISTERMELŐK NAGY FELELŐSSÉGE Fizetik a számlát a szovjet csapatok Lassú az ügyintézés... „Hiteles forrásból tudjuk, hogy a régiónkban állomásozó szovjet csapatok negyvenmillió forinttal iratkoztak föl a Dédász közületi adósainak listájára”. A hír,t megerősítette Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezér- igazgatója A Helyzet című dél-dunántúli hetilap első számában. Sebestyén Gyula, a Dédász kaposvári üzemegység-vezetője: — Nézze, ahogy nem hozzuk nyilvánosságra azt ,sem, hogy Döbröcze István be- degkéri lakos mennyivel tartozik, a szovjet csapatokét sem közöljük. — Ez már megtörtént. Csak arra vagyok kíváncsi, menyit jut ebből a kaposvári kirendeltségnek. — Nincs ilyen adatunk, ugyanis a szovjet csapatok a vállalatnak fizetik a számlájukon szereplő összeget. Wieder Béla, a Dédász igazgatója: — A „Hazánknak ideiglenesen tartozó szovjet csapatok” című cikkben közzétett állítás nem igaz. Mindössze arról van szó, hogy hosszú az ügyintézés ideje. A leol- vaisás és a számla kiegyenlítése között eltelik pár hónap. A csapatok csak akkor fizetnék, ha a hazánkban állomásozó 'összes alakulat parancsokságán rákerül a számlára a pecsét, hiszen központi keretből kapják az összeget. Ezt a rendszert még egy 1957-ben megkötött államközi szerződés szabályozza. — Hogyan tud gazdálkodni a vállalat negyvenmillió mínusszal? — Ez az összeg változó. Attól függ, hogy az adott időszakban mennyit fogyasztottak a csapatok. Egyébként nem a szovjetek az egyedüli nagyfogyasztók, akik jelentős összeggel tartoznak nekünk. Tízmilliárdos nagyságrendű az éves árbevételünk. A szovjet tartozás csepp a tengerben. — Ha az állampolgár nem fizet, akkor kizárják a fogyasztásból. Mi a helyzet az üzemeknél, vállalatoknál? — Náluk nem ugyanez a helyzet, hiszen az energiaszolgáltatás nélkül a legtöbb helyen leállna a termelés. Annyit tehetünk, hogy lieemeltetjük a bankszámlájukról az összeget. Ha nincs annyi pénz a számlájukon, akikor nincs más, mint sorbaállítunk és várunk. (Balázs) Arra nincs pontos adat, hogy ebben az évben hány új taggal gyarapodott a kistermelők többmilliós tábora. A vetőmagvakat, műtrágyát és növényvédősze- reket is árusító boltok forgalmából viszont következtetni lehet arra, hogy nem kevés azoknak a száma, akik ezen a tavaszon bekapcsolódtak ebbe az értéket teremtő mozgalomba. — A vegyszer nélküli zöld sé g - gy ümölostermes z - tés világrtendemicia, ennek ellenére nálunk nem csökken a különböző rovar-, gombaölőszerek és gyomirtók használattá. Mivel magyarázza ezt? — kérdeztük Orosz Ferencet, a megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás analitikai laborvezetőjét. — Az ok elsősorban abban van, hogy a bioaktív anyagok választéka nálunk még meglehetősen szűkös, így, bár vitathatatlanul terjed a biokertészkedés, nagy általánosságban még nem lehet mellőzni a kemikáliákat. — Amennyire hasznos ez, legalább akkora veszélyt jelent az alkalmazásuk. — Kivált azoknál a kertbarátoknál, akik még kezA kaposvári hetipiac nem szűkölködött újdonságokban. A színesedő kínálat feletti derünkbe csak az árak vegyítettek borút. Borsos volt az első cukorborsó 60-70 forintos ára. Az újburgonya nagyjára 50, aprajára 36-ért tehettünk szert, miközben már nagyítóval kellett keresői a 12-re tartott óburgonyát. A 70 forintos kígyó mellett 60-ért jelent meg az első fürtös uborka. Egy vásárló ízes, ám nyomdafestéket nem tűrő népies, szólással nyugtázta a tök 130 forintos árát. 100- ért vesztegették a karfiolt, melyhez képest filléres cikknek látszott az új fejeskáposzta 36-ért. Akár sialtnya volt, akár nem, 20 forint alatt pern is alkudtak az új vegyeszöldség csomójára. 6-ért és 12-ért volt hónaposnetek, ám azt nem árulják el, melyik fogyott job báni. Ingyen kínálták az esztétikai élményt, amelyet a dők, és hiányzik mind a szakmai, mind a gyakorlati tapasztalat. Ezért feltétlenül fontos, hogy a növényvédő szer csomagolásán feltüntetett információkait szigorúan betartsák. Ez pontos eligazítást ad arra, hogy az adott szer hol, mikor, és milyen módon alkalmazható. Ezen túl természetesen tanácsokat adnák maguk a bolti eladók, de készséggel segítenek a nagyüzemek szak irányítói, maga a növényegészségügyi állomás, de lehetne sorolni tovább a napilapokat, folyóiratokat, szakkönyveket. — Az előírások be nem tartása súlyos veszélyt jelent. Nem ellenünk, hanem érdekünkben, mint hatóság, mit tud tenni az állomás? — Aki csupán saját fogyasztásra termel, annak saját felelőssége, hogy hozzátartozói egészségének megóvása érdekében betartja-e az előírásokat. Hatósági ellenőrzésre, „hivatalból”, ez esetben nincs mód — bár minden további nélkül, saját kérésre, nálunk ők is megvizsgáltathatják, nincs-e veszélyes szermaradvány a termelt zöldségiben, gyömölcsben. A piacra, értékesítésre ter180—200 forintos paradicsom látványa jelentett. A darabonként 10—12 forintos zöldpaprika és az ugyanennyit kóstáló előhajtatott paprikapalánta közül az utóbbi volt keresettebb. Csomónként 4-ért dúskálhattunk a zsenge tavaszi hagymában. „Bögrénként 15” — hallottuk a csibegombahegyek mögül. Az árat kilóra átszámítva, ez nem volt sokkal olcsóbb, mint a lényegesen bizalomgerjesztőbb, 100 forintos sampinyon. A gyümölcspiacon végre megtört a 15—25 forintos alma egyeduralma. Az első vízízű cseresznye csomójáért 10—12 forintot fizethettünk volna. A kívánó- sabb kismamák már szert tehetnek habos eperre: 10 deka 17—20 forint. Apadóban volt az elmúlt hetek tojásözöne, így is vehettünk azonban 1,60— 1,80-ért. Az élő pecsenye- csirke kilója 70 forint körül volt. 240-et kértek, 210melőknél más a helyzet. Állomásunk laboratóriumában rendszeresen vizsgáljuk mind a nagyüzemi területekről, mind a kistermelőktől vagy felvásárlóhelyekről származó zöldségeket, gyümölcsöket. Ezt senki sem tekintheti zaklatásnak. A cél az, hogy ne kerüljön forgalomba olyan termék, melyekben káros mennyiségű nö- vényvédőszer-maradék van. — A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy időközönként nemcsak a felvásárlóhelyeken, hanem a piacon árusítók kínálatából is mintákat vesznek? — Igen. Laboratóriumunk korszerű műszerparkja alkalmas az ilyen célú vizsgálatok teljes körű elvégzésére. Az eredményről ezután írásban, tájékoztatjuk a forgalmazót, illetve a termelőt. — Mi történik, ha például egy spenótban olyan szermaradványok vannak, amelyek károsak az egészségre? — Ez esetben hatósági eljárást kezdeményezünk. Mindannyiunk érdeke — a termelőké is, a fogyasztóé is —, hogy erre minél kevesebb alkalommal kerüljön sor. —vm— et fizettek egy meglehetős kakasért, 300-ért talált vevőt egy testes tyúkpár. A haláruda a 95 forintos élő ponty mellett konyhakész harcsával rukkolt elő: az utóbbi kilója 300 forint. A gazdag virágválasztékból kiemelkedett a szálanként egyaránt 20 forintos szegfű és rózsa. Eny- nyiért adtak egy csokor pünkösdi rózsát. Volt törökszegfű 10-ért, miközben a fogyóban' levő tulipán csokráért már 40-et mondtak. A gyermekkorunk hangulatát idéző muskátlit öt ven forintért árulták tövenként. B. F. PIACI KÖRKÉP Az első cseresznye APRÓ CIKKEK — EXPORTRA Gyorsak és eredményesek A KSH—SZÜV Irodaház bejáratán levő táblán Imperial felirat. Mi köze a híres versenyparipának a számítástechnikához? Egy kisüli] attany észtő szakcsoport rejtőzik e „fedőnév” mögött. Szmolka János, a vállalkozás vezetője elmondta a szakcsoportot 7 állattenyésztő szakember alapította. Szakterületük a prémes ki.s- ragadozóktól, a csincsillán, húsnyúlon, trágyagilasztán, éti csigán át egészen a békáig terjed. — Minden olyan kisállattal foglalkozni akarunk, amelynek piaca van, illetve amelyet gazdaságilag eredményesnek tartunk. Jelenleg minden mennyiségben tudnánk exportálni például leveli békát és unkát. A nyugati környezetvédők ilyen irányú megkeresése számunkra is elgondolkodtató. A tenyésztéshez biztosítanak beszerzési, takarmányozási és szervezési szaktanácsot. Termékértékesítési szerződéseik 5 éves időtartamra szólnak és a mindenkori piaci áron vásárolják fel a tagoktól a végterméket. — Jelenleg slágertermékünk a trágyagiiliiszta által termelt biohumusz. Kizárólag exportra termeltetjük, s ez eredményesnek bizonyul. Előállításának alapanyagául minden komposztálható növényi-állati eredetű mellék- termék felhasználható, még a szennyvíziszap is—mondta Szmolka János. A szakcsoport minden különösebb anyagi alapháttér nélkül kezdte a tevékenységét. 10 százalékos jutalékrendszerben dolgoznak, mind a termelővel szemben az értékesítésnél, mind a takarmány és technológiai felszerelések előállítóival szemben. Ezt az ösz- szeget növeli a tagsági díj, valamint az egyszeri 5 ezer forintos vagyoni hozzájárulás, amely után járadékot fizetnek. A hozzájárulás összegét a szakcsoporti tagság megszűnésekor a tag visszakapja. Beszélgetésünk során újra ás újra azon töprengtem: hogyan lehetett egy azonnal lóra asszociáló fantázianevet adni egy kimondottan kisállat-tenyésztő szakcsoportnak? — A válasz egyszerű; olyan gyorsak és olyan eredményesek akarunk lenni, mint hajdan a világhírű Imperiál! — válaszolta' a vállalkozás vezetője. TÖBB PÓTLÉK JÁR A GYESHEZ Több olvasónk érdeklődött arról, hogy miinek alapján számítják ki és mennyi a gyermekgondozási díj. Kérdésünkre Geicz Gé- záné, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság beteg ségi ellátási osztályvezetője válaszolt. — Egyszerűsödtek a gyermekgondozási díj kiszámítására vonatkozó szabályok; a díj összege a táppénz alapját jelentő napi átLagkereset 65 százaléka. Ha a biztosítás két éve folyamatos, akkor viszont ennek 75 százaléka. Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetében a betegségi segély számításakor figyelembe vett részesedés naptári napi átlagának a 65, iilltve 75 százaléka az alap. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy a díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének a harmincadrészé- nél kevesebb nem lehet, kivéve, ha a kereset napi átlaga nem éri el ezt az ösz- szeget. Ekkor a díj címén ez az összeg jár. Kedvező rendelkezés, hogy a gyermekével magánszemélyként nem szocialista országban tartózkodó anyát szinten megilleti a terhességi, gyermekágyi segély. — Emelkedett-e a gyér-, mekgondozási segély összege? — Nem változott január elseje óta. A segélyhez adott jövedelempótlék azonban 360 forinttal több, tehát a gyermekek számától függetlenül havi 1290 forint jár ilyen címen. — Sokan tanácstalanok, mikor, milyen nyomtatványt kell beszerezni. — Azt hiszem, érdemes felhívni a figyelmet arra: akinek a kaposvári székhelyű Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság folyósítja a táppénzt, az egyéb ellátást, az orvosi iratokon kívül a munkáltatónak munkáltatói, szövetkezeti igazolványt, a kisiparosnak, a magánkereskedőnek igény- bejelentés a táppénzhez elnevezésű nyomtatványt- kell kiállítania. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat mindig a munkáltató szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságon lehet beszerezni. L. G. Tízezer hektár víz alatt Továbbra is nagy erőkkel folyik a védekezés az északmagyarországi folyók mentén. Vízügyi dolgozók, a honvédség, a polgári védelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a helyi tanácsok, termelőszövetkezetek a veszélyeztetett községek lakóival vállvetve dolgoznak a veszély elhárításán. A Hernád völgyében emberemlékezet óta, nem vonult le ekkora áradás. Az elöntött terület nagysága tízezer hektár fölött van. Pénteken Hidasnémeti térségében már megkezdődött az apadás, Gibárt- nál tetőzött a folyó, Gesz- tely községnél pénteken reggel kezdődött meg a tetőzés, a Hernád vízsziultje itt 12 centiméterrel haladta meg az eddig mért legmagasabb vízállást. A nyílt ártéri területeken — Ócsanálosnál és Gesztely alsó részén, valamint Hal- maj községeknél — védekezésül körgátakat, nyúlgátakat építenek. A fő védelmi vonalakon, Méra, Hernád- szurdok, Hernádcéce, Her- nádkak községeknél a töltéseket homokzsákokkal erősítették meg. Bőcsön a péntekre virradadó éjszaka hat házból 22 lakót kellett kitelepíteni, sajnos többeket kényszerrel. Érthető, hogy az emberek igen nehezen hagyják ott veszélyeztetett otthonaikat. A falvakban mindenki mindenkinek önzetlenül segít, hogy közösen mentsék a menthetőit, ingóságokat, jószágokat. Hemádszentandrás mellett Kiskimzs, Ináncs községek legalacsonyabban fekvő vagy a nyílt ártéren lévő területei is víz alá kerültek. Ezekben a falvakban másfél száz embernek kellett elhagynia veszélyeztetett otthonát; őket rokonok, baráti családok fogadták be. A Sajón — Miskolc térségében —^ már megkezdődött az apadás.
