Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

4 Somogyi Néplap 1989. május 31., szerda Utolsó környezetbarát lehetőség Biohumusz a talajerő-utánpótlásért Az évtized újítási pere a megyei bíróságon 300 millió forintot követel az újító A miniszterhelyettes még nem nyilatkozott A Nílus völgyében már a fáraók is védték a „világ seprőjének” nevezett gilisz­tát: a régi Egyiptomban ha­lállal büntették, aki egyet is ki akart vinni az ország­ból. Darwin szerint kevés olyan állat van, amely any.- nyira fontos szerepet ját­szott a föld történetében, mint a giliszta. Hasznukat a biológiai körforgásban a kevés földterülettel rendel­kező japánok is fölfedezték. Ki is dolgozták az úgyneve­zett „négydimenziós” me­zőgazdaságot, amelynek el­ső és utolsó láncszeme a gi­liszta, illetve annak ürülé­ke. Hazánkban elsősorban a trágyagiliszta által feldolgo­zott szilárd trágyák és me­zőgazdasági hulladékok végtermékeként keletkező biohumusz hasznosításá­nak lehetőségeit vizsgád ják. A természetes szerves­anyagokból készült, teljesen szagtalan biohumuszmor­zsák, könnyen fölvehető tápanyagokat tartalmaznak; általa felgyorsul a növé­nyek fejlődése, s a tenyész- idő is rövidül. A talajnak mint a bioszfé­ra elsődleges tápanyagfor- rásának, egyik legjelentő­sebb természeti erőforrá­sunknak és a természeti környezet fontos részének, az élelmiszer-gazdaság ter­melőeszközének védelme és ésszerű hasznosítása alapve­tő népgazdasági érdek. A talajromlás korunkban föl­erősödött, és ez a talaj ter­mékenységét veszélyezteti. Ide sorolandó a savanyodás, amely ellen hazánkban ma már mintegy 2,2 millió hek­tárt kellene védeni. Somogy megyében a 265 ezer hektár nagyüzemi szán­tóterületből mintegy 120 ezer hektár a többé-kevésbé sa­vanyú kémhatású. Ebből a legveszélyeztetettebb a bel­ső-somogyi homokvidék, ahol — köztudomásúlag — alacsony a talaj humusztar­talma. A biohumusz kiválóan alkalmas a savanyodott ta­lajok javítására, a homo­kos területeken nagymér­tékben növeli a fölvehető mikroelemek mennyiségét. Alkalmazási dózisa csak ne­gyedé a szerves trágyáénak, használatával 30-50 százalé­kos műtrágya-megtakarí­tást érhetünk el. A giliszta- humusz alkalmazása során a műtrágyázás káros mel­lékhatása (a nitrátosodás) szinte teljesen megszüntet­hető. Megyénkben 6-7 • nagy­üzem kezdett foglalkozni nagy mennyiségű biohu­musz termelésével. Sokan kisvállalkozásban próbál­koznak vele. Természetesen a gazdaságossági viszonyok a tevékenységeket meghatá­rozzák, a biohumusz pedig napjainkban minden meny- nyiségben keresett export­cikk, döntse el ki-ki a lehe­tőségeihez mérten, mennyi­re partner ebben a szerke­zetváltásban. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt a tényt, hogy összes nagyüze­mi termelőterületünkre Somogybán tavaly hektá­ronként már csak 2,8 tonna szerves trágya jutott! Ez a mutató már előreveti árnyé­kát, hogy a mezőgazdaság is megkezdte alapjainak fel­élését. A biohumusszal pár év alatt megteremthető az eredeti állapot; utána már exportálható is. De addig csak a fölösleget! Korábban nagyapáink udvarában végbement spon­tán a biológiai körfolyamat, s mai ismereteink alapján ismét a környezet és a ter­melés szolgálatába állítha­tó. Jó volna, ha nem lenne áldozat a mindennapok gaz­dasági harcterén. (Mészáros) Bagdi Mártont sokan úgy ismerik, mint a Siófoki Bá­nyász SE elnökét, akinek ve­zetése idején a labdarúgó­csapat a megyei bajnokság­tól a Magyar Népköztársa­sági Kupa megnyeréséig ju­tott. A volt elnök ismét a figyelem középpontjába ke­rült, hiszen 300 millió forin­tot követel volt vállalatától a siófoki székhelyű Gáz- és Olajszállító Vállalattól. Az ügyet hétfőn tárgyalta első fokon a megyei bíróság az intézmény elnökhelyette­sének, dr. Illés Attilának a vezetésével. Miért követel Bagdi Már­ton 300 millió forintot? 1985- ben tervezték a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál a Szovjetunióból Magyaror­szágra érkező és Jugoszlá­viába továbbítandó földgáz fogadására alkalmas bereg- daróci kompresszorállomás bővítését. Bagdi szerint ak­kor a vállalat szakemberei csak 1400 milliméter átmé­rőjű csővel tudták ezt el­képzelni. Ilyet csak import­ból lehet beszerezni, 90 mil­lió forint értékben. A szerel­vényekkel együtt ez a beru­házás 153 millió forint lett volna akkor. Bagdi újítás­ként beadott tanulmánya szerint csak 53 millió kell hozzá, mert meg lehet olda­ni a problémát 800 millimé­ter átmérőjű csővel is. A meglevő négy tíz me­gawattos egység mellé még ötöt szerettek volna vásárol­ni. Mindez a kísérő beruhá­zásokkal együtt Bagdi Már­ton szerint 2,5 milliárd fo­rintba került volna, s a felét dollárban kellett volna fi­zetni. 1987 februárjában kezdték az építkezést. Bagdi Márton március 30-án egy tanulmányban számításokkal igazolni próbálta, hogy egy kapavágás sem kell, mind­össze a kompressszorok já­rókerekeinek a kicserélésére van szükség. Ez ügyben á Gáz- és Olajszállító Vállalat tárgyalt az olasz Novopigno- ne céggel. Bagdi azt mondta a tárgyaláson: ha akkor ki­cserélték volna a járókere­keket, amikor ő az újítását beadta, már annyi földgázt megtakarítottak volna, amennyi egy Kaposvár nagy­ságú város ellátását bizto­síthatta volna. Az újítással foglalkozó 10 1983-as minisztertanácsi rendelet szerint az újítási díj mértékének a meghatá­rozásakor az újításnak a gazdálkodó szervezetnél va­ló hasznosításából, annak eredményének az öt száza­lékából kell kiindulni. „Díj- kulcsnövelő tényezők külö­nösen: az újítás a tervidő­szak tudományos kutatási és műszaki fejlesztési főirányai körébe tartozik: exportnöve­lő, illetőleg importcsökkentő hatású...” — írja az MT- rendelet. A Gáz- és Olajszállító Vállalat képviselői a tárgya­láson tagadták, hogy Bagdi Márton tanulmánya újítás. Mindezt többek között azzal indokolták, hogy a beruhá­zást nem állították le, csu­pán — így fogalmaztak — „csúsztatják”. Bagdi Márton egy 1987. június 10-i tárgyalás emlé­keztetőjéből idézett. A tár­gyaláson részt vett az Ipari Minisztérium, a Beruházási Bank, az Olajterv, a Gáz- és Olajszállító Vállalat, illetve az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt képviselője. Ezen az Ipari Minisztérium álláspontja • a következő volt: „A kompresszorállo­más bővítésére 1,6 milliárd forintot jóváhagyott enge­délyokmányt a legkisebb veszteséggel járó leállítható munkák figyelembevételé­vel le kell zárni!” Bagdi Márton egyúttal kérte, hogy ügyész is legyen a tárgyalásokon, ugyanis ő nemcsak az újítási díjért pereli a Gáz- és Olajszállító Vállalatot, hanem vádolja is vezetőinek egy részét a nép- gazdasági javak pazarlásá­val. Szerinte a vállalatnál mindent elkövetnek azért, hogy az ő tanulmánya ne minősülhessen újításnak. Azt mondta: amit ez a manőver költségként fölemésztett a vállalatnál, abból az ő újí­tási díját már kifizethették volna. Innen vált még érdeke­sebbé a per. Ebben legköze­lebb Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes nyilatko­zik arról, hogy valóban le­állították-e a beruházást vagy sem.- Bagdi Márton nem nyilat­kozott lapunknak. Egyetlen kérdésre volt csak hajlandó válaszolni. — Mire költi a. pénzt, ha megnyerné a pert? — Alapítványt kívánok létrehozni volt középiskolám számára, s ezzel a szegény, de tehetséges gyerekeket tá­mogathatnák. Szeretnék lét­rehozni egy oktatóbázist, ahol a népgazdaság számára jelentős beruházások döntés­előkészítési és döntési me­chanizmusát tanítanák. No, és az anyagi gondjaimon is szeretnék enyhíteni. Balázs Andor „Gáz van”, ha nincs gáz Kellene ®gy pontos szállító A LAKÓK NYUGTALANKODNAK Szellem-áram a harmadik emeleten Megalakult az MDF megyei egyeztető tanácsa Kevés propán-bután­gázpalackot tárolnak Kapos­váron a Füredi úti benzin­kútnál. Van úgy, hogy egy napig sem tart egy szállít­mány. Hiába, a benzinkútnál több palackot nem tárolhat­nak. Szigorú szabályok ír­ják elő, hogy összesen öt konténernyi: 240 gázpalack lehet a tartályok és az ada­goló kútoszlopok közelében. Fodor Tamás kútkezelő hozzáteszi, hogy nem a pa­lack kevés, hanem a tartá­lyokat szállító teherautó ér­kezik ritkán: hetente egy- szer-kétszer. Mostanában naponta ötven-hatvan pa­lackot cserélnek a Füredi úti benzinkútnál, de a kút­kezelő szerint akár százra is volna vevő. Az emberek szívesen mennek hozzájuk, mert tüstént vihetik is a pa­lackot, nem kell sorbaáll- niuk. A Zala Voján különleges gépkocsija szállítja a tartá­lyokat, de a vállalat kocsi- hiányra hivatkozik, js ar­ra, hogy kevés az emberük: a szállítmány akkor érke­zik, amikor sorra kerül a benzinkút. A kútkezelő mindjárt ja­vasolta, hogy a Kapós Vo­lán js beszerezhetne egy ilyen gépet vagy egy ma­gánfuvarozó vállalkozhatna a szállításra. Szerinte nem maradna munka nélkül egyik sem. A speciálisan fölszerelt kocsi viszont meglehetősen drága: robbanásbiztosnak kell lennie, szükséges rá egy daru is, amivel a konté­nereket fölemelik. Az áldat­lan helyzeten az javítana, ha Somogybán is venne va­laki ilyen járművet. Tudományos-fantasztikus regényekbe illő történet izgatja a lakókat egy hete Kaposváron, a 48-as ifjúság útja 19. számú házban. Az események azon az emléke­zetes viharos éjszakán kez­dődtek. A szakemberek sze­rint villámcsapás érhette az épületet; azóta a harmadik emelet lakosai „társulajdo- nost” kaptak. A hívatlan vendéget leginkább „szel­lem-áramnak” lehetne titu­lálni. Néha megjelenhet egy- egy szikra formájában a Egyre több gondot fordí­tanak az iparban , a szűrés- technikai kutatásokra. A budapesti Műszaki Egyetem Járműgépészeti Intézet munkatársai most egy ipari porleválasztó berendezésen végeznek sorozatvizsgálato­kat. E kísérlet folyamán zeolitot és bentolitot — pú­derszerű anyagokat — szűr­nek a laboratóriumban föl­épített berendezés segítsé­gével. (Képünkön: a techni­kusok a porleválasztó szű­rőbetétjét vizsgálják.) A szűrés egyaránt szolgálja a tudományos célokat és köz­vetlenül üzemi felhasználás révén a népgazdasági érde­keket. gázvezetékeken, elektromos berendezéseken. Az épület a Latinca Sán­dor Lakásfenntartó Szövet­kezethez tartozik A gond­nokság műszaki szakemberei mindennap kétszer mérnek, s az eredmény minden eset­ben pozitív. Számukra és a segítségül hívott tűzoltók meg dédászosok számára is teljesen ismeretlen e jelen­ség. Vajon miért épp csak a harmadik emeleten észlel­hető a hívatlan vendég? Mindenesetre már napok­kal ezelőtt lezárták az épü­let gázszolgáltatását, tartva a robbanástól. Az áram azonban ott van, és „pihen a lakásokban. Volt olyan eset is, hogy a csapokból fo- lyó vízsugár „csípett”. Egyébként a jelenséget leg­könnyebben úgy lehet elkép­zelni, mint amikor valaki műanyag pályán szaladgál és utána hozzáér valamilyen fémtárgyhoz. Az eredmény: egy szikrával együtt járó kellemetlen kisülés. A dolog — természetéből fakadóan — inkább kelle­metlen, mintsem veszélyes. Egyelőre... (?) A lakók inkább a gázszolgáltatást hiányolják. Sajnos, a ház­ban élők a kárvallottjai en­nek a természeti furcsa Ságnak. Farkas Árpád, a lakásszö­vetkezet ügyvivője szerint nem elképzelhetetlen, hogy egy országosan is egyedülálló jelenséggel találták szembe magukat. Az áram „szuny- nyad”, a lakók nyugtalan­kodnak, és a hercehurca már egy hete tart — gáz nélkül. A szövetkezet nem tartja „belső ügynek” a tör­ténteket, és várja a segít­séget a pécsi energiafel- ’ ügyelet helyszínre küldött munkatársaitól. Tehát a rej­tély az ő megérkezésükig rejtély marad. Utána várha­tó megoldás...?! Cs. M. P. Megalakult Kaposváron a Hazafias Népfront szék- házában a Magyar Demok­rata Fórum Somogy Megyei Egyeztető Tanácsa. A ki­lenc tagszervezet részvéte­lével létrejött tanács az egyes szervezetek közti in­formációcserét szolgálja, a közös álláspontok kialakí­tását segíti, biztosítja a ta­gok és az országos központ között az információáram­lást, összehangolja a kap­csolatokat más politikai szervezetekkel és az állami szervekkel. A koordinációs és érdekegyeztető szervezet azonban semmiképpen sem szeretne egy centralizált párthierarchia területi csúcs­szervévé válni. Az egyeztető tanács leg­sürgetőbb feladatának a fa­lufórumok szervezését, ez­zel együtt a tagtoborzást, a szervezeti keretek egysége­sítését, a tagok érdekvédel­mének megszervezését é§ a választásokra való felkészü­lést tekinti. A tanács szervezője és adminisztratív ügyintézője Lévai József, az MDF or­szágos választmányának tagja. A SOMOGY ÁRUHÁZ DCV-napok! Holnaptól a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat áruinak bemutatója és vására a Somogy Áruházban! Egyes cikkeket engedménnyel kínálunk! női szandál férfiklumpa gyermekcipő (23—26 méret) (27—30 méret) (31—33 méret) 614 Ft helyett 440 Ft 650 Ft helyett 520 Ft 550 Ft helyett 440 Ft 590 Ft helyett 420 Ft 620 Ft helyett 440 Ft 230 Ft helyett 160 Ft 260 Ft helyett 180 Ft (105759) Porleválasztási kísérletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom