Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
1989. május 31., szerda Somogyi Néplap 9 A városi _ I r • rl ■ ■■ rr ■ televíziók jovoje Annak kicsi a valószínűsége persze — a magyar városok mérete mellett —, hogy valaki magántévéadót indítson, de annatk már van némi esélye, hogy esetleg ipari, kereskedelmi vállalatok reklámjuk érdekében támogassanak bizonyos helyi adókat. Kérdés, persze, hogy milyeneket. S megéri-e az a hatósugár, jó esetben száz-kétszázezer ember, akit ilyen helyi reklámmal el lehet érni. Valóságosabb kérdés lehet a megyékben a ,;kié legyen a televízió?”, mint Budapesten a nagy nemzeti adónál. Itt ugyanis alig járható más út — a nyugat-európai példákat és a lehetséges változatokat is beszámítva —, mint amit az információs törvény tervezete megfogalmaz: az ország adófizető állampolgárainak pénzén fenntartott állami televízió felett a parlament által kinevezett elnök és felügyelő bizottság gyakorol általános ellenőrzést. Nem a közvetlen beleszólás jogával, hanem azzal az igénnyel, hogy ez az állami televízió maradjon mindig tárgyilagos, adjon súlyuknak megfelelően, a legobjektívebben hangot a legkülönfélébb politikai szerveződéseknek. Már amennyire ez egyáltalán lehetséges. Ami persze nem azt jelenti, hogy a tévé munkatársai személyes véleményének nincs helye, csupán annyit, nagy közösségi ügyeket, nemzeti célokat és humanista értékeket kell képviselniük. Be kell persze vallani, hogy az állami televíziózásnak ez az értelmezése csupán e sorok írójának legszemélyesebb véleménye, a törvény koncepciója még nem foglalkozik ilyen fontos részletkérdésekkel. Amiért egyáltalán előhozakodtam egy ilyen törvényértelmezéssel, az éppen az, hogy a városi televíziók működését sem tudom másképpen elképzelni a jövőben. Lehet, hogy választások idején vagy -jól definiálható, döntésre váró vitás kérdésekben minden fontosabb politikai szerveződés önál.ó műsoridőt is kapjon. Általában azonban számomra jobb megoldásnak látszik egy, a tanács által kmevezett, stúdióvezetővel és egy vegyes összetételű — ezért pártatlan — felügyelő testülettel irányított városi televíziózás, ahol mindenről hírt adnak tárgyilagosan, mindent kommentálnak, de nem a műsoridőt osztják szét ilyenolyan szervezeteknek, ami eleve leszűkítené a műsorok iránti érdeklődést. Mert sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy minden műsor mindig elsőrendűen a nézőknek és nem a megrendelőknek készül. Bernáth László VÍZI GRAFIKA Gyertyás László felvételei Széchenyi alapítvány Fél év alatt megháromszorozta 10 millió forint plusz 100 ezer dolláros eredeti alaptőkéjét a Széchenyi István Ösztöndíj-alapítvány — a kormány támogatása mellett vállalatok, intézmények és magánszemélyek adományaiból. Az alaptőkét kezelő pénzintézet, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. például ötmillió forintot adományozott. Az alapítványt egy évvel ezelőtt a KISZ KB hozta létre a Minisztertanács és a Tudomános Akadémia támogatásával. Célja a legújabb műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi eredmények tanulmányozása, megismertetése, házai elterjesztése és alkalmazása. Az alapítvány ösztöndíjára olyan, az elméleti és 'vagy gyakorlati munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal szakemberek pályázhatnak, akiknek tevékenységét elősegíti, ha külföldön végezhetnek kutatómunkát. Az ösztöndíjakat az alapítvány vagyonának kamataiból és egyéb hozadékaiból biztosítják. Az idén 100 ezer dollárt fordítanak erre a célra. Január elsejétől mostanáig mintegy félezren jelentkeztek különböző ösztöndíjakra. Nyomtatásban is megjelent Somogyi levéltári nap ’88 A somogyi levéltári nap rendezvényei értékes információkkal gazdagították a társadalomtudomány, a történelem iránt érdeklődők ismereteit. Egy-egy ilyen tanácskozás azonban a helyszűke miatt nem teszi lehetővé, hogy szélesebb rétegek is bekapcsolódjanak a tudományos ismeretszerzésbe. Ezért üdvözöljük annak a füzetnek a megjelentetését, amely hiánytalanul tartalmazza a levéltári napon elhangzott előadások szövegét. A Somogy Megyei Levéltár gondozásában megjelent gyűjteményt dr. Andrássy Antal, a levéltár igazgatója szerkesztette, ügyelve arra, hogy a későbbiekben forrás- értékűnek számító füzet jegyzőkönyvszerűen kövesse az eseményeket. A rendezvényén elhangzott előadásokat és korreferátumokat tartók neve és áz előadások címét tartalmazó lista mellett feltünteti a szerkesztő a levéltári nap megrendezésében részt vevő szervezeteket is. A magyar polgári demokratikus forradalom 70. évfordulóján elhangzott előadások két kivétellel somogyi történészek kutatómunkája nyomán íródtak, és európai kitekintéssel, de a megyei sajátosságokat is feltárva elemzik az eseményeket. Dr. Farkas Márton kandidátus, a Hadtörténeti Múzeum főmunkatársa vendég- előadóként A monarchia összeomlása és a magyar polgári demokratikus forradalom címmel elsősorban hadtörténeti szempontból elemezte a forradalmat. Az antant szerb megszállás alatti területeinek helyzete 1918—19 fordulóján volt a témája dr. Szita Lászlónak, a pécsi levéltár igazgatójának. Előadásában a különböző társadalmi csoportok, pártok és nemzetiségek szerveződéseinek, valamint megmozdulásainak szempontjából is tárgyalja az eseményeket. Dr. Szántó László, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának archívumvezetője a polgári forradalom vívmányait taglalta. Dr. Szili Ferenc kandidátus, főlevéltáros a MIR vállalatainak 1918—19-es helyzetét elemezte; Tóth Ilona, az állattenyésztési kar adjunktusa pedig a kettős hatalom somogyi helyzetéről HIVATASA: FOGORVOS Tolmács is kell — Hiányzik a röntgen és a tfiskontroll Fogadat szádból kiszedni — Krúdy álmoskönyve szerint siralom. Következésképpen : fogorvossal álmodni, nem jelent jót. Hát még fogorvoshoz menni... Ám a kivétel erősíti a szabályt. Aki egyszer beült a pamutfonó üzemi fogorvosi székébe, többé nem halogatja fájós fogának kezeltetését. Dr. Fekete Éva hetenként ötször áll a betegek rendelkezésére. A gyár dolgozóin kívül hozzá tartoznak a Cseri út, a Kecelhegyaljai út, a Kanizsai és a Jutái út által határolt területen és a Péterpusztán meg Fekete- majorban lakók is. Havonta, háromszáz-háromszáz- harmincan fordulnak meg itt, egyharmad részük folyamatos kezelésben részesül. — Az átlagosnál valamivel jobb a műszerezettségünk — mondta dr. Fekete Éva. — A tanácsi ellátmányunkhoz ugyanis jelentős összeggel hozzájárul a gyár. A közelmúltban például egy Jugodent típusú komplett kezelőegységgel lettünk gazdagabbak. Úgy tudom, több mint fél millió forintba került. — Mit hiányol? — A röntgent és a tűs- kontrolit. Sajnos, emiatt éppen a legkomplikáltabb esetekben szenvedi meg a beteg a késedelmet. — Sok külföldi dolgozik a pamutfonóban. Megnehe-, zíti ez a munkáját? — A kubaiakkal viszonylag könnyebb a dolgom, de a vietnamiak panaszainak orvoslására csak tolmáccsal vállalkozom. Rájuk egyébként főleg a fogágyi megbetegedések a jellemzőek. — Miért választotta ezt a pályát? — Talán különös, de nekem sohasem volt fájdalom- élményem a fogorvosi székben, így fenntartás sem alakult ki bennem. A gimnáziumban még az általános orvosi hivatásról álmodtam, de mire a felvételire került a sor, másként döntöttem. Igaz, a barátnőm is erre biztatott. Vallató adott értékes információkat. Az angol és francia polgári sajtó alapján dr. Horváth Gyula — ugyancsak az állattenyésztési kar docense méltatta a forradalom nyugati visszhangját. Nem feledkeztek meg a rendezvény szervezői azokról sem, akiknek ez a korszak a történelem tanítása során vetett föl megoldásra és tisztázásra váró kérdéseket. Dr. Miklós Endre, a kaposvári Táncsics gimnázium tanára, szaktanácsadó A polgári demokratikus forradalom tanítása a középiskolákban címmel tartott előadása értékes dokumentumokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy a tankönyvek milyen koncepcióbeli és tartalmi hibákat hordoznak ezen eseményekkel kapcsolatban. Ugyanakkor örömmel üdvözli a tényt, e könyvek már megfelelő mennyiségű forrásanyagot használtak föl ahhoz, hogy az oktatók és a diákok eligazodjanak az események feldolgozásában. A polgári demokratikus forradalom tanítása a felső- oktatásban címmel Paksi Lajos, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának egyetemi tanára is beszámol arról a felméréssorozatról, amelynek eredményeit feldolgozva a tanszék oktatói betekintést nyertek abba, miként illeszkedik a felnőttek történelemtudatába az I. világháború és a polgári forradalom. A füzetet dr. Kanyar József nyugalmazott levéltárigazgató tanulmánya zárja azzal az ismertetővel, amely a Somogy megye múltjából címmel megjelent levéltári évkönyv 19 kötetét ismerteti. A nyomtatásban most első alkalommal napvilágot látott előadásgyűjtemény megjelentésének költségeit az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara biztosította. Köszönet illeti a mecénás szerep vállalásáért, és azért is, mert így lehetővé vált, hogy minden iskola, amelynek tananyagában szerepel az 1918/ 19-es polgári forradalom, hozzájusson az értékes dokumentumokhoz. V. A. A városi televízióknak nár nem csak ígéretes jövője, szerény jelene, hanem núltja, története is van. A judapesti Gazdagréten, Székesfehérvárott vagy Pé- :sett a művelődési központin például, ahol az elsők cözött kezdték kipróbálni ;zt a tömegkommunikációs :echnikát, talán már nem is igyanazok dolgoznak, mint innak idején. Hol vannak már azok a •omantikus, hősiességet idé- :ő napok, amikor valame- yik amatőr videókamerá- ával megörökített egy vámosi ünnepséget, azután né- tóny üzlet kirakatába tett lészüléken, a szentséges íétfői adásszüneti napon, ílőször sugározta? Hol vannak a kisebb-na- íyobb botrányok, az olyan isti dalok, mint a hódmezővásárhelyieké, akik a ,nagy” televízió Ablakában idhatták csak le először iliig hétperces riportfilmjü- cet? S hol vannak az első sportközvetítések, amelyek i városi focicsapaitot sztá- •olhatták végre odahaza, Székesfehérvárott vagy Veszprémben? Szóval a lassan fél száztól is több városi televízió lágy részének már két-há- •om vagy négy-öt éves núltja van. Üj stúdiók is lkadnak — Várpalotán pél- lául mostanában indult —, is máris újabb kihívásokra! kell szembenézniük, pe- lig csak most kezdik igazán ölszerelni magukat; most cezd kialakulni helyük, szelepük egy város életében. Az egyik kihívás épp eb- tőI az irányból érkezik. Adlig, amíg a heti egyszeri né- íány órás adás jelentette a /árosi televíziózást, nem nagyon volt kérdéses, mi dolguk lehet a világban. Hírt idni azokról a lokális ügyek- •ol, amelyek csak ott, csak ibban a kisebb-nagyobb közösségben lehettek érdekeiek — de ott annál inkább. Amikor kiderült, hogy nozizni is lehet, az érdek- ődés, a „bekábelezés” üte- ne megnövekedett, ám egysen elfordult egy kicsit a íelyi ügyektől a szórakozás :elé. Ma már gyakran nem ízért kapcsolnak a helyi ísatornára, mert ott valami zgalmas információra, vidra van kilátás, hanem mert ■ég nem látott, esetleg va- ionatúj filmet mutatnak be. Ám készül az új sajtó-, lletve információs törvény, ímely a tervek szerint le- letőséget kíván majd adni nagántársaságok, sőt magánszemélyek számára is, íogy lapot, rádiót vagy ikár tévéadót alakítsanak. Bizonyos gazdaságossági számítások szerint egy vár ■os besugárzására alkalmas évéadó, stúdióstul, olcsób- Tan telepíthető, mint a pa- Tír-, nyomda- és terjesz- ésigényes hagyományos
