Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-27 / 123. szám
1989. május 27., szombat Somogyi Néplap 3 Kérdéseinkre válaszol: Sárdi Árpád a megyei pártbizottság első titkára Közmegegyezést a megye érdekében VÁLTOZÓ BUSZJÁRATOK Néhány részletében módosul a megye autóbusz-menetrendje is május 28-tól. Ahogy már hírt adtunk róla, a vasárnaptól érvényes országos menetrend 1990. május 26-ig lesz érvényben. Nemrégiben átadták a horvátkút—somogysámsoni összekötőutat, ezzel összefüggésben az egyik lényeges változás a Marcalitól nyugatra eső területek autóbusz- közlekedésében lesz, So- mogysámsontól és Sávolyról rövidebb úton juthatunk el Marcaliba: kevesebb ideig kell zötykölődni az autóbuszon és olcsóbb is lesz. A havi bérletigazolványokat a Kapos Volán marcali menetjegy-pénztáraiban pecsételik át. Június 19-től augusztus 27- ig, a szezon alatt csak óránként követik majd egymást az autóbuszok a Balaton déli partján. Az iskolai napokon Siófokról Balaton- földvárra új járatpárt indítanak délután három órakor. A Kapos Volán felmérései szerint néhány járat meglehetősen kihasználatlan volt az utóbbi időben. Éppen ezért a Tabról délután fél hat előtt tíz perccel induló busz ezután csak Somogy- meggyesig megy, korábban Kaposmadarasig vitte az utasokat, Balatonszentgyörgy térségében több járat megszűnik. Május 28-tól nem közlekedik a Marcaliból szombaton tíz perccel két óra után Fonyódra induló busz sem. A helyi járatok menetrendje — a kaposvárit kivéve — most igazodik a vasúti és a helyközi autóbusz-menetrend változásához, ám Marcaliban május 28- tól megszűnik a szombati, helyi autóbusz-közlekedés is. Viszont Fonyódról Bala- tonfenyves alsóra munkanapokon a délután fél kettőkor induló autóbusszal is el lehet jutni. A helyi menetrendek már kaphatók a menetjegy-pénztárakban és a gépkocsivezetőknél, a MÁV—Volán—Ma- hart közös kiadványa a jövő héten kerül forgalomba. (Faragó) Útkeresés (Tudósítónktól) Tabon a népfront kezdeményezésére 1986. áprilisában jött létre a fogyasztók tanácsa. Programjukba vették azt is, hogy segítik a vásárlók tájékoztatását az áruk, a szolgáltatások minőségéről, a különféle választékokról, valamint a fogyasztói jogokról. Felmérték a szolgáltató .és ellátó helyzetét. Megállapították, hogy több községben nincs cipész, szabó, fodrász, de nem megfelelő a lakossági alapellátás színvonala sem. Amikor a fogyasztók tabi tanácsának elnöke megvált tisztségétől, tevékenységük csupán az árfigyelő szolgálatra szűkült, noha inkább a szabadáras termékekre kellene ügyelni Erre azonban nincs jogkörük. Érdektelenséget szülhet, hogy csak javaslattételi, jelzési joguk van. Mindenekelőtt a fogyasztói tanács működését kell új alapokra helyezni, s több jogosítvánnyal ellátni tagjait. A tabi népfrontelnökség fontosnak tartja, hogy még az idén (várhatóan a második félévben) megújítsa a fogyasztók helyi tanácsát: olyan személyeket kíván bevonni a munkába, akik önként vállalják egy reális program elkészítését és megvalósítását. A kérdés tehát nyitott. Az ár is ... —krutek— Több mint egy hónapja volt a megyei pártértekezlet. Az azóta eltelt időszak jelentős változásokat hozott. Hol tart és milyen irányú a pártértekezleten elindított folyamat, miként alkalmazkodik az MSZMP a megváltozott körülményekhez? A tényeken kívül a tervekről is kérdeztük Sárdi Árpádot, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának első titkárát. — Az előző héten konzultáció folyt a megye pártszervezeteiben, egyebek között a Központi Bizottság május 29-i ülésének előkészítése érdekében. Melyek ennek a konzultációnak a főbb politikai tapasztalatai, miként vélekednek Somogybán arról, hogy pártér- tekezletre vagy előrehozott pártkongresszusra yan-e szükség? Somogy a munkakongresszus mellett voksol A Központi Bizottság semmiféle konzultációra nem kötelezett bennünket. Amikor a Központi Bizottság legutóbbi ülése tartott még, Budapestről kértem azt, hogy másnapra Hívják össze a megyei párt-végrehajtó bizottságot, és azt is, hogy erre hívják meg a városi első titkárokat. ~ Azért tartottam ezt fontosnak, mert úgy éreztem a Központi Bizottság ülése után, hogy konfrontáció nélkül nem foglalhatok állást, azokban a nagy horderejű kérdésekben, amelyek ott napirendre kerültek. Ha nem folytatunk konzultációkat, akkor joggal mondhatják azt is, hogy még mindig az apparátus elképzelése érvényesül. A végrehajtó bizottság megerősítette a konzultáció szükségességét és úgy döntöttünk, hogy megkérdezünk minden megyei pártbizottsági tagot, kikérjük több városi pártbizottsági tag, aktivista véleményét. A megyei pártbizottság tisztségviselői vettek részt ezeken a beszélgetéseken. Kikértem a megyei reformkor véleményét is ezekben a kérdésekben. A mintegy 350—400 párttisztségviselő vei történt beszélgetés alapján a következő kép alakult ki a megyében: a nagy többség munkakongresszust akar, mégpedig mindenféle sallangtól mentes munkakongresszust, és csak a kisebbség érné be a pártértekezlettel. A Központi Bizottság május 29-i ülésén ezt a többségi álláspontot képviseljük majd, de nem hallgatjuk el a kisebbségi véleményt sem. Tehát mi, somogyiak, a munkakongresszus megtartása mellett vagyunk. — Akik azzal értenek egyet, hogy 'kongresszusra van szükség, mivel indokolják álláspontjukat? — Teljes tisztújítást akarnak: szerintük alulról jövő, valóban alapszervezettől induló választási rendszerrel kell megújítani — mégpedig teljes mértékben — a Központi Bizottságot. Ügy fogalmaztak, hogy a delegálási rendszer révén legyen joga minden párttagnak véleményt nyilvánítani az első számú vezetőt illetően. Fontosnak tartották és tartom én is, hogy legyen a pártnak olyan programja, amely mögé fel lehet zárkózni. — Azt gondolom, ez teljesen jogos és reális igény. — Én is jogos igénynek tartom. Nehéz most még arra választ adni, hogy ez csak egy választási program lesz, vagy hosszabb távra szóló. Pozsgay Imre vezetésével a májusi pártértekezlet óta bizottság dolgozik a párt programjának kialakításán: reméljük, hogy ez a bizottság az őszi kongresszusra el is készül a feladatával. Munkánk bizonyítsa, hogy reformerek vagyunk — A megyei pártértekezlet alig több mint egy hónapja zajlott le. Erről a tanácskozásból akkor többen azt mondták: a reformerek nem szenvedtek ugyan vereséget, de igazán nem is tudtak tért nyerni a megyében. Az elmúlt időszak cáfolja vagy erősíti ezt a megállapítást? — Én is ellene vagyok mindenfajta címkézésnek. A pártbizottságnak is nagy dilemmát okozott, hogy milyen volt az a pártértekez- let, milyen az újjáválasztott megyei pártbizottság. Nekem az a véleményem — és ebben megerősített a testület is —, hogy ne válaszol- gassunk különböző megnyilatkozásokra, ne azokat cáfoljuk vagy erősítsük meg, hanem munkánkkal, tevékenységünkkel bizonyítsuk be: mi valóban reformerek vagyunk. Ha nem úgy dolgozunk, akkor az élet bizonyíthatja be ennek az ellenkezőjét is. — A pártértekezlet nagyon jelentős fiatalítást hajtott végre. A 67 tagú megyei (pártbizottság legidősebb tagja 58 esztendős. A megyei párt-vb-ben is alacsony az átlagéletkor. Ez — gondolom —, fiatalosabb munkastílust is jelent, de gonddal is jár: szinte a pártértekezlet másnapján fölvetették már például a nyugdíjasok, hogy az MSZMP megyei bizottságában megszűnt a képviseletük. — Én is meglepődtem, amikor a választások után átnéztem a névsort. Valóban az a helyzet, hogy a megyei testületnek nincs egyetlen nyugdíjas tagja sem. Nem tartam szerencsés dolognak, de azt gondolom, hogy ennek a testületnek tudni kell vállalnia ennek a rétegnek a képviseletét is. Ügy is nyilatkozott a testület, hogy fel akarja vállalni minden rétegnek a képviseletét. Különösen fontosnak tartom azt, hogy a nyugdíjasok gondjával törődjünk, egyrészt azért, mert sokan vannak a megyében: Somogy lakosságának több mint 22 sázaléka nyugdíjas a párttagságon belül is nagy az arányuk. A nyugdíjasok és ai ifjúság — Ha jól tudom, nyolcezren vannak. — Igen, s ez az arány nagyobb, mint az összlakosságon belüli. Azért is törődni kell az átlagosnál is jobban a nyugdíjasokkal, mert anyagi, szociális helyzetük köztudottan nehéz Somogy megyében. A nyugdíjasoknak több mint fele 4 ezer forintnál kevesebb jövedelemből él. A megyei tanács vezetőivel folytatott beszélgetésünk egyik központi témája éppen az volt, hogy mit tehetünk ezért a rétegért, hogyan tudjuk a meglevő szociális keretet igazságosabban elosztani azért, hogy javítsunk valamit a helyzetükön. Szeretném tehát megerősíteni: annak ellenére, hogy nincs nyugdíjas tagja a megyei pártbizottságnak, mi kötelességünknek tartjuk vállalni ennek a rétegnek az érdek- képviseletét. — Egy másik réteg, amelyről manapság nagyon sok szó esik, és nagyon sok govddal küszködik, az ifjúság. Nekik van képviselőjük a megyei pártbizottságban — sőt — a végrehajtó bizottságban is. Mégis megkérdezem: miként látja az ifjúság, az ifjúsági mozgalom helyzetét és jövőjét, a megyei pártbizottság első titkára, aki maga is az ifjúsági mozgalomból érkezett? — Országosan is, a megyénkben is a legnehezebb helyzetben levő réteg a nyugdíjasoké és az ifjúságé. Ismertek az iskoláztatás, tehát az oktatás gondjai. Pár év múlva hasonlók lesznek a pályakezdés, a munkahelyteremtés gondjai is. Nem szeretnénk, ha Somogyiban egyetlen fiatal is munkanélküliként kezdené az életet. Azért, hogy ne így legyen, már most tenni kell. A megyei tanáccsal közösen gondolkodunk azon, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet megelőzni. Ismertek a lakásgondok s az árak is, amelyek ma meghatározzák a lakáshoz jutási esélyeket. Én azt gondolom, hogy ma az ifjúság helyzete rosz- szabb, mint amilyen 10, 15 évvel ezelőtt volt — mint amikor még mi voltunk fiatalok. Mit tudunk tenni általában az ifjúság helyzetének javításáért? Arra ösztönözzük a megyei tanácsot és rajta keresztül az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a rendelkezésre álló pénzösz- szegek hatékonyabb fel- használásával keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a lakáshoz jutás esélyeit javítják. Ami az ifjúsági mozgalmat illeti: nincs a világon olyan párt, amely lemondana az ifjúságról. Minden pártnak utánpótlása szempontjából is szükség van az ifjúságra. Az ifjúság életkoránál fogva is sokkal forradalmibb, néha radikálisabb, mint az előtte járó nemzedék. Az is világos, hogy sem az MSZMP, sem mi a megyei pártbizottságból nem akarjuk a régi módon az ifjúsági mozgalmat irányítani. Nem is tudnánk, mert ők sem fogadják azt el. Remélem, hogy egy stratégiai szövetséget sikerül a jövő héten alakuló megyei Demisz-szel vagy KISZ-szel kötni — még nem tudom, mi lesz a neve —, s ez mind a két szervezet munkájának jobbítását szolgálja egy valóban partneri viszony és együttműködés kialakítása révén. — Hol tart ma a megyei pártintézményeknek közoktatási hasznosítása? Azt gondolom, hogy ezeknek a létesítményeknek — a sokféle lehetőség közül — ez az egyik legrokonszenvesebb hasznosítási módja, mert a legégetőbb problémák megoldását segítené. — A megyei pártbizottság , fölajánlotta a megyei tanács vezetésének az egész oktatási igazgatóságot hasznosításra: ott vannak tantermeink s mi este tudunk oktatni ott. A tanácsi vezetőkkel közösen keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a hasznosítás legjobb módját jelentik. Tehát lemondtunk az intézmény kizárólag pároktatási célú hasznosításáról és a köz javára, az oktatás javára, vagy Kaposvár szállodagondjainak enyhítésére kínáltuk fel. Reformsiárny ai alapszervezetekben — Az MSZMP-reformkörök egyre markánsabb résztvevői az ország és a megye politikai éleiének. Tevékenységük azonban nem mentes a vitáktól sem. Az MSZMP miként erősítheti magát a működő reformkorok révén, s használhatja föl céljai, tevékenysége eredményesebb végzéséhez? — Elöljáróban szeretném leszögezni: támogatom a reformkörök munkáját. A megyében már elég sok működik: én azt szeretném, ha még több lenne, ha szinte minden egyes alapszervezetben kialakulna a reformszárny, amely hajtja a vezetést, ha indukálója volna egy még nagyobb lendületnek, ha követelné, hogy gyorsabban menjünk előre, rendezzük a párt sorait. Én is azokkal értek egyet, akik azt tartják: jó lenne ha a pártnak mind több tagját magunk mögött tudva dolgoznának, tevékenykednének, segítenének különösen az idősebb párttagok eligazodásában, hisz elsősorban az idősebbek azok, akik nem nagyon értik ezt az egyik napról a másikra bekövetkező gyors változást. Éppen ezért érzik úgy, hogy rájuk most nincs szükség, vagy amit tettek eddig, az mind rossz volt. Azt kértem a reformköröktől, hogy vegyenek részt minden bizottsági munkában, belülről próbáljanak bennünket még gyorsabb munkára ösztökélni. Több reformkörös van a megyei pártbizottságban is. Tőlük is azt várom, hogy még élénkebbé tegyék a pártbizottság munkáját, tevékenységét. Párbeszéd az alternatívokkal — Megkérdezem, miként alakul a megyei pártbizottság viszonya a megyében működő alternatív szervezetekhez? Milyen esélyt lát egy megyei kerekasztal megszervezéséhez és működéséhez? — Somogybán az alternatív szervezetekhez az elmúlt napokban alakultak meg a megyei szervezetei: eddig csak városi szervezeteik voltak. Terveink szerint június első napjaiban találkozunk az (MDF-fel, aztán sorban valamennyi szervezettel. Az egymáshoz való viszonyunkat mi először a kétoldalú találkozón szeretnénk tisztázni. A tárgyalásokhoz semmiféle előfeltételt nem szabunk: szeretnénk kiszámíthatóak lenni és a partnereinktől is ugyanezt várjuk el. Bízom abban, hogy a kétoldalú találkozók után a megye javát szolgáló, a megye érdekében történő köz- megegyezésre tudunk jutni. — Vagyis lesznek olyan csomópontok, amelyekben egyetért az MSZMP és az alternatív szervezetek. — Remélem, de természetesnek tartom azt, hogy lesznek véleménykülönbségek is. Nekünk azonban most a megye fejlődése érdekében azt kell keresni, hogy melyek azok a témák, amelyekben közös álláspontot tudunk kialakítani. Tehát nem azt kell keresni, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt. Ehhez természetesen mind a két fél részéről toleranciára van szükség. — Az MSZMP rendkívül erős szervezeti változások korát éli. Van aki ezt úgy minősíti, hogy az MSZMP föladja állásait, van olyan is — és azt gondolom, hogy ez a vélemény közelít leginkább az igazsághoz —, hogy rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Azok a változások, amelyek a megyében az MSZMP szervezetében létrejöttek és várhatóan bekövetkeznek, miként szolgálják az ideológiai pártból politizáló párttá való átalakulást? Tanácsok és tanácsadók — Érezzük, hogy a jelenlegi struktúrában nem fűd a párt az új feladatoknak megfelelni. Készül az MSZMP új, ideiglenes működési szabályzata, amely nagyobb mozgásteret és több lehetőséget biztosít, tehát rugal- massabbá teszi a szervezetet. Közismert például, hogy lemondtunk a hatásköri listánkról, bizonyítva, hogy mi nem ügyintéző, diktáló párt akarunk lenni. Befolyásunkat valóban politikai eszközökkel szeretnénk elérni, akaratunkat így érvényesíteni. Itt a megyei pártbizottságon is dolgozik egy olyan munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy az új struktúrát a mai igényeknek megfelelővé alakítsa. Ezzel kapcsolatosan elmondom: mi úgy látjuk és ennek érdekében kívánunk tenni is, hogy nagyon kis létszámú apparátusra van a városi, ai megyei pártbizottságokon szükség — de ott valóban jól felkészült politikusok dolgozzanak! Ezek mellé az apparátusi tagok mellé sok társadalmi munkást kell csoportosítanunk, kialakítani olyan szakértői gárdát, amely valóban megalapozza a döntést. Ezzel is szélesíteni tudnánk a demokratizmust, hiszen a döntés előtt sok embert vonnának be az előkészítésbe. — Ennek a beszélgetésnek az időpontját körülbelül két hete egyeztettük. Az első titkár naptárában akkor ez volt az első szabad reggel. Mindig ilyen zsúfoltak a napjai? — Én ezt a magam számára nem tartom természet- ellenesnek. Úgy látom, hogy az emberek nagy többsége sem napi 8 órát dolgozik ma, hanem lényegesen többet. A pártban is olyan időket élünk, amikor 8 óra alatt a feladatokat képtelenség megoldani. Azt látom, hogy az emberek döntő többsége nagyon sokat dolgozik azért, menjen valamire, hogy valamit el tudjon érni. A mi feladatainkat a megyei küldött- értekezlet határozta meg, és ha ezeket teljesíteni« akarjuk, akkor valamennyiünknek lényegesen többet kell dolgozni. — Akkor ez azt is jelenti: az elmúlt egy hónapban megváltozott az új első titkár életmódja? — Különösebben nem változott meg: ugyanúgy élek, ahogy addig. — A sok — gyakran a hétvégét is magába foglaló — elfoglaltság miatt kevesebb idő jut a családra? — Ez így igaz, de a család ezt már az előző beosztásaimban megszokta. — Gondolom, hogy amikor első titkárrá választották, sokan és sokféle tanáccsal látták el. — Rengeteggel. — Mit fogadott meg belőlük? — Nagyon sokat, megfogadom, amit lehet, hasznosítok belőlük, de ehhez hozzáteszem: én szeretnék a magam útján járni. A legfőbb munkám irányát és ütemét meghatározva — tanácsadónak a testületet, tehát én a megyei pártbizottságot és a megyei párt vb-t tekintem. — Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre
