Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 26., péntek Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke május 25-én fogadta Daniel Patrick MoynUiain szenátort, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi és pénzügyi bizottságának tagját. A Minisztertanács rendkívüli üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az igazságügyi szervek a jogalkotás folyamatában az első tervezeteket már nyil­vánosságra hozták. így a be­érkezett szervezeti és egyé­ni véleményeket figyelem­be véve készülitek el a Mi­nisztertanács elé kerülő tör­vényjavaslatok. A tervezeteket a Minisz­tertanács azzal fogadta el, illetve terjeszti a parlament elé, hogy szövegüket a kü­lönböző politikai szerveze­tekkel folytatott tárgyalások során tovább mbdo&ulbat. A Minisztertanács elnöke fel­hatalmazást kapott, hogy 3 tárgyalások eredményei alapján a benyújtott tör­vényjavaslatokon a? ország- gyűlési tárgyalás megkezdé­se előtt a lényeget nem érin­tő változásokat átvezesse. Szükség esetén a tervezete­ket a kormány újból napi­rendre tűzi. A kormánytervezetek kö­zül elsőként a politikai pár­tokról szóló törvényjavasla­tot vitatta meg, amely a politikai párt alapítására, nyilvántartásba vételére, alkotmányossági felügyele­tére, megszűnésére, vagyo­nára, gazdálkodására, s az annak ellenőrzésére vonat­kozó szabályokat tartalmaz­za. A tervezet szerint Ma­gyarországon politikai párt csak az alkotmánynak meg­felelően tevékenykedhet. Programja és működése nem irányulhat a hatalom erő­szakos úton való megszerzé­sére, vagy annak kizáróla­gos biritokolására, ami a többi párt tényleges műkö­désének megszűnését ered­ményezné. Minden alakuló párt kö­teles lenne programnyilatko­zatának megalkotására. Ez­után következhet nyilvántar­tásba vétele; amire az al­kotmánybíróság jogosult. Ha a pártalapítók az előírt kö­vetelményeknek eleget tesz­nek, a párt nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. A Minisztertanács tár­gyalt az alkotmány módo­sításáról és a köztársasági elnök intézményének beve­zetéséről szóló törvényjavas­latról is. Ezekre azért van szükség, mert a jelenlegi kollektív államfői testület — az Elnöki Tanács — he­lyébe a javaslat szerint a köztársasági elnöki intéz­mény lép. A kormányszóvi­vő ezzel kapcsolatban han­goztatta: a köztársasági el­nök intézményének beveze­tésével nem lehet megvárni az ország új alkotmányénak létrehívását. A belpolitikai helyzet bizonytalanság;: megköveteli, hogy mielőbb elkezdje működését a köz- társasági elnök, mmt szilárd egyensúlyt biztosítani képes hatalmi tényező. A kormány elfogadta az alkotmánybíróság felállítá­sáról szóló törvényjavasla­tot, s az Országgyűlés követ­kező ülése elé terjeszti. Az új testület magyarországi bevezetését a jogállam meg­teremtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védel­me, a hatalmi ágak elválasz­tása, kölcsönös egyensúlyuk megteremtése indokolja. Az alkotmánybíróság feladatát csak akkor láthatja el, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szerve­zetbe, önálló testületként működik. Bírált az Ország- gyűlés választja. (A tervezet szerint az alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés 12 évre választja. A jelenleg hivatalban levő Országgyű­lés elsőként 5 tagú bizottsá­got hoz létre, s a hiányzó 6 bírát az új összetételű par­lament választja majd meg.) A kormány végül áttekin­tette az Országgyűlés jövő heti ülésszakára való felké­szülés kormányzati felada­tait — mondotta Marosán György. _____________i B écsi megbeszélés Németh Miklós és Vranitzky találkozója Németh Miklós magyar kormányfő csütörtökön dél­előtt Bécsbe érkezett, hogy elsősorban a bős—nagymaro­si vízlépcsővel kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon Franz Vranitzky osztrák kancellár­ral. A magyar miniszterel­nök gépkocsival érkezett Bu­dapestről az osztrák főváros középpontjában álló Schwar- zenberg-palotába, s azonnal megkezdték a megbeszélést. A munkatalálkozón mind­két részről csak szakértők voltak jelen. Németh Miklós csaknem másfél órás megbeszélést tartott Franz Vranitzky oszt­rák kancellárral. A munka- találkozón először a két kor­mányfő a szakértők részvé­telével tanácskozott, majd rövid ideig négyszemközt tárgyaltak. A megbeszélés befejeztével nemzetközi saj­tóértekezletet tartottak, s ezen a magyar kormányfő nyilatkozatot tett a lezajlott eszmecseréről, továbbá mindketten válaszoltak az újságírók kérdéseire. Né­meth Miklós miniszterelnök véleménye szerint prágai és bécsi tárgyalásai megterem­tették a feltételeket a nagy­marosi építkezésre vonatko­zó további vizsgálatokhoz és a végleges állásfoglaláshoz. A kancellár kifejtette, hogy a világkiállítás ügyét semmi­képpen sem árnyékolhatják be a Nagymaros körüli fej­lemények, mert nincsenek ilyen közvetlen összefüggé­sek. A sajtóértekezlet után Franz Vranitzky ebéden lát­ta vendégül Németh Mik­lóst. Miniszterelnökünk dél­után gépkocsin visszautazott Budapestre. Újabb VSZ­javaslat Grósz Károly látogatása az Automatika Művekben Az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről március eleje óta Bécsben folyó tárgyalássorozaton csü­törtökön újabb javaslatot terjesztettek elő a VSZ tag­államai. Ez kiegészítve a közös haderőszintekkel kap­csolatban kedden tett szov­jet előterjesztést a fegyve­res erők és a hagyományos fegyverzet radikális csök­kentését irányozza elő nem­csak Európa részére, de az egyes térségekre vonatkozó­an is. A javaslat értelmé­ben a két katonai tömb érintkezési vonala mögötti térségekben rögzítenék a csapásmérő repülőgépek, a katonai helikopterek, a harc­kocsik, a tüzérségi fegyverek és a páncélozott szállító jár­művek kollektív és egyenlő felső szintjét. Az egyenlő szintekre csökkentést a mgeállapodás aláírását köve­tően 5—6 éven belül, több lépcsőben kellene végrehaj­tani valamennyi felsorolt fegyverkategóriában. Megkezdődött Moszkvá­ban a népképviseleti kong­resszus ülésszaka. A képvi­selők március 20-án, a szov­jet történelem első igazi par­lamenti választásán kapták mandátumukat, s kerültek be az új legfelsőbb államha­talmi testületbe. A Legfelsőbb Tanács el­nökének megválasztásával foglalkozó napirendil pont első felszólalója Csingiz Ajt- matov, a világhírű kirgiz író volt. Beszédében hosszasan méltatta Mihail Gorbacsov politikusi, államférfiúi ér­demeit. Kifejtette: számára az átalakítás, a demokrácia politikája elválaszthatatla­nul összefügg Gorbacsov személyével, akinek politikai hitvallása — az író szavai szerint — világos, mint a tükör. Az Ajtmatov szavait kö­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön az MMG Automatika Művekbe láto­gatott. A vendéget Jassó Mi­hály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára, Barabás Béla, az MSZMP III. Kerületi Bi­zottságának első titkára és a gyár vezetői fogadták. Grósz Károly a vezérigaz­gató és a pártbizottsági tit­kár kalauzolásával megte­kintette a központi gyáregy­séget. Bodor István vezér- igazgató a gyár tevékenysé­gét ismertetve szólt arról, hogy az idén a vállalat 4,1— 4,2 milliárd forintos árbevé­telt tervez. Az MMG Auto­matika Művek az első ne­gyedévben 100 millió forintos tőkésexportot bonyolított le. A gyár megtekintése után az MSZMP főtitkára idősze­rű politikai kérdésekről kö­vető vitában elhangzott olyan javaslat is, hogy Gor­bacsov — a Legfelsőbb Ta­nács elnökévé választása esetén — mondjon le az SZKP KB főtitkári tisztéről és politikai bizottsági tagsá­gáról. A vita olyan aktivi­tást keltett a teremben, hogy a szónoki emelvény mellett szabályosan sorban álltak a véleményüket kifejteni aka­rók. Ezután több felszólalás következett; valamennyi tá­mogatta Gorbacsov jelölését. Többen hathatósabb cselek­vést kértek Gorbacsovtól. Gorbacsov beszédében ki­tért arra is, hogy az átala­kítás politikája felbolygatta az ország életének minden területét, s ezért — elsősor­ban a gazdaságban — nagy nehézségeket kell leküzdeni. A népi küldöttek mostani tetlen eszmecserét folytatott a gyári és a más kerületek­ből érkezett, munkásokat tö­mörítő pártalapszerveze- tek képviselőivel. Kikérte a résztvevők véleményét a pártértekezlet óta eltelt idő­szak eseményeiről. A meg­beszélésen szó volt az ország gondjairól, a párt helyzeté­ről, feladatairól és szándé­kairól. Grósz Károly hangoz­tatta: a politikai intézmé­nyeknél új modellt kívánunk létrehozni, ehhez azonban nincs kész recept. — Annyi bizonyos, hogy a megoldásnak sajátosan magyarnak kell lennie. Olyan modellre van szükség, amely messzemenően te­kintetbe veszi a nemzeti ér­tékeket, s. nem hagyja fi­gyelmen kívül a realitásokat sem. Az új modellt nekünk kell kikínlódni, ám gyakran lehet tapasztalni, hogy eb­ben nincs kellő türelem, egyetértés. A főtitkár arra a kérdés­kongresszusa az első olyan lépés a politikai reformfo­lyamatban, amely elvezethet ahhoz a célhoz, hogy az or­szág sorsáról a döntés joga valóban az emberek, a nép képviselőinek kezébe kerül­jön. A küldöttek csütörtökön összeült testületé a szovjet vezető szerint képes arra, hogy az átalakítás jelenlegi nehéz szakaszában felelőssé­get vállaljon a politika sor­sáért. Gorbacsov végül ígéretet tett a demokratizálási folya­mat végigvitelére. Ezt kö­vetően a küldöttek ellensza­vazat nélkül — négy tartóz­kodással — fölvették nevét a jelölőlistára. re válaszolva, hogy lassan, vagy gyorsan haladjunk, ki­fejtette: a megfontolt hala­dás híve, véleménye szerint a politika üressé válik, ha a gyors tempó miatt elha­nyagoljuk a gazdaságot. Rá­mutatott arra is, hogy az emberek többsége nem ké­pes követni a túlságosan gyors haladással járó válto­zásokat. A reform összetett folyamat, abba egyaránt be­leértendő a politikai, a gaz­dasági és az ideológiai szfé­ra is. Ezeknek egymástól nem szabad túlságosan el­távolodniuk. A reform cél­jaként a szocializmust je­lölte meg; olyan szocializ­must, amely a magyarság és a nemzet érdekeit messze­menően szolgálja. A múlt évet értékelve a főtitkár szerint az esemé­nyek a fő irányt illetően úgy alakultak, ahogy azt elkép­zelte, illetve támogatta. El­ismerte, hogy sok a bizony­talanság és a zűrzavar, de egy ilyen léptékű társadal­mi átalakulásban ez,t nem lehet megtakarítani. Az MSZMP élő, eleven pártot akar, olyat, amely megsza­badul a formalizmustól, ahol nem a külsőségek a megha­tározók, ahol a lényegi kér­désekben egyformán be­szélnek. A reformkörök tevékeny­ségét ígéretes, új munkafor­maként jellemezte. A köl­csönös vita — megítélése szerint — a mozgalom javát szolgálhatja. Grosz Károly hangsúlyoz­ta, hogy a pártnak, a moz­galomnak meg keli őriznia értékeit az elmúlt négy év­tizedből éppúgy, mint azo­kat, amelyek még a mozga­lom bölcsőjénél keletkez­tek. A párt tehát magáénak vallja a szociáldemokrata örökséget is. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is: a hi­bás, elavult formákat vagy a vélt eredményeket nem lehet presztízsokokból fenn­tartani. A párt rövid és hosszú tá­vú programjával kapcsolat­ban elmondta : a rövid prog­ram meghirdetését, amely egyet jelent a párt válasz­tási programjával — a vá­lasztások időpontjához kell igazítani. A hosszú távú program megalkotásához jó­val több idő szükséges. Az előkészítése már megkezdő­dött azokban a munkabizott­ságokban, amelyek a múlt év nyarán láttak munkához. A' párton belüli viták forrá­sát abban látta, hogy a szük­séges tennivalókat nem egy formán ítélik meg a pártta­gok, holott a komprom'sszu- mokat vállalni kellene. Egy kérdésre válaszolva leszö­gezte: a múltat nem zárhat­juk le féligazságok kimon­dásával. Bármennyire nehéz és fájdalmas is, amit lehet, el kell rendezni. (MTI) A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti az érdekelteket hogy a Siófok-Balatonszabadi fürdő, Diófa u. és kör­nyéke RENDEZÉSI TERVÉNEK ELŐZETES JAVASLATA ELKÉSZÜLT és a városi tanács városfejlesztési kiállítótermében, (Siófok, Fő u. 200.) MEGTEKINTHETŐ. (Nyitva tartás: hétköznapokon 10—12 óráig 16—18 óráig.) A terv társadalmi vitájára 1989. június 16-án (pén­teken) 16 órakor a városi tanács tanácstermében ke­rül sor, melyre minden érdekeltet és érdeklődőt ez­úton meghívunk. Heg nyílt a népképviseleti kongresszus ülésszaka GORBACSOV JELÖLÉSE Moamer El-Kadhafi líbiai államfő, Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke, Hafez Asszad Szí­riái elnök és Sadli Bedzsedid algériai elnök — az Arab csúcsértekezlet ülése előtt — Casablancában

Next

/
Oldalképek
Tartalom