Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

4 Somogyi Néplap 1989. május 4., csütörtök Várják a javaslatokat Módosul a lakás- gazdálkodás A Kaposvári Városi Ta­nács tavaly szeptemberben módosította és egységes ke­retbe foglalta azt a rende­letet, amelyet korábban a lakások elosztásáról, a la­kásgazdálkodásról hozott. Most újabb módosítás vár­ható a múlt év ősze óta megváltozott szabályok, ren­deletek miatt. Ezek figye­lembe vételével a tanácsülés dönt majd a lakásgazdálko­dás elveiről, a tanácsrende­let módosításáról. Hogy a döntés megalapo­zott legyen, a legutóbbi ta­nácsülésen tájékoztatták a tanács tagjait az új rende- letekről, azok várható ha­tásáról és ezek alapján két változatot dolgoztak ki az elképzelésekről. Arra kérték a tanácstagokat, hogy alapo­san tanulmányozzák át ezeket, kérjék ki a lakosság véleményét. Az első változat szerint a tanács az eddigiekhez ha­sonlóan vállalna szerepet a lakások elosztásában. A ta­nácsi bérlakások többségét ezután is tilos lenne eladni, ugyanakkor az eddiginél nagyobb visszatérítéssel ösz­tönöznék a bérlőket arra, hogy adják át lakásukat a tanácsnak. Az OTP által visszavásárolt lakások közül a tanács mind többre szerez­ne vevő-kijelölési jogot. A helyi támogatás továbbra is kisebb szerepet játszana, s elsősorban az első lakás megszerzéséhez adnának anyagi segítséget. Az építő­szervezetek a tanács által előkészített telkeket kedvez­ményesen kapnák, ennek fe­jében a tanácsnak joga len­ne arra, hogy minél több új laikás vásárlásához jelöljön ki vevőt. A második változat sze­rint a tanács kisebb szere­pet vállalna a lakáselosztás- ból, lehetővé tenné a bérla­kások nagy részének érté­kesítését, s ennek következ­tében jelentős többletbevé­telhez jutna. Így azonban azok közül, akik rossz szo­ciális körülmények között élnek, a korábbinál keve­sebben juthatnának tanácsi bértokáshaz. Nagyobb támo­gatást kapnának viszont la­kásvásárláshoz. Az elosztást* nem a tanács, hanem — piaci alapon — az építőszer­vezetek végeznek. Ennél a változatnál a lakásgazdálko­dásnak, az elosztás befolyá­solásának fő formája a he­lyi támogatás lenne. A leckét tehát feladták a tanácstagoknak, akik várják körzetük lakóinak javasla­tát. A közös gondolkodás, a sokféle vélemény alapján minden bizonnyal lehet majd olyan döntést hozni, amely leginkább megfelel a többség érdekeinek. Sz. N. Magas falak, szöges dró­tok, biztonsági jelzőberen­dezések. Ebbe az épület- együttesbe nehéz bejutni. Eddig mi sem tehettük meg. Igaz, az egyik lépcsőházban többször is megfordultam sorkatonaként, de nem úgy, mint a mostani lakók, ök elítéltek, a Magyar Néphad­sereg büntetésvégrehajtási intézetében töltik szabad­ságvesztésüket — Nagyatá­don. Hazánkban ez az egyet­len ilyen intézmény. „Nép­szerű" nevén: a futkosó. Valaha Rákospalotán volt. Az őr csönget, aztán az elektronikusan záródó ajtók során jutunk be Bödi Fe­renc alezredeshez, a pa­rancsnokhoz. 1982-ben, ami­kor ide került az egykori határőr és szovjet laktanya épületébe az intézet, ő kezd­te el az építést. — Gondolom, nem örült ennek a változásnak a vá­ros. —• Amikor megszületett a döntés, hogy Nagyatádra he­lyezik a fegyelmező zászló­aljat, felkerestük a város vezetőit. Igaz az, hogy né­mi ellenérzéssel találkoz­tunk. Tény, hogy azóta hí­rünket sem hallották. Pon­tosabban : senkinek sem volt gondja miattunk. Inkább elismerést kaptunk, mert társadalmi munkákkal segí­tettük az ittenieket. Sétálunk a „futkosón”. Ha időnként nem figyelmeztet­nének bennünket különböző tábláik, akkor azt hihetnénk, hogy egy szokványos lakta­nyában vagyunk. A parancs­nok helyettese, Rózsás Jó­zsef mérnök-alezredes föl­hívja a figyelmünket: aki fekete zsávolyfelsőt visel, az elítélt. Nem csíkos rabruhát, hanem egyenruhát, bilincs nélkül. Pedig sokan azt hi­szik, hogy a „futkosó” vala­mi elviselhetetlen hely. A rácsok mögött azonban nem olyan korlátok vannak, mint amilyenekre sokan gondol­nak. László — kérte, ne írjuk meg a teljes nevét — köny- nyekkel küszködik, amikor beszélgetésre kérem, s fel - idéztetem vele azokat a végzetes másodperceket, amiért húsz hónap fogház- büntetést kapót;. Az ítélet úgy szólt: gondatlanságból elkövetett, halált okozó köz­úti baleset... — Előzni akartam egy autót. A kocsim oldalával A FUTKOSÓN NEM FUTKOSNAK Bilincs nélkül, rémhírek nyomában löktem az árokba ... Persze, azonnal megálltam. Segíteni akartam rajta . .. Ismertem, mert falumbélii volt. Azt ír­ta az újság, hogy még a mentőben meghalt. Én úgy tudom, hogy a kórházban. Már szürkült, s talán ő sem figyelt, amikor az útra lé­pett. Nem vittek el a rend­őrök, ebből gyanítom, hogy később történhetett... Fél­tem a fogháztól, a futkosó­tál, mert annyi rosszat mondtak rá. Volt egy sza­kaszbéli társam, ö azelőtt szabadult, hogy nekem be kellett vonulnom a rácsok közé. Tőle hallottam, hogy elviselhető, s nem kell úgy futkosni mint azt sokan terjesztik. Talán kezdvez- ményt kaphatok. Olyan jó lenne továbbtanulni, foly­tatni a főiskolát.. . Nem mondja, de érzem, hogy a terhet, egy ember halálát egy életen át cipelni fogja. Csak egy másodper­cen múlt a tragédiája. Töb­béit nem akar a volán mögé ülni. Attila tipikus zsivánv. Megtanulta, hogy ha a rá­csok mögött kérdezik, akkor mit kell mondania. Önké­nyes eltávozás miatt kilenc hónap börtönre ítélték. — A feleségem veszélyez­tetett terhes volt, a négy­éves kislányunkat nem akartam magára hagyni, mert a szüléimhez nem vi­hettem. Szóval ezért vagyok most itt. — Ilyen csekélységért? — Hát, előtte vojt már harminc nap fogdám hason­lóért. — Csak ennyi lenne a számláján? — Ja, volt még tíz hóna­pom verekedésért. — Ügy tudom, más is van még. — Arra gondol? Hát azt nagyon szégyellem. Mert még nagyon fiatal voltam. Attilát a polgári bíróság korábban két és fél év bör­tönre ítélte egy rablássoro­zatban való részvételéért. Büntetését Tökölön, a íiutal- kárúak börtönében kellett letöltenie. Erről persze hall­gat. A bümtetésvégrehajtási in­tézet parancsnokát kérde­zem arról, hogy mennyire nehéz bánni a nehézfiúkkal. A válasza meglep, ök a leg­könnyebb esetek. Tudják, hogy mire számíthatnak, ha nem tartják be az itteni rendszabályokat. Szökni nem lehet, lázadni meg fölösle­ges. Amióta Nagyatádon va.n a futkosó, rendkívüli esemény még nem történt. A fekete zsávolyosok vi­szonylag jó körülmények között élnek. Van klubjuk, színes televíziójuk, kábelté­véjük, boltjuk. A rácsokat azonban nem véletlenül sze­relték fel. Tudniuk kell, hogy elítéltek, büntetésüket töltik. Rózsás alezredes mondja, hogy a büntetésvégrehajtási intézetnek megvannak a ma­ga sajátosságai. Ne gondol­juk azt. hogy a börtön olyan, mint egy szanató­rium. Meghatározott időben fogadhatnak látogatókat az elítéltek, a csomagok sem naponta érkeznek, de van lehetőség az eltávozásra, ha valaki jó magaviseletét ta­nús it. Bődi alezredes, a parancs­nok „titokba" is beavat. A fogház fokozatnál a hét hó­naptól kettő évig, míg a börtön fokozatnál a három hónaptól kettő évig terjedő szabadságvesztésüket töltik itt a sorkatonák. Ha valaki nagyobb büntetést kapott, az már „polgári" börtönbe kerül. Nem igaz a pletyka! A zalai, gyilkos sorkatona soha nem volt Atádon. Nem is lehetett, hiszen az eljá­rásjog alapján már másho­vá kellett szállítani. — Hogyan telnek a hét­köznapok? — Munkával — bizonyít­ják az itt levők. A rácsok között rácsokat is gyárta­nak. Különböző környékbeli cégekkel állnak kapcsolat­ban. így a műhelyekben dróthálót készítenek, üstö­ket gyártanak, bútorok vá­zát ragasztják. Mindezért természetesen pénzt kapnak az elítéltek: munkabérük harmincöt százalékát. Ez le­tétben marad. Felvehetik, ha rendkívüli szabadságot kapnak, vagy ha szabadul­nak. Két műszakban dolgoz­nak, pihenőkkel. Szakembe­rek segítik munkájukat. A parancsnok mondotta, jó lenne, ha sikerülne elintéz­ni, hogy néhány perifériára szorult elítéltjük legalább betanított munkási okmányt kaphasson. Ez azonban egyelőre nem megy. A nyereségérdekeltség itt a rácsok mögött is megvan. Persze elsődlegességet él­veznek a honvédség: meg­rendelések. Régi vaságyakat újítanak föl az elítéltek és különböző beredezéseket készítenek. Ha vége a mű­szaknak, akkor újságokat is lehet olvasni. Ma már nem annyit mint korábban. A megszorítások miatt nifics meg minden napilap, viszont a könyvtárból bárki kérhet olvasnivalót. Az országban egyedülálló könyvtár veze­tője Horváthné Császár Zsu­zsanna azt mondja, hogy az elítéltek közül főleg azok, akik a börtönben vannak, nemcsak ..ponyvát'', hanem szépirodalmat is kémek. Pe­tőfit éppúgy, mint Zolát. Beneveznek az olvasópálvá- zatokra, mert díjként olyan dolgokhoz juthatnak, amit a rendszabály szerint egy elítélt aligha kaphatna meg. Ervin húsz hónapot ka­pott, mert tartotta a „be- tyárbecsületet". Nem jelen­tette föl körlettársait, akik különösen nagvért^iű lo­pássorozatot követtek el. Amiért most a rácsok mö­gött van, az már a gyenge­sége. Őrségben volt, látta, hogy mit visznek el. s né­hány kacatlal ő is részese­dett. Azt hitte, hogy soha sem fog kiderülni az ügy. Látott ő már különbet iis. Most rab. Ha szabadultak­kor szembe kell néznie az otthoniakkal. Meg kell majd magyaráznia, hogy miért lett hosszabb a katonai szol­gálata. Mert azt is jó tudni, hegy akik törvényt sértve jogerős ítéletet kapnak, azok­nak a büntetésük letöltése után folytatniuk kell a sor­katonai szolgálatukat. — Egyszer jutalomból már hazamehettem. A bará­taim idegenkedve fogadtak. Tudom, így lesz akkor is, ha végleg szabadulok, ha vég­leg leszerelek. Ezt a keresz­tet most már magammal kell cipelnem. De én tehe­tek róla! Az elektromos zárak újból nyílnak. A parancsnok a kapuig kísér bennünket. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László 13 halálos baleset az első negyedévben CSERBENHAGYTÁK A KRESZ-SZABÁLYOKAT — Én nem bízom az el­sőbbségi jogban — mondta egyik autós isferősöm, a ke­resztező utca forgalmát fi­gyelve. — Hia feltétlenül bíznék a tábla nyújtotta vé­delemben, már nekem koc­cantak volna párszor. Szó ami szó, sokan az út menti fákkal egyenrangú­nak tekintik a közlekedési jelzőtáblákat. Ennek jelen­tős része van abban, hogy 1988 első negyedévének 91 balesetéhez képest az idei első negyedévben 124-re emelkedett a balesetek szá­ma. — A somogyi gépjármű­vek „életkorát” ismerve azt hiszem, sok balesetnek a műszaki hiba az oka. — Műszaki hiba miatt összesen két baleset volt az első negyedévben — vála­szolta Borbola Mihály alez­redes, a megyei rendőr-fő- kapiitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője. Eszerint aki tudja, hogy „gond van” a járművével, óvatosabb. A jó állapotban levő masinák tulajdonosai viszont „repesztenek”. Kü­lönösen, ha néptelennek vé­lik az utat. — A tavalyi 8 halálos balesethez képest az idén az első három hónapban 13 halálos baleset volt Somogy­bán. Többségük szürkületkor és wirradatíkor, tehát rossz látási viszonyok között tör­tént — mondta az alezredes. — Ezekben az időszakokban a járművezetők nem számí- talmak arra, hogy gyalogos­sal vagy kerékpárossal „’ta­lálkoznak” az utakon. Több­nyire a szabálytalan sebes­ség és a körültekintés hiá­nya Okozza a tragédiát. A balesetek legtöbbjét a s z em ól y gépkocsi - ve z et ők ökozták: a 124-ből 75-öt. A többin a motor- és segéd- motorkerékpárosok, a ke­rékpárosok és a gyalogosok osztoznak. A hivatásos gép- járművezetőkkel — baleseti szempontból — kevesebb a gond. — A kerékpkárosok és a gyalogosok elsősorban a la­kott területen kívül „életve­szélyesek”. Sötétedés után a közúton tartózkodnak, elég gyakran ittasan, és — rá­adásul — „láthatatlanul”. Gyalogosok miatt április elejéig 14 baleset volt. A gyorshajtás és az el­sőbbségi jog meg nem adá­sa — e kettő évek óta „elő­kelő helyen” van a baleseti okok sorában. Nincs ez másképp az idén sem. Az előbbinek következtében 41, az autóbi miatt 15 baleset volt. Szabálytalan kanyaro­dás után tízen szaladtak bele másba vagy tettek kárt önmagukban. Ä 13 halálos baleset mellett 57 járt sú­lyos következményekkel és 54 könnyebb sérüléssel. (Az utóbbi több mint kétszeresé­re emelkedett: tavaly ilyen­kor 23 volt.) A számok riasztóak, ám a gyengébb idegzetűeknek sem ajánljuk, hogy elfor­dítsák róluk tekintetüket. Inkább nézzék meg még egyszer, és gondolkodjanak el a tennivalóikon! A rend­őrségnek a megelőzés érde­kében változatlanul az el­lenőrzés a legfontosabb esz­köze. Kovács Gyula MegjelenT a PM Továbbképző Intézet jogutódjaként működő PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadóvállalat — pénzügyi (adó) — számviteli — árszakértői — ügyvitelgépesítési-szervezői szakoktatásra, valamint pénzügyi szaktanfolyamokra vonatkozó tájékoztató kiadványa az 1989 90-es oktatási évre. A TÁJÉKOZTATÓ, mely tartalmazza az oktatási for­mák jelentkezési lapjait is — térítésmentesen besze­rezhető a megyei szakoktatási felelősnél. Cím: Antal László, Megyei Tanács, KAPOSVÁR, Csokonai u. 3. III. emelet 344-es szoba. PERFEKT Vállalat (141318)

Next

/
Oldalképek
Tartalom