Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24., szerda Somogyi Néplap 3 TÉVEDÉSEK ÉS KUDARCOK UTÁN A demokrácia egyetemes érték Egy olasz kommunista életútja, tapasztalatai BNV ’89 — VÁSÁRFIA Tökéletes másolat Pénzhamisítók A másolat sokszor szebb, jobban olvasható, mint az eredeti példány. Ezt már az egyszerűbbnek mondott fénymásolóknál is megszok­tuk. De hogy a másolatot, vagy, annak csak meghatá­rozott részét kiszínezhessük, ahhoz a mai legkorszerűbb gépekből kell vásárolnunk. Néhány cég viszont szándé­kosan vetett gátat a fejlesz­tési elképzeléseknek. Kide­rült ugyanis, hogy a tökéle­tes másolatot készítő gépek­kel minden további nélkül bakjegv, vagy másmilyen ér­tékpapír is előállítható. A pénzhamisítók természe­tesen azonnal megneszelték a lehetőséget, de a másoló­gépeket készítő gyárak állí­tása szerint egyetlen egy sem készült ezekből a fel­becsülhetetlen értékű ma­sinákból. Nos, arról sem kaptunk információt, hogy a cégek saját használatra nem állítottak-e üzembe egy-kettőt az efféle máso­lókból ? A tavaszi vásáron a japán Minolta cég mutatott be egy olyan másolót, amelyet má: csak egy hajszál választ el attól, hogy bankjegyet nyom tathasson. Az EP 490 Z tí­pusú berendezéssel tetszés szerint kifesthető a másolat, a gép képes arra, hogy egy­szerre csupán a papír egy meghatározott részére nyomtasson valamelyik szín­ből. A gyártók igen büszkék az íróasztalnyi másolójukra és szebbnél szebb, frissiben készült képeket osztogatnak a minden prospektusra éhes csemetéknek. Nem rossz üz­letpolitika, a gyerekékből néhány éven belül potenciá­lis vásárlók lesznek, akik ta­lán a Minolta gépeket vá­lasztják majd. A másolókat és emellett a különböző típusú faxokat a Minolta bécsi leányvállalata is bemutatja a vásáron. Pontosabban a budapesti Mobil-Copu kisszövetkezet, amely megszerezte magának a Minolta magyarországi ki­zárólagos képviseletét. Juhász András, a szolgál­tató kisszövetkezet elnök­helyettese elmondta, hogy jogot kaptak a kelet-európai piac feltérképezésére és az ottani Jcereskedelemre is. Ez idáig harmincnyolc mil­lió schilling értékben kö­töttek le náluk másolókat a megrendelők, de a hazai partnereknek forintért adják a gépeket. A kisszövetkezet a másolók javítására jött létre öt évvel ezelőtt, meg­is érdeklődtek kezdték az országos szerviz- hálózat kifejlesztését és ahogy az elnökhelyettestől megtudtuk, egy éven belül az ország minden nagyváro­sában jelen lesznek. Nemrégiben Kaposváron is nyitottak képviseletet, hiszen a megyében csaknem háromszáz Minolta másolót tartanak nyilván. S ez te­kintélyes mennyiség az or­szágban lévő 3300 géphez képest. A szervizekre nem­csak a másolók használói­nak van szüksége, hiszen nem üzlet több száz kilomé­tert autózni azért, hogy egy­két részegységet kicserélje­nek a meghibásodott máso­lóban. Az útiköltség-megta­karításon kívül lerövidülhet a javítási idő is. A cég ígé­rete szerint, ha kialakul az országos hálózat, akkor két napon belül mindenhová ki­érnek a szerelők. A másolók lassan min­dennapos használati tár­gyai lesznek a vállalatoknak s a hivataloknak, de a tele­fax is elterjedőben van. Sok helyütt a zsúfolt telefonvo­nalak miatt nem használha­tók a képtelefonok. Talán a gyártók figyelembe veszik majd a honi helyzetet és eh­hez alkalmazkodva készí­tenek nálunk is alkalmazha­tó telefaxokat. A másik megoldás az, ha mielőbb többszörösére bővítjük a te­lefonhálózatot. Faragó László Claudio Tőnél 17 éves ko­ra óta tagja az Olasz Kom­munista Pártnak. Mióta az úgynevezett klasszikus lí­ceumot elvégezte, politikai munkásként dolgozik sző­kébb hazájában, Triesztben, illetve a Venezia-Giulia tar­tományban, melynek egv időben elnökhelyettese is volt. Ezenkívül a tartományi tanács tagja, a trieszti párt- bizottság első titkára, a pro­paganda-, majd az egészség- ügyi osztály vezetője. Tevé­kenykedett továbbá a köz- művelődési iroda felelőse­ként, újságíróként, a párt kiadójánál lektorként, ahol több, főként Triesztről szóló könyv gondozását vállalta. Jelenleg a tartományi párt- bizottság külügyi osztályá­nak vezetője. Claudio Tőnél a közelmúltban Somogy me­gyében járt, előadást tartott Kaposváron és siófoki kom­munistákkal is találkozott. Politikai pályájáról, s a többpártrendszerben szerzett tapasztalatairól, élményei­ről kérdeztük. — 1944-ben, a fasizmus el­len érzett indulataim vit­tek a kommunista pártba, s az akkori harcunkban min­den becsületes hazafi poli­tikai értelemben is a szövet­ségesünk volt — mondta. — A fasizmus leverése után pe­dig a demokratikus Olasz­országért fogtunk össze: 45 és 47 között a kormányzásban is szerepet kapott a kommu­nista párt. Majd elkezdő­dött a hidegháború, amely véget vetett az egészséges demokratikus fejlődésnek. Akkor ellenzékbe vonultunk és azóta is ellenzéki politi­kát folytatunk. Az elmúlt 40 évben nem sikerült olyan helyzetet teremteni, amely lehetővé tette volna megha­tározó jelenlétünket az or­szág irányításában. Bár az alkotmány megengedi, hogy a hatalmon lévők és az el­lenzékiek egyezményt kösse­nek, a gyakorlatban ez so­hasem történt meg! A több­pártrendszerről ennek elle­nére az a véleményem, hogy az feltétele az egészséges po­litikai életnek, s a többi kö­zött arra ösztönzi a párto­kat, hogy résen legyenek, hogy a lehető legkevesebb hibaszázalékkal dolgozza­nak. Egyes tartományokban előfordul, hogy a kommunis­ta párt vezetésével folyik a politikai és adminisztratív munka, ahol például a ke­reszténydemokraták vannak ellenzékben ...- Trieszt hovatartozásáért heves harc kezdődött a má­sodik világháború után. A kommunista párt Jugoszlá- via mellett foglalt állást, Olaszországgal szemben. Hogy élte át ezt a drámai konfliktust áz — például ön —, aki jó olasznak, de párt- jához hű kommunistának is érezte, tartotta magát. — Trieszt, akárcsak Ber­lin, a hidegháborúban szim­bólum volt. Churchill mond­ta: a vasfüggöny Lengyelor­szágtól Berlinen át Triesztig tart. Igen ... a trieszti kom­munisták akkor azt akarták, hogy a tartomány Jugoszlá­viához tartozzon, azért, hogy nálunk is a szocialista mo­dell érvényesüljön. Óriási propagandát fejtett ki mind­két oldalon. Mint isme­retes, 1945-től 54-ig an­gol—amerikai szövetsé­gi katonai kormány volt hatalmon a tartományban, s arra kényszerítették Titót, hogy mondjon, le Trieszt megszerzéséről. Az akkori propagandának következmé­nye, hogy még ma is sokan a ^.szlávok szálláscsinálói­nak”, hazaárulónak tarta­nak bennünket. Ezután jött a Kominform döntése, mely Jugoszláviát kiközösítette, a szocializmus ellenségének nyilvánította. Akkor meg úgy döntöttünk, hogy a sztá­lini modellt követjük, s ez — ma már tudjuk — a nemzetközi munkásmozga­lom katasztrofális tévedése volt. Sztálin és a Szovjet­unió hatalmas tekintélyre tett szert a második világhá­borúban. Nyugat-Európa baloldali pártjaiban is, és akkor még nem sejtettük, mire vezet a sztálini modell. Mi is csak az SZKP XX. kongresszusa után éreztük szükségét a nagyobb önálló­ságnak.- A tévetések időszaka akkor már lezárult? Az 56- os magyarországi események értékelése? — Az OKP úgy véleke­dett, hogy a szovjet beavat­kozás elkerülhetetlen, szük­séges volt. Az események kezdete után két nappal ülé­sezett a tartományi pártbi­zottság. Soha nem feleljtem el. Az épület körül hatalmas tömeg gyűlt össze, kommu­nista ellenes jelszavakat kiabáltak, szinte megostro­molták a párt székházát. A népszerűségünk akkor ismét egyenlő volt a nullával. A tartományi tanácsban a 60 tanácstag közül 14-en vol­tunk kommunisták. Valósá­gos pergőtűz zúdult ránk. A nagy hangzavarban feláll­tunk, és összetartozásunkat az Internacionálé eléneklé- sével fejeztük ki. Nehéz idők voltak. A magyar események után néhány hónappal tar­tottuk kongresszusunkat, s akkor új irányelveket dol­goztunk ki.- 68-ban önálló véleményt jelentettek be a csehszlová­kiai eseményekkel kapcso­latban. Pontosabban: nem értettek egyet az SZKP vé- leményével. — Főként Berlinguer fő­titkár következetes munká­jának eredményeként sike­rült elérni, hogy a párt ön­állóvá, kötöttségek nélkülivé vált. Berlinguer kijelentet­te, hogy a demokrácia egye­temes érték, s nincs szocia­lizmus demokrácia nélkül. Ezt igen fontos, időt álló megállapításnak vélem a történelmi tapasztalatok’, _ s kudarcaink ismeretében. 68- ban kategorikusan elítél­tük a bevonulást, s a nagy­hatalmi pozíció érvényesíté­sét^ a szovjet vezetők részé­ről. Ebben a szellemben fog­laltunk állást az SZKP poli­tikájával szemben a 81-es lengyel eseményekkel kap­csolatban, s az afganisztáni bevonulást is elítéltük.- Hogyan történik önök- nél a káderkiválasztás? — Nálunk a politikai mun­ka zöme az üzemekben van, társadalmi munkában végzi a feladatot. A függetlenítet­tek is az üzemekből jönnek. Másfél millió párttagunk van és 2500 függetlenített Folyamatosan vásárolja föl a GYTV a magánterme­lők mellett a juhtenyésztő nagyüzemektől is a gyapjút. A nagyatádi Május 1. Ter­melőszövetkezetben a 1500- as anyaállomány után mint­egy 7000 kg gyapjú értéke­sítésével számolnak. A GYTV kirendeltség át­vevőjével együtt érkezett a helyszínre Tolnai Gyula, az Oviscoop ügyvezető igazga­tója, aki az átvételnél, mi­nősítésnél a taggazdasági, partneri érdekeket képviseli. „Az utóbbi 15 évben, a közösen végzett minősítés­nek olyan eredménye volt, hogy a válogatás, mosás utáni visszaigazolásnál az áreltérés 50 filléren belül maradt. Ez országosan is ki­emelkedő eredmény” — ál­lapította meg Tolnai Gyula. A zsákolt gyapjú vizsgála­ta közben arról kérdeztem Rózsás Sándor főálilatte- nyésztőt, hogyan sikerült az általános szemlélettel el­lentétben továbbfejlesztési programot kidolgozniuk. — Termelőszövetkezetünk a fennállása óta foglalkozik juhtenyésztéssel. A jelenle­gi 1500-as anyaállomá­nyunk 90 százaléka már magasabb vérhányadú, bo- rula-merinó keresztezett ál­lomány. E fajtát az Ovis- coopon keresztül kaptuk, elsősorban a szaporaság fo­kozására és a gyapjúminő­ség javítására. Eközben vita nélkül zaj­lott a minősítés, a főállatte­nyésztő, a tételek ellenőrzé­se. Kiosztják a sorszámokat, egyeztetik a vagonírozás időpontját. Tovább kér­dezem az ágazatról, hiszen megyeszerte felszámolások­ról, illetve magánkezelésbe adásokról hallani. — Szántóföldi kultúrára egyáltalán nem alapozzuk a tisztségviselőnk. A kiválasz­tás célja, hogy az adott fel­adatot lehetőleg az arra leg­alkalmasabb személy végez­ze el. Ez nyilvánvaló. Erre kényszeríti a testületeket a többpártrendszer. Minden párt a legtehetségesebb ká­dereit állítja a fontos posz­tokra. A szelekció szigorú. Nem is lehet más. Ha egy káderünk az állami admi­nisztrációban képviseli a pártot, a fizetésének több mint a fele a pártkasszába kerül. Én 1979 és 83 között voltam, tartományi elnökhe­lyettes, és a fizetésem 7 millió líra volt. Ebből más­fél milliót kaptam kézhez. A többi adóba, illetve a párt­kasszába került. Másfél mil­lió volt akkor egy szakmun­kás fizetése. Aki tehát az anyagiakat hajhássza, an­nak „nem éri meg” nálunk tisztségviselőnek lenni.- Miként vélekedik az MSZMP reformtörekvései­ről? — Tisztelem ezeket a tö­rekvéseket, s az a vélemé­nyem, hogy az MSZMP-nek is teljes önállóságra van szüksége. Az OKP szolida­ritással figyeli a magyaror­szági eseményeket, s úgy véljük, a két párt közös nyelven beszél. A magyar kommunistáknak i§ szembe kell nézniük a múlttal, mert csak ez esetben értékelhető a jelen, s építhető a jövő. A haladás ptja a demokrácia. Gorbacsovnak és az SZKP- nek sincs más alternatívája. Szapudi András tenyésztést. Mintegy Süt) hektár gyepen, extenzív kö- íülmények között gazdálko­dunk. Á 4,5—5 kg-os gyap­jútermelés, a pecsenye- és hízóbárány értékesítése a múlt évben kb. 6 millió fo­rint árbevételt eredménye­zett. A GYTV által biztosí­tott alapanyagból történő bérhizlalás eredményével együtt, ágazati soron 1,1 millió forint volt tavaly a nyereség. További elképzeléseikről megtudtam, hogy amennyi­ben a piaci helyzet megkí­vánja, rövid idő alatt 3000 "darabra növelik anyaállo­mányukat. Ebben az eset­ben már nem lesz elég az extenzív tartási mód, de eddigi eredményeik alapján a társágazatok minden se­gítséget megadnak. A nagyatádi Május 1. Ter­melőszövetkezet folyamatos tenyésztői munkával alapoz­ta meg azt az eredményt, amit ma sikernek tartanak . A hullámvölgyből lassan ki­kapaszkodó exportunk egyik biztos bázisa lesz a jövőben is — mondta Tolnai Gyula. — A 132 forintos átlagár a megyei szint felett van, ennél többet eddig csak a siófoki tsz kapott, mert ott a fajta már magában hor­dozza a jobb minőség felté­teleit. A magántermelőktől átvett gyapjú átlagára en­nél 10—15 forinttal alacso­nyabb, mivel nem jellemző még a minőségi tenyésztés­szelekció — hangzik 'Mészá­ros Ferenc, a GYTV kiren­deltségvezetőjének vélemé­nye. A nagyatádi példa igazolja azt, hogy ahol több évtizedes hagyományai vannak az ál­lattenyésztésnek, változtat­ni lehet a hanyatlás tenden­ciáin. (Mészáros) Megkezdődött Nagyatádon az új strand építése — a Zrínyi utca végén. A város lakói erre szavazták meg a településfejlesztési hozzájárulás felhasználását is. Az öltözőket és ki­szolgáló létesítményeket a helyi ÉSZKV építi meg Lehet jövedelmező is... Marad a juhászat

Next

/
Oldalképek
Tartalom