Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
1989. május 4., csütörtök Somogyi Néplap 3 Ülés* tartott a megyei pártbizottság Kaposváron az SZKP KB titkára (Folytatás az 1. oldalról.) lenőrzés megszervezése, a pártbizottság testületi üléseinek előkészítése legyen. Kapjanak nagyobb szerepet a végrehajtó bizottságtól függetlenül az alkalmi munkabizottságok, nőjön a társadalmasítás. A testületi üléseket, a vitaanyagokat szélesebb körben, nyilvánosabb keretek között készítsék elő. A testületi tagok igénye az is, hogy nőjön a testület képviseleti rangja. A vitában többen is elmondták — és kitért erre Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára is —, hogy a javaslatokat lehetett volna tovább érlelni. A pártértekezilet előtt azonban elemi erővel tört fel az igény, hogy lépni kell a korszerűsítés érdekében. A mostani javaslatot az elhangzottak alapján tovább lehet fejleszteni. Leitner Sándor véleménye szerint fontos a munkamódszerről beszélni, hiszen a régi munkamódszerekkel nem lehet előbbre jutni. Fontosnak tartotta, hogy kidolgozzák, milyen, módszerekkel lehet és kell megkérdezni a megye párttagságának véleményét. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság támaszkodjon a kaposvári egyetemi kar és a kaposvári tanítóképző főiskola társadalomtudományi tanszékére az eddigieknél jobban. Horváth Zoltán szerint a megyei pártbizottságnak ma megyei érdekeket — s nem eszmét — kell képviselni, megyei politikát csinálni. A megyei pártbizottságnak szerinte az a feladata, hogy jelenítse meg a közös érdekeket, vállalj ja a közös problémákat és ne csak képviselje, hanem érvényesítse is az érdekeket. Az érdekérvényesítést ne csak a központi szervekkel szemben, hanem a megyei tanáccsal szemben is gyakorolja. Dr. Baksai Ferenc szerint a korábbi megyei pártbizottság tevékenységéből a mozgalmi jelleg hiányzott: nem képviselte kellően a helyi alapszervezeteket, pártbizottságokat, nem kérte az alap- szervezetek véleményét. Fontosnak tartotta azt, hogy a pártbizottság tagjai vegyenek részt az alapszervezetek, társadalmi szervek rendezvényein, képviseljék a pártot. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a képviselőket fel kell készíteni. Dr. Gye- nesei István azon a véleményen volt, hogy ki kell mondani, nem csak a megyei pártbizottságon belül, hanem tagjai számára is biztosítja a testület a platformszabadságot. Szerinte a delegált párttagok kötelessége az. hogy elszámoljanak a küldő szervezetek előtt a munkájukról. A küldöttek által választott pártbizottsági tagoktól pedig elvárható ez. Hiányolta, hogy az előterjesztés nem foglalkozik a pártbizottság viszonyával a párton belüli irányzatokhoz, csoportosulásokhoz. Ugyanakkor meghatározza a párton belüli szervezetekhez való viszonyt. Dr. Németh Jenő véleménye szerint napjainkat a szavak kritikája és nem a tettek reformja jellemzi. Szerinte alapjaiban változik a társadalom, így kell tehát a pártnak is megváltozni. Erre a változásra csak egy munkakongresszus képes. A reformerek azt akarják, hogy szülessenek a tagság érdekeit képviselő döntések. Szerinte az előterjesztés tükrözi az akaratot a változtatásokra. A változások alapelemei világosak, de nem kimunkáltak. Ügy fogalmazott, hogy a megyei pártbizottságnak bizonyítani kell még, hogy reformpárti. Gál József azon a véleményen volt, hogy a pártbizottság saját munkamódszerét minden pártbizottsági ülésen alakítani kell. Javasolta, kötődjön minden pártbizottsági tag egy meghatározott területhez és fejtsen ott ki tevékenységet. Villangó József véleménye szerint a munkamódszerről és, a feladatokról szóló előterjesztés olyan vitaanyag, amely menetközben is új gondolatokat hoz. Molnár Dénes véleménye szerint arcot kell adni a politikának és fontosnak tartotta a kisebbség véleményét is. Javasolta ezért, hogy a kisebbség véleménye mindig és minden körülmények között jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Dr. Grübl László véleménye szerint a pártbizottság jogai és feladatai közül az újakat mindenképpen ki kell emelni. Fontosnak tartotta például azt, hogy a központi bizottsági tagokat a megyei pártbizottság konkrét feladatokkal bízza meg. Herner Endre véleménye szerint az apparátus átszervezése időszerű, tovább nem halasztható a döntés. Kiss József azt hangoztatta, hogy bizonytalanság tapasztalható az alapszervezetekben, nem találják a helyüket az üzemi pártszervezetek. A területi átszerveződésnek csak a kezdetei tapasztalhatók. Gulyás Zoltán azoknak a javaslatával értett egyet, akik szerint egy testületet pártbizottságot kell létrehozni, dr. Tamás Viktor véleménye szerint az apparátus hosszan elhúzódó átszervezése nehéz helyzeteket teremthet. Stadler László azt fejtette ki, hogy nem érzi apparátusellenesnek a hangulatot. Nagy Ferenc pedig azt javasolta, hogy alakítson a pártbizottság választási bizottságot. A vita után döntött úgy a megyei pártbizottság, hogy az előterjesztést a megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok feladataira és munkamódszereire elfogadja, azzal, hogy a vitában felvetett javaslatokkal kiegészítik azt. A megyei pártbizottság végül úgy foglalt állást, hogy lemond a káderhatás- körrel kapcsolatos jogairól és megszünteti a káderhatásköri listát. Abban is állást foglalt a testület, hogy a december 16-i megyei pártbizottsági ülés anyagát az alapszervezeti tájékoztatóban teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza. (Folytatás az 1. oldalról.) hamburgerrel, kolbásszal, szárazáruval bővíteni a szovjet exportot. Szeretnénk közvetlen vállalati kapcsolatot valamelyik szovjet üzemmel. Viktor Nvikonovot különösen az érdekelte, amikor az igazgató a húskombinát és a mezőgazdasági üzemek, valamint a kistermelők kapcsolatáról, a kőT- csönös érdeken alapuló együttműködésről, a termelők anyagi ösztönzéséről, az árrendszerről és a felvásárlásról beszélt. Több kérdést tett föl, hogy meggyőződjön róla: valóban a közös előnyökön alapszik a termelők és a húskombinát kapcsolata. Szó volt arról is, hogy a piac előnyeit kihasználva felére csökkentették az amerikai szállítást, mert ott nagy volt az árveszteség, s most a Közös Piac országaiba szállítanak, mert ott nagy a kereslet a sertésrészek iránt. A szovjet küldöttség megnézte az exportüzemet és utána a tapasztalatok birtokában az állattenyésztés és a növénytermesztés általános problémáiról beszélgettek a vendégek és a vendéglátók. Ebéd után a Dunántúli Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán folytatódott a program. Dr. Széles Gyula dékán és Horváth Gyttla pártbizottsági titkár fogadta Viktor Nyikonovot és a többi vendéget. Dr. Széles Gyula felidézve az intézmény történetét kiemelte: egy főiskola, egyetem akkor tölti be a szerepét, ha oktatással, kutatással, innovációval is foglalkozik. A hatvanas években Európában először nálunk állították elő a hibridsertést, a Ka-hvbot. Ebből a Szovjetunióba is sok tenyészállatot exportáltak. Abban, hogy a magyarországi húsellátás, sertéshús- termelés ilyen kitűnő színvonalú, jelentős a kutatók szerepe is. Most a genetikai bázis, a technológia fejlesztésében nagy szerepet szánnak a számitógépes to- mográfnak. Nekik ugyanis már az ezredforduló élelmiszeripari követelményeit kell figyelembe venniük. Viktor Nyikonov közbe- szólásai, kérdései bebizonyították, hogy jól ismeri ezt a területet, sőt a genetikát is. Mint mondta: a Szovjetunió számára is fontosak az itteni tapasztalatok. Dr. Steffler József kutatási dékánhelyettes szerint a hibridsertések versenyében a kiélezett harc ellenére a Ka-hyb állja a konkurenciát. Most a minőség áll a középpontban, a vizenyős húsokat szeretnék kiküszöbölni. Dr. Tamás Károly termelési-fejlesztési főigazgató Magyarország térképe előtt tartott ismertetőt a kutatási és szaktanácsadási kapcsolatokról. Elmondta, hogy a Ka-hyb- sertéstenyésztési rendszer eredményeként ma minden 4. sertés ilyen hibrid. Minden kis lámpát felgyújtva a térképen elmondta, hogy ötszáz gazdasággal van szoros kapcsolatuk. A tájékoztató után Viktor Nyikonov rövid előadást tartott a 4-es előadóban összegyűlt szakembereknek, kutatóknak, hallgatóknak, szövetkezeti és vállalati vezetőknek. Nagy sikert aratott azzal, amikor bejelentette, hogy nem olvassa fel a megírt előadását, helyette szabadon beszél. Leszögezte, hogy Magyar- ország és a Szovjetunió jelenleg sajátos fejlődési szakaszban van. Ha sikerül elérni céljainkat, megoldani a feladatokat, akkor a mi és az elkövetkezendő nemzedékek számára is biztosítani tudjuk az előrelépést. Az SZKP KB titkára ismertette az 1985. áprilisi KB-ülés és a XXVII. kongresszus óta megtett utat. — Ezt a szakaszt az jellemezte, hogy alapos elemző munkának vetettük alá azt, hol tartunk, hová jutottunk, és milyen feladatok állnak előttünk. Az elemző munkába bevontuk a szovjet társadalom legszélesebb rétegeit, annak érdekében, hogy tisztázzuk, mivel elégedettek és mivel elégedetlenek az emberek. És miben látják az átalakulás, a változások lényegét. Ez vezet el ugyanis azokhoz a mélyreható változásokhoz a szovjet társadalomban, amelyek szükségesek a nép életének javítása érdekében. Tulajdonképpen három évre volt szükségünk ahhoz, hogy ezt alaposan végiggondoljuk, helyes és objektív értékelést adjunk, s azokban az években dolgoztuk ki a gyakorlati tennivalók főbb irányait is. Viktor Nyikonov leszögezte, hogy mindez gyökeres forradalmi átalakításnak számít a nép életében. A peresztrojka jelentős politikai reformmal kezdődött. A politikai reform lényege, hogy visszatérnek a kezdeti lenini gondolatokhoz, állásfoglalásokhoz. A szocializmus az emberek alkotó munkája, a szocialista társadalmat a néphatalomnak kell irányítania. — Az elmúlt 70 évet úgy lehetne jellemezni, hogy egvre nagyobb volt a párt, állami és különböző szervezetek térhódítása, és egvre hátrább szorult a nép a hatalmi hierarchiában, és kérelmezővé lépett elő, ezért a politikai reform megvalósítása nem egyszerű, nem könnyű. Az SZKP KB titkára első értékelését adta a szovjet- unióbeli választásoknak. Ahol a bürokrácia előrehaladott állapotban volt, ott a jelöltek vereséget szenvedtek, ott azonban, ahol a pártbizottságok élenjáró szerepet töltöttek be, lenini módon, az élet sűrűjében dolgoztak. ott csodálatos eredmények születtek. — Annak ellenére, hogy a párt egyes vezetői elvesztették a választásokat, összességében a párt megnyerte azt, mivel a megválasztott népi küldöttek 87 százaléka párttag. Ez húsz százalékkal több, mint korábban, amikor egy jelöltre lehetett szavazni, s előre meghatározták, mennyi legyen a párttagok, a kommunisták aránya. Itt most nyílt véleménynyilvánítás volt. Május 14-én lesz a választás utolsó fordulója, 220 körzetben lesz új választás. Viktor Nyikonov ezután arról beszélt, hogy milyen körülmények között fogtak hozzá a gazdasági reform megvalósításához. A Szovjetunió gazdasági téren nem a legjobb hídfőállásokat építette ki. Ugyanakkor sikerült biztosítani az egész szocialista rendszer biztonságos védelmét. A Szovjetunió a katonai erejével garantálja a békét és a biztonságot a világnak. — Senki se folytatna velünk eszmecserét, tárgyalásokat a leszerelésről — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország sem —, ha mi az akaratunkon kívül nem rendelkeztünk volna és nem rendelkeznénk meghatározó erővel. Ez azonban sajnos hatással volt a gazdasági eredményeinkre. Az előadó ezután három gondról szólt: az élelmezés problémáiról, a lakáshelyzetről, a fogyasztási cikkek gvátásáról és a szolgáltatásról. Kiemelte, hogy szeretnek az emberhez méltó életmód folytatásához szükséges föltételeket megteremteni. Magyarországon 3500 kalória jut egy személyre, a Szovjetunióban pedig 3440. Az aggasztja őket, hogy nem tudnak jelentős meny- nyiségű állati fehérjét juttatni a lakosságnak. 286 millióra nőtt a lakosság, s lakosonként csaknem tíz kilóval kell növelni a húsellátást. Tisztában vannak azzal, hogy a 64 kilogrammos átlagos húsfogyasztás nem elégíti ki az embereket, a hiány pedig üzérkedéshez vezat. Ez egyébként az egyik legsúlyosabb társadalmi gond. amely a termelés igazságtalan, nem egyenlő elosztásához vezet. Az SZKP KB márciusi plénuma megvizsgálta a párt agrár- politikáját. A legrövidebb időn belül növelni kell az alapvető élelmiszerek termelését. A mostani 19 millió 800 ezerről 25—26 millió tonnára növelik a hústermelést a XII. ötéves terv végére. Az utóbbi években elég gyors ütemben fejlődött a tej, a tojás, a zöldség, a növényi olaj termelése, erősen fejlődik az élelmiszeripar. A 4300 különböző típusú gépből és berendezésből, amelyre szüksége van az élelmiszeripari és feldolgozóipari termelésnek, 3500-at a volt hadiipari ágazat állít elő. Kijelentete, hogy szoros együttműködést akarnak a szocialista országokkal, köztük Magyarországgal. Most széles körben el akarják terjeszteni a különböző bérleti formákat a mezőgazdaságban. Ez elősegíti, hogy az emberek a föld igazi gazdái legyenek. Ez az önigazgatás és önelszámolás elemeinek felhasználása révén eredményre fog vezetni, ha a műszaki-tudományos eredményeket is felhasználják. — Éppen ezért törekedni kell az olyan termelésiitu- dományos eredmények ipar- szerű termelési rendszerek bevezetésére, mint aminek egyik gazdája az egyetem is. Nagy öröm egy olyan kutatóhelyen jelen lenni, ahol először tenyésztettek ki hibridsertést. Nálunk széleskörűen alkalmazzuk a bábolnai gazdaság tapasztalatait is, az iparszerű tudományos kukoricatermesztést, mégpedig a déli köztársaságokkal, ahol így jó eredményeket értek el. Most keressük a kapcsolatot az itteni vállalatokkal, intézményekkel, hogy felszámoljuk a műszaki-tudományos lemaradásunkat, közös erőfeszítéssel elérjük a világ élvonalát. Viktor Nyikonov végül további sikereket kívánt a vendéglátóknak. Az előadás után dr. Széles Gyula és munkatársai megmutatták a kutatóbázist. A szovjet küldöttség este visszautazott a fővárosba. Lajos Géza (Fotó: Jakab Judit) PROGRAM A GAZDASÁG ÁTALAKÍTÁSÁRA Ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszínvonal csökkenése, a gazdaság külső és belső egyensúlyának megteremtése reális közelségbe kerüljön, növekedjen a nemzeti jövedelem belső felhasználása és javuljon a szükséges és folyamatos műszaki fejlesztés esélye, pótlólagos erőforrásra van szüksége gazdaságunknak. Ez, az egyes becslések szerinti körülbelül másfél milliárd dollár tőke, semmiképpen nem lehet olyan hagyományos formában kapott hitel, amely végső soron csak az ország adósságállományát növelné, hanem csakis olyan, ami működőtökéként kerül a gazdaság vérkeringésébe, akár korszerű technika behozatalaként. Ilyen erőforrás bevonása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági átalakítás és stabilizáció hároméves programjának megvalósítása nagyobb társadalmi, gazdasági megrázkódfhtás nélkül. Erre a következtetésre jutott a kormány Nyers Rezső államminiszter vezette reformbizottsága. A munkabizottság által készített programcsomagról, az abban megfogalmazott reformelképzelésekről, várható hatásairól és tervezett nyilvános vitájának előkészületeiről adott tájékoztatást Bencze Péter, a munkacsoport titkára. A program — mint mondta — három évre szól. A kormány ugyanilyen időszakra gazdasági tervet dolgoz ki, lényegében a korábbi ötéves terv helyett, s a miniszterelnök még ez évben új kormányprogramot ismertet a parlamentben. A hároméves időtartam formai egybeesésén túl a munkabizottság elképzelései a gazdaságpolitika gerincét jelentik, a gazdaság- fejlődés fő irányait vázolják fel, míg a népgazdasági terv és a kormányprogram a konkrét feladatokat határozza meg. A mai feltételek, körülmények egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy hosszabb távon gondolkodjunk, három esztendőnél előbbre lássunk. Jó néhány kérdésben sok még a bizonytalanság, de a stabilizációhoz, a kibontakozáshoz rövidebb időszak nem elegendő.
