Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 4., csütörtök Somogyi Néplap 3 Ülés* tartott a megyei pártbizottság Kaposváron az SZKP KB titkára (Folytatás az 1. oldalról.) lenőrzés megszervezése, a pártbizottság testületi ülé­seinek előkészítése legyen. Kapjanak nagyobb szerepet a végrehajtó bizottságtól függetlenül az alkalmi mun­kabizottságok, nőjön a tár­sadalmasítás. A testületi üléseket, a vitaanyagokat szélesebb körben, nyilvá­nosabb keretek között ké­szítsék elő. A testületi ta­gok igénye az is, hogy nő­jön a testület képviseleti rangja. A vitában többen is el­mondták — és kitért erre Sárdi Árpád, a megyei pártbizottság első titkára is —, hogy a javaslatokat lehetett volna tovább érlel­ni. A pártértekezilet előtt azonban elemi erővel tört fel az igény, hogy lépni kell a korszerűsítés érdekében. A mostani javaslatot az el­hangzottak alapján tovább lehet fejleszteni. Leitner Sándor véleménye szerint fontos a munkamódszerről beszélni, hiszen a régi mun­kamódszerekkel nem lehet előbbre jutni. Fontosnak tartotta, hogy kidolgozzák, milyen, módszerekkel lehet és kell megkérdezni a me­gye párttagságának véle­ményét. Javasolta, hogy a megyei pártbizottság tá­maszkodjon a kaposvári egyetemi kar és a kaposvári tanítóképző főiskola társa­dalomtudományi tanszéké­re az eddigieknél jobban. Horváth Zoltán szerint a megyei pártbizottságnak ma megyei érdekeket — s nem eszmét — kell képvi­selni, megyei politikát csi­nálni. A megyei pártbizott­ságnak szerinte az a fel­adata, hogy jelenítse meg a közös érdekeket, vállalj ja a közös problémákat és ne csak képviselje, hanem érvényesítse is az érdeke­ket. Az érdekérvényesítést ne csak a központi szer­vekkel szemben, hanem a megyei tanáccsal szemben is gyakorolja. Dr. Baksai Ferenc szerint a korábbi megyei pártbizottság tevé­kenységéből a mozgalmi jel­leg hiányzott: nem képvi­selte kellően a helyi alap­szervezeteket, pártbizottsá­gokat, nem kérte az alap- szervezetek véleményét. Fontosnak tartotta azt, hogy a pártbizottság tagjai ve­gyenek részt az alapszerve­zetek, társadalmi szervek rendezvényein, képviseljék a pártot. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a képviselőket fel kell készíteni. Dr. Gye- nesei István azon a vélemé­nyen volt, hogy ki kell mondani, nem csak a me­gyei pártbizottságon belül, hanem tagjai számára is biztosítja a testület a plat­formszabadságot. Szerinte a delegált párttagok köte­lessége az. hogy elszámolja­nak a küldő szervezetek előtt a munkájukról. A küldöttek által választott pártbizottsági tagoktól pe­dig elvárható ez. Hiányolta, hogy az előterjesztés nem foglalkozik a pártbizottság viszonyával a párton belüli irányzatokhoz, csoportosu­lásokhoz. Ugyanakkor meg­határozza a párton belüli szervezetekhez való vi­szonyt. Dr. Németh Jenő véleménye szerint napja­inkat a szavak kritikája és nem a tettek reformja jel­lemzi. Szerinte alapjaiban változik a társadalom, így kell tehát a pártnak is meg­változni. Erre a változásra csak egy munkakongresszus képes. A reformerek azt akarják, hogy szülessenek a tagság érdekeit képviselő döntések. Szerinte az elő­terjesztés tükrözi az aka­ratot a változtatásokra. A változások alapelemei vi­lágosak, de nem kimunkál­tak. Ügy fogalmazott, hogy a megyei pártbizottságnak bizonyítani kell még, hogy reformpárti. Gál József azon a véleményen volt, hogy a pártbizottság saját mun­kamódszerét minden pártbi­zottsági ülésen alakítani kell. Javasolta, kötődjön minden pártbizottsági tag egy meghatározott terület­hez és fejtsen ott ki tevé­kenységet. Villangó József véleménye szerint a mun­kamódszerről és, a felada­tokról szóló előterjesztés olyan vitaanyag, amely me­netközben is új gondolato­kat hoz. Molnár Dénes vé­leménye szerint arcot kell adni a politikának és fon­tosnak tartotta a kisebbség véleményét is. Javasolta ezért, hogy a kisebbség vé­leménye mindig és minden körülmények között jelen­jen meg a nyilvánosság előtt. Dr. Grübl László vé­leménye szerint a pártbi­zottság jogai és feladatai közül az újakat minden­képpen ki kell emelni. Fon­tosnak tartotta például azt, hogy a központi bizottsági tagokat a megyei pártbi­zottság konkrét feladatok­kal bízza meg. Herner End­re véleménye szerint az apparátus átszervezése idő­szerű, tovább nem halaszt­ható a döntés. Kiss József azt hangoztatta, hogy bi­zonytalanság tapasztalható az alapszervezetekben, nem találják a helyüket az üze­mi pártszervezetek. A te­rületi átszerveződésnek csak a kezdetei tapasztal­hatók. Gulyás Zoltán azok­nak a javaslatával értett egyet, akik szerint egy tes­tületet pártbizottságot kell létrehozni, dr. Tamás Vik­tor véleménye szerint az apparátus hosszan elhúzó­dó átszervezése nehéz helyzeteket teremthet. Stad­ler László azt fejtette ki, hogy nem érzi apparátusel­lenesnek a hangulatot. Nagy Ferenc pedig azt ja­vasolta, hogy alakítson a pártbizottság választási bi­zottságot. A vita után dön­tött úgy a megyei pártbi­zottság, hogy az előterjesz­tést a megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok felada­taira és munkamódszereire elfogadja, azzal, hogy a vi­tában felvetett javaslatok­kal kiegészítik azt. A megyei pártbizottság végül úgy foglalt állást, hogy lemond a káderhatás- körrel kapcsolatos jogairól és megszünteti a káderha­tásköri listát. Abban is állást foglalt a testület, hogy a december 16-i megyei pártbizottsági ülés anyagát az alapszerve­zeti tájékoztatóban teljes terjedelmében nyilvános­ságra hozza. (Folytatás az 1. oldalról.) hamburgerrel, kolbásszal, szárazáruval bővíteni a szovjet exportot. Szeret­nénk közvetlen vállalati kapcsolatot valamelyik szovjet üzemmel. Viktor Nvikonovot külö­nösen az érdekelte, ami­kor az igazgató a húskom­binát és a mezőgazdasági üzemek, valamint a kister­melők kapcsolatáról, a kőT- csönös érdeken alapuló együttműködésről, a terme­lők anyagi ösztönzéséről, az árrendszerről és a fel­vásárlásról beszélt. Több kérdést tett föl, hogy meg­győződjön róla: valóban a közös előnyökön alapszik a termelők és a húskombinát kapcsolata. Szó volt arról is, hogy a piac előnyeit ki­használva felére csökken­tették az amerikai szállí­tást, mert ott nagy volt az árveszteség, s most a Kö­zös Piac országaiba szállí­tanak, mert ott nagy a ke­reslet a sertésrészek iránt. A szovjet küldöttség megnézte az exportüzemet és utána a tapasztalatok birtokában az állattenyész­tés és a növénytermesztés általános problémáiról be­szélgettek a vendégek és a vendéglátók. Ebéd után a Dunántúli Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán folytatódott a prog­ram. Dr. Széles Gyula dé­kán és Horváth Gyttla párt­bizottsági titkár fogadta Viktor Nyikonovot és a többi vendéget. Dr. Széles Gyula felidéz­ve az intézmény történetét kiemelte: egy főiskola, egye­tem akkor tölti be a szere­pét, ha oktatással, kutatás­sal, innovációval is foglal­kozik. A hatvanas években Európában először nálunk állították elő a hibridser­tést, a Ka-hvbot. Ebből a Szovjetunióba is sok te­nyészállatot exportáltak. Abban, hogy a magyaror­szági húsellátás, sertéshús- termelés ilyen kitűnő szín­vonalú, jelentős a kutatók szerepe is. Most a geneti­kai bázis, a technológia fej­lesztésében nagy szerepet szánnak a számitógépes to- mográfnak. Nekik ugyanis már az ezredforduló élel­miszeripari követelménye­it kell figyelembe venniük. Viktor Nyikonov közbe- szólásai, kérdései bebizo­nyították, hogy jól ismeri ezt a területet, sőt a geneti­kát is. Mint mondta: a Szovjetunió számára is fon­tosak az itteni tapasztala­tok. Dr. Steffler József kuta­tási dékánhelyettes sze­rint a hibridsertések ver­senyében a kiélezett harc ellenére a Ka-hyb állja a konkurenciát. Most a mi­nőség áll a középpontban, a vizenyős húsokat szeret­nék kiküszöbölni. Dr. Tamás Károly terme­lési-fejlesztési főigazgató Magyarország térképe előtt tartott ismertetőt a kutatá­si és szaktanácsadási kap­csolatokról. Elmondta, hogy a Ka-hyb- sertéstenyésztési rendszer eredményeként ma minden 4. sertés ilyen hib­rid. Minden kis lámpát fel­gyújtva a térképen elmond­ta, hogy ötszáz gazdasággal van szoros kapcsolatuk. A tájékoztató után Vik­tor Nyikonov rövid előadást tartott a 4-es előadóban összegyűlt szakembereknek, kutatóknak, hallgatóknak, szövetkezeti és vállalati ve­zetőknek. Nagy sikert ara­tott azzal, amikor bejelen­tette, hogy nem olvassa fel a megírt előadását, helyette szabadon beszél. Leszögezte, hogy Magyar- ország és a Szovjetunió je­lenleg sajátos fejlődési sza­kaszban van. Ha sikerül el­érni céljainkat, megoldani a feladatokat, akkor a mi és az elkövetkezendő nemzedé­kek számára is biztosítani tudjuk az előrelépést. Az SZKP KB titkára is­mertette az 1985. áprilisi KB-ülés és a XXVII. kong­resszus óta megtett utat. — Ezt a szakaszt az jel­lemezte, hogy alapos elem­ző munkának vetettük alá azt, hol tartunk, hová ju­tottunk, és milyen feladatok állnak előttünk. Az elemző munkába bevontuk a szov­jet társadalom legszélesebb rétegeit, annak érdekében, hogy tisztázzuk, mivel elé­gedettek és mivel elégedet­lenek az emberek. És miben látják az átalakulás, a vál­tozások lényegét. Ez vezet el ugyanis azokhoz a mély­reható változásokhoz a szov­jet társadalomban, amelyek szükségesek a nép életének javítása érdekében. Tulaj­donképpen három évre volt szükségünk ahhoz, hogy ezt alaposan végiggondoljuk, helyes és objektív értékelést adjunk, s azokban az évek­ben dolgoztuk ki a gyakor­lati tennivalók főbb irá­nyait is. Viktor Nyikonov leszögez­te, hogy mindez gyökeres forradalmi átalakításnak számít a nép életében. A peresztrojka jelentős politi­kai reformmal kezdődött. A politikai reform lényege, hogy visszatérnek a kezdeti lenini gondolatokhoz, állás­foglalásokhoz. A szocializ­mus az emberek alkotó munkája, a szocialista tár­sadalmat a néphatalomnak kell irányítania. — Az elmúlt 70 évet úgy lehetne jellemezni, hogy egvre nagyobb volt a párt, állami és különböző szerve­zetek térhódítása, és egvre hátrább szorult a nép a ha­talmi hierarchiában, és ké­relmezővé lépett elő, ezért a politikai reform megvalósí­tása nem egyszerű, nem könnyű. Az SZKP KB titkára első értékelését adta a szovjet- unióbeli választásoknak. Ahol a bürokrácia előreha­ladott állapotban volt, ott a jelöltek vereséget szenved­tek, ott azonban, ahol a pártbizottságok élenjáró sze­repet töltöttek be, lenini módon, az élet sűrűjében dolgoztak. ott csodálatos eredmények születtek. — Annak ellenére, hogy a párt egyes vezetői elvesztet­ték a választásokat, összes­ségében a párt megnyerte azt, mivel a megválasztott népi küldöttek 87 százaléka párttag. Ez húsz százalékkal több, mint korábban, ami­kor egy jelöltre lehetett sza­vazni, s előre meghatároz­ták, mennyi legyen a párt­tagok, a kommunisták ará­nya. Itt most nyílt véle­ménynyilvánítás volt. Má­jus 14-én lesz a választás utolsó fordulója, 220 körzet­ben lesz új választás. Viktor Nyikonov ezután arról beszélt, hogy milyen körülmények között fogtak hozzá a gazdasági reform megvalósításához. A Szov­jetunió gazdasági téren nem a legjobb hídfőállásokat építette ki. Ugyanakkor si­került biztosítani az egész szocialista rendszer bizton­ságos védelmét. A Szovjet­unió a katonai erejével ga­rantálja a békét és a biz­tonságot a világnak. — Senki se folytatna ve­lünk eszmecserét, tárgyalá­sokat a leszerelésről — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország sem —, ha mi az akaratunkon kívül nem rendelkeztünk volna és nem rendelkeznénk meghatározó erővel. Ez azonban sajnos hatással volt a gazdasági eredményeinkre. Az előadó ezután három gondról szólt: az élelmezés problémáiról, a lakáshely­zetről, a fogyasztási cikkek gvátásáról és a szolgáltatás­ról. Kiemelte, hogy szeret­nek az emberhez méltó élet­mód folytatásához szüksé­ges föltételeket megterem­teni. Magyarországon 3500 kalória jut egy személyre, a Szovjetunióban pedig 3440. Az aggasztja őket, hogy nem tudnak jelentős meny- nyiségű állati fehérjét jut­tatni a lakosságnak. 286 mil­lióra nőtt a lakosság, s la­kosonként csaknem tíz kiló­val kell növelni a húsellá­tást. Tisztában vannak az­zal, hogy a 64 kilogrammos átlagos húsfogyasztás nem elégíti ki az embereket, a hiány pedig üzérkedéshez vezat. Ez egyébként az egyik legsúlyosabb társadalmi gond. amely a termelés igazságtalan, nem egyenlő elosztásához vezet. Az SZKP KB márciusi plénuma megvizsgálta a párt agrár- politikáját. A legrövidebb időn belül növelni kell az alapvető élelmiszerek ter­melését. A mostani 19 mil­lió 800 ezerről 25—26 millió tonnára növelik a húster­melést a XII. ötéves terv végére. Az utóbbi években elég gyors ütemben fejlő­dött a tej, a tojás, a zöld­ség, a növényi olaj termelé­se, erősen fejlődik az élel­miszeripar. A 4300 különbö­ző típusú gépből és beren­dezésből, amelyre szüksége van az élelmiszeripari és feldolgozóipari termelésnek, 3500-at a volt hadiipari ágazat állít elő. Kijelentete, hogy szoros együttműködést akarnak a szocialista országokkal, köz­tük Magyarországgal. Most széles körben el akarják terjeszteni a különböző bér­leti formákat a mezőgazda­ságban. Ez elősegíti, hogy az emberek a föld igazi gaz­dái legyenek. Ez az önigaz­gatás és önelszámolás ele­meinek felhasználása révén eredményre fog vezetni, ha a műszaki-tudományos ered­ményeket is felhasználják. — Éppen ezért törekedni kell az olyan termelésiitu- dományos eredmények ipar- szerű termelési rendszerek bevezetésére, mint aminek egyik gazdája az egyetem is. Nagy öröm egy olyan kuta­tóhelyen jelen lenni, ahol először tenyésztettek ki hib­ridsertést. Nálunk széleskö­rűen alkalmazzuk a bábol­nai gazdaság tapasztalatait is, az iparszerű tudományos kukoricatermesztést, mégpe­dig a déli köztársaságokkal, ahol így jó eredményeket értek el. Most keressük a kapcsolatot az itteni válla­latokkal, intézményekkel, hogy felszámoljuk a műsza­ki-tudományos lemaradá­sunkat, közös erőfeszítéssel elérjük a világ élvonalát. Viktor Nyikonov végül további sikereket kívánt a vendéglátóknak. Az előadás után dr. Széles Gyula és munkatársai megmutatták a kutatóbázist. A szovjet kül­döttség este visszautazott a fővárosba. Lajos Géza (Fotó: Jakab Judit) PROGRAM A GAZDASÁG ÁTALAKÍTÁSÁRA Ahhoz, hogy három éven belül megálljon az életszín­vonal csökkenése, a gazda­ság külső és belső egyensú­lyának megteremtése reá­lis közelségbe kerüljön, nö­vekedjen a nemzeti jöve­delem belső felhasználá­sa és javuljon a szükséges és folyamatos műszaki fej­lesztés esélye, pótlólagos erőforrásra van szüksége gazdaságunknak. Ez, az egyes becslések szerinti körülbelül másfél milliárd dollár tőke, semmiképpen nem lehet olyan hagyomá­nyos formában kapott hi­tel, amely végső soron csak az ország adósságállomá­nyát növelné, hanem csakis olyan, ami működőtöké­ként kerül a gazdaság vér­keringésébe, akár korszerű technika behozatalaként. Ilyen erőforrás bevonása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági átalakítás és sta­bilizáció hároméves prog­ramjának megvalósítása nagyobb társadalmi, gaz­dasági megrázkódfhtás nél­kül. Erre a következtetésre jutott a kormány Nyers Rezső államminiszter ve­zette reformbizottsága. A munkabizottság által készített programcsomag­ról, az abban megfogalma­zott reformelképzelések­ről, várható hatásairól és tervezett nyilvános vitá­jának előkészületeiről adott tájékoztatást Bencze Péter, a munkacsoport titkára. A program — mint mondta — három évre szól. A kormány ugyanilyen időszakra gazdasági tervet dolgoz ki, lényegében a ko­rábbi ötéves terv helyett, s a miniszterelnök még ez év­ben új kormányprogramot ismertet a parlamentben. A hároméves időtartam formai egybeesésén túl a munkabizottság elképzelé­sei a gazdaságpolitika ge­rincét jelentik, a gazdaság- fejlődés fő irányait vázol­ják fel, míg a népgazdasági terv és a kormányprogram a konkrét feladatokat ha­tározza meg. A mai feltéte­lek, körülmények egyszerű­en nem teszik lehetővé, hogy hosszabb távon gon­dolkodjunk, három esz­tendőnél előbbre lássunk. Jó néhány kérdésben sok még a bizonytalanság, de a stabilizációhoz, a kibon­takozáshoz rövidebb idő­szak nem elegendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom