Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 118. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 22., hétfő GRÓSZ KÁROLY MEZŐKERESZTESEN A főtitkár az agrárgazdálkodóiról Szegeden tanácskoztak az MSZMP reformkörök Platformtervezetet készítettek Az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása kezdődött az MTA Biológiai Központjában. A nagy ér­deklődésre jellemző, hogy száztíz reformkor és plat­formcsoport négyszáz kép­viselője mellett ott volt a szerveződések, pártok és tár­sadalmi szervezetek csak­nem száz képviselője is. A tanácskozás első napján megjelentek: Pozsgay Imre államminiszter és Vastagh Pál, a Cson.gr ád megyei pártbizottság első tikára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. A tanácskozást szervező, s az országban elsőként megalakult Csongrád me­gyéi reformkor képviselője, Lovászi József kijelentette, hogy találkozásuk célja az MSZMP-n belüli reform­platform kidolgozása. Keré- nyi György, a Bács-Kiskun megyei reformkor képvise­lője megállapította: a re­formkörök létrejötte a párt eddigi működésének egyér­telmű kritikája. Csökken a párttagok száma, egyre töb­ben morzsolódnak le, mert elbürokratizálódott párt, lé­lektelen és formális a szer­vezeti élete, s szinte kive­szett a szolidaritás. A tár­sadalomban, a gazdaságban sokszínű folyamatok zajla­nak, a párt reformja viszont megakadt és kiderült, hogy a jelenlegi struktúrában már araszolva sem haladhat to­vább. A Központi Bizottság pártértekezletet hirdetett, a reformerőik viszont kong­resszust akarnak — mondot­ta befejezésül Kerényj György. Az MSZMP bármennyire is szeretné, mindaddig nem szabadulhat a sztálini mo­delltől, amíg saját működé­sét, felépítését nem formál­ja át — hangsúlyozta a plenáris ülés újabb felszóla­lója, Géczi József, a Csong­rád megyei reformkör kép­viselője, majd ő is a párt­kongresszus mielőbbi össze­hívását sürgette azzal, hogy a delegálás rendje demok­ratikus legyen, teljes párt­nyilvánosságot feltételez­zen. A plenáris ülés végén be­jelentették, hogy Németh Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök, Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnö­ke levélben köszöntötte a szegedi tanácskozást, s ugyancsak levelet küldtek az Ellenzéki Kerekasztal kép­viselői is. A konferencia a plenáris ülést követően öt szekció­ban folytatta munkáját. Ezekben a következő té­mákról volt szó: Múltunk a jelenben; Milyen pártat aka­runk; A gazdaság és a tu­lajdon reformja; Társadal­mi állapotaink és a reform; Átmenet a demokratikus jogállamba. A társadalmi ál­lapotaink és a reform kér­désével foglalkozó szekció munkáját Mészárs Balázs kaposvári és Pánics György pécsi képviselő vezette. Felszólalt Pozsgay Imre és Vastagh Pál is. Pozsgay Im­re szerint az MSZMP-nek nincs más útja, mint a re­form-felismerés, mert min­den másfajta alternatíva ka­tasztrófához vezethet, s ez az ország, ez a párt már megélt néhány ilyent az el­múlt évtizedekben. Az or­(Folytatás a 2. Oldalon.) Az elmúlt nyolc esztendő­ben folyamatosan végzett magas szintű tevékenysé­géért nyolcadszor nyerte el a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa által közösen alapított „Kiváló Szövetkezet” megtisztelő ki­tüntetést a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövet­kezet. Az ezt tanúsító okle­velet szombaton a szövetke­zetben megtartott rendkívü­li ünnepi küldöttgyűlésen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára adta át 200 kül­dött, valamint a megye ve­zetőinek jelenlétében Dan­ii Dezső szövetkezeti elnök­nek. Grósz Károly felszólalásá­ban bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga a közéljövőben napirend­re tűzi a magyar mezőgaz­daság helyzetének elemzését. A főtitkár rámutatott, hogy az MSZMP 1957-ban kidol­gozott agrárpolitikáját az élet igazolta; s az elmúlt több mint három évtized megmutatta, hogy jó úton indultunk el, amikor a szö­vetkezeti mozgalmat fel­karoltuk. A mai magyar me­zőgazdaság magas színvona­lon gondoskodik a hazai piac ellátásáról, emellett évi másfél milliárd dolláros tő­kés exportot és egymiliiárd rubel értékű szocialista ex­portot is teljesít. A főtitkár rámutatott, hogy Európában szinte az egyeten ország ha­zánk, ahol összességében a mezőgazdaság befizet az ál­lamkasszába, nem pedig an­nak támogatását élvezi. Ez a helyzet azonban sokáig nem tartható, s . az MSZMP is amellett foglal állást, hogy felül kell vizsgálni a költ­ségvetés és a mezőgazdaság egyre feszütebbé váló viszo­nyát. Grósz Károly a mezőke- resztesi ünnepséget követően nyilatkozatot adott a Ma­tt gyár Távirati Iroda és a Népszabadság tudósítójá­nak. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi szabályozórend­szerből adódó magas elvo­násokat meddig bírja elvi­selni a mezőgazdaság, a fő­titkár azt válaszolta, hogy hosszú távon semmi körül­mények között sem, mert ez a kényszerhelyzet rendkívül nagy terheket ró a mezőgaz­daságra. A közelmúltbeli si­kerágazat most először ke­rült szembe a világpiacon már hosszabb ideje tartó túl­termelés gondjával. Egyre nehezebb eladni, ez új kö­vetélményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben, a megoldáshoz eszközök kel­lenek. Félkész termékekkel, nyersanyaggal ma már nem lehet versenyben maradni, azért olyan eszközökkel kel! ellátni a mezőgazdaságot, amelyek alkalmassá teszik a világpiacon is keresett ma­gasabb feldolgozottsági fokú, s ezáltal job­ban eladható mezőgaz­dasági termékek előállításá­ra. A cél mindenképpen olyan mezőgazdasági terme, lés, amelynek végtermékei versenyképesek az elérhető piacokon. A következő kérdés úgy szólt, hogy mi lesz a tartó­san életképtelen termelő­szövetkezetek sorsa ? — Nálunk minden egyes gazdaságnak egyedi kezelés­re van szüksége. Hiba lenne általánosítani. Ugyanakkor agrárprogramunkban meg­(Folytatás a 2. oldalon.) hiányoztak a döntési alter­natívák is. A jellemző meny- nyiségi szemlélet mellett a lényegre kevés figyelem ju­tott, s nem érvényesült a párttagság, az alapszerve­zetek véleménye. A testületek egyes tagjai nem képviselték kellően a tagság véleményét, nem vál­tak a döntési folyamat ér­demi résztvevőivé; elősegít­ve ezzel' a bürokratikus gya­korlatot. Érdemi viták hiá­nyában nem honosodott meg a felelős politizálás, nem volt oldott a légkör sem eh­hez. Kedvezőtlenül hatott a statisztikai szemlélet miatt kialakult testületi összetétel, és a tagság közömbös maga­tartása is — hangsúlyozta a kritikus előterjesztés. A pártélet valamennyi szintjét áthatotta a hierar­chikus tagozódás, gátolva az alulról építkezést. Fékező volt a kritikatűrő képesség hiánya, az egzisztenciális függés, az eltérő vélemé­nyekhez való negatív vi­szony. A tagság egyre érzéke­nyebb és kritikusabb lett! Az alapszervezetek figyel­me döntően az országos po­litikai folyamatokra irá­nyult, fékező erő volt az alapszervezeti önállóság hiá­nya. A tekintélyvesztés a társadalmi, gazdasági fe­szültségek hatására egyre többen lépnek ki az MSZMP- bői — állapították meg a A szerkesztőbizottság elő- lyeket az országos pártérte- gyakorta nélkülözték a fel- vitaindító jelentés készítői, terjesztése azokkal a felada- kezletig kell elvégezni Fo- adatmeghatározást, és a vég­tokkal is foglalkozik, ame- nyódon. A helyzetelemzések rehajthatóság feltételeit, (Folytatás a 3. oldalon.) Pártértekezletet tartottak Fonyódon, szombaton, a városi párbizottság tanács­kozótermében. A városban és környékén élő, mintegy 600 kommunista 82 küldöttet deiegáii, közülük 67-en jelentek meg a tanácskozáson. Az ügyrendi, valamint az értekezlet tisztségviselőit megválasztó dön­tések után Tóth József, a városi pártbi­zottság titkára köszöntötte a tánácskozás résztvevőit, köztük az MSZMP KB képvi­seletében megjelent dr. Szerdahelyi Ist­vánt, az Üj Fórum főszerkesztőjét, vala­mint Sárdi Árpádot, a megyei pártbizott­ság első titkárát. Ezután Tóth József a XIII. kongresszus óta végzett munkáról szóló írásbeli beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Pártértokozlot Fonyódon „A pártot tiszta emberek képviseljék!” Schenk Istvánt választották titkárrá Megyei gála — Barcson Amatőrök ünnepe SOMOGYBÁN HARMINCEZREN A hatszázéves település a várossá válásának tizedik évfordulóján együtt ünne­pelt a somogyi amatőrmoz- gailommal a szombaton dél­után megtartott művészeti szemle záróeseményéin, a gá­lán, amelyen a legsikeresebb együttesek, szólistáik mutat­koztak be. Vértes György a városi művelődési központ Igazgatója köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, majd Nagy Gábor, a megyei tanács közművelődési irodá­jának vezetője méltatta az amatőrmozgalom elmúlt hó­napjainak kiemelkedő ese­ményeit. A művészeti szem­léken, a keszthelyi Heliko­non, a néptáncversenyeken, az úttörők művészeti szem­léjén mintegy harmcinezren tettek hitet arról, hogy hí­ven ápolják anyanyelvűket, őrzik hagyományainkat, s élni kívánnak a közösségi művelődés lehetőségével. (A megyei gáláról lapunk 5. ol­dalán számolunk be.) Az NB l-be jutottak Kaposvári Építők—Szombathelyi Styl 3:2 A kaposvári röplabdaba­rátok az utóbbi hónapokban mindinkább felfigyeltek ar­ra, hogy a korábban amo­lyan- átlagcsapatnak számító K. Építők férfi együttese, midyen szorgalmasan gyűj­tögeti pontjait az NB II. bajnokságban. Május 20-ára maradit a döntés, hogy a Ka­posvárt Építőik, vagy a Szombathelyi Spartacus Styl csapata nyeri-e a csoport- bajnokságot, és ezzel a jo­got, hogy az ősztől az NB I- ben szerepelhessen. A kívülállók a nagyobb röplabdás múltú szombathe­lyieket tartották esélyesebb­nek, noha a kaposváriak azonos pontszámmal várták a mindent eldöntő, utolsó ta­lálkozót, — Szombathelyen kikap­tunk a Styltől. Szerencsénk­re viszont később a vasiak is „megbotlottak”, így van lehetőségünk, hogy meg­nyerjük a bajnokságot, mi lépjünk előre. Nehéz lesz, de mégis bízom — mondta ’ a mérkőzés előtt Zóka Fe­renc, a kaposváriak techni­kai vezetője. A Tóth Lajos Általános Iskola tornaterme ez alka­lommal kicsinek bizonyult a rangadó lebonyolítására. Az összezsúfolódott nézők oly­kor a játéktér szélére kény­szerültek, s emiatt a mér­kőzésvezető két ízben is fél­beszakította a találkozót. Bi­zony szívesebben láttuk vol­na ezt a mérkőzést például a Városi Sportcsarnokban. A lényeg, hogy a K. Épí­tők csatát nyert; hogy drá­mai küzdelemben, szinte enyhe kifejezés. A harmadik játszmát követően ugyanis szinte padlóra került a ka­posvári legénység. A mieink­nek azonban volt erejük nemcsak feltápászkódni, ha­nem felpattanni is a padló­ról. Az utolsó két szettben csúcsformában játszott a ka­posvári csapat. Az ötödik játszmát peddg bizonnyal arany betűkkel fogják felje­gyezni a K. Építők sportkró­nikájába. A csapat ugyanis nyert és feljutott az NB I- be, ahol immáron három kaposvári együttes képviseli a somogyi színeket, a K Turgsram női és a Kapos Volán férficsapatáva! együtt. A somogyi sportbarátok nem kis örömére. (Tudósításunk a 7. olda­lon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom