Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

2 Somogyi Néplap 1989. május 22., hétfő Tanácskozás Szegeden Grósz Károly Mezőkeresztesen (Folytatás az 1. oldalról.) szág gondolatokban már megtette a fordulatot. A párt csak úgy lehet újra kormányképes és kérhet új­ra vezető szerepet, hia most követi az országot. Kifejtet­te, hogy a reformkorok úgy lehetnek dinamikus, mozgé­kony, a szellemi és gazdasá­gi élet kihívásaira reagáló közösségek, ha közben né­hány alapvető kérdésben közmegegyezésre jutottak. Ezek közül az a legfonto­sabb, hogy békés úton le­hessen megvalósítani az át­menetet egy sztálinista típu­sú berendezkedésből a de­mokratikus szocializmusba, s annak politikai rendszeré­be. A szombati tanácskozás még javában tartott, ami­kor a Politikai Bizottság két tagja sajtótájékoztatót tar­tott. Ezen kérdésekre vála­szolva Pozsgay Imre el­mondta, hogy személy sze­rint az MSZMP-t a jövőben nemcsak a tárgyalásokra, hanem győzelemre is képes pártként képzeli el. A pártnak ki kell dolgoz­nia a választásokra a prog­ramját, s azt a nyilvános­ság előtt hiteles politikusok­kal és nem párthivatalino- kokkal kell képviselnie. A reformkorok jövőjéről, egy esetleges pártszakadásiról úgy vélekedett: nem feltét­lenül a reformereknek kell elhagyniuk a pártot, más megoldás is elképzelhető, például az, hogy azok vo­nulnak ki, akik nem érte­nek egyet egy megújuló párt programjával. Az 1956-os eseményekkel, s a tanácskozás egy szek­ciójának követelésével kap­csolatban — miszerint Nagy Imrét még temetése előtt rehabilitálják politikailag — az állam mindez tér kifej­tette: megérti a reformerek e követelését, de az nem tenne jó dolog, ha a párt egy részének hibái miatt a felelősségbe belerántanák a pártnak azt a részét is, ame­lyet nem terhel felelősség az 1956 után történtekért. Szerinte az lenne a jó, ha a főügyészi vizsgálat után fog­lalnának állást. Az újszegedi szabadtéri színpadnál vasárnap délben nagygyűléssel fejeződött be az MSZMP reformkörök el­ső országos tanácskozása. Tegnap reggelre a szerkesz­tőbizottság összeállította a platformtervezetet. Ezt a nagygyűlésen még nem is­mertették teljes terjedelmé­ben. Ehelyett Lovászi Jó­zsef, a Csongirád megyei re­formkor képviselője olvasta föl a tanácskozáson elfoga­dott közleményt. Eszerint a tanácskozás érdemi eszme­cserét folytatott közös plat­formtervezet kimunkálása érdekében. A további vitá­ra bocsátandó tervezetet és a tanácskozáson elhangzott hozzászólásokat teljes egé­szében nyilvánosságra hoz­zák. A reformkörök meg­győződése szerint a szegedi konferencia újabb lendüle­tet ad az MSZMP-n belüli reformmozgalomnak, előse­gíti a párt megújulását. A tanácskozás résztvevői ki­nyilvánították szándékukat, hogy az elkövetkezendő hó­napokban szorosan együtt­működnek egy valódi re­formprogram kimunkálá­sában. Felolvasták a tanácsko­zásnak az Ellenzéki Kerék­asztal levelére adott vála­szát is, amelyben a reform­körök egyebek között ki­mondják: a jelenlegi válság- helyzetből hazánkat csak a társadalmi közimegegyezés mozdíthatja ki. Minden po­litikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalko­zás sikerre vitelében. A fő felelősséget annak a párt­nak kell vállalnia, amelynek negyven évi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Nyers Rezső — aki teg­nap szintén ott volt Szege­den — kijelentette, hogy az útkeresés után most már a reformok teljes körű meg­valósításának időszaka kö­vetkezett el. Rámutatott: nem forradalojnra, hanem forradalmár szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen vannak a re­formtörekvések, s ilyen kezdeményezések történtek 1956-ban és 1968-ban is. El kell ismerni, hogy súlyos politikai és gazdasági hibák születtek Magyarországon. Az MSZMP már 1.956-ban elhatározta, hogy megszaba­dul hibás társadalom-felfo­gásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell. És ehhez a reformkorok éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. Nem szabad azzal áltatni magun­kat, hogy már mindent tu­dunk az igazságról, s most már csak meg kell valósí­tanunk azt, félre küldeni az útból azokat, akik nemet mondani, kritizálni mernek. Pozsgay Imre is szót kért, aki a reform néhány embe­ri összefüggésére hívta fel a figyelmet, mondván, gon­dolatokban nem vagyunk szegények, de eltökéltség­ben van tennivalónk. Eltö­kéltségünk azt jelenti, hogy nem kúszva, és a magyar progresszióra oly sokszor jellemző Önfeladással kez­dünk hozzá programunk, terveink megvalósításához, hanem kihasználva a ked­vező nemzetközi körülmé­nyeket, amelyekhez hason­lóak ritkán fordultak elő a magyar történelemben. Kijelentette: a nemzeti megbékélésre való törekvés, a kiegyezésen át megvalósu­ló békés átmenet megter­vezése azt is jelenti, hogy a 93 ezer négyzetkilométe­res területen élő tíz és fél- milliónyi állampolgár, 15 millió magyarért érez fele­lősséget. Önnön megismerésünkön túl a tolarencia, a türelem lehet az, amely a békés utat segítheti.­Pozsgay Imre Végezetül utalt arra, hogy négy és fél évtizeddel ezelőtt a magyar progresszió Szegeden fogal­mazta meg, s tűzte zászla­jára a jelszót, hogy lesz magyar újjászületés. Ez a zászló itt is, országszerte is lehanyatlott. Felemelésére a reformkörök mozgalmán át talán újra, s talán utol­jára adatik meg a lehető­ség. Remélhetően újra ki­mondható: lesz magyar új­jászületés. (Folytatás az 1. oldalról.) fogalmaztuk, hogy bizonyos preferenciákat a kedvezőt­len adottságú termelőszö­vetkezetek számára is bizto­sítani kell. Azonban ez nem lehet igazi megoldás. A meg­oldás a mikrokezalés, és ez egészen más kell, hogy le­gyen egy olyan körzetben, ahol dinamikusan fejlődő nagyipar van, és egészen más ott, ahol az ipari ágazat is éppen leépülés alatt áll. Erre a legjobb példa éppen a borsodi térség. Az ilyen helyeken közösségi, családi vállalkozás, de bármiféle válalkozás megoldást kínál­hat. — Miként vélekedik a párt arról, ha adott esetben egy racionális gazdasági in­tézkedést szociálpolitikai in­dokokkal torpedóznak meg — amint erre nem ritkán akadt is példa? — Ez a gyakorlat akkor nem folytatható, ha a szo­ciálpolitika önálló és szer­vezett intézményes életet kezd élni. A magyar gazdaság egyik nagy baja — állapította meg Az oktatásirányítást gyö­keresen át kell alakítani, mert csak ez lehet _a való­di intézményi önállóság ga­ranciája. Területi elven szer­veződő tanügyi igazgatási egységeket szükséges létre­hozni, amelyek a tanácsi ap­parátustól függetlenül, köz­vetlenül a Művelődési Mi­nisztérium alá tartoznának. Egyebek között ezt tartal­mazza az a nyilatkozat, ame­lyet a Pedagógusok Szak- szervezete fogadott el a MEDOSZ Székházban meg­rendezett XIII. kongreszusá- nak befejezéseként vasár­nap. A szakszervezat prog­ramjához kapcsolódó állás- foglalás szükségesnek tartja, hogy pedagógusokból álló független szakmai szervezet készítse a tanterveket és a nevelési terveket, s dolgozza ki a vizsga- és követelmény- rendszert. A kongresszus küldöttei egyetértettek: meg kell te­remteni az oktatás finanszí­rozásának alapvető reform­ját, az önálló működés gaz­dasági feltételeit. Ez a költ­ségvetési reform nélkül el­képzelhetetlen, annak meg­valósulásával az úgynevezett maradékelvű elosztást vég­érvényesen meg kell szün­tetni. A kongresszus által el­fogadott nyilatkozat hangoz­tatja: áttekinthető és ellen­őrizhető elosztási rendszert szükséges létrehozni. Leszö­a főtitkár —, hogy a terme­lés, a teljesítmény elismeré­se, a bérezés és a politikai szempontok összekevered­nek. Ezeket sürgősen el kell választani egymástól. Addig ugyanis, amíg ezek a jelen­legi állapotok fennmarad­nak, minden vállalkozást meg lehet fúrni. Ezért hir­detjük meg szociálpolitikai programunkat is, amelyeket júniusban a Központi Bi­zottság ülése elé terjesztünk. Végezetül megkérdezték a főtitkárt, hogy az MSZMP miként kívánja megnyerni azt a hárommillió választó- polgárt, aki az agrárágazat­ban dolgogzik? A főtitkár válaszában elmondta; min­denekelőtt azzal, hogy u párt világos programot raj­zói] fel a magyar agrárgaz­daságban dolgozók számára. Ebben a munkában mező­gazdasági szakemberek is részt vesznek, hogy a pers­pektívát vázolják fel, menta magyar mezőgazdaság egy nagy korszakot zár le. Bízik abban, hogy a közeljövőben megvitatásra kerülő prog­ramjuk a hosszú távú célok kijelölésével rokonszenvet fog ébreszteni. gézi azt is, hogy egységes és minden intézménynek meg­felelő feltételeket nyújtó, feladatukhoz mért óraszá­mokat és pótlékrendszert kell megalkotni. A doku­mentum elengedhetetlennek tartja, hogy az autonóm is­kolában az igazgató és he­lyettesei megválasztásának, illetve a pedagógusok alkal­mazásának kérdésében a ne­velőtestület döntsön. A pe­dagógusképzés á t a la k í t ásá - vall kapcsolatban az állás- foglalás szükségesnek ítéli a pályaalkalmassági vizsga bevezetését a felvételin. Az iskolákban dolgozó más al­kalmazottak védelmében a nyilatkozat hangsúlyozza: őket is a pedagógusokéval azonos bánásmód illeti meg. A Pedagógusok Szakszerve­zetének álláspontja szerint elengedhetetlen, hogy az év­tizedek óta felhalmozódott gondok felszámolásához megszerezzék az Országgyű­lés támogató határozatát. A kongresszus által elfo­gadott program, gyökeres fordulatot követel az okta­tás, valamint az aktív és nyugdíjas dolgozók anyagi helyzetében, élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sában. Ezért kapott helyet a programban az a követelés, hogy a pedagógusok bére. 1990. január 1-jétől érje el az anyagi ágazatok szellemi dolgozóinak átlagbérét. Elindult a Burán A Kijev melletti repülőtérről, a „Mria” óriásgép hátán elin­dult a „Burán” szovjet űrsikló a franciaországbeli Bourges- ba, hogy részt vegyen a hagyományos légi bemutatón és re­pülőgép-kiállításon Befejeződött a Pedagógusok Szakszervezetének Xffl. kongresszusa Fogadás a repülőtéren Straub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökségének meghívására, hivatalos látogatásra május 21-én hazánkba érkezett, Georgiusz Vasziliu, a Ciprusi Köz­társaság elnöke. A vendéget Straub F. Brúnó fogadta a re­pülőtéren Áz SZKP PB Gorbacsov látogatásáról Az SZKP Központi Bi­zottságának hétfői ülésével kapcsolatos kérdéseket meg­vitatta az SZKP KB Politi­kai Bizottsága szombaton tartott ülésén. A testület egyúttal értékelte' a szovjet vezetők külföldön, illetve Moszkvában külföldi politi­kusokkal folytatott tárgya­lásait. A Politikai Bizottság el­fogadta Mihail Gorbacsov Kínában tett látogatásának, a kínai vezetőkkel folyta­tott tárgyalásainak eredmé­nyeit. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy a szovjet —kínai csúcstalálkozó új szakaszt nyitott a két or­szág viszonyában: normali- zálták az államközi kapcso­latokat, helyreállították az SZKP és a KKP közötti vi­szonyt. Fontos eredmény­ként értékelte a testület az állam- és pártközi kapcsola­tok új alapjainak meghatá­rozását, annak kijelentését, hogy a felek tiszteletben tartják egymás szuverenitá­sát, függetlenségét és önál­lóságát, figyelembe veszik egymás érdekeit, és egyenlő partnerekként fejlesztik két­oldalú együttműködésüket. A pekingi tárgyalások azt bizonyították — állapította meg a Politikai Bizottság —, hogy a kereskedelmi, gazdasági, tudományos, mű­szaki kapcsolatok, valamint az együttműködés más, ha­tékony formái kerülnek elő­térbe. A testület nagyon jelen­tősnek ítélte a határkérdés­ben született megegyezést, azt a mindkét részről el­hangzott ígéretet, hogy lé­péseket tesznek a szovjet- kínai határ mentén a fegy­veres erők létszámának a minimumra való csökkenté­sére, és annak érdekében, hogy a közös határ keleti és nyugati szakaszán igazságo­san és ésszerűen, egyidejű­leg oldják meg a problémá­kat. A Politikai Bizottság ki­fejezte meggyőződését, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok rendezése nem csak .a Szov­jetunió és Kína viszonyára hat kedvezően, hanem az ázsiai—csendes-óceáni öve­zet, és az egész világ hely­zetére is. Valután vett felvételi Botrány a debreceni orvosegyetemen A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemen csaknem egy esztendeig tanulhatott öt olyan magyar hallgató, aki korábban eredménytele­nül szerepelt a felvételi vizsgán. Háromezer dollár évi tandíj azonban úgy tűnt, hogy pótolhatja a si­kertelen felvételit. Dr. Leövey András pro­fesszor, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem rektora az ügy hátteréről elmondta, hogy egy 1984-es művelődé­si minisztériumi rendelet értelmében külföldi állam­polgárok konvertibilis valu­táért felvételi vizsga nélkül vehetnek részt a magyar nyelvű oktatásban. A deb­receni orvosegyetemen az 1988—89-es tanévben öt ma­gyar fiatalt vettek fel jog­talanul a külföldiek számá­ra létesített oktatási for­mába. A rektor elmondta, hogy az eddigi vizsgálatok szerint az egyetem tanulmányi osz­tályvezetője, dr. Karsai' Ta­más rosszul értelmezte e rendeletet, s ráadásul ön­hatalmúan intézkedett. Az öt, korábban elutasított ma­gyar állampolgárságú hall­gató esetében külföldön élő rokonaik vállalták a hivata­losan előírt devizatérítést. Dr. Karsai Tamás az emlí­tett rendeletet úgy értel­mezte, hogy ez is ugyan­olyan devizát jelent az egye­tem és az állam számára, mint a külföldi hallgatóké. Döntenie pedig ebben a kérdésben a tanulmányi bi­zottság és az oktatási rek­torhelyettes tudtával, illetve egyetértésével kellett volna Az öt hallgató ügyében a szociális és egészségügyi mi­nisztérium javaslatára az egyetem megsemmisítette a tanulmányi osztályvezető korábbi engedélyező határo­zatát, ellene pedig fegyelmi eljárást indítottak, s annak befejezéséig állásából fel­függesztették. Egyidejűleg a hallgatók hozzátartozóinak a valutát visszatérítik. Az érintett öt hallgató ameny- nyiben most, vagy az elkö­vetkező években sikeres fel­vételi vizsgát tesz, folytat­hatja tanulmányait az or­vosegyetemen. Kérésükre a tanulmányi időbe beszámít­hatják az egyetemen eddig eltöltött két félévet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom