Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-13 / 86. szám

4 Somogyi Néplap 1989. április 13., csütörtök Végre víz is van a víztoronyban A harmadik felvonás után Eddig az alvállalkozók emberei dolgoztak Kapos­váron a Kecel-hegyi vízto­ronyban; sokáig nem sike­rült ugyanis szigetelni az építmény belsejét. Az első határidő még tavaly ta­vaszra esett, ezután a Com- pack Kereskedelmi Vállalat speciális fejlesztési 'irodája, mint fővállalkozó azt ígér­te, hogy novemberre kész lesz a csaknem huszonnégy millió forintos beruházás. A másfél milliméteres szigete­lő fólia hegvarrataival volt a baj, az alvállalkozók jöt­tek - men tek. Szinte zarán­dokhely lett a torony, de a szivárgó víz minduntalan vékony csíkokat hagyott a betonépítmény külső falán. A Compack hosszas keres­gélés után a Pannonplast műanyagfeldolgozó vállalat munkatársait bízta meg a szigetelés kijavításával, mel­lesleg ez a cég gyártja a szigetelő fóliát. Március huszonnegyediké óta végre a rendeltetésének megfelelően működik a Ke­cel-hegyi víztorony. Az eredményről és az elvégzett munkákról kicsit megkésve tájékoztatott bennünket Schmidt Zoltán, a Compack irodavezetője. Elmondta, hogy a hideg, hűvös időszak után azonnal nekiláttak a munkának a Pan.nonglajt __ emberei és az első próbalel- * töltésnél kiderült: sikerült tökéletesen szigetelni a víz­tornyot. (A mároius végi kí­sérletre a korábbi baljós előjelek miatt nem hívták meg a sajtót.) A Compack tizenkét hó­napos garanciát vállal a munkáért, de a szakemberek szerint a hegvarratokkal so­káig nem lesz baj. Schmidt Zoltántól tudjuk, hogy a Pannonplast raktáraiban van még a fóliából, és állí­tólag a gyár újra elkezdte a különleges anyag gyártását, úgy hogy a későbbiekben sem kell attól tartani, hogy nem tudják kijavítani a szi­getelést. Nem kaptunk választ a Compack munkatársától ar­ra, hogy mekkora vesztesé­get jelentett a Kecel-hegyi víztorony a vállalatnak. A kötbérről és az esetleges kártérítésről van itt szó. Ezeket az adatokat a fővál­lalkozó szeretné véka alá rejteni. Értesüléseink sze­rint legalább három-négy­millió forintra tehető az összeg, nem beszélve a presztízsveszteségről, amely a vállalatot érte. Egyéves határidőcsúszás igazán nem város vízellátásához nélikü- város vízelátásához nélkü­lözhetetlen víztorony eseté­ben. Elég, ha csak az eset­leges tüzekre gondolunk, amiket megfelelő víznyo­más híján nem lehetett vol­na elfojtani. Szerencsére nem fordult elő ilyesmi. Bóta Lászlótól, a DRV megyei üzemigazgatójától tudjuk, hogy az ezerötszáz köbméteres víztorony belé­pésével érezhetően meg­nőtt a belváros vízvezeté- . keiben a nyomás. Ezzel együtt az emberek is több vizet fogyasztanak: hét­köznap kétezer köbméter­rel, a hétvégén csaknem ezer köbméterrel. Az üzem­igazgató szerint, ha március végén nem sikerült volna átadni a víztornyot, akkor május közepe tájékán kri­tikussá válhatott volna a kaposvári belváros vízel­látása. Szerencsére emiatt már nem kell tépelődnünk. (faragó) A belbecs is számított Több mint húsz év után ismét van szép- ségikirálynője Cseh szil ovákiának. A szeren­csés győztes a tizenkilenc éves Ivana Chris- - tov» «r-stüovétetei EpcrjcabéV; -nyotcsaáz- je­lölt közül őt választotta ki a tizenkét tagú nemzetközi zsűri. A szépságkirálynő-választás fináléját nagyszabású gálaműsor keretében az Ostra­va! Vitkovice vasmű impozáns kultúrpalo­tájában tartották, s közvetítette a televízió is. Csehszlovák szép lányok vetélkedőjének fő szponzora a bécsi Wagenhof er cég, ren­dezői a prágai kultúrközpont, a csehszlo­vák ifjúsági szervezet művészeti ügynök­sége és utazási irodája volt; a verseny fe­lett védnökséget vállalt a világhírű Burda divatcég, a Pepsi Cola és a Singer varró­gépgyár. A jelöltéknél nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is számított: pszichológiai tesztéken estek át, angol, német és franci a nyelven kellett megfelelő szinten társalog­niuk, tanulságot tenni tudásukról úszásban, aerobicban és kosárlabdázásban. A győztes Ivana Christova mindezekben messze veze­tett vetélytársnőivel szemben. A 92—62—92 centiméter méretű, 172 cen­timéter magas és 57 kilogramm súlyú eper­jesi konstruktőr a királynői korona mellé egyébként egyéves f atomodéil-manöken szer­ződést kapott a Burda és a Wagenhofer cégtől, (a Burda címoldalon fogja hozni fotóját), 25 napos utat Japánba, és május­ban részt vesz a Monte Catini Miss Euró­pa, majd novemberben a .londoni világszép- ség-királynő választáson, s ott lehet a phen- jani világifjúsági találkozón. Ami az egyéb ajándékokat illeti, a Singer villanyvarró- gópénék Ivana Christova igazán őrült, a Burda cég pompás esküvői ruhájának szin­tén, bár megjegyezte, erre egyelőre nem lesz szüksége. Sajtófórum sok kórdőjellol Milyenek lesznek az er­dők 2000-ben Magyarorszá­gon? Egyik fő témája volt ez annak a sajtófórumnak, melyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umiján tartottak kedden. A kérdést dr. Királyi Ernő, az Erdészeti és Faipari Hiva­tal vezetője boncolgatta az újságíróknak. Napjainkra a köztudatban előtérbe került az erdő hu­mán ökológiai értéke, míg a gazdasági jelentősége hát­térbe szorult. Ezt a nézetet táplálja egy idejétmúlt tör­vény is, amely szerint az erdő nem egyenértékű a termőfölddel. Ebben most várhatóan változás lesz, hi­szen új távlatokat nyithat meg, ha egyenértékű mű­velődési ággá válik az erdő. Rablógazdálkodást foly­hatunk erdeinkkel? — vető­dik föl egyre több fórumon a kérdés. Az előadó szerint erről szó sincs, sőt éppen az erdő az egyik legszervezet­tebb és legtervszerűbben gazdálkodó ágazat. Minden­esetre — tette hozzá —• szükség van az önigazgatás kiteljesítésére, a piacszerű jogi és közgazdasági sza­bályozórendszerre, vagyis egy új erdészeti politikára. Vannak azonban így is ered­mények, hisz épp ennek a rendszernek köszönhető, hogy a csemetetelepítés nem ütközik pénzügyi nehézsé­gekbe. A kitermelt fa után fizetendő . erdőjárulék ősz- szegéből ugyanis bárki fel­vehet pénzt telepítésre. A számok is ezt bizonyítják, hiszen az 1,67 millió hektár erdőből (száz éve 1,9 millió volt), ma közel 900 ezer hektár az új telepítés. A ko­rábbi évtizedekben erdő­területünk egyharmaddal nőtt, és a hozamtermelő ké­pesség is 6,5 millió köbmé­terre emelkedett. Ugyanak­kor arra is büszkék lehe­tünk — mondta Királyi Er­nő —, hogy Trianon óta először zárt többlettel a kül­kereskedelem, vagyis nettó importőrből exportőrré lép­tünk elő. Mindezek mellett gondot okoz az őshonos kocsányta- lan tölgy nagymértékű pusz­tulása. Ezt megállítani ne­héz és még nehezebb az el­pusztult, de még értékes fá­kat kitermelni. Ez másfél millió köbméterre rúg je­lenleg, ami 1200 forint vesz­teség köbméterenként, ha nem termelik, ki. Ehhez a kormánytól segítséget kér­tek. A másik gond az erdei vadkár megnövekedése. Je­lenleg is feszültségeket szül ennek jogi elismertetése, az erdőtulajdonos, a használó és a vadásztársaságok köz­ti érdekkülönbségek. (1988- ban 1156 hektár területet ért totális vadkár, ez 100 mil­lió forint, plusz 90 ezer hek­táron volt minőségi kár.) Második témaként Raisz Gusztáv miniszterhelyettes az aktuális tavaszi munkák állásáról adott tájékoztatót. Eszerint lemaradás nincs, sőt, mivel az időjárás há­rom héttel előrébb tart a megszokottnál, a munkákkal is jobban állnak. A műtrágyaellátással és a gyomirtószerek területén vannak helyi jellegű gon­dok. Nitrogénhiány különö­sen a Péti Nitrogénművek körzetében fordul elő. Egyébként az őszi vetések jól, illetve közepesen fej­lettek, a kipusztulás mini­mális, 1-2 százalék. A napirendben ugyan nem szerepelt a Gabonaipa­ri Tröszt átszervezésének kérdése, ám mégis ez fogla­MÉG ISMERETLEN A GABONAIPARI TRÖSZT SORSA koztatta leginkább az új­ságírókat. Am a_sok kér­désre kevés érdemleges vá­laszt kaptunk: a részt vevő illetékesek sem tudtak sem­mi biztosat. Az biztos, hogy nem csupán egyszerű át­szervezésről lesz szó, hanem a vertikum érdekeltségi vi­szonyainak rendezéséről is. Az átszervezés jogi, közgaz­dasági, pénzügyi és szakmai kérdéseinek kidolgozására tárcaközi bizottság alakult, s ez várhatóan egy hónapon belül konkrét javaslatot terjeszt a Minisztertanács eJé. Az új termést ki veszi át, a tröszt-e, avagy már az ön­álló megyei vállalatok? Nem okoz-e majd kavarodást az, hogy a váltásra épp az át­vételi csúcs idején kerül sor? A rosszabb pénzügyi helyzetben levő megyei vál­lalatok miből fizetik ki az átvételi árat a termelőknek? Nos, ezekre a kérdésekre későbbre ígértek csak vá­laszt. Varga Ottó A vádlottak nam vétlenek, de enyhébb ai ítélet BEFEJEZŐDÖTT A FARMERANYAGÜGY A csurgói Napsugár Ru­házati Szövetkezet volt el­nökének, ifj. Radnóti Lász­lónak és társainak ügyéről korábban már beszámol­tunk. Emlékeztetőül most csupán annyit, hogy ifj. Radnóti László elnök szö­vetkezete, a Napsugár, na­gyobb mennyiségű farmer­anyagot hozott be külföld­ről, azzal a szándékkal, hogy ezzel ellentételezik a Jugoszláviában végzett bér­munkát. Efféle „árucserére" soha­sem került sor, ezért a szövetkezet maga igyekezett eladni a portékáját. A far- meranvaigokra nagy volt a kereslet, így megvesztege­tési pénzeket is elfogadtak a vádlottak; ifjabb Radnó­ti László, Sárdi Béla, a nagyatádi Rinva kisáruház vezetője, Gazdag János nagykanizsai boltvezető és Rajz Kálmán budapesti bol­tos. Radnótinak méteren­ként 15 forintos felárat fi­zettek, míg Sárdi Béla és Gazdag János ennél jóval többért adta tovább az anyagokat. Rajz Kálmán esetében ifj. Radnóti Lász­ló vallomása ellenére is nehéz volt bizonyítani a té­nyeket. Az első fokon ítéle­tet hozó Zala Megyei Bíró­ság az elsőrendű vádlottat, ifj. Radnóti Lászlót egyévi és nyolchónapi börtönre ítélte három rendbeli, szö­vetkezet önálló intézkedé­sére jogosult dolgozója ál­tal elkövetett kötelességsze­géssel, folytatólagosan el­követett vesztegetés bűntet­te miatt. Három évre eltil­totta a közügyektől, gépko­■ csilát vagyonelkobzás •’•alá- • helyezte és kötelezte 912 500 forint elkobzás alá eső ér­ték megfizetésére. Gazdag János másodrendű vádlot­tat halmazati büntetésül egy évi börtönre, a köz­ügyektől egy évi eltiltásra és tízezer forint pénzmel­lékbüntetésre ítélte, illetve kötelezte 175 ezer forint el­kobzás alá eső érték meg­fizetésére. Sárdi Béla har­madrendű vádlottat halma­zati büntetésül egy évi és négy hónapi börtönre, a közügyektől kétévi eltiltás­ra és huszonötezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Ugyanakkor kötelezte 197 500 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. Rajz Kálmánt, a negyed­rendű vádlottat folytatóla­gosan elkövetett vesztege­tés vétsége miatt 120 nap tétel pénzbüntetésre ítélte — vagyis tizenötezer-hat- száz forint befizetésére kö­telezte. A megyei bíróság ítéletét sem az ügyész, sem a vádlottak nem fogadták el, így a per a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a napokban dr. Bakonyi Ist­ván tanácsa hirdetett jog­erős ítéletet. ■> A Legfelsőbb Bíróság íté­letét az alábbiakban szó szerint közöljük: „A Leg­felsőbb Bíróság az elsőren­dű vádlottal szemben ki­szabott szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próba­időre felfüggesztette. A ve­le szemben kiszabott köz­ügyektől való eltiltás mel­lékbüntetést és a vagyon­elkobzást mellőzte. Egyben százezer forint pénzmellék­büntetésre ítélte. A másod-, és a harmadrendű vádlot­takkal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehaj­tását 3—3 évi próbaidőre felfüggesztette. A másod­rendű vádlott pénzbünteté­sét 25 ezer, a harmadren­dűét 35 ezer forintra sú­lyosbította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helyben­hagyta." Ülünk a tanácsvezető bí- ’ró irodájában, s lapozga­tunk a periratok között. Néhány perc alatt kiderül, hogy az elsőfokon ítélkező Zala Megyei Bíróság kö­rültekintően járt el, de a jog lehetőséget ad arra, hogy a bíróság méltányos­ságot gyakoroljon. Dr. Ba­konyi István elmondta, hogy mérlegelték az első, a másod- és a harmadrendű vádlott súlyos betegségét is. — Radnóti László, aki cukorbeteg, felderítő-beis- merő vallomásával lehetővé tette az ügy részleteinek feltárását. A megvesztege­tési ügyekben ez rendkívül fontos szempont. Ugyanak­kor a terhére megállapí­tott pénzösszeget bírói le­tétbe helyezte már az ál­lami kényszer alkalmazha­tósága (a jogerős ítélet) nyíthatóan ugyancsak sú­lyos betegségben szenved, s ugyancsak befizette az elkobzás alá eső értéket. Sárdi Béla harmadrendű vádlott a harmadik cso­portba tartozó rokkant. Mindhárman az átlagot meghaladóan végezték mun­kájukat, amit kitüntetéseik is igazolnak. Valamennyien őszintén megbánták tettü­ket. A jog lehetősége ilyen esetekben a szabadságvesz­tés felfüggesztése. A bíró­ság élt ezzel. Radnóti Lász­ló esetében már kissé bo­nyolultabb volt az eset, de a Btk. kimondja, hogy különös méltánylás esetén az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem ha­ladó szabadságvesztés vég­rehajtása is felfüggeszthető. Tudomásunk szerint ifj. Radnóti László vállalkozás­ba kezdett, de ezekben a napokban még a Napsugár Ruházati Szövetkezet dol­gozója, Sárdi Béla nyugdí­jas, Gazdag János beteges­kedik, Rajz János folytatja eddigi munkáját. A per is­merői, bírái szerint a ha­sonló korrupciós perek csak a hiánygazdálkodás meg­szüntetésével védhetők ki. (Nagy) A DUNÁNTŰLI REGIONÁLIS VÍZMÜVEK csőbélelő és gépészeti üzemegysége FBLVÉTELRB KERES: mélyépítő technikusi -f építőipari árícalkulátori szaktanfolyammal, valamint ötéves szakmai gyakorlati idővel rendelkező dolgozót tpt°vp7n­n nlssiL'fii 1K íiK fit Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: DRV csőbélelő és gépészeti üzemegység, Balatonszéplak alsó Telefon: 13-122 225-ös mellék (104916)

Next

/
Oldalképek
Tartalom