Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-13 / 86. szám
1Q89. április 13., csütörtök Somogyi Néplap 5 Vasutas versmondók Siófokon Tehetséges rajongók Színfolt a Csokonai fogadóban A CSERÉPKÁLYHA AUSZTRIÁBA „UTAZIK" „Csak a tehetségesek és a rajongók érdemlik meg az ember nevet" — idézte Jászai Mari egykori mondását értékelésének kezdetén Szoboszlay Sándor, a veszprémi színház művésze, a zsűri egyik tagja Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központ színháztermében. A városban immár 1980 óta gyűlnek össze kétévenként vasutas versmondók, az órszág minden tájáról. Elöcsatórozósok után A József Attila országos vasutas szavalóverseny „előcsatározásai" még tavaly megkezdődtek. Az igazgatósági, szakszolgálati elődöntőkön összesen 142 fizikai munkás és szellemi dolgozó állt dobogóra, s közülük a legjobb 35 jutott tovább az országos döntőbe. Végül 31-en érkeztek meg Siófokra: vonatféke- zők, raktárnokok, anyag- gazdálkodók, műszerészek, állomásfőnökök, irodai dolgozók, pénztárosok, jegykezelők ,.. A verseny végén a Zsűri elnöke, a háromszoros József Attila-díjas költő, Fodor András úgy vélekedett: nehéz — de egyben örömteli — helyzetben volt a bírálói kar, hiszen jobbnál jobb verseket, szebbnél szebb előadásmódokat kellett egybevetni, mérlegelni. Karinthy Márton, a Karin- thv-színpad vezetője mondta: saját színpadán is több versmondót látna szívesen az fff* meg jeféntek 'közül. Zsákutca? Ez lenne a költészet „zsákutcája”, amelyről any- nyit hallani az utóbbi években ? A versszerető ember megnyugodhat ennyi jó vers, ennyi jó versmondó hallatán, mert nem lehet igaz, hogy a költészet eltávolodott az emberektől, ha ennyien érdeklődnek József Attila, Arany, Petőfi, Nagy László iránt. Tíz éve a siófoki vasútállomáson, a Kék Balaton szocialista brigád volt a kezdeményező. S akadt itt egy állomásfőnök is, Bíró Sándor, aki nemcsak támogatója volt az ötlet megvalósításának, hanem lelkes szervezője is. Ma pedig szinte már a hivatásos műsorvezetőket megszégyenítő magabiztossággal, humorral konferál a színpadon. .Megdöbbentő” színvonal Már az elődöntőkön meglepte a zsűrit a verseny szokatlanul magas színvonala. — Sajnos, manapság nem jellemző, hogy hétköznapi emberek hat verset megtanuljanak, s így adjanak elő — hangoztatta Fodor András. A szombat délutáni döntőre — amelybe 16-an kerültek — megérkezett Szemük Béla, a MÁV általános vezérigazgató-helyettese, valamint Fényes József, a pécsi igazgatóság igazgatója is. A pécsi igazgatóságot a versenyen hárman képviselték. Ketten Barcsról érkeztek, Szigeti Emília pedig Kaposvárról, öt csak néhány pont választotta el attól, hogy a döntőbe kerüljön, a két barcsi szavaló pedig ott volt a legjobbak között. Kenyeres Antal rendkívül energikusan szavalta el Juhász Ferenc „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titok kapujából” című versének hosszú részletét, majd a döntőben — a talán nem éppen szerencsés versválasztás miatt is — az ötödik helyen végzett. Vimlati Ildikó is „felrázta’' a hallgatóságot az elődöntők során. amikor Bérlőid”" BrecHT „Marié' Farrar a gyermekgyilkos” című költeményét tűzte műsorára, ugyanakkor a dönA jogászi pályát elhagyó, s újságíróként, illetve a Népszava kiadó szerkesztőjeként dolgozó siófoki dry Verebics János első önálló grafikai kiállítását rendezték meg Budapesten, a Postás Művelődési Központ dísztermében. Az április 20-ig nyitva tartó ■tárlaton nagyrészt olyan alkotások szerepelnek, amelyeket különféle újságokból, folyóiratokból, képregényekből, regényekből már ismerhetünk. Verebics kitűnő kézügyestőben Arany Tetemrehívá- sa neki is csak kisebb sikert, a 8—9. hely megszerzését hozta. Kenyeres Antal: — A barcsi állomáson vonatfékezőként dolgozom, s óvodás korom óta szavalod. Járási versenyeken, seregszemléken, igazgatósági rendezvényeken rendszeresen dobogóra állok, de itt, Siófokon először veszek részt országos döntőn. Vimlati Ildikó: — Raktárnokként keresem a kenyerem Barcson. Mintegy 10—12 éve rendszeresen mondok verset. A Brecht-költeményt taktikai megfontolásból választottam. Rendkívül nehéz vers. de sikerült jól elmondanom, ezért juthattam a döntőbe. Nehéz döntés Rendkívül nehéz volt a zsűri dolga, amikor a sorrendről döntött. A győzelmet a székesfehérvári elő- munkás, (Peczka Mihály szerezte meg a szegedi személyzetirányító, Almási László előtt. Harmadik a debreceni ügyintéző: Csikós M. Etelka, negyedik a cell- dömölk'i műszerész, Horváth Béla, ötödik a barcsi Kenyeres Antal, hatodik a szombathelyi gyors- és gépíró, Pék Gellértné lett. Több különdíj is gazdára talált: Kenyeres Antal a szakszervezet. Vimlati Ildikó a Pé- cSrVa“süt í ga zgátSs ág kTTTö'rö* díját kapta. Gyarmati László séggel, szakmai rutinnal, köninved vonalvezetéssel — és egyszerűen — komponálja meg képeit, melyek általában illusztrációként szolgálnak, de önállóan is megállják a helyüket. Témái között gyakran szerepe az elképzelt jövő, a dús fantáziára valló sei-fi illusztráció. Vannak versekhez, mesékhez készült képei, sőt mitológiai témájú rajzai is. Külön fejezetet érdemel Verebics és a gyermekek viszonya. A grafikus megálHárom napig csodálhattuk meg a kaposvári Csokonai fogadóban azt a gyönyörű kék-fehér cserépkályhát, amely hétfőn éjfélre készült el. A kályha felépítésének körülményeiről és további útjáról kérdeztük Pozsár Lajos fazekas népi iparművészt. modta Bucót, képregényekbe foglalta történeteit, mely a gyermekek körében nagy népszerűségre tett szert. Munkásságához tartozik, hogy a Siófoki Hírek hasábjain egy időben hónapról 'hónapra jelentkezett Sió Flo- ki, az általa „kitalált” ku- tyus, akivel mindig történik valami. Címlaptervek, képregények, novella, vers, regényillusztrációk. Az egynapos sikerek hordozói. Verebics nyíltan vállalja a hétköznapokat, nem kíván hal— A budapesti Tetőtérépítő Szerelőipari Kisszövetkezet januárban kezdte el építeni Marcaliban a cserép- kályhagyártó üzemét, amely a tervek .szerint májusban készül el. Vezetésével engem bíztak meg. Három kályha csempéit még a fél- kés/ii/omhon gvártn'iuk '.<• hatatlan álmok világába menekülni, hanem megelégszik a hétköznapi gyönyörködtetéssel, az igényes, de nem hagyományosan vett „művészi” teljesítménnyel., A kiállítás első napján, kedden csaknem százan tekintették meg a grafikákat azután, hogy a Balatonhoz és So- mogyhoz kötődő dr. Vértes László, az Egry József Kör alapító tagja ünnepélyesen megnyitotta a tárlatot, s méltatta a siófoki grafikus eddigi tevékenységét. — gy — ez a három mintadarab. Közülük a legelsőt, amelyet Szabó István tervezeti, itt, a Csokonai fogadóban állítottuk föl. — Miért a Csokonait választották és miért bontják le a míves kályhát három nap múlva? — Köszönetét szeretnénk mondani dr. Géger Gyulának, a kaposvári Siotour- iroda igazgatójának azért a lehetőségért, hogy első kályhánkat itt, ezen a reprezentatív helyen állíthattuk ösz- sze. A helyszín természetesen üzleti célt is szolgál, hiszen amióta elkezdtük építeni a kályhát, alig fordult itt meg olyan külföldi, aki ne érdeklődött volna vele kapcsolatban. A másik két kályhánkat szintén még ezen a héten a kisasszondi kastélyban rakjuk össze. Elkészültek a fotók, illetve a prospektus, s a három mintadarab úitcélja Ausztria lesz. A közeljövőben azonban ugyanitt a fogadóban véglegesen is fölállítunk egy cserépkályhát, a prospektusunk is a Csokonai fogadót tünteti majd fel. — Miért szállítják Ausztriába? — Az üzemünk csak fölépített, üzembe helyezett kályhákat értékesít — csempeeladással nem foglalkozunk — így életképessé akkor válhat, ha az értékesítésnél tőkéspartnereket is találunk. Az árképzés most van folyamatban. — Az új üzem mivel foglalkozik még ? ^ — A tervek szerint a műtárgy jellegű cserépkályhák felújítását, illetve restaurálását is vállalnánk. — S a mester nem sajnálja, hogy „művét" néhány nap múlva le kell bontani? — Már hozzászoktam — válaszolja Kuruczi László cserépkályhás. — Több hasonló, bemutató jelleggel készült kályhát építettem már. Ez az úgynevezett transzportszerelés. — Mennyi idő alatt készül el a kályha és hány darabból áll? — Hétfőn reggel kezdtem és éjfélre végeztem a munkával. Ezt a cserépkályhát hatvannyolc darabból építettem. (tamási) EGY DOBOZ BÉCSI LEVEGŐ Élményt vagy videót? A schönbrunni kastélynál levő szuvenírboltban 40 schillingért kínáltak egy csinos bádogdoboznyi bécsi levegőt. Egyetlen magyar turistát sem láttam, aki vett volna - belőle, hiszen ugyanennyiért már szemrevaló kvarcóra is kapható. Például a Mexikó platz bazárjaiban, ahol a forintot is elfogadják, s ahol már-már az számítana szokatlan feliratnak, hogy „beszélünk németül”. A legtöbb Bécsbe látogató magyar nem is igen jut el Schönbrunnig, így azután alkalma és sokszor igénye sincs, hogy legalább egv doboznyi hamisítatlan bécsi levegőt szippantson. A Kapos-Volán Tours Utazási Iroda bécsi hajóút- jának mintegy kétszáz vendége, nagyobb részt csudabogárnak számított a magyar turistatömegben. Igaz sokan közülük is ellátogattak a Maria Hilfer Strasse forgatagába, ám többnyire nem azért, hogy videót, vagv hifitornyot vásároljanak. Inkább csak engedve a kíváncsiságnak, hogy azután tapasztalataik birtokában megállapítsák, érthetetlen, hogy honfitársaink miért hiszik, hogy ez a négy kilométer hosszú üzletutca Bécs legolcsóbb bevásárlóhelye. Hiszen az árusok itt épp a túláradó magyar kereslet nyomán tudnak srófolni az árakon. S bár a nagyobbrészt kaposvári vállalatok dolgozóiból szerveződött csoport zöme valóban nem bevásárló turistákból állt. többen elismerték, ha nem jutalomútról van szó, saját pénzükből aligha áldoztak volna azért, .hogy lássák mondjuk a Belvedere palotáit. E vallomások aligha voltak szívderítőek egy, a hagyományos értelemben vett turizmus ügyét sok éve szolgáló idegenforgalmi szakembernek. A csoportos turizmus hanyatlására utaló első jel az volt, , mikor néhány éve egyes testvér- városi programokra már csak jutalomutakat lehetett szervezni. Azóta több nyugati nagyváros is erre a sorsra jutott, s egyre kevesebb az olyan hely, amely pénzért is vonzza azokat, akiknek úticsomagjában a fényképezőgép a legfontosabb eszköz, akik élményekért és nem árucikkekért mennek. — A világútlevél bevezetése egyértelműen csökkentette a csoportos turizmus iránti igényt — mondta Tóth Dezső, a Kapos Volán Tours igazgatója, a csoport főikísérője. — Azelőtt még a csupán vásárolni szándékozók számára is a csoportos utazás volt a legkedvezőbb, vagy egyedüli utazási Lehetőség. Olyan program, amelyben a boltok mellett a nevezetességek is helyet kaptak. A legtöbben most inkább egyénileg indulnak útnak. .. S bár bánt a nemesebb értelemben vett turizmus háttérbe szorulása, nem a vásárolni utazó állampolgárt hibáztatom, hanem a kereskedelmet, amelyik éveken át fittyet hányt az idegenforgalmi szakemberek figyelmeztető jelzéseire. Aligha állnának Hegyeshalomnál kilométeres gépkocsisorok, ha az emberek, akár valutakeretük terhére — ám a hazai dolláros boltok luxusfelárai nélkül — is beszerezhetnék mindazt, amiért fnost útra kelnek. Ezt — ha késve is — már a kereskedelem szak- irányítói is felismerték. A most alakuló üzlethálózattól azt várom, hogy idővel levonul a vásárlási hullám és elsősorban ismét csak azok utaznak majd, akik látni, tapasztalni akarnak. Nyilván az ország gazdaságának is az az érdeke, hogy az így vagy úgy az állampolgárok birtokába került valutát otthon költsék el. S bár kétségtelen, hogy a vámszabályok szigorítása is mérsékli majd a bevásárlóturizmust, akik e kényszerű döntést hozták, nyilván maguk is jól látják, hogy nem ez a valódi megoldás. — Egy idegenforgalmi cég mégis elsősorban üzlet és nem misszió. Nyilván ez az oka, hogy az utazási irodák nagy választékot kínálnak a pusztán bevásárlási célú egy-két napos utakból. — Már 170 utazási iroda működik az országban. Ebben az éles versenyben nyilván mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül a bevásárlóturizmus igényét. Azonban még a kizárólag ilyen célú utakba is igyekszünk becsempészni legalább egy kis városnézést. — Egyáltalán: megélhet-e 170 cég az utaztatásból és a programszervezésből ? — Valamennyi igyekszik valamire specializálni magát, és kihasználni sajátos adottságait. Mi például azt az előnyt, hogy egy közlekedési vállalat utazási irodája vagyunk. Az évek során kialakuló kapcsolatrendszertől is függ, hogy egy iroda milyen különlegességeket tud nyújtani. Nekünk például hagyományos és kölcsönösen előnyös kapcsolatunk alakult ki a Balkántouristtal. Ennek köszönhető, hogy Szófiában járva sikerült kibérelnem az előszezonra ezt a luxushajót, amely egyébként csak nyugati vendégeket szállít. — Gyanítom, hogy a bérleti díj nagyon is borsos, és úgy tudom, a 80 tagú személyzet bérét dollárban kell fizetniük. Kérdés, mi ebben az üzlet? — A hajó bérleti díja forintban számolva napi. 150 ezer forint. 9500 dollár a személyzet napi bére, emellett egyetlen kikötés: utasonként 150 schillingbe kerül. Nem titok, hogy ebben most nem a nyereség az igazi haszon. Inkább az. hogy új utasokat nyerjünk meg, s igényt ébresszünk a hasonló színvonalas programok iránt. (Folytatjuk.) Bíró Ferenc SIÓFOKI GRAFIKUS KIÁLLÍTÁSA BUDAPESTEN
