Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

1989. április 29., szombat 5 Kollégiummá alakítják a motelt Kétnyelvű lesz a barcsi gimnázium RÁDIÓJEGYZET ÉJSZAKAI CSEVEGÉS A közelmúltban megszü­letett a döntés: a barcsi gimnázium 1990. szeptember 1-jétől kétnyelvű oktatási intézményként működik. Milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek egy gimnázium kétnyelvűvé vá­lásához? — kérdeztük Káp­lár Adolfot, az intézmény igazgatóját. — Alapfeltétel egyrészt az, hogy legalább öt tan­tárgyat idegen nyelven ok­tassanak, másrészt az, hogy legyen kollégiuma. A sze­mélyi feltétel adott: három némettanárunk van, közü­lük egy német anyanyelvű. Már idén szeptemberben kezdhettük volna a két­nyelvű oktatást, ám nem volt még kollégiumunk. A megyei tanácstól 15 millió forintot kaptunk erre a célra. Ebből megvásárol­juk, felújítjuk, illetve át­alakítjuk a Siotour barcsi Határ motelének épületét. Az új, 120 helyes kollé­giumban kétágyas szobák Ballagás volt tegnap Ka­posváron, a Tanítóképző Főiskolán. A hagyományok­hoz híven, a hallgatók a gyakorló általános iskolák­tól vettek előbb búcsút, majd a főiskolán folytató­dott az ünnepélyes esemény, este pedig a névadó váro­mányosának, Csokonai Vi­téz Mihálynak a szobrához vonultak lampionokkal a fiatalok. A kaposvári gyakorló ál­talános iskola két kisdiák­jával arról beszélgettünk, milyennek ismerték meg a kis tanító néniket és kis ta­nító bácsikat, esetleg fölkel­tették-e bennük máris az érdeklődést a pedagógus- pálya iránt? Koch Eszter 4B osztá­lyos: — Geológus vagy ős­lénytankutató szeretnék len­ni. Semmi esetre sem pe­dagógus. Az ősállatok közül a kedvencem a dinoszau­rusz. Olyan nagy és külö­nös ... — A környezetismeret­órán hallottál róla? — Ott csak a háziálla­tokkal foglalkoztunk, a di­noszauruszt az olvasmány- élményeim alapján ismer­tem meg. Bézsenyi Lajos a gyakor­ló általános iskola 1 A osz­tályába jár. — Abban különböznek a kis tanító nénik és a kis ta­nító bácsik az iskola peda­gógusaitól, hogy ők még gyakorolnak. Nekünk segí­teni kell az ő munkájukat, hogy jó eredményt érjenek el. — Nem is próbálkoztok csínytevéssel? — Azzal tudjuk őket se­gíteni, hogy sokat jelentke­zünk, fegyelmezetten visel­kedünk és okosakat mon­dunk .., Búcsúzott a főiskolától Űjvíriné Lévárt Erika, aki mérnök férje mellé, Pécsre szeretne hazakerülni. Sike­rül? — Fölöslegesnek tartot­tam, hogy pályázzak. Négy szerződéses állást hirdettek meg Pécsett, noha ennél több pedagógus hiányzik az általános iskolákból. Ügy döntöttek, hogy helyettesí­téssel oldják meg a lét­számhiányt. — A meghirdetett négy tanítói állásra sokan je­lentkeztek. A pályakezdő nem reménykedhet. Pécs környékén sem könnyű el­helyezkedni? lesznek, nyáron pedig majd idegenforgalmi célokra használjuk. — Hány éves lesz a két­nyelvű gimnáziumban az oktatás és milyen tantár­gyakat tanulnak a diákok németül? — Az ötéves tanulmányi idő első évében a gyerekek intenzíven tanulják a né­met nyelvet heti egy-egy magyar- és matematikaórá­val, A következő tanévben a matematika, a fizika és a földrajz, majd pedig a tör­ténelem egyetemes része, valamint a biológia oktatá­sa kezdődik németül. — A felvételin követel­mény a német nyelvtudás? — Nem, csupán a jó ta­nulmányi eredmény. — Hány kétnyelvű osz­tály indul? — 1990. szeptember 1-jén egy kétnyelvű osztályban 34 diák kezdheti meg a ta­nulmányait. Idén szeptem­berben az egy év áthidalá­saként német speciális osz­— Hét iskolánál jelent­keztem, egy helyen mond­ták, keressem föl őket. Itt csak készségtárgyakat kel­lene tanítani. Várom, hogy édesapám fölhívjon telefo­non, sikerült-e kihasználni ismeretségét a pécsi II. Számú Gyakorló Általános Iskolában, ahol szintén sor- baóllnak a tanítók a nap­közis nevelői állásért. Kitűnő tanulmányi ered­ménye alapján másodéves- korában a dunaújvárosi Kárpáti Gábor elnyerte a Magyar Népköztársaság ösztöndíját a Kaposvári Ta­nítóképző Főiskolán. Q kép­viselte hallgatótúrsait az országos ifjúsági parlamen­ten, részt vett a négyéves tanítóképzés koncepciójá­nak kidolgozásában is. — Nem sajnálja, hogy véget értek a főiskolás évek? — Dunaújvárosban a ki­segítő iskolába már „bedol­goztam” magam, szeretnék továbbtanulni is. Az ELTE szociálpolitikai szakára je­lentkezem. Munka mellett folytatom a tanulást. — Hogy telt el a kapos­vári három esztendő? — Ellentmondásosan. Az a kép, amit elképzeltem a főiskoláról, nem egyezik az itt tapasztaltakkal. Tanítói szakmai képzés folyik, nem értelmiségi pályára készítik föl a hallgatókat. A többi ellentmondás ebből fakad. Többek között a középisko­lás oktatási módszerek. Példaképeim is vannak, többek között dr. Méhesfal­vi József né, dr. Jávor szky András, Ludmány Géza fő­iskolai tanárok. Ballagtak a főiskolások. Lassan pedig elballagnak. Tarisznyájukban a meg­tályt indítunk, heti nyolc­órás nyelvtanulással. Tehát 1990-tői egy kétnyelvű, egy speciális és egy általános első osztály indul. — Az első év tehát a nyelvtanulásé. A tantárgya­kat kik oktatják majd a következő években? — A minisztérium bizto­sít egy NDK-beli nyelvi lektort, valamint fizika-, matematika- és biológia­szakos pedagógust. A föld­rajzot saját német anya­nyelvű tanárunk oktatja majd. Ezeket a tárgyakat tanító pedagógusaink egyéb­ként már tanulják a német nyelvet. — Mi lesz az orosz nyelv­vel? — A minisztériumtól en­gedélyt kértünk, hogy idén szeptembertől az elsősök­nek az orosz helyett vá­laszthatóan az angol vagy a német legyen kötelező. Az orosz szakos tanárain­kat — mivél kétszakosok — természetesen tovább szerzett tudással, tapaszta­latokkal, reménnyel és ke­resve az utat a pálya mél­tó gyakorlásához, emléket és nyomot hagyva a mara­dókban. 10. El is ment, s meg is ta­lálta Kalmárt, egy asztal­nál. Egy idősebb férfival beszélgetett. — Ülj le ott, annál az asztalnál, nekem egy kis dolgom van — utasította őt, s egy közeli asztalra muta­tott. Romerót kissé szíven ütötte a hangnem, amit Kalmár használt vele szem­ben, Sértő, lekezelő volt, mint akinek joga van pa­rancsolgatni másoknak. Az­tán lecsillapította háborgá­sát, Végül is Kalmárnak pénze, tekintélye van, idő­sebb is, mint ő. A pincértől rendelt egy „szokásosat”, azaz fél ba­rackot, tonikkal, majd kör­betekintett. A bárban még nem volt telt ház. Néhány kiöltözött dáma sötét ruhás partnerével várta a zene kezdetét. Hiába próbált rá­jönni, melyik lehet az a bizonyos özvegyasszony. A bent levő választékból se­hogy sem tudta kiszűrni. tudjuk foglalkoztatni. öt orosztanárunk közül már ketten vállalták, hogy an­gol, illetve német felsőfokú nyelvvizsgát tesznek. — Már több éves kapcso­lataik vannak NDK, illetve NSZK-beli gimnáziumok­kal ,., — Négy éve tartjuk a kapcsolatot az NDK-beli unterköditzi illetve három éve az NSZK-beli sinsheimi gimnáziumokkal. Tehát a kétnyelvű gimnázium be­indításának az a feltétele is adott, hogy német nyelv- területen működő iskolával állandó kapcsolatot _ tar­tunk, Az öt év alatt ugyan­is minden tanulót legalább egyszer ki kell küldeni olyan környezetbe, ahol anyanyelvként beszélik a németet. — IMiből állnak ezek a testvériskolai kapcsolatok? — Fogadunk NDK-ból, illetve NSZK-ból tanárokat és diákokat s a mi tanu­lóink is utaznak e két or­szágba. A külföldön töltött napokban szinte észrevét­lenül csiszolódik nyelvtu­dásuk, de természetesen ez remek kikapcsolódási lehe­tőség is. Éppen a közel­múltban jártak nálunk a sinsheimi intézményből diá­kok és tanárok. Iskolánkat olyan német kiadású köny­vekkel, hangszalagokkal ajándékozták meg, amelyek nagy segítséget jelentenek a nyelvoktatásban. A Belügy­minisztérium engedélyével májusban írják alá Barcs és Sinsheim testvérvárosi kapcsolatának dokumentu­mait. A kétnyelvű gimnázium­ban a felvételi november­ben kezdődik. Már készül a hatoldalas színes ismer­tető a gimnáziumról, ame­lyet nyáron küldenek meg hazánk valamennyi' általá­nos iskolájának, öt év után a diákok középfokú nyelv­vizsgával — a jó tanulók felsőfokúval — zárják gim­náziumi tanulmányaikat. A nyelvvizsga értékét növeli, hogy 1992-től legalább egy idegen nyelv ismerete az egyik feltétele a felsőfokú intézményekben való to­vábbtanulásnak. — Na, itt is vagyok — telepedett az asztalhoz Kal­már. — Nekem nem kértél? Intett a pincérnek, aki törzsvendégnek (kijáró gyor­sasággal, kérdezés nélkül hozta az italt Kalmárnak. — Hol van a nő? — Ne izgulj, öcsi! Majd itt lesz, ha kell. De előtte nekem is lenne pár szavam hozzád! Csak azért, hogy tudd, miről is van szó. Van jogosítványod? — Nincs. — Na, nem baj. Szóval, az említett nő egy állandó szeretőt akar tartani. Tel­jes ellátás, lakás, koszt, sőt zsebpénz. Ennek fejében a rendelkezésére kell állnod. A Miss olyan nő, aki nem zsugoriskodik a vagyoná­val, de ugyanakkor ügyesen forgatja is a pénzét. Befek­tet ebbe-abba, pénzelget kü­lönféle vállalkozásokat! Így a vagyona egyre gya­rapszik. De mégsem bol­dog, mert még fiatalnak érzi magát, s nincs férje, nincs állandó barátja. Hát erre keltenél neki. A múlt­kor ő is itt volt a bárban, Három az nem egy pár. A szerelem párosával mulatsá­gos, s ha egy kialakult kap­csolatba beférkőzik a har­madik, felborul a rend: akarva-akaratlan lesz egy vesztes, aki azután sehogyan sem tudja elviselni a vere­séget. Más a helyzet, ha eleve adott egy hármas, két férfi viszonya egyetlen nő­höz. A hölgy még csak jól viseli a dolgot, nem törődik az áremeléssel meg a szo­ciális juttatások elsorvadá­sával. Megelégszik azzal, hogy körülrajongja a két if­jú, örül: egyszer sem figet a szórakozóhelyen, netán a színházak pénztárainál. Ott van a két gáláns úriember, akik helyette mindent ma­gukra vállalnak. A fiúk viszont megelégel­ték a kiszolgáltatottságot, mégsem járja, hogy kettejük többszörösen kihasznált munkaerejét egyetlen nőre pazarolják. Jól ismerik a statisztikai jelentéseket: több a nő mint a férfi az országban, a hölgyek vár­ható életkora Is magasabb. Nem, ez így tovább nem mehet. Vagy az egyiknek, vagy a másik fiúnak odébb kell állni. Elérkeztünk ahhoz a di­lemmához, amelyet csupán gazdasági számításokkal aligha lehet megoldani. Nos, melyik fiú menjen? Döntse el a hölgy! Nem tudja, mert erőtlen hozzá, azonkívül ő az, aki „mindennel meg van elégedve”. A férfiak közül egyik sem vállalja a vesztes szerepét. Naná, majd bolond lesz a másikra hagyni azt a tőkét, amit belefektetett a kapcsolatba. Hárman állnak a szobá­ban, a telefonvonal túlsó végéről hallani, hogy egy­mást csitítják. Mondom, áll­nak, egyetlen szóval nem tudatták az éterrel, de egy ilyen helyzetben senki sem tudna ülni. A Vonal innenső végén Miskolczi Miklós osztogatja a tanácsot, közben halk country szól, a zene bele- vész az estébe. Fél tizenket­tő van. A normális ember ilyenkor már alszik, hiszen reggel ötkor kel s délután hat felé már lecsukódik a s utána szólt nekem, hogy próbáljak meg beszélni ve­led. Hanem, a dolog nem­csak ennyire egyszerű. Ugyanis nekem is szüksé­gem lenne alkalmanként egy megbízható, kemény fiúra. Te magas vagy, erős­nek látszol. Nem bokszoltál véletlenül valaha? — Nem. Csak szerettem tornázni. — Hát a birkózással hogy állsz? — Még otthon, a falum­ban sokat verekedtem ná­lam nagyobb gyerekekké1 is. Amióta itt élek, azóta nem volt összetűzésem sen­kivel. — Na, nem baj! Majd meglátjuk! — Mit? — Mit, mit! Hát majd kialakul a dolog valaho­gyan. Te a Missnél laksz majd, s ha néha nekem is szükségem lesz rád, ak­kor szólok. Természetesen azért külön megfizetlek, ha eljössz velem erre-arra. — És mit kell csinál­nom ? — Figyelni. És ha szűk­Elbúcsúztak a kistanítók Munkahelyre vadásznak — A gyakorlósok kedvelték őket Horányi Barna Tamási Rita szeme a fröccsöntőgép mel­lett, A közíró elválást javasol, békés egyetértés — ezt hall­juk naphosszat a rádióban is — persze meg van győ­ződve róla, hogy döbbenete­sen új gondolattal segített a telefonálókon. A három fiatal helyesel, mintha egy- csapásra a zsebükbe került volna a megoldás, Egy frászt! Szó sincs már itt bol­dog szeretőkről, a békés el­válás helyett civakodás jön és örök békétlenség. Az éj­szakai Danubius stúdiójából vidámabb muzsika csendül fel, mint az előbb, a szer­kesztő is érzi, hogy fokozni kell a hangulatot, mert elal­szanak az emberek. A tizenkilenc éves lány sokkal higgadtabb volt, és bátor. Nem átallott éjféltájt lemenni egy közeli fülkébe, s onnan hívni fel a rádiót. Neki is van ám véleménye a több-pár kapcsolatokról, no nem a saját tapasztalata, de szívesen megosztotta a rá­dió hallgatóival. Ügy beszélt, mintha • barátnőjének mon­daná, mindenfajta kertelés, fölösleges titkolózás nélkül. Varázsa van az intim rá­diónak. Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy az éj­szakánként megszólaló em­berek többsége napközben félszeg, visszahúzódó, s két szót sem vált munkatársai­val. De este, amikor egyedül van, mintha kicserélték vol­na, s ontja magából a sze­xuális bajait, bosszúságait! A Danubiusnak érdeme, hogy ilyen hatásra képes. Az ötlet persze nem ere­deti. Szilágyi Jánost kellene megkérdezni, hogy mit szól a dologhoz. Bár azt hiszem, a Halló, itt vagyok! című műsor még így is életképes marad. S ez olyan ember sikere, aki minden helyzet­ben kitalál valamit. Ha mást nem, legalább annyit, hogy: asszonyom, uram, nagyon sajnálom, de semmi sem jut az eszembe. Az efféle műsorokban való részvételhez nem kell más, csak egy telefon, sajnos eb­ből is kevés van nálunk. Er­re, valószínű, Szilágyi sem találna elfogadható magya­rázatot. Faragó László séges, megvédeni engem, segíteni akár a verekedés­ben is. De ne ijedj meg, még nem fordult elő, hogy ökölre kellett volna men­nem bárkivel is! Csupán nem árt az óvatosság! Tu­dod, az alvilágban nem bab­ra megy a játék! Na, megint magadra hagylak egy kicsit, azzal a férfival beszélnem kell. Kalmár átült egy másik asztalhoz, Romeró pedig ott maradt, bizonytalan gon­dolataival egyetemben. Ült, bámulta az egyre fogyó ita­lát és teljesen tanácstalan volt. Mit tegyen? Elfogad­ja a felajánlott „állást”? Nem, ezt nem lehet! így akaratlanul is tovább halad a lejtőn, amelyen talán már el is indult. Nem ! Neki más tervei vannak! Ö keményen megfogadta, hogy csakazért- is megmutatja a világnak! ö nétn fogja elherdálni az életét, nem lesz selyemfiú, s nem lesz testőr sem! Még akkor sem, ha kétszer amy- nyit keresne, mint most, még akkor sem, ha igazá­ból dolgoznia sem kéne,.. Szájában már ízlelgette a visszautasító szavakat, ami­kor a bár ajtajában megje­lent egy szőke, középkorú nő elegánsan kiöltözve. Fe­kete, csillogó pikkelyekkel díszített ruhája feszült for­más alakján, hatalmas mel­lei szexisen emelték ki elő­nyös adottságát. (Folytatjuk) Gyarmati László liomeré

Next

/
Oldalképek
Tartalom