Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
6 Somogyi Néplap 1989. április 29., szombat A FORDULAT Kerek* ) KONGRESSZUSA asztal/ UTÁN Molnár Dénes: „Ezt a szövetséget már nem lehetnem komolyan venni." Dr. Dezső László: „Azé a hatalom, akié az ifjúság." Dr. Kovács Lajos: „Az ifjúsági szövetség egyelőre koT- mánypárti akar lenni." Soós Tibor: „A közösségteremtés fontosságát emelném ki." A KISZ utolsó kongresszusának mérlegét megvonó szerkesztőségi kerekasztal-beszél- getésünk kezdetén maguk a résztvevők is bizonytalanok voltak, hogy milyen minőségükben mondanak véleményt. Már nem KISZ-tagok, ugyanakkor nem is a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség tagjai, hiszen a DEMISZ-ben nincs egyéni tagság, csupán az azt alkató 41 önálló tagszervezetnek vannak tagjai. A szövetség tehát különböző működési struktúrájú, s számos elnevezésű tagszervezetet fog össze. Somogybán egyelőre még használják a KISZ elnevezést, s a következő hetekben a tagság dönt az új névről. Mindez arra utal, hogy bizonytalanságoktól, sőt ellentmondásoktól sem mentes az ifjúsági szövetségben zajlé önmegújító folyamat. A beszélgetés résztvevői tehát csak azt mondhatták biztosan, hogy a kongresszus küldöttei voltak: Molnár Dénes, a SZOT Lelle Klub csaposa, a megyei pártbizottság tagja, dr. Dezső László, a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát jogásza (a volt KISZ KB tagja), Soós Tibor, az igali általános iskola tanára, a Falun Elő Fiatalok Szövetségének vezetőségi tagja, és dr. Kovács Lajos, a KISZ megyei elnöke. Szerkesztőségünket Bíró Ferenc képviselte. SZERKESZTŐSÉG: — Evek múltán visszatekintve mire emlékezünk majd a KISZ XII. kongresszusából azon kívül, hogy az utolsó országos KISZ-fórum volt? Molnár Dénes: — Elsősorban arra, hogy 1989-ben valami új kezdődött. Ilyen nyílt légkör és konkrét szó- kimondás egyetlen korábbi kongresszuson sem volt. Az első olyan fórum volt ez, ahol az ifjúság fésületlenül elmondta mindazt, amit fontosnak tart, ami sorsát érinti. Érezhető volt, hogy itt mindenki változtatni aikar a korábbi életképtelen működési módon, amely eltávolította a fiatalokat saját vezetőiktől. Én biztosan arra fogok emlékezni, hogy itt tört meg a jég. Kovács Lajos: — A sztálini intézményrendszert Kelet-Európábán ez a kongresszus bontotta meg először. A monolitikus egyköz- pontú, egy séma alapján szervezett, a 20-as és 30-as évek Szovjetuniójából importált politikai intézmény- rendszer megváltoztatásának eddig csak a szükségességéről beszéltünk. A KISZ most mintegy kiszakította magát ebből a máig élő, felülről irányított struktúrából. Ebben az MSZMP-t is megelőzte, s talán a korát is, ha nem is nagyon. Hiszen nincs már sok idő a változtatásra, a kongresszuson is sokat emlegetett bizalmi óra valamennyi szervezetben ketyeg. Abban már országszerte csaknem mindenki egyetért, hogy túlhaladott ez a politikai intézményrendszer, ám a KISZ volt az első, amelyik lépett. Az említett sztálini struktúra arra épül, hogy van egy központ, amely egy láncra fűzi föl a szervezeteket. Ezen a kongresszuson egy föderáció született. Most mór nem a központnak vannak megyei és helyi szervezetei, nem a központ nevezi ki az alsóbb szintek vezetőit. Épp ellenkezőleg: az a törekvés, hogy alulról induljon el minden, az önkormányzatok mondják azt meg, hogy miben és hogyan akarnak együttműködni. A 41 tagszervezet képes lehet arra, hogy ezt az úi szövetséget erőssé tegye, ám arra is mód van, hogy kiváljon, önállósuljon, mással alakítson együttműködést. Most minden a közmegegyezés alapján dől el. SZERKESZTŐSÉG: — Nem csupán rácsodálkozás ez az önállóságra, a demokráciára? — Tény, hogy egyelőre illúzió volna arról beszélni, hogy a politikai platformok szerveződtek szövetséggé. Nem önálló politikai programok egyesültek, hanem inkább szétbontottunk valamit. A nagy lépés az lenne, ha a 41 tagszervezet politikai programjában találnánk meg a közöset. Dezső László: — Ez a kongresszus fiatalosságát meg nem tagadva érett felnőttként tudott állást foglalni. Ezt úgy értem, hogy nem elégedtünk meg mások ma oly divatos ostorozásával, önmagunkkal szemben még kritikusabbak voltunk. Saját múltunkat sem tagadtuk meg egészében, csupán annak túlhaladott elemeit, például a demokratikus centralizmus elvét azért, hogy valóban a tagság akarata érvényesüljön. Olyan szervezetet igyekeztünk létrehozni, amelyik az ifjúság jelentős részét képviseli, ám nem csupán formailag, felülről kapott kiváltságok alapján. Viszont a korábban a KISZ-re osztott szereptől eltérve nem mondjuk, hogy az egész ifjúságot; képviseljük. Egyébként a mostani fordulat nem ötletszerű, sokkal inkább az elmúlt két év reformokat érlelő folyamatainak betetőzése. Soós Tibor: — Hogy mire emlékezem majd, azt az dönti el, hogy az itteni szándékokból és kezdeményezésekből mi fog megvalósulni, miben igazolja majd az idő a kongresszust. Szerintem ez a kongresszus nem folyhatott volna le így az MSZMP politikájának nyitottabbá válása, az elmúlt hónapokban történt társadalmi változások nélkül. Ez a kongresszus csupán megerősített egy sor visszafordíthatatlan folyamatot és egy kicsit elébe ment a már látható nyilvánvaló változásoknak. Valóságos szervezetnek nem a létrejött 41 tagszervezetet tekintem, hanem az ezen belül működő kisebb egységeket, a helyi közösségeket. Végül is a kongresszus érdeme, hogy a formálódó, sokszínűségre igent mondott. SZERKESZTŐSÉG: — Elhangzott, hogy a DEMISZ az MSZMP reformerőit kívánja támogatni. A napi munkában és politizálásban minek alapján határolják majd el, hogy a pártnak mely erői vannak a változások mellett vagy ellen. A retorika ugyanis ma már mindenkinek erőssége. Dr. Kovács Lajos: — Ha mint eddig, továbbra is szervezeti kötődésekben gondolkodunk, valóban nehéz eldönteni, hogy ki a reformpárti. Ha viszont politikai kapcsolatokban — s ez politikai döntésenként változhat — könnyebben kiderül az adott szárny, s az ahhoz tartozó személyek politikai lépéseiből, hogy hová is sorolhatók. Tehát nem szervezetekhez vagy csoportokhoz csatlakozunk, hanem politikai irányvonalhoz, A kongresszuson elhangzott, hogy ha a kormány nem ifjúságpárti, az ifjúság sem lehet kormánypárti. Az MSZMP-re lefordítva ez azt jelenti, hogy a DEMISZ tag- szervezetei a párt azon döntéseit képviselő csoportok vagy személyek törekvéseivel lesz szövetséges, amelyek ifjúságpártiak. Molnár Dénes: — A kongresszus kimondta, hogy egyetlen párt irányítását sem fogadja el. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha többpártrendszer lesz, akkor a DEMISZ, illetve a fiatalok, mint választópolgárok ahhoz a párthoz fognak csatlakozni, amelyik ifjúsógpártibb programot hirdet meg. SZERKESZTŐSÉG: — Sarkítva ez úgy hangzik, hogy ahhoz, iaki ,többet ígér. — Azt a szervezeteknek és fiataloknak kell majd mérlegelnie, hogy mi az, amit az adott helyzetben reálisan lehet ígérni. Belátom, hogy ez a politika zsákutca is lehet egyes tag- szervezeteknek. S azt is, hogy nagyfokú érettség kell majd ahhoz, hogy mi súlyozni tudjuk, hogy kit kell támogatni. Kovács Lajos: — Ahol több párt működik, ott nem lehet felelőtlenül ígérgetni, mert ha csak egy ígéretet nem tartanak be, abból a másik párt nyomban politikai tőkét kovácsol. Dezső László: — Most igazolódik a rég hangoztatott tétel, hogy azé a hatalom, akié az ifjúság. Amíg direkt alá-fölérendeltségi viszony volt az MSZMP és a KISZ között, addig egy KISZ-alapszervezetet egyebek közt annak uilapján ítéltek meg, hogy hány párttagot nevelt. Attól tartok, most érzékelhető lesz, hogy a párt soraiból hiányozni fog a jelenlegi huszonéves korosztály. Következik ez a pártnak a fiatalokat nem egyszer lekezelő, a velük való törődést csak kipipálni akaró, ám eredményeket föl nem mutató ifjúságpolitikájából. Ezzel függ ösz- sze az is, hogy az új működési szabályzatban szó sem esik az MSZMP-ről, viszont kimondja, hogy szövetségest érték és érdek alapján fog keresni a DEMISZ. Én úgy látom, hogy hosszú távú érdekeinket az MSZMP-ben találjuk meg, ám vannak olyan napi érdekek is, mondjuk egy tanácsválasztás kapcsán, amelyekre egy más párttal vagy ifjúsági szervezettel találunk taktikai szövetséget. Soós Tibor: — Ma beszélgettem az igali pártbizottság titkárával, s úgy tapasztaltam, csaknem valamennyi, a fiatalokat érintő kérdésben közös hullámhosszon vagyunk. Jártam viszont olyan községekben is, ahol a KISZ önálló tag- szervezeteként létrejött Féfiszt a helyi pártvezetőség máig is valamifajta gyanús „ellenzéki” csoportosulásnak tekinti. A falusi közéletben tehát nem nehéz megkülönböztetni a reformigenlő magatartást az új szavakkal is a régit visszasíró alapállástól. A hiteles mércét tehát a közélet szereplőinek cselekedetei jelentik. SZERKESZTŐSÉG: — A KISZ-t sokszor bírálták cselekvésképtelensége miatt, hogy jelzőszerepén túl nem képes tenni a fiatalokért. Hetek alatt a kormányhivatalok süllyesztőjébe került például a KISZ konkrét, szakmailag is megalapozott fakáskoncepciója. A DEMISZ-nek több reménye lesz-e, 'ihogy Szavainak mérhető eredménye legyen? Molnár Dénes: — Az esélyek javulását a többpártrendszertől várom. A DEMISZ kezében ugyanis olyan szavazatmennyiség lesz, amely egy választáson a mérleg nyelvét jelentheti. Ezt a szövetséget ezért már nem lehet nem komolyan venni, javaslatait lesöpörni. Kovács Lajos: — A DEMISZ szerepe más mint a KISZ-é volt. A KISZ-nek legitimálnia kellett az egy- pártrendszert. ezért sokat veszített a hiteléből. Azért is, mert a politikai szerep- osztásából fakadóan nyilvánosan majdnem mindemre bólintott. A fiatalok nem látták a színfalak mögötti vitákat, sőt harcokat. Most egy, a tagszervezetek konszenzusa alapján alakított szövetség alakult. Soós Tibor: — A DEMISZ cselekvőképessége ától függ, hogy valós tagságot képes-e fölsorakoztatni. Nem az a legfontosabb, hogy mekkora tömeg áll mögötte, inkább, hogy vannak-e életképes, aktív helvi közösségek. SZERKESZTŐSÉG: — Elhangzott a kongresszuson, hogy a KISZ politikai szövetséggé szerveződés korai szakaszában van, s nem dőlt még el, hogy ez tisztes kísérlet marad, vagy a holnap sokszinü baloldali ifjúsági mozgalmának elindulása. Ez talán attól függ, hogy a DEMISZ az új igenlésén és a célok megfogalmazásán túl képes-e mozgósítani, \azaz dokumentumok helyett tetteket felmutatni. Molnár Dénes: — Ebben a KISZ-nek voltak olyan eredményei is, amit a DEMISZ-nek át kell vennie. Hiszem voltak élményt adó KISZ-megmozdulások is. SZERKESZTŐSÉG: — Ezek mindannyiszor fölülről kezdeményezett akciók voltak. Most viszont szándék .szerint nem egy központ találja ki, ihogy mit kell tenni. Kovács Lajos: — Fölvetődik a kérdés: egy politikai szervezetnél mit jelent a cselekvés. Nyilván a kikény- szerített politikai akarat. Eddig épp az volt a dolgok fejetetejére állítása, hogy egy politikai szervezet, a KISZ, nem a kikényszerítésben, hanem a végrehajtásban kapott szerepet. Leosztott lapokkal játszott. Megkapta mondjuk, hogv szervezzen társadalmi munkát. Ez nem politikai szerep, csak egy akarat kiszolgálása. Más kérdés, hogv nem áltathatjuk magunkat azzal, hogv minden fiatal politizál. Ez nem is lenne jó. Ez. viszont azt is jelenti, hogv a tagság egv rétege számára más módokon: érdekvédelemmel, közösség- teremtéssel, jó programokkal kell vonzóvá tenni a szervezetet. Soós Tibor: — A fiatalok nagy része közömbös és apoiitikus, ezért az előbbiekből a közösségteremtés fontosságát emelném ki. Hiszen épp ez az alulról építkezés lényege. SZERKESZTŐSÉG: — Ki indítja majd el ezt a folyamatot? — Bár a KISZ korábbi működése sok fiatal aktivitását lelohasxtotta, sokak cselekvőkészsége tört meg a közönyön és formalizmusón, máig is vannak lelkes, tenni kész emberek, akik magukkal tudnak ragadni másokat, akik hiszik, hogy „kell egy csapat”. Mindenképpen az egyes fiatalok megnyerésével kell kezdeni, illetve a már meglevő, nem egyszer spontán alakult közösségeket kell serkenteni. Támogatni és kapcsolni a mozgalomhoz. A Falun Élő Fiatalok Szövetsége ezen a módon jött létre és szerzett támogatókat. Hiszek benne, hogy a közösségek kitermelik majd önmagukból azokat a „nagyszájú gyerekeket", akik készek kiállni a helvi közélet színterein. SZERKESZTŐSÉG: — Nagy Imre, a DEMISZ elnöke a kormány vezetőjét személy szerint bírálta. A megyei fórumokon ez még alig tapasztalható, hiszen aki fegyvert ragad, számolnia kell vele, hogy rá is lőnek. Van-e akadálya az ilyenfajta nyíltságnak a somogyi DEMlSZ-tagszerve- zet következő fórumain? Molnár Dénes: — Az, hogy a politikai paletta a megyében sokszínűbbé válik, az.t hozza, hogv egyszeriben lesz kivel vitatkoznia. Mivel pedig a vitáknak már komoly tétje is van, elkerülhetetlen a személyre szóló bírálat is. Kovács Lajos: — Ügy gondolom, nem a bátorság hiánya okozta, hogy Nagy Imre nem bírált meg másokat is. Ez. csak azt mutatja, hogy az ifjúsági szövetség egvelőre kormány- párti akar lenni és bizalmat szavaz elsősorban az államminisztereknek, a miniszterelnöknek, és mindazoknak, akiket nem bírált név szerint. Ez még igaz a megyében is. Egyelőre ugyanis még tart a türelem, jóllehet már vagy egy éve hangoztatjuk álláspontunkat az oktatásüggyel, a lakás- helyzettel vagy a nyilvánossággal kapcsolatban. Azt nem tudom, így lesz-e a nyáron sorra kerülő'küldött- értekezletünkön. Végül is a személyre szóló bírálat nem lehet öncélú. A lényeg, hogy olyan mechanizmus alakuljon ki, amely nem „kihalásos" alapon hoz személyi változást, hanem a mindenkori alkalmasság megméretése alapján. Rövidesen nálunk is igaz lesz a hasonlat, hogy egy választás a politikai pártok olimpiája. Ha ez így van, látni kell. hogv tömegsport nélkül egyetlen ország sem nyert volna olimpiai bajnokságot. Kérdés, hogy van-e ma Magyarországon ilyenfajta ..politikai tömegsport”. Szerintem nincs. A hasonlatot to- vábbvive az is igaz, hogy az az edző. vagv élsportoló, aki egv olimpián sikertelenül szerepel, legközelebb még kaphat bizalmat, de két sikertelen olimpia után — legalábbis a sportban — váltani szoktak. Dezső László: — Ehhez csak annvlt tennék hozzá, hogy az olimpián mindenkit egyenlő mércével mérnek azonos szabályok szerint. Jó volna a politikai életben is elkerülni, hogv egyes pártoknak vagy szervezeteknek 100 helyett 110 métert kelljen futni gátakkal nehezítve. SZERKESZTŐSÉG: — A somogyi küldöttcsoport véleménye benne volt-e a kongresszus dokumentumaiban? Molnár Dénes: Keményen gyötörtük egymást, vitatkoztunk, faragtuk a közös álláspontot. Az elfogadott dokumentumokat azért is mindenki magáénak érezheti, mert abban valameny- nyi kisebbségi vélemény is figyelembe lett véve. akkor is, ha mondjuk csak ketten képviselték. Kovács Lajos: — Sohasem az vilit a kérdés, hogy ki szavaz mellette, hanem, hogv ki nem fogadja el, Több lépcsőn át a vitákban így jutottunk el a vélemények „legkisebb közös többszöröséhez". Dezső László: — Ha mi nem lennénk benne ezekben a dokumentumokban, akkor nem vasárnap éjfél után értünk volna haza fáradtan, mégis jó hangulatban. Ebben a kongresszusban épp az volt a legnagyszerűbb, hogy 41 ifjúsági szervezet 800 küldötte közmegegyezés és nem többségi szavazás alapján tudott szövetségre lépni egymással.
