Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 29., siombat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára április 28-án fogadta Oleg Bogomolov és Abel Agan- begjan szovjet akadémikusokat, akik a magyar—szovjet közgazdász-találkozón tartózkod­nak hazánkban. A találkozón jelen volt Iványi Pál, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, va­lamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magya rországi nagykövete ■ I Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rend eletet hozott a sportági szakszövetségekről. Az új jogszabály — amely­nek tervezetét az Ország- gyűlés Ifjúsági és Sportbi­zottsága is megtárgyalta — a megváltozott társadalmi viszonyok és a sportirányí­tás reformja szellemében biztosítja a sportszervezetek további társadalmasítását, önállóságuk növelését, az önkormányzati elemek erő­sítését. A törvényerejű ren­delet meghatározza egyebek között a szakszövetség tevé­kenységének célját és alap­vető feladatait, megállapítja a létrehozás módját, a szak- szövetség nyilvántartásba vételének rendjét. Az új jogszabály a szakszövetséget jogi személlyé nyilvánítja, így lehetővé válik, hogy e szervezetek jogok és kötele­zettségek alanyai lehesse­nek, s ezáltal vagyoni viszo­nyaikat megfelelően alakít­hassák. A mostani szabályo­zás nem érinti a társadalmi szervezetként működő sportegyesül eteknek az egyesülési jogról szóló tör­vényben meghatározott jo­gait. A törvényerejű rende­let 1989. május 25-én lép hatályba. A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amelyben indítványozza: az Elnöki Tanács az Ország­gyűlésnek tegyen előterjesz­tést, hogy 1989. május . 10-1 hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal el­nökét, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Vdrkonyi Pé­ter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügymi­nisztert, válassza meg: dr. Békési Lászlót pénzügymi­niszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminisz­terré, Horváth Ferencet ipa­ri miniszterré, dr. Hinter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt minisz­terré, az Országos Tervhiva­tal elnökévé. Az Elnöki Tanács előzete­sen egyetértőén állást fog­lalt a Minisztertanács elnö­kének előterjesztéséről, és az Országgyűlés bizottságai Felmentések, kinevezések A Minisztertanács 1989. április 30-ai hatállyal fel­mentette tisztségéből: Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi -Hivatal elnökét, saját kérésére, érdemei elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt; Harangozó Szilveszter bel­ügyminiszter-helyettest, Jantner Antal közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszterhelyettest, Kiss Sándor belügymi­niszter-helyettest, Ladvánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettest ér­demei elismerése melett, nyugállományba vonulása miatt; Dr. Kádár Józsefet, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kormánybiztosát, Petrovai László közleke­dési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettest érdemei elismerése mellett. 1989. május 1-jei hatállyal kinevezte: dr. Laczkó Lászlót belügy­miniszter-helyettessé, Pallagi Ferencet belügy­miniszter-helyettessé, dr. Túrós Andrást belügy­miniszter-helyettessé, dr. Verebélyi Imrét bel­ügyminiszter-helyettessé, Jendrolovics Pált az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökhelyettesévé, Petrovai Lászlót a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­kévé. Elhalasztották az Atlantis felbocsátását 30 másodperccel az indí­tás előtt műszaki hiba mi­att el kellett halasztani az Atlantis amerikai Űrrepülő­gép febocsátását. Az első je­lentések szerint az egyik hajtóműben egy szivattyú­berendezés meghibásodását jelezték a műszerek, így az indítást szinte az utolsó pil­lanatokban le kellett fújni. A csalódott szakemberek sze­rint a felbocsátásra most már legkorábban 24 órával később kerülhet csak sor. Az Atlantis feladata, hogy útjára indítsa a Vénusz felé a Magellán űrszondát. A bolygó állása miatt a szon­dának a következő hetekben el kell indulnia. Halálos fenyegetés a brüsszeli brit diplomaták címére A belga hatóságok meg­szigorították a brüsszeli brit nagykövetség és több angol diplomata védelmét azt követően, hogy iszlám integristák bejelentették: őfelsége több diplomatáját „halálra ítélték” a Rushdie- ügyben tanúsított brit ma­gatartás miatt. véleményének ismeretében fogja javaslatát az Ország- gyűlésnek megtenni. A testület határozott — az Országos Választási El­nökség előterjesztése alap­ján — annak a szavazásnak a kitűzéséről, amely ország- gyűlési képviselő visszahí­vásáról dönt. A budapesti 45. számú országgyűlési képviselői választókerület­ben a választópolgárok kez­deményezték Dauda Sándor képviselő visszahívását. Az Elnöki Tanács a vá­lasztási törvény 47. parag­rafusának (2.) bekezdése alapján határozott, és az Országos Választási Elnök­ség javaslatának megfelelő­en a visszahívásról döntő szavazás napját 1989. jú­nius 3-ra (szombat) tűzte ki. A testület a továbbiak­ban államtitkárok kineve­zéséről és felmentéséről, tábornok kinevezéséről, bí­rák felmentéséről és vá­lasztásáról határozott, és kegyelmi ügyekben döntött. * * * Személyi ügyekben ho­zott döntések: a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészségügyi minisztériu­mi államtitkárt saját kéré­sére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Abrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási minisztériumi ál­lamtitkárt e tisztsége alól más beosztásba kerülésére tekintettel, Miklós Imre ál­lamtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e tisztsége alól fel­mentette; dr. Gál Zoltánt belügyminisztériumi ál­lamtitkárrá, dr. Györfi Ist­vánt szociális és egészség- ügyi minisztériumi állam­titkárrá kinevezte. A testület Récsey Róbert rendőr ezredest rendőr ve­zérőrnaggyá kinevezte. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: — Daniel Ortega nicaraguai elnök gaz­dasági és politikai támogatást keresve nyugat-európai körútra indult. — Gyászszertartást rendeztek Peking- ben a reformerként tisztelt Hu Jao-pang, volt kínai pártfőtitkár emlékére; az eseményt nagyszabású tömeg- megmozdulások kísérték. — A prágai Rudé Právo kom­mentáréban bírálta a Magyar Televíziót a Dubcek- interjú sugárzása miatt. — Kogacsov szovjet külügymi­niszter-helyettes Pekingben Gorbacsov kínai látogatását készítette elő. VASÁRNAP: — Grósz Károllyal közölt interjút az NKH japán televízió. — Állítólag moszkvai látogatásra hívták meg Akihito japán császárt. — Romániában tömegde­monstrációkon ünnepelték, hogy az ország visszafizette külföldi adósságait. — Washingtonba utazott a nyugat­német külügy-, és a védelmi miniszter a NATO viszá­lyának elsimítására. — A Krasznaja Zvezda elismerte, hogy mérgesgázt vetettek be a grúziai tüntetők ellen; Moszkvában tiltakozás a történtek miatt, 47 embert őrizetbe vesznek. HÉTFŐ: — Az EGK befagyasztotta Romániával folytatott tárgyalásait, egyidejűleg meghatározta a Ke- let-Európával való kapcsolatok fejlődésének új irányait. — Személycserék az osztrák 'kormányban. — Lemon­dott Zeid ar-Rifai jordániai kormányfő. — A pozsonyi lapok „olvasói levelei” már a belügyekbe való beavat­kozással vádolják a Magyar Televíziót. KEDD: — Lemondott Takesita Noboru japán kor­mányfő. — Példátlan átalakítás keretében távozik az SZKP-ból a „régi gárda” 110 tagja. — Az ENSZ em­beri jogi bizottsága különmegbízottat nevezett ki a ro­mániai állapotok kivizsgálására. — Mrs. Thatcher Lón dón támogatásáról biztosította a magyar reformokat. SZERDA: — Díszszemle Kabulban az afgán forra­dalom 11. évfordulóján. — Az NDK lapjai védelmükbe veszik Romániát, nemzetiségi politikájával együtt. — A csernobili katasztrófa 3. évfordulóján 20 ezren tüntet­nek Kljevben. — Rakowski kormányfő a Szejmben kö­szönetét fejezi ki a katolikus egyháznak a belső meg­egyezéshez nyújtott segítségéért. CSÜTÖRTÖK: — Kohl kancellár tárgyalásokat sür­getett Moszkvával a rövid hatótávolságú atomfegyve­rekről; Washington ismét nemet mond. — Félmilliós tömegtüntetés Pekingben. — Nagyszabású rakétatáma­dás Kabul ellen. — Erich Honecker újabb leszerelési lépéseket jelent be. — Károly brit trónörökös élesen támadta Romániát. PÉNTEK: — Tisztogatások a kínai sajtóban. — P. W. Botha dél-afrikai elnök szovjet diplomatát fogadott. — A pápa ötödik afrikai kőrútjára indult. A hét 2 kérdése Hol van Románia? Földrajzilag Európában, annak is a keleti felén. De a ki nem mondott kérdésre különös választ adtak a „Tizenkettek”; az Európai Közösség külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban két külön döntést hoztak. Az egyik: Bukaresttel befa­gyasztják gazdasági tárgya­lásaikat a romániai emberi jogok keserves állapota mi­att. A másik: fejleszteni kí­vánják az együttműködést közösségi szinten is „Kelet- Európával”. Az egyik dön­tés: nyílt szakítás Romániá­val. A másik: a szorosabb kapcsolatok nyitánya „Ke- let-Európával”. A Romániáról szóló nyu­gati jelentések ma nem tit­kolt lelkiismeretfurdalást tükröznek: nem sokkal előbb még a „független, külön- utas” Románia dicséretét zengték. Ahogy kibontakoz­tak a reformok az egyes ke­let-európai országokban és átalakult a Kelet és a Nyu­gat viszonya, úgy ütközött ki a romániai hatalom ter­mészete. A Nyugat korábbi látásmódjáért a szocialista országok aligha tehetnek szemrehányást, többségük ma is hallgat — bár ezen a héten történt, hogy az ADN, hívta Roland Dumas francia külügyminisztert, ő, fittyet hányva a diplomáciai szóía- csarás szabályainak, tüstént közölte: nem megy. Genfben az ENSZ emberi jogi bizott­sága ezen a héten nevezte ki különleges megbízottját a romániai állapotok kivizs­gálására. Ha a kérdésre van válasz, akkor pontosítani kell: nem Románia „szorul ki” Euró­pából, hanem egy elhibázott rendszer, egy lejáratott gon­dolkodásmód, egy anakro­nisztikus vezetési stílus. Válságban a NATO? Margaret Thatcher brit miniszterelnök „akár a sza­kításig” is hajlandó elmen­ni, Washington szinte na­ponta mond „nem”-et, Brüsszelben, a NATO főha­diszállásán pedig egy sze­mélyiség a hatvanas évek feszült válsághangulatához hasonlítja a nyugati katonai szövetségben jelenleg ural­kodó állapotokat: 23 évvel ezelőtt De Gaulle kivonta a NATO integrált katonai szervezetéből Franciaorszá­got. A viszálykodó NATO-tag- ól'lamok két táborét egyfe­lől az NSZK, másfelől az Egyesült Államok és Nagy- Britannia ve~etí. A nézetek két kérdés ügyében csaptak össze: kell-e korszerűsíteni' a NATO Nyugat-Európában állomásoztatott, 500 km-nél rövidebb hatótávolságú atomfegyvereit, s mikor kell erről döntést hozni, illetve kell-e tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval az ilyen fegyverek számának csök­kentéséről, felszámolásáról? A vitás ügy csak a fel­szín — alatta mélységes szemléletbeli különbségek, sőt mindkét oldalon félel­mek húzódnak meg. Az alapkérdés lényegében az, hogy „hogyan tovább a Szovjetunióval?”. Lehet-e bízni Moszkvában, és meny­nyire időszerű-e még .az el­rettentésen alapuló katonai stratégia. A vita eldöntése sürgető; május végén NATO-csúcstalálkozót tar­tanak. Kohl kancellár csütörtö­Mihail Gorbacsov, az S2KP KB főtitkára, államfő megkezdte tárgyalásait Wojciech Jaruzelsklvel, a LEMP KB első titká­rával, államfővel április 28-án a szovjet fővárosban A Nagy Imre-per iratai a Legfőbb Ügyészségen A Belügyminisztérium át­adta a legfőbb ügyésznek Nagy Imre és társai peré­nek iratait. Miként a saj­tó beszámolt róla, a Mi­nisztertanács múlt heti ülé­sén kérte fel a legfőbb ügyészt, vizsgálja meg a Nagy Imre és hét vádlott­társa ellen 1958-ban foly­tatott bírósági eljárás, va­lamint az ítélet törvényes­ségét. Szíjártó Károly legfőbb ügyész ez alkalomból el­mondta: a per iratai 88 dossziéban találhatók, a do­kumentumok több ezer ol­dalt tesznek ki. A Legfőbb Ügyészségen öt szakember kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze az eljárást, s a Legfelsőbb Bí­róság Népbírósági Tanácsá­nak 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletét. A legfőbb ügyész a vizs­gálat befejezésének idő­pontját egyelőre nem tudta megjelölni, mivel — mint mondotta — ezeket az ira­tókat nagyon kevesen lát­ták eddig, így előre nem' tudni, a tanulmányozás so­rán milyen újabb tisztá­zandó kérdések vetődnek fel. Minden bizonnyal szük­ségessé válik újabb, jelen­leg a Szovjetunióban és Ju­goszláviában fellelhető ira­tok beszerzése is ahhoz, hogy a legfőbb ügyész ál­lásportja megalapozott, a történelem számára hasz­nosítható legyen. Amennyiben a legfőbb ügyész arra a megállapítás­ra jut, hogy a büntetőeljá­rás s az ítélet annak ide­jén megalapozatlan volt, törvényességi óvást nyújt be a Legfelsőbb Bíróság­hoz, s annak Elnökségi Ta­nácsa bírálhatja felül a jogerős ítéletet. A legfőbb ügyész ígére­tet tett arra, hogy a vizs­gálatról folyamatosan tájé­koztatja a közvéleményt. az NDK hírügynöksége vé­delmébe vette Románia nemzetiségi politikáját és — Ceausescura hivatkozva — azt is „megírta”: az ország gazdasági, politikai helyzete stabil. Az Európai Közösség hét­fői döntése a nyugati látás­mód változásának első ko­moly, mondhatni hivatalos megfogalmazása. Az igazi fordulat az év eleji bécsi utókonferencián következett be: a kontinens országai (Albánia kivételével), vala­mint az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi ok­mányba foglalta a mai világ emberi jogainak kölcsönösen elfogadható, minimálisnak tekintett normáit. Románia is aláírta — nem akarta ugyan, de amikor ismét a „különutas" módszerrel pró­bálkozott, akkor nem „vagy a Kelettel, vagy a Nyugat­tal" került szembe — hanem ..a Kelettel és a Nvugattal". így aláírt ugyan, de fenn­tartásokkal élt — és most fokozatosan elszigetelődik. Manapság Ceausescu nem­igen tervezhet utazást az európai országok zömébe — Bukarestben sem keresi fel tekintélyes-külföldi látogató. Európai vezetők tüntetőén kijelentik: nem kívánnak Romániába utazni. Amikor Bukarest nagyhirtelen meg­kön a Bundestagban szenve­délyesen védte álláspontját: az atomfegyverek zöme az NSZK területén van, bármi­lyen konfliktus esetén az NSZK pusztulna el — nem az Egyesült Államok, még- csak nem is Nagy-Britannia. Különben is: ha az atom­fegyverek korszerűsítéséről csak 1992 táján születik döntés, akkor tárgyalni kell, addig gyökeresen változhat a biztonságpolitikai helyzet. Washington és London ér­vei is nyomósak: A Varsói Szerződés óriási fölényben van a hagyományos erők tekintetében — ha felszá­molják az atomfegyvereket, ez a VSZ fölényének tartó­sításával egyenlő. Különben is: mi lesz, ha Gorbacsov- nak nem sikerül? E két fő­városban attól is tartanak, hogy Bonn Gorbacsov és Moszkva „uszályába került”, sőt, • netalán semlegességre törekszik! Dúl a vita — de Washing­tonnal és Londonnal szem­ben már kialakult egy „eu­rópai koalíció": Bonn mellé felsorakozott és a tárgyalá­sokra voksol Brüsszel. Kop­penhága, Oslo, Madrid. An­kara, Athén és Róma. A csata kimenetele talán kompromisszum lesz — a szakítás sokba kerülne. Fodor György

Next

/
Oldalképek
Tartalom