Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 24., hétfő Befejeződött a háromnapos kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Az együttműködési sza­bályzat tervezetét kifogásol­va, volt, aki azt kérte, hogy a nyilvánosság garanciája he alternatívaként, hanem ön­álló tételként szerepeljen a végleges szabályzatban. Az akcidképes szövetség megte­— Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalá­sa egyértelmű: támogatjuk törekvéseiket, értékeljük szellemi bátorságukat, vál­lalkozókedvüket. Csinálják meg, amit megterveztek, sok sikert hozzá! — kezdte felszólalását a főtitkár. — A Programnyilatkozat alaptörekvéseivel azért ér­tek egyet, mert egybeesik a párt programjával — összhangban vagyunk te­hát. Ezért a párt központi vezetése a párt szervezeteit és egyes tagjait arra kéri, hogy támogassák ennek a programnak a megvalósítá­sát. Ismert igazság ugyan­akkor, hogy könnyebb egy programot megfogalmazni, mint megvalósítani, miköz­ben változnak a körülmé­nyek, a feltételek is. Ezért a programnak is változni, gazdagodni kell. — A formálódó ifjúsági szövetség programjának tá­mogatása a pártmozgalmon belül is új munkastílust, együttműködési gyakorla­tot igényel, a megváltozott, minőségileg új viszonynak megfelelően. A politikai szö­vetség partneri viszony. Ezt határoztuk el együtt azok­kal, akik e kongresszust előkészítették. Ennek politi­kai, szervezeti és személyi feltételei most formálódnak és alakulnak a Magyar Szo­cialista Munkáspártban is. A vitában többen megfo­galmazták, hogy a pártnak szüksége van az ifjúságra. Igazuk van! Ide tartozik azonban egy másik mondat is: az ifjúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el önök. Az MSZMP ugyanak­kor — hittel vallom — ösz- szes múltbeli és jelenbeli hibájával együtt olyan párt, amely képes az országot a jelenlegi válsághelyzetből kivezetni, abból a válságból, amelynek kialakulásában csak részben volt vétkes, de ez a vétek nem kicsi. Grasz Károly ezután a párt és a szerveződő szövet­ség közötti új viszony jel­lemzőiről szólt, mondván: kezdjünk tiszta lappal, kor­rekt viszonyok alapján. — Milyen pánttal lépnek önök szövetségre? Az én felfogásom szerint a ma­gyar szocializmus építése során a Magyar Szocialista Munkáspárt élcsapat-párt annyiban, hogy a felszaba­dulás után a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom leghaladóbb értékeit egyesítve vált a magyar tár­sadalom meghatározó erejé­vé. Osztálypárt annyiban, amennyiben a munkásosz­tály nevében és érdekében vállalt elkötelezettséget, kötött hosszú távú szerző­dést az ország felépítésére. Néppárt annyiban, ameny- nyiben minden olyan, tár­sadalmi réteg, csoport érde­keit igyekszik képviselni, amely a szocializmust te­kinti hazánk jövőjének. De, sajnos, még ügyinté­ző párt annyiban, ameny- nyiben a sokéves sikeres kormányzás túlsúlyra jut­tatta a hivatali adminiszt­ratív módszereket a mozgal­mi eszközökkel és a moz­galmi gyakorlattal szemben. S most átmenetileg defen­zív párt is, amely az el­múlt másfél évtized világ­méretű változásaival szem­ben nem volt kellően érzé­keny, és megkésve fogott hozzá stratégiaformáló te­vékenységének megújítá­sához. Szellemileg, politi­kailag és szervezetileg meg­remtésének szükségessége mellett az ifjúsági jogosít­ványok pontos meghatározá­sát szorgalmazták, kérve, hogy arról a lehető legrövi­debb időn belül tárgyaljon a Parlament. A VIT-tel kapcsolatban elhangzott: kis létszámú de­GRÓSZ KÁROLY: osztott párt, amely most rendezi újra a sarait. Prog­ramot készít a közelgő több­pártrendszerű választások ra, majd a szocializmus hosszú távú történelmi fej­lesztésére. Hagyományt őrző párt, de egyben átalakuló partner is az MSZMP. Itt valaki azt igényelte, hogy ne csak bal­ra, hanem jobbra is húzzuk meg a határokat. Igaza van. Tisztázni kell: ez a párt szo­cializmust akar, demokráciát, esélyegyenlőséget, fellen­dülést, jogállamiságot és egy önszerveződő társadal­mat. Ma a pártban és az országban is nagyon sokan eltérő módon élik meg ezt az átalakulást. — Tudom, hiszem, hogy ez a párt megújul, megerő­södik, versenyképes lesz. Ereje nem monopolhelyzet­ben, hanem világos prog­ramjában, korszerű vezeté­si stílusában fog megnyil­vánulni. — Felvetődött a vitában, hogy az MSZMP egy párt-e vagy több párt. Azt is meg­fogalmazták, hogy a párt­nak csak egyik szárnyával, a reformszámnyal akarnak együtt haladni. Meggyőző­désem: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt ma egy szer­vezet, de több szellemi és politikai áramlat pártja, s ez marad a jövőben, is. — Felvetődött a vitában: hogyan tisztul meg a párt? Ez nemcsak itt, hanem a párton belül is az egyik legvitatottabb kérdés. Taga­dom, hogy egy politikai szervezet csak úgy újulhat meg, hogy újabb mészárlást visz végbe soraiban. Az MSZMP mostani vezetése levonta az évtizedekkel ez­előtti koncepciós perek ta­nulságait. Nem csinál új koncepciós pereket. — Javasolták, hogy „el kell foglalni” a reformé- . reknek a Magyar Szocialis­ta Munkáspártot. Én erre azt mondom: nosza, indul­janak meg! A kapuk nyit­va vannak, nem kell dön­getni. Mindenkit várunk, • fiatalt, középkorút és idő­set, aki vállalja a párt tel­jes reformprogramját. A Magyar Szocialista Munkáspárt mai vezetése a pártot nem célnak, hanem eszköznek tekinti a magyar nép felemelkedése érdeké­A kongresszus szünetében Grósz Károly — a budapes­ti és a Csongrád megyei fi­atalok kezdeményezésére — rögtönzött fórumon vála­szolt a küldöttek számos kérdésére. A kötetlen esz­legáció képviselje hazánkat a rendezvényen, s az, en­nek köszönhetően felszaba­duló összegeket az oktatás fejlesztésére, a fiatalok át­képzésére fordítsák. A vitában felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ben. Azt ajánlom: legyen ez az eszköz az önök eszköze, a fiatalok jobb jövőjének megteremtése érdekében. Az MSZMP törekvéseit összefoglalva a főtitkár el­mondotta: — Mindenekelőtt megvalósítjuk maradékta­lanul az 1988. májusi párt­értekezleten elhatározott programot. Választásra ké­szülünk és pártkongresszus­mint ahogyan itt megfogal­mazódott —, hanem a XIV. pártkongresszusra és ezt ak­kor hívjuk össze, amikor ehhez a politikai f eltételeket meg tudjuk teremteni. A legfontosabb, hogy legyen a XIV. kongresszusra olyan mondanivalónk, amely hosz- szú távú kibontakozáshoz mutat utat. Aki tehát akar, számos helyen bekapcsolód­hat mozgalmunkba. — Felvetették a vitában azt a kérdést is, lelassult-e a reform, vagy sem. Véle­ményem szerint következe­tesen halad előre, bukdá­csolva természetesen azon az úton, amelyet még senki nem. járhatott. Ugyanakkor a látványos nagyotmondá- sok ideje lassan lejár. A szerényebb, de szívósabb és következetesebb munka kor­szaka következik. Mert tud­nunk kell: a szavak tűzijá­tékából nem lesz szocializ­mus. A főtitkár kifejtette: a vitát a nyíltság, a konst- ruktivitás, a tettrekészség jellemezte, tanulságait a párt értékesíteni fogja. Je­lezte azt is, hogy több el­hangzott megjegyzéssel ugyanakkor nem ért egyet. Ez azonban nem rendkívüli dolog hanem természetes. — Hiszem, hogy a viták kö­zepette is tudunk eredmé­nyesen együtt dolgozni — hangoztatta. — Sok ma a vita, mert sok a megoldandó kérdés, és kevés az átvehető ta­pasztalat, modell, s már nem akarunk másolni. önálló, nemzeti értékeinkre épülő, az ■ ország érdekeit követke­zetesen kifejezésre juttató válasz kell, olyan válasz ugyanakkor, amely egybe­esik a nemzetközi haladás fő törekvéseivel. Ehhez bé­rem a támogatásukat — mondotta végezetül Grósz Károly. mécseién a résztvevők — egyebek között — az MSZMP belső életéről, a szervezeti és működési sza­bályzat tervezett változásai­ról érdeklődtek. A vita további részében a küldöttek átfogó programot sürgettek a középiskolások helyzetének javítására, a fiatalok esélyegyenlőségé­nek megteremtését is töb­ben szorgalmazták. Ugyan­csak visszatérő téma volt egy olyan ifjúsági szervezet megteremtése, amelyet a fiatalok magukénak érezhet­nek, s amihez kötődhetnek. Az új szövetség alelnök-je­löltjei külön-ikülön is lehe­tőséget kaptak nézeteik ki­fejtéséhez. Grósz Károlyt a fórumon kívül is fiatalok vették kö­rül a szünetben, s érdeklő­A dokumentumok feletti vita lezárását követően * a küldöttcsoportok, illetve ve­zetőik konzultációival foly­tatta munkáját a KISZ kongresszusa. A mintegy négyórás tanácskozáson, fő­ként a küldöttcsoport-veze- tők értekezletén — miként arról Na^y Imre beszámolt Vasárnap is csaknem négy órát vett igénybe a kül- döttcsoportok, illetve azok vezetőinek tanácskozása. Ez, a meghívottak, az ér­deklődők és a sajtó számá­ra is hosszúnak tűnő „szü­net” azt á célt szolgálta, hogy a küldöttcsoportok kompromisszumra juthas­sanak a még elfogadásra váró dokumentumok szö­vegszerű megfogalmazásá­ban. Ebben az időszakban jó néhányan — akik az előző napi névválasztáskor to­vábbra is a Kommunista Ifjúsági Szövetség elneve­zésre — voksoltak — arra hívták fel a küldötteket, hogy a DEMISZ egyik tag- szervezeteként alakítsák meg a kommunista nevet és annak tartalmát ma is vállaló fiatalok szövetségét. A DEMISZ országos gyű­lésének plenáris ülése a ko­ra délutáni órákban az or­szággyűlési képviselőkhöz címzett levél, a határozati javaslat, valamint a prog­ramtézisek elfogadásával folytatódott. Elsőként a le­velet szavazták meg azzal a kitétellel, hogy az már megszólításában se általá­nos, személytelen legyen, hanem névre szólóan küld­jék el a képviselőknek. Igé­nyelték azt is, hogy ne csu­pán erre a levélre hagyat­kozzanak, véleményüket személyes beszélgetéseken, illetve más munkai pumák­ban is kíséreljék meg el­fogadtatni és képviseltetni az Országgyűlésben. Ezt követően a küldöttek elfogadták a KISZ XII. kongresszusának és a Ma­gyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség első országos gyűlésének együttes hatá­rozatát. A dokumentum ki­mondja a szervezet eddigi formában való megszűnését és a KISZ bázisán, annak jogutódaként, a létrejött szervezetek összefogásaként a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség megalakí­tását. A határozat tartal­mazza a szövetség alapító tagszervezeteire, az MSZMP és a szövetség viszonyára, a szövetségi tanács megbíza­tásaira, a szövetség vagyo­nának kezelésére, az ifjúsá­gi intézményrendszer meg­változtatását szolgáló kez­deményezéseire és a máso­dik országos gyűlés össze­hívására vonatkozó kitétele­ket. Következő napirendként a jelölőlistát ismertették a kül­döttekkel. A listára az ad­digi egyetlen név, Nagy Im­réé mellé a küldöttek javas­latára Gönczi Jánosné is fel­került az elnöki poszt váro­mányosaként. A korábbi KISZ KB-titkár — ugyancsak a küldöttek' kívánságára — röviden ösz- szegezíe politikai nézeteit, déssel hallgatták a kérdése­ikre adott válaszait. A be­szélgetések során Grósz Ká­roly elmondta: véleménye szerint megérett a helyzet a gazdasági rendkívüli álla­pot bevezetésére, amely ter­mészetesen nem a demokra­tizálási folyamat lelassítását jelenti, hanem átmenetileg egy másfajta gazdasági döntési rendszert, amelyben döntési jogosítványt kell kapnia a miniszterelnöknek. Ugyancsak elmondta, hogy létre kell hozni egy gazda­sági minisztériumot, és szükség van egy költségve­tési hivatalra is. — sikerült az együttműkö­dési szabályzat minden részletkérdésében kompro­misszumot kötni. A plenáris ülés este 9 órától folytató­dott, 804 küldött részvételé­vel. A kongresszus ezen a ké­sői órán döntött az új ifjú­sági szövetség elmevezésé­illetve az újonnan alakult ifjúsági szövetséggel kapcso­latos elképzeléséit. Előrebo­csátotta, hogy Nagy Imrét alkalmasnak tartja az elnöki tiszt betöltésére, s az évek során köztük kialakult szo­ros munkakapcsolat követ­keztében programjuk, politi­kai felfogásuk sem különbö­zik számottevően. Röviden utalt arra: megválasztása esetén nem kívánná szét­osztani az ifjúsági szövetség vagyonát. Az MSZMP-hez való viszonyról úgy véleke­dett, hogy az stratégiai szö­vetségként képzelhető el, s ez egyúttal azt is jelenti: az ifjúsági szövetség érdemben beleszólhat az MSZMP tevé­kenységébe. A titkos szavazásban 794 küldött vett részt, valameny- nyi szavazat érvényes volt. A legtöbben, 552-en Nagy Imrére szavaztak, így ő lett a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség első elnöke. A megválasztásához egyéb­ként 427 szavazat elegendő lett volna. Gönci János 226 szavazatot kapott. A procedúra az alelnökök jelölésével, illetve megvá­lasztásával folytatódott. A szavazások szünetében a küldöttcsoportokból ver­buválódott, úgynevezett szakértői bizottságok — a kongresszuson résztvevők javaslatait, észrevételeit be­építve — összeállították a DEMISZ programtéziseit, amelyet azután a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. A tézisek között szerepel a többpártrendszeren nyug­vó parlamentáris demokrá­cia, valamint a gazdasági újjáépítés és a szerkezetvál­tás követelése. E gazdasági reformkoncepcióban a prog­ram alapvetőnek ítéli a vi­rőd. A szövetség új nevének 13 változata közül előzete­sen négy; a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a Baloldali Ifjúsági Szerve­zetek Szövetsége, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség és a Magyar Ifjúszo- cialisták Országos Szövetsé­ge kapta a legtöbb szavaza­tot. A kongresszus végül is háromfordulós szavazás után a Magyar Demokratikus If­júsági Szövetség nevet fo­gadta el 609, a kétharmados minősített többséget megha­ladó szavazattal. A szerve­zet nevének rövidítése — amelyről ugyancsak szava­zással döntött a plenum — DEMISZ lett. A küldöttek minősített kétharmados többséggel, több szövegmódosítással — egyebek közt azzal, hogy az új szövetség nem fogadja el egyetlen párt irányítását sem — megszavazták a DEMISZ platformját. Az együttműködési szabályzat egyes tételeiről, majd egé­széről a késő éjszakai órá­kig tartó szavazási procedú­rával döntött a kongresszus. lággazdasági nyitást, a kül­földi tőkebefektetés ösztön­zését és a KGST-kapcsola- tok teljes átértékelését. A tézisek sorában olvasható egy széles körű kulturális és oktatási reform sürgeté­se, ezen belül új iskolatípu­sok kialakítása, az államilag támogatott, de nem államo­sított oktatás alapjainak megteremtése. A gazdasági és kultúrpo­litikai reformmal párhuza­mosan a szociálpolitika új­ragondolását is szorgalmaz­za a program. Ezen belül fontosnak tekinti egy ér­tékőrző és értékarányos tár­sadalombiztosítási rendszer kidolgozását. Hongsúlyozott helyet ka­pott a program pontjai kö­zött a lakáskoncepció, azaz a jelenlegi lakáshelyzeten való gyors javítás egy va­lódi lakáspiac megteremté­sével, előnyösebb támogatá­si rendszer segítségével. A programtézisek elfoga­dását követően még tartott a szavazatszámlálási szünet. A küldöttek egy csoportja — a kongresszus, illetve az országos gyűlés időtartama alatt első ízben igazán fia­talos hangulatot teremtve — közös éneklésre invitál­ták a résztvevőket. Végeze­tül kihirdették a választás eredményét. Az aletnökökre már csak 776-an szavaztak, ebből 773 volt érvényes, he­ten pedig tartózkodtak a szavazástól. Gyurcsány Fe­renc 608 szavazattal, Kra- csun Csaba pedig 454 szava­zattal lett alelnök. A tanácskozás záróak­kordjaként Nagy Imre, a DEMISZ elnöke megköszön­te a bizalmat. A DEMISZ első országos gyűlése a Szó­zat hangjaival ért véget. MAGÁNVÁLLALKOZÓK, GMK-K, KÖZtlLETEK, MAGÁNSZEMÉLYEK, FIGYELEM! Felajánljuk bérfurarozásra egyéb szolgáltatással együtt — kihelyezéssel is — az alábbi szabad kapacitású gépjárműveinket: — komplex betonozás mixergépkocsikkal és autó-betonszivattyúval transportbeton biz­tosításával, hétfőtől péntekig, — 7 tonnás autódaru hétfőtől vasárnapig, egész nap. Igénybejelentés: DÉLVIÉP, (KÖZPONTI TELEP, Kaposvár, Raktár u. 13. Szállítási csoport. Telefon: 10-155 Telex: 13-444 (105335) ra. Mindenkit várunk, aki vállalja az MSZMP teljes reformprogramját Grósz Károly, az MSZMP főtitkára az ifjúsági szervezetek küldötteivel beszélget a szünetben ra. Nem rendkívülire — Rögtönzött fórum a szünetben Döntés az ifjúsági szövetség új elnevezéséről A DEMISZ első országos gyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom