Somogyi Néplap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

2 Somogyi Néplap 1989. április 1., szombat A hét 2 kérdése Miről tárgyalt Grósz Károly Moszkvában? A legfontosabb számunk­ra természetesen az volt, hogy a szovjet vezetés és személy szerint Mihail Gor­bacsov támogatásáról bizto- I sította a magyar reformfo­lyamatot. Szovjet részről leszögezték: kizárólag a ma­gyar népre tartozik, hogy a többpártrendszer keretei között akar-e boldogulni. Korábban sokszor felvető­dött a nemzetközi sajtóban az. hogy Magyarországon és s valószínűleg nagyobbik része, amely 1987-ben ki­vetette magából az egyko­ri moszkvai vezetőt, s amely most nagyon, szeret­te volna végképp leírni a demagógnak beállított Jel­cint. Ez így is történhetett volna, ha a választást a korábbi gyakorlatnak meg­felelően rendezik meg. Most azonban azok is Jelcinre szavaztak, akik eddig kö­zömbösek voltak. Most valóban különböző személyiségek és platfor­mok között választhattak az állampolgárok, s ennek ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: Húsvéti békemeneteket tartottak az NSZK-ban. Háromszázezren vonultak föl Rigában a sztálini önkény áldozataira emlékezve. Egyiptomi—pa­lesztin—jordániai csúcstalálkozó Kairóban. VASÁRNAP: II. János Pál pápa a Szent Péter té­ren húsvéti misét pontifikáit. Választást tartottak a Szovjetunióban. Jerevánban tüntettek a választás ellen. 130 négyzetkilométeres körzetre terjedt ki az Alaszkai­öbölben az olajszennyezés. HÉTFŐ: Damaszkuszba érkezett Dmitrij Jazov szov­jet honvédelmi miniszter. Közzétették a szovjet válasz­tások első eredményeit: többek közt képviselő lett Bo­risz Jelcin és Oleg Bogomolov akadémikus. Két rendőr és 19 tüntető életét vesztette a koszovói összetűzések során. KEDD: Belgrádban kihirdették az új szerb alkot­mányt; Koszovóban kijárási tilalmat rendeltek el. Ro­mánia elutasította az EGK kérését, hogy adjon tájé­koztatást a falurombolást elítélő személyek sorsáról. Le­mondott Montazeri ajatollah, Khomeini kijelölt utódja. SZERDA: Prágából Majna-Frankfurtba térítették el a Malév egyik gépét. Részletes elemzést közölt a Prav­da a moldáviai tüntetésekről. Megalakult a szovjetunió­beli németek szövetsége. Élesen bírálta Alexander Dub- ceket a Rudé Pravo. Varsóban újabb megbeszélést tar­tott Czeslaw Kiszczak és Lech Walesa. 29-re nőtt a ko­szovói tüntetések halálos áldozatainak száma. Brüsszel­ben meggyilkolták Szalem el Behir imámot. Tűzharc volt a török parlamentben. CSÜTÖRTÖK: Az afgán ellenzék elutasította a ka- buli kormány békejavaslatát. A gazdasági helyzetről és belpolitikai kérdésekről kezdett kétnapos tanácskozást a CSKP KB. Szovjet—amerikai gazdasági megállapodást írtak alá a Kremlben. PÉNTEK: Folytatta tanácskozását a CSKP Köz­ponti Bizottsága. Felipe González spanyol kormányfő Párizsban tárgyalt. Az MSZMP KB állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) megjelenő mozgalmak, pár­tok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vi­tázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvona­lazza a párt jövőbeni sze­repét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társa­dalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szo­cialista fejlődés képvisele­te, társadalmi bázisa, tör­ténelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó sze­repét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjá­val, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, ma­gatartásával kívánja bizto­sítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai ver­senyhelyzetre való felkészü­léssel. lehetséges. Ennek ér­dekében világosabbá- kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövi- debb időszakot felölelő po­litikai, választási progra­mot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt po­litikai centrumát, szerveze­teink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt­demokráciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgya­korlás új módjáról, a nép- képviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intéz­ményeihez fűződő viszonyá­ról. A politikai intézmény- rendszer mélyreható átala­kulásában meghatározó sze­repe lesz az új alkotmány­nak és a választójogi tör­vénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvés­re kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettek­kel. társadalmi összefogás­sal legyenek részesei társa­dalmunk megújulásának” — fejeződik be a dokumentum. Tiltakoznak a hajógyáriak a Szovjetunióban eltérően ítélik meg a többpártrend­szerben rejlő lehetőségeket. Az SZKP úgy foglalt állást, hogy a szovjet viszonyokra ez a formula a történelmi fejlődés menete miatt nem alkalmazható; az MSZMP ezze> szemben kiállt a több­pártrendszer bevezetése mellett. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ szemleírója úgy vélekedett, hogy Nyugaton mesterségesen dramatizál­ják a szovjet és a magyar megújulás közötti különb­ségeket. Alekszandr Kond- rasov elismerte, hogy van­nak és lesznek is eltérések a megvalósítás módjában és ütemében, ezek azonban semmiképp sem vezetnek ellentétekhez. A tárgyaláson annak el­lenére kialakulhatott az egyetértés és a kölcsönös megértés, hogy olyan szer­fölött bonyolult kérdések is napirendre kerültek, mint az 1956-os események megítélése. Figyelemre mél­tó ezzel összefüggésben, hogy a most elért megálla­podás alapján engedélyt ad­nak a korabeli szovjet do­kumentumok kutatására. Nagyon beható eszmecse­rét folytattak a gazdasági együttműködésről. E terüle­ten korántsimcs olyan fel­hőtlen együttműködés, mint a politikában. Szovjet rész­ről most ígéretet tettek ar­ra, hogy tanulmányozni fog­ják azt a magyar indít­ványt, miszerint áttérnénk a dollárelszámolásra, még­hozzá a világpiaci árak alapján. A tárgyaláson ki­tűnt: a Szovjetunió és Ma­gyarország egyaránt érde­keit a KGST megújításá­ban, de ez a hatalmas szer­vezet rendkívül nehézkes, a sokoldalú együttműködés terén nagyon nehéz a re­formokat végrehajtani. A közvéleményt rendkí­vül élénken foglalkoztatta, hogy volt-e szó a tanács­kozáson Romániáról, a ma­gyar—román ellentétekről. ‘Azóta már leszögezték: a kérdés ilyen formában nem vetődött föl, viszont tár­gyaltak a Kárpátalján élő magyarok sorsáról, jogaik érvényesítéséről. E téren ta­valy óta biztató változások kezdődtek. Miért győzött Borisz Jelcin? Borisz Jelcint a válasz­tást megelőző televíziós vi­tában durván megtámad­ták, s a KB ülésén, néhány nappal a szavazás előtt úgy határoztak, hogy vizs­gálatot indítanak ellene. Minden jel arra vallott te­hát, hogy ismét győzelmet aratott vele szemben a szovjet pártapparátus egyik, Gratulálok Jelcin körül egyik legszembeötlőbb pél­dája épp a moszkvai 1. szá­mú választókörzet. Itt Jel­cin ellenfele a ZIL-gyár igazgatója, Jevgenyij Bra- kov volt. A volt moszkvai vezetőt a választás előtti napon mintegy tízezren biz­tosították támogatásukról egy nagygyűlésen, s végül meg kellett elégednie a sza­vazatok 11 százalékával. Elsöprő győzelméről ma­ga Jelcin szerényen nyi­latkozott. Véleménye sze­rint a sikere újabb bizo­nyíték arra, hogy valóban gyorsabban kell megvalósí­tani a szovjet átalakítási programot. Azt is elmond­ta: a választás után már könnyebb megszabadulni Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB egy „hagyománytól” — at- elnöke a párt- és állami vezetők körében a köztársasági tói, hogy mindenről, ami a alkotmány kihirdetésekor Katonai alakulatokat vezényeltek Koszovó tartományba, a rend fenntartására Szovjetunióban történik, rózsaszínű képet kell fes­teni. A riporter föltett egy nehéz kérdést is: győzelme vajon nem teremt-e nehéz helyzetet Gorbacsov számá­ra a vezetés konzervatív tagjaival szemben. Jelcin erre kitérő választ adott; azt mondta, hogy maga mindig a pártíőtitkár olda­lán állt. Programjával kap­csolatban pedig kijelentet­te: képviselőként az élel­miszerellátás javításáért, a katonai kiadások csökken­téséért és a korrupció fel­számolásáért küzd majd. Épp ez a terület az, amellyel kapcsolatban a pe­resztrojka eddig csak sze­rényebb megoldásokat tu­dott felmutatni, s kérdéses, hogy Jelcin képes lesz-e például a moszkvai ellátás gyors javítását előmozdíta­ni. B. Walkó György A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában tegnap 1300 dolgozó tiltakozó gyűlést tar­tott. A helyi szakszervezeti bizottság által támogatott megmozdulás résztvevői ki­fogásolták, hogy — a gyű­léssel egyidőben — a Ganz Danubius központjában An­gyal Ádám vezérigazgató, a Ganz Danubius Rt. elnöke részvénytársaságot szervez az óbudai gyárterület és környezetének idegenforgal­mi hasznosítására. A dolgo­zók követelték, hogy ilyen rt. ne alakuljon, ne adják el a fejük fölül a gyárat, Óbu­dán folytatódhasson a több mint 150 éve kezdődött hajó­gyártás. Követelték azt is, hogy Angyal Ádám mondjon le a Ganz Danubius Rt. el­nöki tisztéről, mert szerin­tük ezen funkciója össze­egyeztethetetlen cselekede­teivel. A gyűlés résztvevői köve­teléseikről futárral levelet küldtek Grósz Károl.vnak, az MSZMP főtitkárának és Né­meth Miklós miniszterelnök­nek. Lengyel parasztok követelése Szenvedélyes, éles vita jel­lemezte a lengyel kormány képviselőinek és az ország 25 vajdaságának tiltakozó pa­rasztjait tömörítő koordi­nációs bizottságnak első ülését, s csak abban szüle­tett megállapodás, hogy a lengyel egyéni gazdák mind­addig visszatarthatják a földadót, a társadalombizto­sítási hozzájárulás és a kö­telező biztosítás fizetését, amíg a kormány nem szaba­dítja föl teljesen a mező- gazdasági felvásárlási ára­kat és ezzel együtt az élel­miszerek fogyasztói árait. A minden második len­gyel vajdaságból érkezett parasztküldöttségek 11 pon­tos követelését támogatja a lengyel parasztkörök or­szágos szövetsége mellett a LEMP koalíciós partnere, a Parasztpárt is. A követelé­sek lényege: a kormány azonnal hozzon határozott intézkedéseket az agrárter­melési jövedelmezőség csök­kenésének, az agrárolló to­vábbi „nyílásának" meg­akadályozására, s teremtsen kedvezőbb hitelfeltételeket a magángazdaságok fejlesz­tése érdekében. GÉPRABLÁS Csütörtökön a késő esti órákban ismeretlen személy hatalmába kerítette az Aero­flot szovjet légitársaság Vo- ronyezs—Asztrahany—Baku útvonalon közlekedő TU— 134-es gépét. A géprabló 500 ezer font sterlinget követelt a szovjet hatóságoktól, vala­mint azt, hogy a pénz kéz­hezvétele után a gép vigye őt Pakisztánba, ellenkező esetben a repülőgép felrob­bantását helyezte kilátásba. A KGB különleges alaku­lata a gép fedélzetén ártal­matlanná tette a géprablót és kiszabadította az utaso­kat. A géprablóról kiderült: Sztanyiszlav Szkok és 22 éves, rovott múltú bűnöző. Zsidó tüntetők vonultak fel Tirában (Izrael) „a föld napján” a város utcáján, szolidaritásukat kifejezve arab honfitársaik iránt. 1976-ban ezen a napon az izraeliek megöltek hat pa­lesztint, akik akkor a földjük kisajátítása ellen tiltakoztak MEGÁLLAPÍTOTTÁK: Részeg volt a kapitány A vizsgálat megállapítása szerint a katasztrófa pilla­natában ittas volt annak az amerikai óriás tartályhajó­nak a kapitánya, amely olajjal megrakodva zátony­ra futott Alaszka partjai előtt, Észak-Amerika eddigi történetének legsúlyosabb olajszennyeződését okozva. Nemkülönben alkoholos be­folyásoltság alatt volt ab­ban az időben a parti őr­ség helyi radarfigyelő ügye­letese is — közölte csütör­tökön az amerikai közleke­désbiztonsági hivatal. A hatósági vizsgálat vezetőjé­nek beszámolója szerint az Exxon Valdez hajó kapitá­nyának vérében a baleset után kilenc órával még 0,09, a radarügyeletesében 0,2 százaléknyi alkoholszintet állapítottak meig. A parti őrség szabályzata alapján már 0,04 százalékos véral­koholszint ittasságnak szá­mít. Az Exxon olajvállalat — a hajó névadója és tulajdo­nosa — a vizsgálati ered­mény közzététele után azon­nal bejelentette, hogy elbo­csátotta a zátonyra futott hajó kapitányát. Két alaszkai halász — a jövőben veszteséget szenve­dő összes társa nevében — benyújtotta az első kártérí­tési keresetet is az Exxon, valamint az olajvezetéket üzemeltető helyi cég és az alaszkai környezetvédelmi hivatal ellen — súlyos ha­nyagság címén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom