Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11., szombat Somogyi Néplap KÖZELKÉPEK FONYÓD A fonyódi tanácselnök szobájának falán egy tizenkilenc éves oklevél tanúsítja a település nagyközséggé nyilvánítását. Kedden mellé kerül az a dokumentum is, amely Fonyód várossá válását bizonyítja, illetve várossá éréséről tanúskodik. Erre az alkalomra Kenéz László szobrászművész városi címert készített. A címert dr. Komáromi József tanácselnök így mutatta be: — A címer a megyei levéltárban megtalálható korai pecsétnyomók motívumait fogja össze, illetve a tanácsház homlokzatán csaknem hatvan éve elhelyezett címer alapján készült. A közepén egy dereglye látható kettős vitorlával, a zárt sisakrostély a fonyódi végvári harcokat, a tetején pedig a réti sas Nagyberek jellegzetes madarát idézi. Építés, fejlesztés — A közelmúltban milyen létesítményekkel, beruházáÜNNEPE sokkal gazdagodott Fonyód? — kérdeztük a tanácselnököt. — 1987-ben adtuk át Balatonfenyvesen a hetvenöt személyes óvodát, tavaly pedig Fonyódon felavattuk a bővített híradásipari szak- középiskolát. Hamarosan befejeződik a Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépiskola, a tanév végére pedig a Magyar Bálint Általános Iskola felújítása, illetve bővítése. A nyárra elkészül megszépült zeneiskolánk is. A postával közösen fejlesztjük az önerős, tehát lakossági befizetésekből szervezett telefonhálózatot. Kedvezőbb anyagi feltételekkel tudjuk kielégíteni a telefonbekötési igényeket. — Ezek a fejlesztések Fonyódot érintik. És Ordacsehi? — Jelentős beruházás ott a közelmúltban nem volt, az oktatási intézmények fejlesztése azonban területi igényt is kielégít. — Miben gyökeredzik Fonyód és ;Balatonfenyves ellentéte? — A közös tanácsok szervezése nem a helyi lakosság akarata szerint történt. A települések fejlesztése nem község-, hanem város- centrikus. A községek és nemcsak a társközségek fejlesztésére jóval kevesebb pénz jutott. S ebből annyit lehetett megvalósítani, amennyire futotta. — Az egyik legnagyobb gond a szennyvízcsatornahálózat építése... — A legsürgetőbb is a Balaton vízminőségének védelme érdekében, különösen a parti sávban. A Milkovics- ároktól keletre a munkának gátat szab a boglárlellei szennyvíztisztító kapacitásának teljes kihasználtsága, valamint a társulat működésének egyre nehezedő kamatterhei. Az ettől a vonaltól nyugatra eső terület szennyvízcsatorna-munkálatainak költségterhei is igen magasak, s a támogatás elégtelensége miatt nem tudták még a munkát megkezdeni. A fenyvesi részen a munkálatok megszervezése megkezdődött, ám a megváltozott hitelkamatok és az eredetileg tervezett támogatás csökkenése miatt az erre meghirdetett versenytárgyalás eredménytelenül zárult. Ezzel párhuzamosan a víz elvezetése is problémát okoz. A dombokról hirtelen lezúduló víz elvezetése nincs megoldva, a mélyebben fekvő területeket így a belvízen kívül a zápor is elönti. Fenyves négy legkritikusabb térségére elkészült a vízelvezetés kiviteli terve, megkezdődött a vízelvezetőtársulat szervezése. Ennek működésére akkor kerülhet sor, ha az érintettek anyagi hozzájárulása, a tanácsi, a BIB-, valamint a vízügyi alaptámogatás, fedezi a várható költségeket. — Fonyód közlekedésének egyik legkényesebb pontja a kikötőnél levő vasúti átjáró. Várható-e változás? — A vasút villamosítása miatt a szezon végén lebontják a gyalogos-felüljárót. A MÁV-val közösen gyalogos-aluljáró épül a Balaton Aruház vonalában a 7-es út és a vasút alatt. Ennek első ütemében a vasút alatti rész készül el, várhatóan 1991 első félévére. A MÁV vállalta, hogy megfelelő közúti forgalomszabályozás esetén — amelynek egyik lehetősége az átjáró egyirányúsítása — kivételes alkalmaktól eltekintve nem zárja a sorompót tíz percen túl. Rendezik _______ a kikötő területét — A gomba a raktáraival együtt elköltözött, épületét, valamint a céllövöldét lebontották. Erre a sorsra jut a Csali büfé is. Hamarosan megkezdődik a kikötőépület felújítása; itt figyelembeveszik az eredeti terveket. A terület parkosítása után a kikötőépület visszanyeri eredeti szépségét. — Milyen haszna lesz Fonyódnak abból, hogy városnak mondhatja magát, várható-e változás a nyáron mintegy megtízszereződő lakosság ellátásában? — A városi cím mindig is elismerést, kiváltságot jelentett. Tehát a városi rangnak nem csupán anyagi oldala van, jelentősen változik a lakosság önbecsülése is. A város az önigazgatás magasabb szintjét jelenti, tudat- és környezetformáló erő. Az idegenforgalmi ellátás pedig változhat, mivel a városok, mint kiemelt települések, az idegenforgalmi fejlesztések rangsorolásánál elsőbbséget élvezhetnek. — Ez a hangsúlyozott feltételes mód, úgy érzem, a reményeit is tükrözi... — Igen. A Csutorás-dombon _____ N emzedékek legendás hírű tanítója, a Balaton szerelmese, tehetséges zenész, fáradhatatlan helytörténetkutató és ki tudja még hány jelzővel lehetne illetni Csutorái Lászlót, Fonyód ki- lencvenegy esztendős, nagyszerű lakóját. Otthonában kerestük föl, a híres Csutorás-dombon, s arra kértük, beszéljen Fonyód múltjáról. — Talán az oktatással tudnám érzékeltetni leginkább Fonyód egykori „nagyságát”, illetve fejlődését — mondta Laci bácsi. — Mikor ■ 1926-ban elkezdtem tanítani a római katolikus elemi népiskolában, ketten voltunk Török Pál kollégámmal. Természetesen ez volt a fálu egyetlen oktatási intézménye. Itt kezdtük, és most Fonyód számos általános és középiskolájával város lesz... —. Laci bácsit úgy emlegetik, mint a Balaton és Fonyód szerelmesét! — Bár nem Fonyód szülötte vagyok, nagyon szeretem ezt a népet. S a Balaton? Nyaranta nem múlhatott el nap úgy, hogy meg ne fürödjem benne. Miután ide költöztem, úgy döntöttem : itt építem föl otthonomat. A gyönyörű kilátás miatt ezt a dombot választottam, a házam egy kukoricás közepére épült, amit csupán egy gyalogút kötött össze a faluval. De enyém volt itt a közeli erdő békés csöndje, s a hol tükörsima, hol pedig háborgó Balaton varázslatos látványa. Csutorás tanító úr néha elérzékenyülve, néha kedves mimikával kísérve mesélt az iskoláról és régi tanítványairól, akik még Amerikából, Ausztráliából is meglátogatják. Nevéhez énekkarok, zenekarok alapítása fűződik, szavai egy páratlanul tartalmas néptanítói múltról árulkodnak. Egyszerre volt tanító és zenekarvezető, játékkészítő és ügyvezető könyvelő, helytörténet-kutató és a lakosság gondjainak orvoslója. 1926-tól napjainkig földolgozta Fonyód történetét; az 1400-as évektől a helyi plébánia múltját, összegyűjtötte Fonyód történelmi dokumentumait. A Fonyód története című, a település 900. évfordulójára kiadott könyv társszerzője- ként a település iskolatörténetéről készített tanulmányt. Fonyód történetét szinte naponként, folyamatosan papírra veti. Munkájában új fejezet kezdődik: otthonunk város lett címmel. Vízparti nyugalom A Balaton, mint egy hatalmas, csillogó bársonyszőnyeg, simul a fonyódi parthoz. Nyugalmát egyetlen szellő sem zavarja, a késő délutáni napsütésben a víz tükröt tart a pompás kék égbolt elé. A tavaszias idő sok embert kicsalt a mólóra; öregek sütkéreznek a padokon, diákok bújják könyvüket a köveken. Két fiatal lány szólongatja a közelben fürdőző hattyúkat. A kép idillikus. Szinte nem is illik egy leendő város leendő zajához ... Tamási Rita A KOPPÁNY-PARTON TAB Hétfőn városavató lesz Tabon! A Kis-Koppány völgyében nem először kap ilyen rangot a hajdani híres kereskedőváros, majd járási székhely. Sokáig volt mezőváros, mert lakosságának főként a mezőgazdaság adott megélhetést. Iparosai, kereskedői és polgárai máig megmaradtak. HOL VAGYUNK, Ml TÖRTÉNT EDDIG? Külső-Somogy legszebb lankái között, a Kis-Kop- pány patak völgyében fekszik a város. Többször is tenger hullámzott itt, mely hol vékonyabb, hol vastagabb üledékréteget hagyott maga után, kialakítva ezzel a felszínt. A föld belsejének erői sűrűn jelentkeztek abban az időben: rengések emelték, süllyesztették, gyűrték a felszínt, kialakítva a mai domborzatot. A táj rendkívül érdekes, a felszíni formák szabályos rend szerint követik egymást. Repülőről nézve óriási sakktáblára emlékeztet a Balatontól a Kapósig terjedő táj. Az egyes mezők úgy billentek meg a belső erők hatására, hogy északi peremük meredeken emelkedik ki, dél felé pedig lankásan lejt. Tab az északról számított második mezőn terül el, s ezt a harmadiktól a Tabot először 1320-ban említi írás; ezt egy 1385-ös követi. Az apró település a török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1573-ban mindössze 12 házzal szerepelt az adólajstromban. 1712-ben települt be újra magyarokkal, németekkel, tótokkal. Az 1785-ös összeíráskor már 1303 lakost számláltak. Kereskedővárosi jellege a múlt század közepén alakult ki a zsidóság számának növekedésével, ők virágoztatták fel az ipart és a kereskedelmet. 1869-ben Tab is igényt tartott arra, hogy járási székhely legyen. Lakóinak száma már 2310 volt, s több mint háromszázan foglalkoztak kisiparral, kereskedéssel. 1871-ben meg is kapta a városi címet. 1907- ben épült a vasútvonal, s ezzel az ország igazi vérkeringésébe kapcsolódott be a város. A két világháború tönkretette a kisgazdaságokat, s a település a felszabadulás után csak nagyon lassan indult újból fejlődésnek. A munkalehetőség kevés volt; Tab megszűnt járási székhelynek lenni. Sok száz ember kényszerült' lakóhelyének elhagyására. Három dátum emlékezetes: 1969, 1974 és 1983. összesen tizenegy társközség került ekkor Tab közigazgatásához, s a mai 201 négyzetkilométer területen kialakult az 5100 álTabon és társközségeiben kora reggel indul az élet: az emberek sietnek olykor távoli munkahelyükre. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a termelőszövetkezet. A mezőgazdasági nagyüzem jelentős szerepet tölt be a település életében. Az 1974. évi egyesülés óta a Béke téesz 6330 hektáron gazdálkodik ; több mint hatszáz tagja és alkalmazottja van. A legnagyobb gazdálkodó a környéken, szerepe így meghatározó. A MAI VÁROS ÉS LAKÓI — Alaptevékenységünk nem nyereséges — mondta Maros Imréné elnökhelyettes. ----Azért, hogy eredm ényt tudjunk elérni, az ipari tevékenységet kellett fejleszteni. 1980-ban kezdtük ezt a programot a gu- mifelújító-futózó üzemünk kialakításával. Azóta elkészült egy új gumihengerfelújító és egy faipari üzem is, de ezt később bérbe adtuk egy budapesti cégnek. Kereskedelmi egységeket nyitottunk Tabon és öt társközségben; ez is segíti az ellátás javítását a falvakban. A melléküzemágaknak is egyik fő célja a társközségekben a foglalkoztatás megoldása. A sérsekszőlősi gumiabroncs-felújító, a bá- bonymegyeri gumiheng'er- felújító és a faüzem összeget adott az ott élőknek. A városban élők is találhatnak maguknak helyben munkát, ha akarnak. Két nagy vállalat, a Videoton és a Budapesti Vegyipari Gépgyár gyáregységet létesített Tabon, s a Kaposgép vállalat tabi gyárában is sokan megtalálják számításukat. Munkalehetőséget adnak a szövetkezetek, és egyre többen dolgoznak a kereskedelmi és szolgáltató ágazatokban. Nyolc órakor már minden munkahelyen megindul a termelés, és megszólal a csengő az iskolákban is. Kielégítő az általános iskola helyzete, s azért, hogy megfelelő is legyen, már épül az új. Igazi fejtörést a középiskola okoz, mert Tab- nak van szakmunkásképzője és, szakközépiskolája, de gimnáziuma csak volt. Most azt szeretné mindenki, ha ismét lenne. Szeptemberben újra kezdődik a gimnáziumi oktatás, ‘ egyelőre csak egy osztállyal, a siófoki intézmény kihelyezett tagozataként, de remélhetőleg idővel már önállóan. Megmarad a két szakközépiskolai osztály az elektronikai műszerészek és a mezőgazda- sági gépszerelők okítására. Hat szakma közül azok választhatnak, akik csak három évet szánnak a továbbtanulásra. számíthat, hogy helyben kap munkát, hiszen a fiatal város megerősödésének egyik feltétele ez. TABI DÉLUTÁN A munkák és tanulmányok végeztével mindenki egy kis kikapcsolódásra vágyik. A várost övező dombokon díszük a szőlő. A gazdák ismereteit sok egyéb mellett a társközségekben működő gazdakör segíti: * Lullán, Bábonymegyeren és Tengődön előadókat hívnak a foglalkozásra vagy egymás között tartanak előadásokat;-ezzel is segítik a másik munkáját, erősítik a barátságot. Farkas István tanácselnök szerint programadó erőt jelent a gazdakör. A könyvtárban hetvenezer kötet sorakozik a polcokon. — 1981-ben nyitottuk meg olvasókertünket — mondta tabi sajátosságra utalva Bo- levácz József igazgató. — Kellemes körülmények között, kávé és üdítőital mellett, a szabadban olvasgathatnak vendégeink. Az áremelkedések óta több újságot járatunk, ezek olvasásához nem kell beiratkozni. Tervezzük sakkasztalok felállítását is, nyáron pedig nyelvtábort a gyerekeknek. A MELEG VÍZ ÉS A FÜRDŐ TERVE Sok elképzelés és ötlet megvalósítása alakította várossá Tabot. A tarsolyban egyike a nagy reményekre jogosító fürdő terve. Cserhalmi Sándor földrajz-biológia szakos tanár egész életét végigkísérte szülőhelye megismerésének vágya. Felesége szakdolgozatának készítése közben talált egy utalást arra, hogy Tab környékén meleg víz van. Megindult a kutatás, s ennek során 1972-ben 60 fokos vizet találtak. Sajnos, elfogyott a pénz és a türelem — 1400 méter körül jártak ekkor —, aztán eredmény nélkül tértek vissza. Hat évet kellett várni arra, hogy Zala határában — ivóvizet keresve — 38 fokos termálvízre leljenek. — Minden adva van egy hangulatos üdülőhely kialakításához — mondta Cserhalmi Sándor. — Közel a Balaton, szép a környék, kifejezetten jó a klíma, gyönyörű erdők és parkok vannak a környéken, s alig egy kilométerre található a Zichy-múzeum. Már csak pénz kell, gyakorlat és szakértelem. Ha ez is „kerülne”, sokat segítene az álmok valóra váltásán. Ezek a fürdőálmok kapcsolódnak a termelőszövetkezet tervéhez is. A' tsz a Lulla környéki tavakat és erdőket szeretné az idegen- forgalom révén is hasznosítani. — Ha összejönne minden, a város lakói és vezetői egy emberként segítenének, mert ez az, ami igazán meggyorsíthatná a fejlődést, várossá tehetné a várost. Ez pedig minden tabi ember vágya.
