Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11., szombat Somogyi Néplap 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye A JÖVŐNKÉRT FELLENDÜLÉST — DEMOKRÁCIÁT — SZOCIALIZMUST Mire törekszik a Magyar Szocialista Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felmelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is készte- tőek a hazai és kedvezőék a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mái magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikái tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságos1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot — önkormányzatot. ■— biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak ság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szo- ciálizmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkás- mozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült • pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek progr ramja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. — a napi politikai harcoktól mentes, a haza. a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban — független szakszervezeteket, önálló érdek- képviseleteket — megújuló népfrontmozgalmat 3. Az egyén és a közösség biztonságát — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselékvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását — a gyenge teljesítmények visszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba — tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét — forgalmi értéket a földnek — eredményes gazdaságon alapuló fokozatos megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európába és a világba beépülő gazdaságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságot — a teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A lébiztonságot szavatoló szociálpolitikát — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdíjak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát magatartást és gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert 14. Lelkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatokat a szomszéd népekkel — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra. — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást — az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagítását — az egészségügy reformját, szabad orvos- választást HOGYAN AKARJUK? Népben — nemzetben — megoldásán munkálkodva, a, nemzetek közösségében Politikai versengésben, a gondolkodva. konfliktusok vállalásával, A nemzeti sorskérdések és nemzeti összefogással. Ml SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki: tagsága kezdeményezőkészségével, a választók Budapest, 1989. március 7. bizalmával érjen el "meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. • • » Cselékvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA MIT AKARUNK? Befejezte tanácskozását az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) osztásának idejére felfüggesztette a napirend tárgyalását. A szünet után határozat- hozatal következett. Az Országgyűlés külön-külön szavazott a beterjesztett bizottsági módosításokról, s mindhármat nagy többséggel elfogadta. Ugyancsak elfogadta a parlament azt a két módosító javaslatot, amelyet az expozé előterjesztője fogalmazott meg. Ezt követően a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellen- szavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. A következő napirendi pont tárgyalása előtt Király Zoltán (Csongrád rrv, 5. vk.) kért szót, s egy felhívást adott közre, amelynek szövegét 15 képviselő- társa írta alá. A felhívás március 15-e méltó megünneplésére szólít fel. A kpnvisplnk- n Felhívást egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Ezután Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) az ügyrendre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy ha elkezdik egy napirendi pont tárgyalását, azt be is kell fejezni. Ezért kérte képviselőtársai véleményét, hogy — délután 3 óra lévén — e fontos törvényjavaslat, a sztrájktörvény tárgyalását elkezdjék-e. Nagy Sándor (országos lista) kapcsolódva az előtte felszólalóhoz javasolta, hogy március 22-én, az ülésszak folytatásakor foglalkozzanak a sztrájktörvénnyel. Indokai között megemlítette azt is, hogy a sztrájktörvényről szóló javaslat az utolsó pillanatban változott lényeges pontokon, így nem volt lehetőség arra, hogy mindenki alaposan áttanulmányozza. Nagy Sándor javaslatához több képviselő csatlakozott. Ezt követően a sztrájkról szóló törvényjavaslat vitáját 18 ellenszavazattal és 2 tartózkodással március 22-ére napolta el az (Á rcvó acfxrtí lóé Többen javasolták, hogy interpellációkkal folytatódjék a vita, de az elnök közölte, hogy miután ez eredetileg nem szerepelt a pénteki programban, az érintett kormánytagok nem mindegyike van jelen az Beck Tamás expozéjában rámutatott: a belkereskedelmi tevékenységet érintő ma érvényes jogi keretek már túlhaladottak. Az érvényben lévő rendelkezések bizonyos kereskedelmi tevékenységek folytatását ugyanis csak jogi személye« és ezek társaságai részére teszik lehetővé. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a magán- kereskedőknek, a közkereseti és betéti társaságoknak nincs lehetőségük nagykereskedelmi, záloghitelnyújtási, reklám- és hirdetési, valamint utazásszervezési és közvetítési tevékenységre. E korlátozás fenntartása nincs összhangban az Országgyűlés által korábban „ 1 ^1 ~ + * A .c ~ : i- U ülésteremben. Beck Tamás kereskedelmi miniszter viszont készen állt a belkereskedelemről szóló 1978. évi I-es törvény módosításának előterjesztésére, így e napirendi pont tárgyalására tértek rá. vénnyel, és lényegében ma már akadályozza a tőkeáramlást is. A gazdasági életben erősödő versenyhelyzet és a kívánatos szektorsemlegesség elvének megfelelően szükséges, hogy ezeket a jogi tilalmakat feloldjuk. A vállalkozási szabadság szükségessé teszi, és indokolja azt is, hogy ne csak a jogi személyek köthessenek üzleteik üzemeltetésére magánszeméllyel szerződést. Ez a rendelkezés felel meg a versenysemlegesség követelményeinek. Kiegészítő indítványt sem a bizottságok, sem a képviselők nem nyújtottak ki sem kívánt hozzászólni. Határozathozatal következett: a benyújtott törvény- módosítási javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Ezután az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napirendre a törvényhozó testület. Ezt követően a soros elnök összegezte a vitában elhangzottakat. Megállapította, hogy Kovács László képviselő első javaslatára Halmos Csaba államtitkár kielégítő választ adott. Másik, az állami nagyberuházások helyzetével kapcsolatos felvetésére azonban a távollevő miniszterelnöknek kellene válaszolnia. Javasolta ezért a képviselőnek, hogy a kéfÖést március 22-én vesse fel újra. Hellner Károly azon indítványát, hogy — még a májusi döntés előtt — kétszer tárgyalja meg az Országgyűlés a tervezett Budapest—Bécs világkiállítás ügyét, JakabRó- bertné szavazásra tette fel. A képviselők ä javaslatot 81 ellenszavazattal, 12 tartózKét képviselő — Varga Imre és Morvay László — ugyan kétségeit hangoztatta az ilyen jellegű kötelezettségvállalás helyességét illetően, de már a szavazás megtörténte után. Mindezek után a soros elnök megállapította: nem látja biztosítottnak, hogy most eldönthető volna az Országgyűlés idei várható programja. Indítványozta, hogy erről az éves programról csak március 22-én dönt- senék. Indítványát a parlament elfogadta. Az elnök javaslatokat tett bizottsági tisztségek és tagság betöltésére. Ennek választotta. A kereskedelmi bizottság elnöke dr. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) lett. Az elnöklő Jakab Ró- bertné valamennyi új tisztségviselőnek és bizottsági tagnak eredményes munkát kívánt, s ezzel a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én délSzabadabb kereskedés
