Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

4 Somogyi Néplap 1989. március 11., szombat Nagyüzem a faiskolában 150 fajta gyümölcsfaoltvány Rendkívül gazdag kínála­tán, termelvényein kívül egy 61 oldalas árjegyzékkel is fölkészült a tavaly őszi és az idei tavaszi rohamokra a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faiskolája. Ezek­ben a napokban több autó parkol a faiskola területén, mint a forgalmas Balaton- parti üdülőhelyeken. A -tá­rolókban, az értékesítés szín­terein dolgozik most minden ember. Egymás után jönnek a kamionok: a skandináv országokba, az NSZK-ba, Hollandiába, Belgiumba, Olaszországba szállítják a gyümölcsfa-oltványokat, dísz­fákat és -cserjéket. Kiskert- tulajdonosok százai fordul­nak meg itt, de a gazdasá­gok, a viszonteladók is nagy tömegben viszik a kiválasz­tott növényeket. Csak az érdekesség ked­véért: 47 féle fenyőt és tu- ját kínálnak; a lombhullató fáknak és cserjéknek se szeri, se száma: az árjegy­zékben 28 oldalt tölt meg a felsorolásuk’. A gyümölcsfa­oltványok között van már hiánycikk is, a választék mégis gazdag. Almafajtából, 24 körtéből 18, cseresznyé­ből 15, szilvából 18, ősziba­rackból pedig 37 félét kínál­nak. S ez azért is érdekes, mert Kertész Rita kertész szerint az idei tavasz sláge­re az őszibarack és a szilva. Rózsáiknak olyan nagy a Jcelete, hogy a kerítésen kí­vüli — a díszítés és propa­gandacéljából kirakott — ültetvényeik közül egy éj­szaka jó néhánynak lába kelt... A faiskola vezetői pontos eligazítást adnak vásárlóik­nak. A termelői és fogyasz­tói árakon kívül (amelyek nem éppen csekélyek), az eladási és szállítási feltéte­lekről is pontosan tájékoz­tatják vevőiket, és hasznos tanácsokat adnak az ültetés­hez. SZÁMVETÉS A KAPOSVÁRI AFESZNAL A szövetkezet valóban a tagoké legyen Bizonytalanságokkal kez­dődött a múlt év a kapos­vári áfésznál is, ennek elle­nére tegnapi küldöttköz­gyűlésükön negyvenötmillió forint nyereségről szólha­tott dr. László Jenő elnök. Nemes Kálmán, az igazgató­ság tagja a vendégeket kö­szöntve egyebek között ar­ról beszélt, hogy a szövet­kezeti mozgalomnak több mint négy évtizedes tapasz­talatai vannak, s ezeket föl kell használni a megújulás­hoz. Mindenképpen el kell érni, hogy a szövetkezetek valóban 6. tagságé legyenek, azokat senki ne sajátíthas­sa ki magának. — önfejlődésünk is meg­követeli, hogy tükörbe néz­zünk, és érdemlegesen vál­toztassunk azon, amin az idő túllépett. Mindenkinek növelnie kell a teljesítmé­nyeket ebben a világban — mondjuk, -de akkor jusson kifejezésre a teljesítmény­elv a szövetkezet belső ér­dekeltségi, irányítási rend­szerében is! Például keve­sebbe kerüljön az igazgatás, legyen kisebb az önköltség, tartsunk kevesebb és rövi- debb értekezletet, s a piac­képes áru többet érjen, mint a silányabb minőségű. Egy­szerűsíteni kell az önkor­mányzati rendszert is. Ehhez a véleményhez csatlakozott a vita során Horváth Lajos, a Mészöv tit­kára is. Elmondta: készü­lőben van az új szövetkezed törvény, amely az eddigiek­nél lényegesen demokra­tikusabb alapokat teremt­het. A kaposvári áfész ered­ményeihez gratulálva ia­vaslattal is élt: törekedjen a szövetkezet az önálló ex­portjog megszerzésére. Tények a Mészöv titkárá­nak értékeléséből: So­. mogvban továbbra sincs veszteséges fogyasztási szö­vetkezet. A legnagyobb nye­reséget a kaposváriak mu­tatták föl, s a megyében a hatékonyságot nézve a második helyen állnak. Hogy mi történt tavaly a kaposvári áfésznál, arról a küldöttek olvashatták az írásbeli beszámolót, illetve hallották dr. László Jenő szóbeli kiegészítőjét. A teg­napi tanácskozás előtt hat­vanhat településen nyolcvan részközgyűlést tartottak, s ezeken több mint háromezer tagjuk vett részt. A negy­venötmillió forint nyereség több is lehetett volna — mondta az elnök, de fontos fejlesztésekre is kellett a pénz. Kaposváron elké­szült a húsáruház, a műsza­ki és a ruházati bolt, a to- ponári városrészben a kis ABC, a somogyaszalói élel­miszer- és italbolt; meg­kezdődött a szabadi ven­déglő korszerűsítése és a Skála „S-modell” üzleté­nek építése. Befejezéshez közeledik a központi iroda kialakítású is. Fejlesztésre negyvenmillió forintot köl­töttek, s a negyvenötmi lliós nyereségből eleget tette* pénzügyi kötelezett régeik­nek is. Az elnök kritikusan szólt a gondokról: nem 'ja­vult kellően a szövetkezet vagyonvédelme, a forgalom arányában tovább növeked­tek a leltárhiányok. Az okok között lehet mey :!iteni a szállítói maga’ * ,st, a szakkénzettsée evaknri hiá­nyát és a tapasztalatlansá­got. Ugyanakkor emelke­dett a betörések száma, és többször előfordult szán­dékos károkozás is. (A szö­vetkezet vezetése megtette a szükséges feljelentése­ket.) , A kaposvári szövetkezet is a gondok felszámolásán munkálkodik, de szembe kell nézni az okjektív fel­tételekkel: ez évben még jobban kell dolgozni az eredményekért. Biztató, hogy jó volt az indulás'; ez lendületet adhat a további munkának. Nagy Jenő Üj utakat keres a népfront Kibővített ülést tartott a HNF megyei elnöksége A megújulás útját-módját keresi a népfront. Az erről szóló megyei viták tapaszta­latairól, valamint a HNF Országos Tanácsának már­cius 6-i üléséről volt szó a megyei népfrontelnökség csütörtöki ülésén, amelyen részt vettek a függetlenített városi népfronttitkárok is. és a vitát összekapcsolják március 15-e előkészítésével vagy megünneplésével. Somogybán felfokozott vá­rakozás kíséri a mozgalom megújulási törekvéseit — mondta dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár. Ez megnyilvánult az egyes te­rületeken lefolytatott szen­vedélyes vitákban is. A HNF-bizottságok érzékenyek az időszerű politikai felada­tokra, és gyakorlati eligazí- tást-útmutatást várnak tévé* kenységük fejlesztéséhez. A jelenlegi belpolitikai élet bonyolult kérdésekkel van tarkítva, és a községi, kör­zeti népfrontbizottságokat nem elégítik ki az elvontan megfogalmazott válaszok. Nem volt lélekemelő azt hallani, hogy megújulás sür­gető tennivalói közepette az Országos Tanács tétovának és határozatképtelennek bi­zonyult a hét elején tartott ülésen. A somogyi küldött; ség csalódottan tért haza. Á tanácskozás első két órája ügyrendi kérdésekkel telt el, ugyanúgy, mint az ország- gyűlés mostani ülésszakának eleje. A résztvevőknek vé- vül is be kellett érniük né­hány érdekes felszólalás meghallgatásával, ezek azon­ban nem szüntették meg a „dolguk-végezetlenség” érzé.- sét. Eddig 49 újjáválasztó­gyűlés zajlott le a megyé­ben, s várható, hogy az egyes lakóhelyeken további bizottságokat „frissítenek föl” új vezetőségi tagok megválasztásával. Vannak körzetek, ahol a választást — A népfrontra mint szer­vező erőre, a társadalom­nak szüksége van — mond­ta az ülésen dr. Mol­nár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára. — A nemzet együttműködését hi­vatott elősegíteni. Pártoktól független, önálló társadalmi szövetségként "felelhet meg %nnek a célnak. A most szer­veződő pártok, szervezetek egyelőre saját- arculatukat keresik. Ha megtalálják, utá­na körbetekintenek: ki a társuk, a szövetségesük. Az egymásra találást segítheti a népfront. „Mit akar a Hazafias Nép­front?” — olvasható a kér­dés a népfront programter­vezetének címében. A vá­lasz: „... az elmúlt majd 45 év értékeinek megőrzé­sét, az 1948 49-től létező tár­sadalomszervezési modell leépítését, mind a sztálinis­ta, mind a polgári vissza­rendeződés megakadályozá­sát és egy életképes magyar demokratikus szocializmus megteremtését.” A programtervezet önkri­tikusan állapítja meg, hogy a népfront nem mindig állt feladata magaslatán — vi­szont mindig nemzeti elköte­lezettséggel működött, egyen­rangú partnereknek tekintve a hívőket és az ateistákat, a magyarokat és az itt élő nemzetiségieket. E politikai és világnézeti sokszínűség megőrzésével, a körzeti bizottságok önállósá­gának kibontakoztatásával, az ediginél gyakorlatiasabb hozzáállással segítheti a nép­front a társadalom előrelé­pését — érzékeltették a ten­nivalókat a vita résztvevői. K. Gy. MINDENKI MAGA MELLETT ÉRVEL Eltörölték Barcson a tehát A barcsi tanács 372 millió forint bevétellel számolhat az idén. Látszólag sok ez, valójában nagyon is kevés — hallottuk a városi tanács ülésén, ahol csütörtökön arról folyt a vita: mire és mennyit költsenek. Balázs Pál osztá'yvezető felszólalá­sában elmondta: a tanács­ülés előtt társadalmi vitára bocsátották elképzeléseiket. Nem titkolták, hogy nehéz év elé n.éz a tanács, mert a korábbi elvonások mellett tovább csökkentek a köz­ponti források, és vannak kötelezettségeik is. Feigli Ferenc tanácselnök szerint korábban egyetlen tanácsülé­sen sem tartott öt percnél tovább a költségvetési anyag tárgyalása, de most — mi­vel minden intézményi ve­zető biztosítani akarja a működési feltételeket — he­ves vita alakult ki. Kordé Sándorné, a művelődési, egészségügyi és sportosztály vezetője sikereiket sorolva amellett érvelt, hogy nem lehet az oktatás vagy az egészségügy költségeit meg­nyirbálni. Valamiről azon­ban le kell mondani. Volt, aki a drávai strand helyett a somogytarnócai óvoda építését tartotta fontosabb­nak, más megkérdőjelezte a Dráva menti nyár rendez­vénysorozatának szükséges­ségét. Mindenki saját területé­nek érdekében érvelt, bár azt is elismerték, hogy van­nak olyan fejlesztési ' cla- . tok, amelyeket nem et tovább halogatni. i' Üsz Miklós, a városgazdálkodási osztály vezetője elmondta: még az idén meg kell kez­deni Barcson az új posta építését, mert ez elengedhe­tetlen a már-már tarthatat­lanul rossz hírközlés javítá­sához. Ésszerű volna a Sió- tour „Határ” moteljének megvásárlása is, mert az idegenforgalmi hivatalnak veszteséges, s megvásárlásá­val — csekély átalakítás után — 128 személyes .kollé­giumhoz juttathatnák a gim­náziumot. Az idegenforga­lomban nem okozna gondot, mert nyaranta utasokat fo­gadna a diákszálló. A Dé- dász munkatársaival a köz- világítási költségek csökken­tésének lehetőségeit mérle­gelik, a DRV-vel megegyez­ve 75 kút közül 39-et lesze­relnek, és keresik a tanácsi tulajdonban levő, üresen álló üzlethelyiségek értéke­sítési lehetőségeit is. Ezek az intézkedések azon­ban csupán cseppnek számí­tanak a tengerben. A vita harmadik órájában Brüsszel Gyula tanácstag azt mond­ta: ha már húzni kell a nadrágszíjon, akkor húzzunk mindenkién, s ne egymásra mutogassunk, hogy te kevés­bé fontos vagy, ml viszont nem tudunk kevesebb pénz­ből élni. Olyan tervet kell elfogadni, amellyel minden barcsi lakos elé nyugodtan oda lehet állni, s minden ta­nácstag vállalni meri a kö­vetkezményeit. Azt hihette volna az ember, hogy ezek után valóban döntenek, ám a vita nem csillapodott. A különböző iskolák vezetői egymás után álltak föl, s bi­zonygatták, hogy az okta­tástól elvett forintoknak mi­lyen súlyos következményei lehetnek. A tanácsülés negyedik órá­jában Király György, a vá­rosi pártbizottság titkára is szót kért, s a testület nevé­ben elmondta: szükséges az intézmények működtetésének zavartalan biztosítása, elfo­gadhatatlannak tartják az általános iskolák költségve­tésének bármiféle megvál­toztatását. A rendkívül bosszú vita után végül megegyeztek, jól­lehet komoly kompromisszu­mokkal. Néhány utca nem kap aszfaltot, de nem von­nak el pénzt az egészség­ügytől és az- oktatási intéz­ményektől sem. A tanácstestület ezen az ülésen döntött arról is, hogy eltörlik Barcson a település- fejlesztési hozzájárulást. Nagy Jenő PIACI KORKÉP PALANTAPENTEK Tegnap megjelent a pa­radicsom- és a paprikapa­lánta a kaposvári hetipia­con. Ügy látszik, a kerttu­lajdonosok el vannak ma­radva a fóliasátor állításá­val, mert nem láttuk, hogy vették volna a palántákat. Pedig nem volt drága: a tápkockás paprikapalánta szála 10 forint, a paradicso­mé 1 forinttal drágább. Nem adták olcsón a pri­mőröket sem. A vásárlók azonban alku nélkül vették. Sorba kellett állni a húsz- forintos retekért, a 18 fo­rintos salátáért, a húszfo­rintos csípős paprikáért és a 200 forintos uborkáért. Csökkent a hagymák ára. Tegnap már 3 forintért kí­nálták a fokhagyma darab­ját. Tíz óra után már al­kudni is tudtak a leiemé­nVPCPhhnL' UÄi’ncViQöTrmbf viszont nem sikerült 15 fo­rintnál olcsóbban megvenni. Ennyi volt egy kiló. Póré­ból 8, zöldhagymából 5 fo­rintért adtak egy csomót. Bánkódott is, aki az élelmi­szerboltban 8-at adott érte. A dughagyma tartja a 60 forintos kilónkénti árát. Sokan vették a metélőhagy­mát is, csomónként 10 fo­rintért. Ami nem kerül a hét végi frissensültre, azt jó időben ki lehet ültetni. Ahogy múlt az idő, úgy csökkentek a tojásárak. Elő­ször 2,50-et, majd 2,40-et, 2,20-at, végül 2 forintot je­gyeztünk föl. Mindez alku nélkül értendő. Bőven volt burgonya a piacon. Talán ezért adták 12 forintért -kilóját. A vásár­lókat azzal beszélték rá a vételre, hogy az éppen Qrillf f n if O IrXnA 4 o *-v zik, amelyik nem rohad el olyan könnyen. Kívánatos volt a laska­gomba. A vásárlásig már kevesen jutottak el, hiszen 100 forintért adták kilóját. ■ Senkit sem kábított el a mák 140 forintos ára, a dió­bél 280 forintért még any- nyira sem. Aki kedveli a „zsákbamacska” című játé­délyének. Ugyanis ezúttal pucolatlan diót is árultak, kilóját mindössze 70 forin­tért. Viszont senki sem tud­ta, milyen minőségű. A mo­gyoró kilóját 100 forintért adták. A kofák gondoltak a ve­getáriánusokra is. 5 forintért árulták a sóska csomóját. l-~4­------Uf J^ll______

Next

/
Oldalképek
Tartalom