Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
/ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 59. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 10., péntek i ....................... i ...................................................................... . 1 > 1 "■ ■ E lfogadta az Országgyűlés az alkotmány elveit Előremutató valódi alaptörvény Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés tegnap reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. — Az új alkotmány szabályozási elveinek ország- gyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos” társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterelnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és szabályozási részletkérdés is felmerült. Ügy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegváltozatának kidolgozása. Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988 tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogv azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; az egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Üj alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49-ben kialakult társadalmi-gazda- sági-politikai rend — amelynek jogi leképezése vált az 1949-es alkotmány — már nem alkalmas kerete a modern ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelműen: a bürokratikus, túlcentralizált, államszocialista társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a modernizáció fékcsőjének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó eredményei lehetnek, és a visszarendeződés Da- mokles-kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alap- értékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk. Egyre több szocialista országra jellemző már a felismerés: eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiterjedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi ga-. randáinak kialakítása szükséges. Amit viszont mi, magyarok szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifejeződése. En nem tartom lényegesnek, ha úgy tetszik vízválasztónak, hogy van-e jelző a demokrácia előtt. Általában vett demokratikus modell ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokratikus alapelvek, amelyeket adott társadalmi rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében sajátosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kell legyen. A lényeg az, hogy a demokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és, hogy a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működőképes is legyen. Hogy ez hogyan működhet egyáltalán, vagy a lehető legjobban, azt nem lehet általános érvénnyel ■ meghatározni. De valamilyen formában meg kell próbálni. Most a társadalom politikai erőcsoportjainak többsége — múltbeli tapasztalatai, a jelen törekvései és jövőképe alapján — a többpártrendszerben látja a demokrácia garanciáját. Teremtsük hát meg ennek föltételeit, de felelősen és elhivatottan! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk. Erőnket most nem kell magyarázkodásra vagy védekezésre fordítani; mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek joga van a sa(Folytatás a 2. oldalon) TÖRTÉNELMI TÉT (PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI) Akik azelőtt a Tisztelt Házat kellő tisztelet nélkül fejbólintók gyülekezetének tartották, most azt kifogásolják, hogy miért nem fog-• lal végre állást valamiben a parlament egységesen és határozottan. A kormány tagjainak többsége is vegyes érzésekkel figyelte a tavaszi ülésszak disszonáns nyitányát. — A képviselők reflektorfényben vannak, s nagy nyomás nehezedik rájuk választóik részéről — mondta társainak véleményét is összegezve Pásztohy András somogyi képviselő. — Ez okozza a belső kényszert, amelvriek alapján mindenki meg akarja mutatni har- cosságát, azt, hogy képes szót emelni a legjobbért, a legdemokratikusabbért. Emiatt olykor nyilván egy kusza és zavarodott parlament látszatát keltjük. Néha úgy érezzük magunkat, mint aki csak könyvekből tanult úszni. Tudja, hogy milyen mozdulatokat kell tennie, ám amikor a medencében emelkedik a víz, csak kapálódzik, hogy fennmaradjon. Az alkotmány szabályzási elveiről folyó vita félidejében ismét dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert kérdeztük. Most arról, hogy az elhangzott hozzászólások méltóak voltak-e a történelmi súlyú téthez. — Az alkotmánykoncepció gondolatmenetének és logikájának megfelelően zajlik a vita. Amit vártam és reméltem, éppen ez volt ugyanis, hogy a képviselők megerősítik ezt a logikát. A részletkérdésekben vannak persze eltérő vélemények. Ezek eg.v része figyelembe is vehető a további munkánál. Voltak olyan álláspontok is, amelyek nem illenek bele az említett rendező elvekbe. Példát azért nem mondok, mert egyelőre nem a konkrét javaslatok vizsgáznak, hanem az egész koncepció. He ez megértésre és támogatásra talál, akkor kezdődik majd az alternatívák között szelektáló szövegezés, amit újabb parlamenti vita, majd föltehe- tőleg népszavazás is követ. Most tehát csak az elvek súlyozását kérjük. Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke az Országgyűlés elnöki tisztében szerzett korábbi tapasztalatai alapján is jól érzékelte a honatyák nem épp irigylésre méltó helyzetét. — A vitára bocsátott szöveg sokféleképpen értelmezhető, nyitva hagy kérdéseket, s nem tükröz egyértelmű szándékokat. Egyes törvényekhez könnyebb hozzászólni, mert konkrét témához kapcsolódnak. Ez a koncepció viszont annyira szerteágazó, hogy alig lehet érdemben minősíteni egy hozzászólás keretében. Több képviselőnél is tapasztaltam a bizonytalanságot. Ügy éreztem, hogy a legtöbben föllelkesedtek a számos alternatívát is tartalmazó tervezet új szellemétől, ugyanakkor felkészülésük során tapasztalták, hogy vannak viták. Szívesen mondák volna, amit jónak tartanak, ám beléjük idegződött — s nem alaptalanul —, hogy nincs sok értelme valamiről pusztán azt elmondani, hogy jó. A korábbiak alapján az ilyen hozzászólásokat a közvélemény üresjáratnak vagy tiszteletkörnek tekinti. Igyekeztek hát vitatkozni, érvelni, s e kettősségben nehezen találták meg a hangot. — Talán a tét és a közvélemény fölfokozott várakozása is bénítóan hat. Egy- re-másra indulnak képviselők visszahívását kezdeményező akciók. — Ez a nyomán valóban nem kedvez a higgadtságnak és bölcs, nyugodt végiggondolásnak, amit a jogalkotás követel. Mellesleg nem az a baj, hogy kezdeményezik egyes képviselők visszahívását, hanem az, hogy akik jelölték őket, nem állnak ki mellettük. Még olyan esetben sem, amikor nyilvánvaló, hogy — mondjuk — a képviselő egyik szavazása csak egy hangos kisebbségnek nem tetszett. Németh Miklós miniszter- elnök nem titkolta, hogy Csütörtökön lesz a megyei pártbizottság ■ I I r ulese Március 16-én, csütörtökön 9 órakor tartja következő ülését a megyei pártbizottság. Az eredetileg keddre tervezett ülés időpontja szervezési okok miatt változott meg. A testület megvitatja a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, továbbá a párt választási rendjéről szóló pártviták tapasztalatait, valamint a javaslatot a megyei pártbizottság meghatározó szerepe érvényesítésének elveire — a népképviseleti szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunista csoportok működéséről. Grósz Károly Dunaújvárosban Grösz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap este Dunaújvárosba látogatott. A városi pártbizottság székházában Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Mádlné Maár Ilona, a városi pártbizottság első titkára fogadta. Ezt követően a párt főtitkára részt vett, s beszédet mondott a Duna- ferr sportcsarnokban rendezett munkásgyűlésen. Mintegy kétezer hallgatója előtt az MSZMP megújulási törekvéseiről, a kibontakozást segítő programjairól, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk időszerű kérdéseiről szólt. Mintegy másfél órás beszédében választ adott a munkásgyűlés résztvevői által előzetesen írásban feltett kérdésekre is. Az MSZMP és a MNOT találkozója A Magyar Nők Országos Tanácsa a magyar társadalom progressziójához tartozik — jelentette ki Fejti György, az MSZMP delegátusának vezetője csütörtökön az MSZMP és a MNOT képviselőinek találkozóján az MSZMP KB székházában. A különböző politikai szervezetekkel folytatott találkozósorozat részeként megtartott beszélgetésen elhangzott: az MSZMP úgy tekint a nőmozgalomra, mint szövetségesére a nyugodt körülmények közt zajló változásokban. Fejti György érzékeltette, hogy a magyar társadalom jelentős lépést tett a politikai tagoltság irányába, s ebben szerepe lesz a nőmozgalmaknak, így a Magyar Nők Országos Tanácsának, illetve a nők problémáit felvállaló más szervezetnek is. Szólt azokmaga is vegyes érzésekkel figyelte az első nap ügyrendi fiaskóját. — A képviselők a vita előrehaladtával egyre jobban megragadták a lényeges kérdéseket; érdemben szóltak, és volt fontos mondanivalójuk. Természetesen megoszlottak a vélemények, s olyanok is voltak, akik a helyzetet félreértve most akartak dönteni. Jóllehet egyelőre csak irányt kell mutatni, és majd csak a társadalmi vita után készül el a még akkor sem végleges változat. — Ma is szóba került az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolata ... — Szerintem ez az Ország- gyűlés alkalmas erre a feladatra. Más kérdés, hogy ennek és még a következő parlamenteknek is tanulniuk kell a demokráciát. S nemcsak nekik, hanem az egész népnek, az egyes embereknek is. A demokráciát nem lehet felülről elrendelni. Kialakulása csak emberöltőkben mérhető folyamat. Mindezzel együtt a jelenlegi Országgyűlés jó tanuló, s egyre inkább felnő feladatához. Bíró Ferenc ról a kérdésekről, amelyekben várják a MNOT véleményét. Ezek közé sorolta a választási törvénytervezetet, az alkotmányozás folyamatát, különféle gazdasági és szociálpolitikai kérdéseket. Duschek Lajosné, a MNOT küldöttségének vezetője rámutatott, hogy a nőknek nagy szerepe van a társadalmi folyamatok staBilizá- lásában, s emlékeztetett arra, hogy az MSZMP-nek több mint 300 ezer tagja nő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyenjogúság jogi deklarálása mellett a munkában még mindig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről. Jelezte, hogy a MNOT programjában első helyen szerepel az anyaság tisztelete és annak segítése, de célja az is, hogy a nők választhassanak: a gyermeknevelés mellett vállalnak-e munkát, és ha igen, teljes vagy részmunkaidőben. Elmondta, hogy a MNOT júniusi konferenciáján fogalmazzák meg a törekvéseiket összegző minimális programjukat a 90-es évek elejére. Elítélték Romániát Genfben Az ENSZ emberi jogok bizottságában megszavazták azt a határozatot, amely elítéli Romániát „az emberi jogok ás az alapvető szabadságjogok súlyos megsértése miatt”. A dokumentumot 21 szavazattal, 7 ellenében ás 10 tartózkodással fogadták el. A határozati javaslatot, amely ENSZ-vizsgálatot indítványoz — mint ismeretes — Svédország terjesztette elő, s társszerzőiként csatlakozott hozzá 10 másik állam, köztük Magyarország. A szavazáson öt állam, egyebek között a ‘Szovjetunió, Bulgária és az NDK delegátusa nem vett részt.
