Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
' Somogyi Néplap •;V f 1989. március 9., csütörtök Egy parlamenti felszólalás nyomában Kaszói változások Levél a Csurgó és Környéke című újságban — Jönnek külföldi vadászok örvendetesen szaporodnak a nyilvánosság helyi fórumai a megyében is: az -üzemi híradók mellett megjelentek a városi újságok. A sort a.Siófoki Hírék nyitotta megnyerőn hetente, az -üdülési szezonon kívül pedig havonta kerül az utcára. Nagyatád címmel a dél-somogyii kisvárosban is megjelent a várospolitikával foglalkozó lap. Teljesen a helyi erőkre épít a Csurgó és -környéke, amelyet közéleti és .kulturális lapként jelölnek meg a szerkesztői. Ez az újság — akárcsak a Siófoki Hírek — már másodiiik évfolyamába lépett. A Csurgó és Környéke legújabb száma közli azt a levelet, amit Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter küldött dr. Horváth Ferenc országgyűlési képviselőnek, a decemberi Országgyűlésen elhangzott felszólalására reagálva. Szándékunkban áll, -hogy ezentúl rendszeresen adnak ismertetőt a városi újságok a cikkeiről. A miniszter levelében ezt írta dr. Horváth Ferencnek: „Az ön által felvetett kérdésekre szeretnék ezúton választ adni — remélve, hogy az ily módon nyújtott információk eljutnak mindazokhoz, akiknek nevében szót kért és panaszt emelt. Nem tudom, de nem is akarom cáfolni, hogy az elmúlt évtizedek társadalmi anomáliái néhány kérdésben a Honvédelmi Minisztérium területén is megjelentek, éreztették hatásukat. Ezek egy része — köztük nem is a legfontosabb a kaszói erdészet ügye — negatívan hatott a társadalom és a néphadsereg viszonyára, de a katonák hangulatára, véleményére is. Megállapításai, megjegyzései lényegüket tekintve — bár sok érzelmi konkrét érdekellentétet is tükröznek — a múltat illetően igazak. De szeretném remélni, hogy ön is és választói is tapasztalták, az elmúlt években jelentős változások mentek végbe a Honvédelmi Minisztériumban és a kaszói erdészetben is. Engedje meg, hogy sorra vegyem megállapításait, és ehhez fűzzem megjegyzéseimet, melyeket a tényék felderítésére általam elrendelt vizsgálat alapján és személyes .tapasztalatommal összhangban teszek: Nincs szándékomban tagadni, hogy a MN Kaszói Erdő- és Viadgazdaság vad- kárelhárító kerítést vont területe köré, de alaptalannak tartom azt a kijelentést, hogy a „rezenvátum”-ban genetikai torzulások jelentkeztek volna. A zárt tenyészet által okozott káros hatásokat nem igazolják a szakemberek által végzett folyamatos vizsgálatok, s mint azt ön . is tapasztalhatta-, a vadbeugrókat már régen, 1983-ban lezárták. A kerítés jövőbeni sorsa pedig a lebontás, amelyet ez év tavaszán a terület déli határán kezdünk meg. Egyetértek a Baláta-tóval kapcsolatos aggodalmaival, mert a környezet- és természetvédelem a hadseregnek is szívügye. Éppen ezért a Szegedi Tudományegyetem kutatói, a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pécsi felügyelőségének munkatársai évek óta végzik feltáró munkájukat az érintett területen. A MÉM illetékes főosztályának felügyelői, valamint a területre vonatkozó erdő terv készítői folyamatosan vizsgálják a természetvédelmi körzet állapotát. Eddigi megállapításaik merőiben ellentmondanak annak, hogy a területet bármiféle botanikai vagy zoológiái károsodás érte volna, és semmiféle képpen nem igazolható az erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő káros hatás sem. A védetté nyilvánítás óta egyetlen növényfajta sem pusztult ki a területen. Teljes mértékben- igazat adok önnek a tekintetben, hogy Kaszópusztán jelentős mértékű beruházások történtek, mégsem nevezném „luxuskivitelű” vadászházaknak azokat a faépületeket, amelyeket a repülőgép-vezetői állományunk pihentetésére használtunk. Az elmúlt év nyarától már nem is ott vesznek részt kondicionáló és regeneráló kiképzésen a repülőgépvezetők, mert 3 férőhelyek száma oly kies.. hogy más lehetőségről kellett gondoskodnunk. Ezért a meglevő épületekben tisztjeink és családjaik pihenését biztosítjuk a polgári életben szokásos üdülési beutalások . keretein belül, melyet a jogosultak közül bárki igénybe vehet. Információinak megfelelően ellenőriztettem, és jelentést kértem a körzetet érintő heli-kopter-irepülőte- rekről. A tények elég egyértelműek. Valóban, a „helikopterek berregését hallják a kornyék lakói”, de az előttem fekvő repülési időkimutatás 1987-ben mindössze 23, 1988-ban pedig csak 7 le- és felszállást mutat. Ha e számadatokat összeveti a tu-m-usvál-tások számával, akkor könnyen beláthatja, hogy nem „pasz- sziórepülésekről” van szó. Megjegyezni kívánom azt is, hogy a repülések terve-' zésénél és az útiránydk meghatározásakor messzemenően figyelembe vesz- szük, hogy mely feladataink oldhatók meg a -kiképzési repülésekkel egyidejűleg. Nem történik vadászás céljából helikopterrel történő utazás. A fentieken túl arról is tájékoztatom, hogy ettől az évtől kezdve a Kaszói Erdészet területén külföldiek bérvadászacát is megszerveztük, ezáltal is növelve az ország valutabevételeit. Megértem választópolgárainak sorsa iránti aggodalmát, hiszen magam is képviselő vagyok, sőt a „kontrasztokat” is jól látom. Az elmúlt éveket sok tekintetben jellemző. megjegyzéseit és kifogásait azonban véleményem szerint — és ez szilárd szándékaink szerint történt — a valóság már túlhaladta. A kaszói és a hasonló gondok megoldására úgy gondolom, hogy a továbbiakban is lesz elegendő erőnk, még ha ma energiáink legjavát más feladatok kötik is le. Csökkenteni kívánjuk a védelem -társadalmi terheit, miközben biztosítjuk hazánk megbíaható védelmét és javítjuk a katonai szolgálatot teljesítők életkörülményeit, anyagi és emberi viszonyait. Eredményes munkánkhoz a társadalom érdeklődése, a támogató közhangulat úgy hiszem, nélkülözhetetlen.” Balatoni gondok, várható forgalom A BIB főtitkárának nyilatkozata Változó tendenciák, de többségükben kedvezőtlen jelenségek tapasztalhatók a Balaton idegenforgalmában —• így vélekedik Rosta Sándor, a Balatont Intéző Bizottság főtitkára. A tapasztalatokról és az idei tervekről szólva elmondta: — Elégedetten nyugtázhatjuk: a Balatonon céltudatosan valósul mgg a VII. ötéves tervre előirányzott több mint 19 milliárd forintos, jórészt a tó vízminőség-védelmét szolgáló program. A vízminőségben a keszthelyi és a szigligeti öböl vizének kivételével javulás tapasztalható. Az idén a vízügyi tennivalókra mintegy 2,5 milliárd forintot költenek a „magyar-tenger” térségében, s több mint 200 millió forintot a központi, valamint az idegenforgalmi fejlesztési alapból áldozunk a partvidék fejlesztésére. A Balatonon a főidény július 10-én kezdődik, és esetleg szeptember végéig-tart. Ilyenkor nagy a zsúfoltság, viszont az elő- és utószezonban a szálláshelyek kihasználtsága mindössze 50—60 százalékos. Meglehet, az utóbbi okai között van a szakemberhiány is, és jórészt ebből következően a szolgáltatás kifogásolható színvonala, amelyhez korántsem igazodik a vendéglátás ára. Tavaly 12 százalékkal csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek a száma, miközben- 7 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek itt a nyaralók, kirándulók. A főtitkár elmondta, hogy a forgalomcsökkenés megállítását, az igényesebb vendégkör megnyerését az érdekeltség növelésével, a magántőke és a külföldi működőtöké igénybe vételével, a rendkívül eszköz-, és munka-igényes vendéglátó-hálózat szabályozóinak enyhítésével és a fejlesztések folytatásával igyekeznek elérni. Az idén bár kevesebb pénz jut fejlesztésre, néhány újdonságról is be lehet számolni. A siófoki Aranypart háromcsillagos nyaralóházakkal gazdagodik. A szezonra elkészül a lengyeltóti kemping, amely egyidejűleg több mint fél ezer embernek kínál újabb helyet. Ugyanitt 115 ággyal apartman-házak is épülnek. Siófokon és Ba- latonfüreden megkezdik a kikötőhálózat fejlesztését. Boglárlellén 1,00 hajóra méretezett vitorlás-kikötő épül, s már a parti létesítmények is a vízi turizmust szolgálják. Megkezdődött a tihanyi partfalak és a balatonfüredi Tagore sétány közműrendszerének felújítása. Folytatódik a kerékpárutak építése. Megkezdték egy üdülőfalu, egy versenyekre is alkalmas golfpálya, valamint egy bevásárlóközpont tervezését is Füreden, s előkészítik egy, a mozgássérülteknek szánt nyanalótelep építését. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére gazdag lesz a balatoni program. Szerepel benne például huszártalálkozó, fogathajtó-világbajnokság, két nagy, nemzetközi vitorlásbajnokság, nemzetiségi folklórtalálkozó és sók szórakoztató műsor. A tavalyi sikeres kísérlet után az idén is megrendezik a Balatoni ősz programsorozatát. (MTI) NŐK MUNKÁBAN Fotó: Jakab Judit Elismerés a keresztúri tanácsnak Osztrák tőkével kemping épül Jelentős • idegenforgalmi központok a Balatonkereszt- úri Községi Közös Tanácshoz tartozó települések. A külföldiek is jól ismerik és szeretik Keresztúri, Balaton- máriát; ők is tanúsíthatják, hogy egyenletes a fejlődés e területen az utóbbi időszakban. Ezt állapította meg a megyei tanács-vb is keddi ülésén, amikor mérlegre tette a balatonkeresztúri tanács-vb munkáját Bárdos János tanácselnök írásos beszámolója, szóbeli kiegészítője, valamint az önkormányzati és elnöki hivatal ellenőrző jelentése alapján. Sok minden épült az utóbbi időszakban Keresztáron, Márián, Újlakon. A helybeli lakosság helyzetén is javított a csatornázás, a gáz bevezetése. A közműves ivóvízzel való ellátás a megyei átlagot lényegesen meghaladja. Az ellenőrző jelentés megfelelőnek ítélte a kereskedelmi ellátás színvonalát, az idegenforgalmi idényben azonban az üzletek zsúfoltak. A nyári csúcsterhelési szakaszban szükség lenne egy nagyobb bevásárlóközpontra. A tanács a szolgáltatás bővítésével szeretne hozzájárulni az idegenforgalom fogadási föltételeinek a javításához. Az ülésen is szóba került, hogy nincsenek közművelődési intézmények. Épp ezért most kezdenek él építeni egy kettős hasznosítású tornatermet — hogy legyen helye a közművelődési, a közösségi célú rendezvényeknek is. A tanács hat szabadstrandot üzemeltét a hét és fél kilométeres tóparton. Most azonban egyiket-másikat fizetővé akarják átalakítani. Még arról is szó van, hogy osztrák tőke bevonásával, a Kereskedelmi és Hitelbank segítségével kemping lesz a balatonmária alsói szabadstrandból. Ez a foglakoztatáson is segítene, mert az változatlanul gondot okoz. Éppen ezért tárgyalnak két céggel — a Budapesti Édesipari Vállalattal, a fővárosi Varró gmk-val — egy magtár hasznosításáról. -Lépéseket tesznek a postával a telefonhelyzet javítására. Távlatban szó van egy ezerállo- mósos konténerközpont elhelyezéséről is. Dr. Iharos Csaba vb-titkár példák sorával bizonyította, hogy a balatonkeresztúri tanács minden területen — testületi, hatósági munka, döntéshozatal, a tisztségviselők kapcsolatai stb. — előrelépett. Azt javasolta, hogy a testület tolmácsolja ezért elismerését. Egyetértett a hozzászólásában ezzel Szita Ferenc ás Nemes Kálmán. Mindketten megerősítették, hogy a tanács az üdülőlakosság többségének közmegelégedésére végzi a munkáját. Szita Ferenc elsősorban azt szorgalmazta, hogy — még az ezredfordulón innen — a kultúrának is legyen megfelelő otthona. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök leszögezte, hogy a balatonkeresztúri tanács munkája egyértelműen fejlődő. .Településfejlesztési tevékenységét példaként lehet állítani más tanácsok elé, s tanulmányozásra is alkalmas. Az.t a feladatot határozta meg, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak az állandó lakosok és az üdülő- tulajdonosok igényeinek kielégítésére. A megyei tanács elnöke is támogatta a már elhangzott javaslatot, így a balatonkeresztúri tanács vezetőit és testületéit a végrehajtó bizottság elismerésben részesítette. A végrehajtó bizottság Horváth István egyházügyi titkár előterjesztésében szóbeli tájékoztatást hallgatott meg az egyházpolitika időszerű kérdéseiről. L. G. Az MSZMP-tagok megyei reformköre szükségesnek tartja Alakuljanak lakóterületi pártszervezetek A Somogy megyei párttagok reformkoré nyílt politikai fórumként működő szerveződés. Hétfő esti második összejövetelén több mint háromórás vita után kialakított álláspontja az, hogy a párt jelenlegi szervezeti fölépítése nem felel meg a mozgalmi módszereken, nyílt politizáláson alapuló új munkastílusnak. A reformkor tagjai szerint á munkahelyi szerveződés évtizedekig politikai pótcselekvésre késztette a kommunistákat, az alapszervezetek és a felsőbb pártszervek közötj, közvetett — nem képviseleti jellegű — kapcsolat, valamint az alap- szervezetek horizontális kapcsolatrendszerének teljes hiánya elszigetelte, közös gondolkodásra és együttes cselekvésre alkalmatlanná tette a párttagok közösségeit. A Somogy Megyei Reformkor javasolja, hogy az április 15-én összeülő megyei pártértekezlet legalább elvi állásfoglalásként mondja ki a szervezeti átalakulás szükségességét. Az előkészítő bizottságok elé terjesztendő indítványában javasolja, hogy a munkahelyi alapszervezetek jól előkészített módon alakuljanak át lakó- területi szervezeteké. Működési területük igazodjék a tanácstagi és képviselői választókerületekhez, munkájuk koncentrálódjék a település- és társadalompolitikára, a lakosság életkörülményeit és hangulatát leginkább befolyásoló kérdésekre. A reformkor az’ MSZMP cselekvési programjának helyi hitelesítését, választási esélyeinek javítását a nép- képviseleti, önkormányzati szervek s azok választott tagjainak támogatásával vagy szükség szerinti kritikájával véli leginkább elérhetőnek. E mozgalmi munkában nélkülözhetetlen, hogy az alapszervezetek közvetlen együttműködésre lépjenek egymással, a párttagok érdeklődési körének megfelelő alkalmi vagy rendszeres fórumokon kicserélhessék gondolataikat. A Somogy Megyei Reformkor is ilyen fórumnak tekinti magát. A hétfő esti összejövetelen — ahol valamivel több mint harmincán vettek részt — elhangzott: Siófokon, Fonyódon és Nagyatádon is alakulóban vannak a helyi reformkörök. Berkics János
