Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
1989. március 9., csütörtök Somogyi Néplap Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Berecz János, az MSZMP KB titkára és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára az ülés szünetében (Folytatás a 2. oldalról.) Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bíróságok szervezetrendszerébe, egyes esetekben pedig — ha a'ren- des bíróság előtti lehetőségeket kimerítette — az* állampolgár is fordulhatna az alkománybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének orvoslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalom- megosztás azonban az ügyészi szervezet közbejöttével is megvalósítható. Az alkotmány szabályozási elveinek logikájából mindenképpen az ügyészi szervezet feladatainak változása következik, hiszen az úgynevezett általános felügyelet éppen az alkotmánybíráskodással, a közigazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatkozó törvényjavaslatot még ebben az évben az Ország- gyűlés elé terjesztjük, bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításával is feleslegessé válik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik. Akár bizonyos körben a nyomozat feletti felügyeletben. akár a vád'képviselet- tíen. Kérdés, milyen szervezeti fellépítéssel biztosítható leginkább az ezzel összefüggő feladatok ellátása. „A szabályozási elvek” több variánst tartalmaznak. Nem javaslom, hogy a parlament most döntsön ebben a tekintetben, további szakmai vitáknak kellene a legcélszerűbb változatot kialakítani. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Alkotmány logikáját és ebből adódóan a belső hatalommegosztás bizonyos változatát ezen a területen is biztosítani kell. Ügy azonban, hogy a bírói függetlenség csorbát ne szenvedjen. Végül: a hatalom megosztásának negyedik dimenziója az önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban — történeti okok folytán is — a helyi és a regionális önkormányzat valóságos működése. Abból kiindulva, hogy az ön- kormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmányosan kell biztosítani számukra a tényleges önkormányzat gazdasági feltételeit is. Végezetül: mit kér a kormány az Országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgy is sok a hangulati elem, az érzelmek és indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük továbbá e tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást.' Nem kérGajdócsi István, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet: A tervezet az egykamarás rendszer mellett foglalt állást, ö mégis úgy vélte: átmenetileg a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig felmerülhet egy — az érdekképviseleti szervek által létrehozott — második kamara működtetése. A köztársasági elnöki funkciót önálló hatalmi intézményként célszerű szabályozni, ugyanakkor kerülni kell az úgynevezett erős köztársasági elnöki intézményt. Űj alkotmányos intézményként jük, hogy szavazással vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett alternatívák között — bár természetesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit. Természetesen úgy sem, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Ügy gondoljuk azonban, hogy a döntésnek -r- különös tekintettel „A szabályozási elvek” most kibontakozó vitájára — még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyonis fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány egészének logikája, felépítése, alapvető elvei, s néhány már most is kikristályosodónak tűnő megoldás tekintetében kirajzolódnának a parlament várható állásfoglalásának alapvonalai, hogy a szövegező munkában erre figyelemmel építkezhessünk. Vannak azonban tárgykörök, amelyekben teljesen nyitva kell hagyni a vitát, véleményem szerint egészen az alkotmány egészére, vagy esetleg külön ezekre a problémákra szervezett népszavazásig. Ilyennek tekintem például az államforma kérdését. A 'különböző elnevezések gyakorlatilag — ha szabad így mondani: szakmai tartalmukban — lényegében ugyanazt jelentik. Politikai és érzelm imotívumok lépnek tehát elő a választás során, s ezt a lakosságra kellene bízni. Ugyanez a helyzet a nemzeti szimbólumok, különösen a címer ügyében. A heraldikai — szakmai — érvek mellett azonban a címer megválasztásában is közrehatnak a politikai és az érzelmi motívumok, éppen ezért ebben is az egész nemzetnek kell állást foglalni — mondta végezetül Kulcsár Kálmán, felelősségteljes, jó vitát kívánva a képviselőknek. kell szabályozni, s az alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait összefoglalni. A bizottságban kialakult állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról — szögezte le Gajdócsi István —, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elvszerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. Az állam népességére vonatkozó fejezetben kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. A parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az új kormányfőre, vagy miniszterre. A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Miniszitentanács közötti munkamegosztást. Ami az államformát illeti: meggyőződésből a népköz- társaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert — mint mondta — a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. A címervitával kapcsolatban azt mondta: anakronizmusnak tartja a koronás címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság eszméjével. A Kossuth- címer viszont leghaladóbb hagyományainkat idézi. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), a Zala megyei pártbizottság első titkára szerint az egyén és az intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi, állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza. A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alap- elvként deklarálja az esély- egyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m., 8. vk.), az alkotmányjogi tanács elnöke kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az. erős ön- kormányzatokat, az alkotmánybíróságot. Az uralkodó nézet jogi megfogalmazásának ítélte, hogy az új alkotmány tartalmazza a szocializmus, mint társadalmi rend iránti elkötelezettségét. Igaz, a szocializmus eddigi modelljét más, korszerűbb, valóban közösségi szocialista modellel kell felváltani, amelynek tartalmi elemei még csak most formálódnak — tette hozzá. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgatóhelyettese javasolta: hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a parlamentnek felelősen segítené az alkotmányozási munkát. Dobos Józsefné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Ma már tarthatatlan — mondta — a kizárólag területi érdekeket megtestesítő választási rendszer; jó megoldás lenne, az országos, politikai szervezetek külön- külön listát állítanának ösz- sze, s a választók ezekre szavaznának. Így ezen szervezetek között, a szavazatok arányában lehet felosztani a képviselői helyek egyhar- madát vagy nagyobb részét. Indokoltnak tartotta az egyszemélyi államfői intézményt. Erős elnöki hatalomra van szükség — hangsúlyozta. Körös Gáspár (Bács-Kis- kun, 4. vk.) az SZMT vezető titkára az egykamarás parlament mellett foglalt állást. Az országgyűlési képviselők egyéni választókerületben történő megválasztását támogatta. A köztársasági elnöki intézménnyel egyetértve „közepesen erős” elnöki hatalom megteremtését támogatta. Balogh László (Pest m. 29. vk.) a Pest megyei tanács elnöke elmondta: a tanácsok közvetlenül befolyásolják a demokrácia alakulását, ezért az alkotmányozási munka során fokozottan kell rájuk figyelni, s pontosan rögzíteni jogaikat, a kötelességeiket, viszonyukat más állami szervekhez. A képviselő hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi föltételeket, biztosítani az ön- kormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a HNF Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára az egykamarás parlament és az amellett működő alkotmánybíróság szükségességét hangoztatta. A képviselőnő úgy fogalmazott, hogy „közepesen erős” jogkörrel felruházott köztársasági elnöki intézményt kell bevezetni. A címer kérdésében népszavazást javasolt. Szükségesnek tartotta, hogy politikai pártállás szerint is legyen tilos az egyének mindennemű hátrányos megkülönböztetése. Szabó Miklós (Békés m., '5. vk.), az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Egyetértve a köztársasági elnöki funkció létrehozá- sürgetett, a költségvetés fel- használást ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos, s középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöiljá- róban hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában lévő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mély- sával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyar- ország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék kifejezésre jut. Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét s a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területará- nyosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás Országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel — mondta —, s az országos szervek egy- egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független alkotmánybíróságot ségig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. Javasolta: a rendőrség legyen teljesen független az MSZMP-től; hozzanak létre olyan önálló szervezetet, amely mindenki számára a rend őre. Indítványozta továbbá, hogy a munkásőrséget szervezzék át önkéntes rendőrséggé. A honvédségről szólva — az 1968-as eseményekre emlékeztetve — hangsúlyozta: amennyiben a Varsói Szerződés záradékai között van olyan, amely honvédségünket külföldi politikai elnyomó szankcióra kötelezi, akkor azt vizsgálják felül. Javasolta, hogy a honvédség ne pártoktól függő szervezet legyen; csak a haza védelmét, s ne pártutasítások végrehajtását szolgálja. A képviselő a többkamarás parlament mellett tette le voksát, s indítványozta azt is, hogy a nemzeti kisebbségek, a vallási csoportosulások képviselői létérdekeiket érintő törvények tárgyalásakor kapjanak vétójogot. Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozásába is. Mint mondotta, a mostani parlamentnek nem egy megyei tanácselnök tagja. Ok, mint képviselők — törvényhozók; bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek. „Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, megígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.” Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy, mint a nemzetiségek, a vallások és a cigányság képviselői — egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal rendelkeznek. A soros elnök valamivel este hét óra előtt toerekesz- tette az ülést. Ma az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. Külön fejezetet az önkormányzatnak Németh Miklós miniszterelnök és Nyers Rezső államminiszter az ülés szünetében
