Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 58. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 9., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Kedden ülést tart a megyei pártbizottság A megyi párt-vb fölhívása március 15-e méltó megünneplésére Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Sta- dinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének _ adta meg a szót. A házelnök bejelentette ■ lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető leköszönő levelet, ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töltött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti szerepet vállal, annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, amikor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs tűréshatár. Én eljutottam ide. * Az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudomásul vette Sta- dinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölőbizottság indítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot.. Elmondotta: a jelölőbizottság elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képviselőcsoport jelöl * egy tagot a bizottságba, s hogy a testület méginkább reprezentálja az Országgyűlés ösz- szetételét, az országos listán megválasztott képviselők, közül négyet bevonnak a jelölőbizottságba. Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Istvánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületének képviselőjéről, aki február 1-jén — mint mondotta: tragikus körülmények között — elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk emlékének. 'A levezető elnök bejelentette, hogy Űjvári Sándor (Zala m., 7. vk.), Apró Antal (Csdngrád m., 1. vk.), . Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferenc- né (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.) és Losonczi Pál (országos lista) benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondásokat 336 igenlő szavazattal és 2 tartózkodással tudomásul vette, és az országos választási elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerületben megüresedett képviselői helyre ördög Ferenc eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. Az Országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának az ,1988. december 8-án bemutatott jelentésének megtételéről az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, A tárgysorozat megállapításával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5.' vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka törvénykönyve módositásáÍPARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI! Az alkotmányozás az Országgyűlés legkiemelkedőbb tevékenysége. S bár a jelen ciklusban minden korábbinál nagyobb terhet viselő honatyák már többször is bizonyították, hogy képesek az érdemi beleszólásra és felelős döntésre, az alkotmány időszerűségével kapcsolatos előzetes vitákban voltak, akik megkérdőjelezték „illetékességüket”. Ügy ítélték meg, hogy a hosz- szabb távra szóló alaptörvényt ne a mostani ország- gyűlés alkossa, amelynek mandátuma nem sokkal az új alkotmány kihirdetése után lejár. A tegnap kezdődött ülészakon már-már komolytalanná váló ügyrendi vitákkal telt első száz perc is a kétkedőket látszott megerősíteni. E vitákról kérdeztük Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát. — Vallom, hogy meg kell védeni ennek az Országgyűlésnek a legitimitását. Ezt a képviselőházat törvényesen választották, tehát alkalmas arra, hogy akár az alkotmányt is megvitassa és jóváhagyja. Meg kell azonban mondanom: az Országgyűlés hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. (Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) az ülésen bejelentette: eláll az interpellációtól.) Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos. ról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program működését figyelemmel kísérve az is tapasztalható, hogy a Tisztelt Ház sem veszi mindig kellően komolyan önmagát. Ami például most a szünetig történt, az nem írható az Országgyűlés javára. A demokrácia időnként parttalanná válik, s az elhangzó véleményekben túl 'sok az érzelmi, indulati döntés, s nincs meg a kellő méltóság és felelősség. Ez csak részben magyarázható az ország lázas állapotával. E felfokozottságban ott érzem a korábbi visszafogottság ellenhatását is, a rácso- dálkodzást, hogy most mindent ki lehet mondani, a' tobzódást a demokratizmus megízlelt lehetőségéiben. Sajnos azonban — s ez nemcsak az országgyűlésre érvényes — nem nőttek még föl a vezető testületek a demokráciának arra a felelős szintjére, amelyre szüksége lenne az országnak ebben a bonyolult helyzetben. — ön az MSZMP jelöltje, a parlament megüresedett elnöki tisztére, így nyilván kétszeresen is vegyes érzésekkel figyelte a közjátékot. — Többször is elhárítottam ezt az ajánlatot, s végül csak azt fogadtam el, a vezető testületek kérésére, ellenére tűzzék napirendre a bős—nagymarosi vízierőmű kérdését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács lmréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bi- zottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvitassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabály- tervezetet éppen azokkal — például a nagyüzemi munkássággal — nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Rendszeres tájékoztatás Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A bős—nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős—nagymarosi beruházásról tartandó népszava(Folytatás a 2. oldalon) hogy az esetleges jelölést vállalom. A ma történtek elgondolkodtatnak, és az előbbi „csak”-ot erősítik, annál is inkább, mert egyedül vagyok a pátvezetésben, akinek az eredeti szakmája és a funkciója egybeesik. Én mindig külpolitikával, diplomáciával foglalkoztam, s bár ettől itt sem kellene teljesen elszakadnom, nem igazán vágyom a házelnöki tisztségre. Érzem azonban a személyes szempontokon túlmutató felelősségemet is a korántsem könnyű helyzetben levő parlament iránt. — Sokan visszásnak tartják, hogy a párttörvény megelőzi az alkotmányt. Az előbbi után várhatóan létrejönnek új pártok, melyekről azután csak hónapok múltán derül ki, hogy összhangban vannak-e az új alaptörvénnyel. — Szerintem a párttörvény megalkotása után törvényessé válhat a pártok helyzete és részt vehetnek majd a további alkotmányozási munkában is. Például a választásokra való felkészülés során, amit jelenleg megegyezéses alapon tudunk elképzelni. Ügy, hogy csak 1995 után alakulna ki a pártok között versenyhelyzet. Tegnap ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület megvitatta a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól, továbbá a párt választási rendjéről szóló pártviták tapasztalatait, és úgy döntött, hogy javaslataival együtt a megyei pártbizottság keddi ülése elé terjeszti azt. A testület keddi ülésén vitatja meg a javaslatot a megyei pártbizottság meghatározó szerepe érvényesítésének elveire — a népképviselői szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunista csoportok működéséről. A megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről szóló pártvitaanyaA bécsi külügyminiszteri találkozó harmadik és egyben utolsó napján, szerdán hat felszólalója volt a délelőtti ülésnek. A Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat tagállamának csütörtökön az osztrák fővárosban kezdődő leszerelési tárgyalásairól szólva Hans van den Broek holland külügyminiszter azt hangoztatta, hogy ezeken fel kell számolni a hagyományos fegyveres erőkben mutatkozó aszimmetriákat, mivel a Varsói Szerződés országai még a bejelentett egyoldalú haderőcsökkentések után is jelentős fölényben maradnak a NATO-val szemben. A holland politi— Ugyancsak vitatott, hogy bekerüljön-e az új alkotmányba, hogy szocialista társadalom felé haladunk. Mondván, hogy még korántsem egyértelmű, milyen is legyen az a szocializmus ... — Minél kevesebb jelzőt kell használni az alkotmányban. Annak egész szellemiségével, tartalmával, alapelveivel kell kifejezésre juttatni, hogy egy szabad, demokratikus, szocialista Magyarországot akarunk ... Ennek jelzőikkel túlaggatott deklarálása nem illik bele az alkotmányba. Más kérdés, hogy a bevezető szakaszban célszerű megfogalmazni: mit akarunk, milyen célok felé haladunk. — Az előbbi, nagyrészt formai, ügyrendi kérdésekről két óra hosszat folyt a vita. Lesz-e idő a sokkal nagyobb a jelentőségű, számos alternatívát is tartalmazó és az alkotmány szabályozási elveit tárgyaló napirend megvitatására? — kérdeztük expozéja előtt dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert. — Eddig 41 képviselő jelentkezett felszólalásra, s valóban elképzelhető, hogy a vita elhúzódik, sőt azt sem got is megtárgyalta, és kialakította állásfoglalását. A megyei párt-vb állást foglalt március 15-e méltó megünneplésével kapcsolatban is. Véleménye szerint március 15-ét a Hazafias Népfront megyei bizottságának felhívása alapján lehet 1848/49 szelleméhez és eszméjéhez méltóan megünnepelni. Ezért arra kéri az MSZMP megyében élő és dolgozó tagjait, a KISZ- tagságot, hogy minél többen vegyenek részt a megyeszékhelyen, a somogyi városokban és községekben március 15-i ünnepségeken, amelyeket a Hazafias Népfronttal együtt rendeznek a társadalmi és tömegszervezetek, az egyházak. Hiszen március 15-e a magyarság számára a nemzeti összefogás, az egymásrautaltság és az összetartozás jelképe. kus üdvözölte azt a Bécs- ben kedden elhangzott bejelentést, amely szerint az Egyesült Államok meg akarja gyorsítani vegyi fegyvereinek az NSZK-ból való kivonását. Giulio Andreotti olasz külügyminiszter síkraszállt amellett, hogy Európa lemondjon a kapcsolatok eddigi, „az erőszak logikáján” alapuló gyakorlatáról. — Az európai biztonságot — mondotta — nem katonai, hanem politikai alapon kell kialakítani, a katonai egyensúlyra pedig nem fegyverkezéssel, tehát felfelé, hanem leszereléssel, vagyis lefelé tartva ajánlatos tördkedni. zárom ki, hogy egyes kérdésekben parttalanná válik. Ezt sem bánom azonban. Az alkotmány kidolgozásának ebben a szakaszában minden vélemény segít bennünket, hogy megtaláljuk a gondolkodás helyes irányát. — A mostani gyors változásokat és az érdekek tago-- lódását hozó időszakban le- het-e közmegegyezést erősítő alkotmányt létrehozni? — Az új alkotmányok a történelemben rendszerint feszültségekkel teli időszakokban születtek, s nem ritkán a konszenzusteremtés eszközei is voltak. Mi is ilyen, a közmegegyezés kialakulását elősegítő alkotmány létrehozására törekszünk. Ezért igényeljük a minél szélesebb körű előzetes társadalmi vitát. A parlament új elnökére javaslatot tevő jelölőhizott- ság tagja volt Pásztohy András, képviselőcsoportunk vezetője. — A somogyi képviselők közül nyolcán Szűrös Mátyást javasolták, hárman Horváth Jenő budapesti képviselőt támogatták, hozzátéve, hogy a tisztségre alkal- masnalk tartják Szűrös Mátyást 'is. Egy képviselőtársunk Király Zoltánra tett javaslatot. Ügy tapasztaltam, hogy ezek az arányok kifejezik az Országgyűlés egészének véleményét Is. Bíró Ferenc 1. Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; 2. a .Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3. az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. a Munka törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5. a sztrájkról szóló törvényjavaslat; 6. a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi .várható programja; 9. személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Stadinger István szóban is beterjeszti lemondását az Or szággyűlésnek március 8-án az ülésszak plső napján A Jogszabályok jogszabálya Bécsi külügyminiszteri találkozó Leszerelési tárgyalások
