Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 55. sióm _____________________________________Ara: 4,30 Ft _____ 1989. március 6., hétfő „ Nemzeti kerékasztal" MSZMP­találkozósorozat Fejti György, az MSZMP KB titkára és Vörös Vince, a Füg­getlen Kisgazdapárt társelnöke vezetésével pártközi megbe­szélést tartottak március 4-én az MSZMP székhazában Szombaton a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak és a Magyar Ellenállók, Anti­fasisztáik Szövetségének ta­lálkozójával folytatódott azoknak a kétoldalú tár­gyalásoknak a sorozata, amelyet az elmúlt napokban az MSZMP kezdeményezett különféle tá rsadalm i - p al i ­.lkai szervezetekkel. A hét­végén is folytatódó inten­zív eszmecserék végső cél­ja — az Űj Márciusi Eront javaslatához kapcsolódva — egy széles körű társa­dalmi részvétellel összeülő „nemzeti kerékasztal” elő­készítése. Az MSZMP Központi Bi­zottságának székhazában megtartott találkozón Fejti György, a KB titkára min­denekelőtt azt hangsúlyozta tárgyalópartnereinek, hogy a felgyorsult belpolitikai élet szükségessé teszi a nyugodt légkörű társadal­mi párbeszédet. A mélyre­ható reformok közös meg­valósítása érdekében fel - tétlenül el kell kerülni a társadalmi robbanást. A Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége ne­vébejv Ispánovits Márton fő­titkár arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit, hogy a szervezet tagsága — az országszerte megtartott vitafórumok tanúsága sze­rint — általános vélemény­ként fogalmazza meg a megújulás szükségességét, s támogatja a reformok folytatását. Álláspontjuk­nak megfelelően — a kor követelményeihez igazodó eszközökkel — népi demok- ráéiát kell építeni. A délutáni órákban a Münnich Ferenc Társaság képviselőivel találkozott az MSZMP tárgyalócsoportja. Az eszmecserén Berényi Ferenc ügyvezető titkár megerősítette: á Münnich Ferenc Társaság nem kíván önálló párttá alakulni; az MSZMP-vel szoros szövet­ségben szeretne tevékeny­kedni. Ugyanakkor , az együttműködés nem jelent­heti az MSZMP politikájá­nak szolgai másolását; tö­megmozgalomként sajátos eszközeikkel;, a társadalmi­politikai folyamatok kriti­(Főlytatás a 2. oldalon) Karbantartás é» felájitás után |A közéleti hírei Major László. nyilatkozata a Központi Bizottság keddi üléséről Ai_ MSZMP ja népakaratot kifejező politikai rendszert akar Az MSZMP Központi Bi­zottságának március 7-i, keddi üléséről Major Lász­ló, a párt szóvivője tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a KB ülé­sének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja az MSZMP akciótervét, Mire törekszik a Magyar Szocia­lista Munkáspárt? címmel Ebben a tézisszerű - anyag­ban — amelyet előre eljut­tatták a Központi Bizottság tagjaihoz — megfogalmaz­ták a legfontosabb belpoli­tikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt állás­pontját. Az előterjesztés al­címe „Szabadság, igazságos­ság, szolidaritás” összesű­rítve magáha foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: az MSZMP felvállalja a magyar történelem demok­ratikus hagyományait, és úgy véli, hogy a magyar társadalomban meghatáro­zók a demokratikus és bal­oldali erők. Velük kell ke­resni az együttműködést és a megegyezést a nemzet sorskérdéseiben. Az MSZMP • célja a demokratikus szocia­lizmus megvalósítása Ma­gyarországon, az ország visszavezetése a demokrati­kus. fejlődéshez, a nemzet haladása és a személyiség szabadságának biztosítása. Az anyag tételesen felso­rolja a politikai, gazdasági élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. Az MSZMP álláspontja: a párt a népakaratot kifejező poli-. tikjai rendszert akar, ami új alkotmányt, jogállamiságot jelent. Az MSZMP céljai kö­zött szerepel a nemzeti ösz- szefogás, a koalíció; olyan demokratikus közélet meg­teremtése, amelyet a társa­dalmilag ellenőrzött több­pártrendszer jellemez; a tiszta, korrupciótól, nyerész­kedéstől mentes közélet, a bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogal­mazták az MSZMP állás­pontját az időszerű gazda­sági kérdésekkel kapcsolat­ban is. Az MSZMP vélemé­nye szerint korszerű, a vi­lággazdasághoz szorosan kapcsolódó, hatékony gazda­ságot kell létrehozni Ma­gyarországon; meg kell fé­kezni a gazdaság visszaesé­sét, és meg kell alapozni az új fellendülési szakaszt. Eh­hez szükség van az ország eladósodásának megállítá­sára, a világgazdasághoz va­ló szorosabb kötődésre, ha­zai viszonyaink között pe­dig a piacgazdaság, a haté­kony szociálpolitika meg­teremtésére. A párt támogatja a haté­konyan, működő tulajdon­formák sokféleségét, a vál­lalkozások szabadságát. Egyetért azzal), hogy az or­szág költségvetését a társa­dalom ellenőrizze. A felada­tok megvalósításéihoz a források bővítésére törek­szik. (Folytatás a 2. oldalon) Iványi Pál Prágába utazott Iványi Pál, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghívására vasárnap Prá­gába utazott a KGST-orszá- gök testvérpártjai gazdaság­politikai KB-titkárainak ta­nácskozására. Vórkonyi Péter Bécsben Várkonyi Péter külügymi­niszter március 5-én, vasár­nap Becsbe utazott, ahol részt vesz az európai hagyo­mányos fegyveres erőkről valamint a bizalom- és biz- tanságerősítő intézkedések - ről folytatandó tárgyalások ünnepélyes megnyitásán. Huszár István üdvözlete Huszár István, a HNF OT főtitkára levélben köszön­tötte a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bi­zottságát, a szervezet meg­alakulásának 40. évforduló­ja alkalmából. Bővül, szépül az iskola Tornaterem is épül a Magyar Bálintról elne­vezett fonyódi általános iskolában. A 25 millió forintos felújítás-bővítés során létesítenek nyelvi laboratóriumot, lesz or­vosi rendelő és fogászati szakrendelés is a követ­kező tanévtől. Élve az új lehetőségekkel, tago­zatos német nyelvokta­tást és testnevelésből te­hetséggondozást tervez­nek többek között az in­tézményben. Fotó: Gyertyás László Nemcsak vitatkozni, tenni is kell Mától ismét termel a tabi téglagyár öthetes karbantartás után mától a tabi öreg-hegy lá­bánál ismét dolgozik a tég­lagyár. Varga Ottó üzemvezető mondta: — A múlt évi 13,5 millió kisméretű téglának megfelelő tervünket 14,3 millióra teljesítettük. Ez jelentősen igénybe vette gyártóberendezéseinket. Ja­nuár 30-ától kezdtük meg az agyagmegmunikáló gép­sor, a nyersgyártó és a szá­rító légtechnikai berende­zéseinek, valamint az ége­tőkemence felújítását, kar­bantartását. Szakembereink szétszerelték a gépeket és a kopott alkatrészeket (csa­págyakat, láncokat, láncke­rekeket stb.) kicserélték, el­lenőrizték, hogy a villamos berendezések megfelelnek-e a szabványnak. Az elhasz­nálódott kemencefalazat ki­javítására a helyi költség­vetési üzem kapott megbí­zást, és néhány napon belül végeznek a helyreállítással. Teemelésiérték-tervük az idén meghaladja a 45 mil­lió forintot: ez 16 millió kisméretű téglának megfe­lelő termék előállítását je­lenti. Főleg a keresett kis­méretű és az igényeknek megfelelően a 10 centiméte­res válaszfaltégla gyantá­sa a feladatuk. Ha teljesíte­ni tudják a tervet, akkor kétmillió forint nyereségre tehetnek szert. Az esélyük megvan erre: a karbantar­tás ideje alatt kicserélték a régi, 25 éves téglaprést, beállítottak egy nagyobb tel­jesítményű agyagkeverőt. Ettől azt várják, hogy emel­kedik a termelékenység és javul a minőség. A múlt évi eredményeit a * tabi téglagyár 7 napos mun­karendben, napi 10 órás műszakokkal érte el. Mától bevezetik a 6 napos munka­hetet, a nyolcórás műszako­kat, és cspkkentik a létszá­mot. A hatékonyabb és jobb munkától azt várják, hogy a tavalyi 30 ezer forintos át­lagkeresetet 8—10 százalék­kal emelhetik. (—krutek—) „Még mindig a szüne* tekben vagyunk aktívabbak” — mondta egy küldött szom­baton a barcsi KISZ-kül- döttértékezleten. Arra a. po­litikai berkekben jól ismert gyakorlatra utalva, hogy igazán felszabadult, közvet­len eszmecsere az előtérben, pogácsaevés közben alakul ki. A tanácskozás második fe­lében azonban lassan „be­lemelegedtek” a fiatalok. El­tűnt a kezdett gátlásosság, ami jórészt a tapasztalatlan­ságnak volt tulajdonítható. Huszonnégy diák és huszon­nyolc lakóterületi, valamint munkahelyi küldött vett részt a tanácskozáson. Ám az utóbbiak közül is többen még csak tizenévesek. A tények: két-három éve a városi KISZ-bizottság még 80 alapszervezet — összesen 1748 KISZ-tag — munkáját irányította. 1989. február közepén — ennek is alig több mint egyharmada — 682 tagja volt a KISZ-nek a városban és környékén. Az ifjúsági szervezetnek nem tett jót — mondta a beszá­molójában Vaczuli Pál, a városi KISZ-bizottság titká­ra —, hogy elsősorban az irányítók követelményeinek igyekezett megfelelni és nem a tagság igényeinek. Meg­szűnt a KISZ-szervezet az Un'itech-nél, a Vörös Csil­lag Tsz-nél, az Épfunál és más munkahelyeken. Felosz­lott három pedagógus KISZ- alapszervezet is. Megalakult viszont, és életképességét bizonyította néhány lakóte­rületi alapszervezet; például Vízváron, Homokszentgy or­gy ön, Babócsán és Bolhón Az ifjúsági szervezet ál­talános gondjainak nagy ré­sze ismert a megyei közvé­lemény előtt. E gondok szá­mát szaporítják Barcson és környékén olyan sajátossá­gok, mint az elhelyezkedési nehézség, az alacsony bérek, és a jórészt korszerűtlen mümlkajhelyek. —. Az utóbbi évek társa­dalmi változásai, a növekvő munkahelyi elfoglaltság azonban nem tett jót a kö­zösségi életnek — mondta Gelencsér Attila, a küldött- gyűlés levezető elnöke. — Sokan közömbössé váltak. Ennek egyik okaként az uta- sításos működtetést jelölte meg Balogh Attila, a barcsi erdészeti szakközépiskola alapszervezetének küldötte, A tanárok és tanulók időhiá­nyát okolta a létszám csök­kenéséért Nemes József, a barcsi 525-ös számú szak­munkásképző küldötte, de nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy a ki­alakult helyzeten nem lehet változtatni. Többen szóltak az alap- szervezetek működésének körülményeiről, anyagi esz­közeiről. Bicsár Gábor bol­hái küldött szerint viszont „folyamatos anyagi segítsé­get várni erkölcstelen: az alapszervezeteknek kell megtalálniuk a lehetősége­ket az anyagi háttér biztosí­tásához. A közösen végzett munka nemcsak pénzt hoz a házhoz, hanem az önismere­tet és egymás megismerését is elősegíti”. Csakhogy — tette hozzá egy másuk kül­dött — van olyan cég, ame­lyik a sajáír dolgozóinak sem tud munkát adni. Király György, a. Barcs városi pártbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a fel­nőtt társadalomnak nagy a felelőssége az egész ifjúság iránt. A fiataloknak érez­niük keld saját felelősségü­ket. Simon Gábor, a megyei KISZ-hizottság titkára sze­rint „a KISZ a tagság érde­keit nem hogy képviselni, de még tükrözni sem volt képes”. A mozgalom meg­újulására nincs recept, körül­tekintő munkával a fiatalo­kat vonzó tevékenységgel oldható meg. Kertai János, a darányi lakóterületi alap­szervezet küldötte hozzátet­te: jól kivitatikoztuk magun­kat, azután nem történik semmi. A küldöttek végül arról döntöttek, kik képviseljék őket a „felsőbb” fórumokon, a megyei küldöttértekezle­ten és a kongresszuson. Kovács Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom