Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

lit Világ proletárjaiegyesüljetek ! I Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 76. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 31., péntek Önzetlenül a településért Évről évre kisebb a társa­dalmi munka értékének a növekedése a megyénkben. A tavalyi önkéntes vállalás több mint 461 és fél millió forintot tett (ki; s ebből egy somogyira a statisztika sze­rint 1320 forint jutott. Ez éppenhogy meghaladta az 1987. évit. Érdemes két szá­mot ideírni annak bizonyí­tására, hogy mekkora a szó­ródás: amíg egy kaposvári 1049, addig egy balatonőszödi lakos 12 512 forint értékű munkával gyarapította tele­pülését. Érthető, hogy ott a legna­gyobb a társadalmi munka, ahol bevezetik a vizet, a gázt. Az emberek ugyanis pénzzel és társadalmi mun­kával is hozzájárulnak a ve­zeték kiépítéséhez. Így szü­letett kiemelkedő eredmény Balatonőszödön, Jutában, Nagybajomban, ahol gázve­zetéket fektettek le lakossá­gi hozzájárulással és össze­fogással. Mindenképpen kedvezőt­len, hogy nagyon nagy az eltérés a települések között. Hetven százalékukban a me­gyei átlag alatt van a telje­sítmény. Néhány év óta arra törek­szenek, hogy a fenntartási, működési feladatok költsé­geit is csökkentsék a társa­dalmi munka révén. Ez ta­valy >több mint 52 százalé­kot tett ki, a többi pedig va­lamilyen beruházás, fejlesz­tés kiadásait mérsékelte. A településfejlesztési ver­senyt értékelő megyei bizott­ság kedvezőtlennek tartja, hogy Somogy öt év alatt a tizedikről a tizenhatodik helyre szorult a megyék rangsorában. A csekély nö­vekedés miatt a tavalyi tel­jesítmény alapján talán még hátrább kerül. Hogy mi az oka ennek? Az életszínvonal-csökkenés egy­re jobban határt szab a la­kosság teherviselő képessé­gének, sőt a gazdálkodó szer­vezetek támogató készségé­nek is. Csökken a közmű­építések száma is, márpe­dig ez lendíti előre legjob­ban a lakosság önkéntes te­vékenységét. Joggal bírálták a megyei tanács-vb legutóbbi . ülésén az elszámolást is. Vannak olyan megyék, ahol vasta­gon fog a ceruza. A megyei tanács elnöke jegyezte meg: ha ténylegesen elültettek vol­na annyi fát, mint amennyit beírtak, még alulról is be­nőtte volna a megyét. Saj­nos, nálunk inkább az a jel­lemző, hogy nem veszik elég gondosan számba az elvég­zett társadalmi munkát. Ba- latonföldváron például kife­lejtették a szennyvíz-beve­zetéskor vállalt földmunkát az elszámolásból. S nem ez az egyetlen eset; ki-ki újab­bakkal tudná gyarapítani a sort. Igaz az a megállapítás, hogy Somogybán sem kötő­dik kevésbé a lakosság a megyéhez, mint máshol. Ép­pen ezért a társadalmi mun­ka idei megszervezésekor sokkal nagyobb gondosságot igényel a teljesítmények nyilvántartása. Nemcsak a kiemelkedőké, hanem a ki­csiké is! Van még mit tenni termé­szetesen az önkéntes felaján­lások megszervezésében. El­sősorban a lakóhelyen, s ne a munkahelyen szervezzenek különféle társadalmi munká­kat. Sokkal szívesebben vál­lalják az emberek, mert ez által környezetük szépül és gyarapodik. Lajos Géza KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. március 29-oi üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1989. március 29-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke és tit­kára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbi­zottság titkárai, a KB osz­tályvezetői, valamint a köz­ponti és a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a po­litikai nyilvánosság fej­lesztéséről és a tájékoztatá­si törvény alapelveiről, va­lamint a párt sajtópolitiká­jának elveiről és a pártsaj­1 • Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Moszkvában' szí­vélyes, nyílt, baráti szellemű megbeszélést folytatott Mi­hail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. A találko­zó tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. Mihail Gorbacsov a szov­jet vezetés nevében szolida­ritásáról és támogatásáról biztosította az MSZMP po­litikáját. A Szovjetunió, az SZKP érdeke is, hogy Ma­gyarország a szqcializmus le­hetőségeinek jobb kihaszná-' lásával, a stabilitás megőr­zésével, a reformok dinami­kus folytatásával oldja meg feladatait. A szovjet vezetés nagy fi­gyelemmel kíséri a magyar belpolitikai fejlődést, bele­értve több párt alakulásának lehetőségét is. Ügy véli, hogy az egy- és többpártrendszer­ről nem lehet általános és végleges megítélést adni. Az Grósz Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházéban fogadta Cső Ho Dzsungot, a Koreai Köztársaság kül­ügyminiszterét, aki magyar partnerének meghívására tartózkodott hazáinkban. A találkozón jelen volt Vár- konyi Péter külügyminisz­ter, valamint Han Tak Cse, a Koreai Köztársaság buda­pesti nagykövete. . Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta: hazánk és a Koreai Köztársaság kapcso­lataiban olyan, korszak kez­dődik, amelyben egyre na­gyobb jelentőségük van az emberek közötti kontaktu­soknak, a népek, országok közötti megértésnek. Ha­zánk kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik a világ minden, erre kész államával. A magyar külpo­litika az államközi kapcso­latok építésénél nem ideoló­giai megfontolásokból, ha­nem a világ realitásaiból indul ki — fejtette ki Grósz Károly. A magyar vezető utalt tó fejlesztéséről szóló állás­foglalás-tervezetet; — Lukács Jánosnak, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a po­litikai rendszer reformja pártvitájának tapasztalatai­ról készített jelentést; va­lamint a KISZ XII. kong­resszusának előkészítésével foglalkozó tájékoztatót. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott a márci­us 15-i ünnepségekről, Grósz Károlynak, az MSZMP főtit­kárának Mihail Gorbacsov­val, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárával, valamint Jasszer Arafattal, a Palesztinái. Felszabadítási Szervezet VB-elnökével foly­tatott tárgyalásairól. Ezt követően a testület személyi kérdésekben dön­tött. SZKP nem azt tartja meg­határozónak, hogy hány párt van, hanem azt, hogy az em­berek részt vegyenek a dön­tésekben és végrehajtásuk ellenőrzésében, a demokrá­cia hassa át minden politi­kai intézmény tevékenysé­gét. A megoldás módja min­den nép, minden párt saját ügye. A megbeszélés alkalmat adott a mai szovjet helyzet, az SZKP elképzeléseinek kö­zelebbi megisfnerésére is. Az MSZMP főtitkára pár­tunk megértéséről és tá­mogatásáról biztosította a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folyamatot. A re­formok megvalósulásának esélyeit jelentősen növeli, hogy az emberek kezdik megérteni, az átalakítás az egyetlen lehetséges út. Je­lenleg a legfontosabb, hogy a párt megválassza az átala­kítás olyan ütemét, amely egyértelműen biztosítja a zavartalan, feszültségmen­rá, hogy a Budapest és Szöul közti kapcsolatok ta­valy felgyorsult fejlődésé­hez — a Koreai Köztársa­ság életében és külpolitiká­jában - bekövetkezett válto­zások mellett — jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi élet kedvező fej­leményei. Grósz Károly tes előrehaladást. Az SZKP KB főtitkára külön kiemel­te: az átlakítást ideológiai­lag is meg kell alapozni. A múlt tanulságainak fel­tárását a két párt fontos fel­adatnak tekinti, de megen­gedhetetlennek tartja, hogy a múlttal való szembenézés á társadalom és a párt meg­osztásához, a vezetés egysé­gének megbontásához ve­zessen. Az 1956-os esemé­nyekkel összefüggésben megállapodás jött létre ar­ról, hogy a szovjet fél a pártkapcsolatok útján lehe­tővé teszi a korabeli doku­mentumok kutatását. A találkozó megmutatta, hogy az MSZMP és az SZKP egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésé­ben. Az SZKP vezetése is úgy látja, hogy ma a felelős politikai tényezők sem Nyu­gaton, sem másutt nem ér­dekelitek a kelet-európai, így a magyarországi helyzet de­stabilizálódásában. A két főtitkár sürgető fel­adatnak ítélte a Varsói Szer­ződés korszerűsítését, a szer­vezet belső demokratizmusá­nak erősítését. Egyetértés volt abban is, hogy mindkét fél törekszik a katonai töm­bök egyidejű felszámolására. Az SZKP vezetése egyet­ért minden javaslatunkkal, amely a KGST korszerűsíté­sére irányul. Ehhez az út a nemzeti gazdaságok re­formján keresztül vezet. Szovjet részről készséggel fogadták azt a magyar ja­vaslatot, hogy — akár két­oldalú megállapodás kere­tében is — törekednünk kell az árucsere-forgalom kon­vertibilis valutában történő elszámolására. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a cél az intenzív kapcsolódás az európai és a világgazdaság­hoz. A találkozó hozzájárult a két párt közötti bizalom erősítéséhez, és új lehetősé­geket nyitott az együttmű­ködés sokoldalú fejlesztésé­re. hangsúlyozta, hogy hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közeledésének, mélyülő párbeszédének, ami új légkört honosít meg a nemzetközi kapcsolatokban. Kifejezte reményét, hogy a folyamat tartós tendenciává válik. *■ A palesztinai arab nép iránti szolidaritás jegyében március 16—17-én fogadtuk Jasszer Arafatot, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet vezetőjét. Grósz Károly főtitkárral folytatott meg­beszélései, továbbá Straub F. Brúnónál, az Elnöki Ta­nács elnökénél, Németh Miklós • miniszterelnöknél tett látogatása alapján meg­állapítható, hogy a közel- keleti helyjet rendezését il­letően a két fél álláspontja közel áll egymáshoz. A látogatás alkalmat adott arra, hogy a PFSZ vezetőjével ismertessük a közel-keleti térség egyes államai felé tett kezdemé­nyezéseink, diplomáciai lé­péseink okait; beleértve az öböl országait és Izraelt is. A palesztin nép önrendel­kezési jogának érvényesíté­sében fontos állomásnak te­kintjük a palesztin állam tavaly novemberi kikiáltá­sát. Ezért hozzájárultunk ahhoz, hogy a jövőben ma­gyarországi képviseletét nagykövetség lássa. el. E lépésünkkel egyben megerő­sítettük, hogy továbbra is a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet tekintjük a pa­lesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének. Elvi álláspontunknak megfelelően kedvező vá­laszt adtunk Jasszer Arafat azon kérésére, hogy válto­zatlanul támogassuk a Kö­zel-Kelettel foglalkozó nem­zetközi békekonferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés ren­dezését. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a po­litikai nyilvánosságról, a tájékoztatási törvény politi­kai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának el­veiről és a pártsajtó fej­lesztéséről szóló előterjesz­tést. (Folytatás a 2. oldalon) Cső Ho Dzsung átadta Grósz Károlynak Ro Te Vu elnök jókívánságokat tar­talmazó levelét. A külügy­miniszter hangsúlyozta: szívesen látják Grósz Ká­rolyt a Koreai Köztársaság­ban. Az MSZMP főtitkára a meghívást köszönettel el­fogadta. A látogatásra ké­VÁLTOZÁS AZ ELNÖKI POSZTON Losonczi Pál lemondott az ópusztasaeri nemzeti törté­neti park országos emlékbi­zottságának elnöki tiszté­ről, de tagként továbbra is részt vállal az emlékbizott­ság munkájából. Az elnöki teendők ellátását Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnö­ke vállalta — jelentették be tegnap Szegeden, a Csong- rád Megyei Tanács ülésén. A testület megtárgyalta az ópuszitaszeri emlékpark helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről szóló jelen­tést. Az 1976-ban elfogadott rendezési terv az emlékpark kialakítását három ötéves szakaszra ütemezte, a vár­ható költségeket pedig 400 millió forintra becsülte. Most szó volt arról is, hogy a földosztás 50., valamint a honfoglalás 1100. évforduló­ja sürgeti a munkálatok be­fejezését. Ezenkívül ameny- nyiben hazánk társrendező­je lesz a világkiállításnak, meg kell tervezni az emlék­park szerepét is. Termelési együttműködés Fock Jenő'elnök vezetésé­vel március 23. és 30. kö­zött az Izraeli Mérnöbszö- vetség meghívására Izrael­ben tárgyalt az MTESZ de­legációja. Az Itzak Raas-zal, a partnerszervezet elnöké­vel folytatott megbeszélése­ket követően aláírták a két mérnökszervezet együttmű­ködéséről szóló okmányt, amelyet tavaly Budapesten az izraeli mérnökszervezet delegációja Tóth János fő­titkárral1 készített elő. A megállapodás értelmében az élelmiszer- és agrárgazda­ság, az elektrotechnika, va­lamint a környezetvédelem területén a két ország szak­egyesületei, vállalatai és tu­dományos intézetei kutatá­si és termelési együttműkö­dést építenek ki. Simon Peresz izraeli pénz­ügyminiszter fogadta a Fock Jenő vezette küldöttséget. sőbbi időpontban kerülhet sor. Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke az Or­szágházban fogadta a dél­koreai külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Várkonyi Péter, valamint Han Tak Cse nagykövet. Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés elnöke délután a Parlamentben fogadta Cső Ho Dzsungot, s tájékoztatta a magyar parlament mun­kájáról, Magyarország kül­politikájáról. Hangsúlyoz­ta, hogy a magyar külpoli­tika alapelve a nyitottság; a híd szerepét kívánjuk be­tölteni Kelet és Nyugat kö­zött. Cső Ho Dzsung, hivatalos magyarországi tárgyalásai­nak befejeztével tartott saj­tótájékoztatóján derűlátó­an szólt a kétoldalú együtt­működésben rejlő lehetősé­gekről. Cső Ho Dzsung és kísére­te az esti órákban elutazott Budapestről. Találkozó Grósz Károllyal és Straub F. Brúnóval Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke fogadta Cső Ho Dzsungot

Next

/
Oldalképek
Tartalom