Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
1989. március 30., csütörtök Somogyi Néplap 3 Széles körű információval dolgozik a jelölést előkészítő bizottság Az április 15-i megyei pártértekezlet jelölését előkészítő bizottság munkájának megkezdésekor a Somogyi Néplapban megjelent felhívásában kérte a párttagságot, hogy tegye meg javaslatait, juttassa el véleményét a bizottság tagjaihoz. Dr. Széles Gyulát, a jelölést előkészítő bizottság vezetőjét arról kérdeztük, hogy hol tartanak a munkával. miként végezték el a rájuk bízott feladatokat. Kérdésünkre felelve a következőket mondta el: — Az előkészítő bizottság körültekintően látott munkához. Kialakítottuk munkamódszerünket. Először a pártbizottság jelenlegi tagjait kérdeztük meg a testület munkájáról, s ennek során véleményt mondtak a megyei pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság tevékenységéről, a személyi összetétellel együtt. Ezt követően véleményt kértünk az első titkár, illetve a tisztségviselők személyére vonatkozóan. Miután kialakult az arány, hogy a pártbizottsági tagok felét az alsóbb pártszervek delegál" ják, a bizottság a pártérte- kezleten megválasztandó pártbizottsági tagokra koncentrált. Arra törekedtünk, hogy a megyei pártbizottság összetétele tükrözze a megye párttagságának összetételét. Tehát megfelelő képviseletet kapjon a .'10 év alatti korosztály éppen úgy, mint a nyugdíjasok. A jelölést előkészítő bizottság lista alapján tesz javaslatot majd a pártbizottsági tagokra, hogy a különböző korosztályok. rétegek megfelelő arányban képviselve legyenek. Azt, hogy a pártszervek delegálási jogot kaptak a pártbizottságba, én két szempontból is jelentősnek látom. Az egyik az, hogy sokkal jobban, alaposabban ismerik azt, akit delegálnak, és nyilván olyan párttag keűj mezőgazdasági gépek Üj, korszerű, könnyen kezelhető, de egyúttal nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek prototípusai készültek el a győri Rekard Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat téti gyárában. Az egyik legígéretesebb közülük a vontatott szőlőszedő, amely jelenleg hiánycikk a magyar mezőgazdaságban. 70 ember munkáját képes elvégezni és minden olyan traktorral vontatható, amelyet a magyar mezőgazdaságban használnak. Két első példányát már az idén több hazai és ausztriai gazdaságban kipróbálják. A gép leválasztja a szőlőszemeket, eltávolítja a lehulló leveleket. A termést folyamatosan továbbítja a párhuzamosan haladó pótkocsira. A különböző aprómagvak betakarítására fejlesztették ki azt a rendrearató berendezést, amelyet az idén már nagy sorozatban gyártanak és Ausztriába is exportálnak. A legfrissebb újdonság pedig az a henger, amellyel a legkötöttebb, legrögösebb talajokat is elő lehet készíteni a vetésre. Ez is bármilyen traktorhoz csatlakoztatható. Egy 8 órás műszakban körülbelül 7 hektárnyi területet lehet vele megművelni. rül a testületbe, aki vállalja azt, hogy kiáll a párt politikája mellett, meg meri mondani mindig a véleményét és vissza is jelez az alapszervezeteknek. Olyan kétirányú transzmissziónak tekintem ezt, amelyik egyfelől a testület elé viszi a valós élet pártgondjait és problémáit, s visszajelez a megoldásokra is. Az új párt- bizottságba mintegy 32—33 személy kerül közvetlenül delegálás útján, és a választás révén megint ennyi, ösz- szesen tehát mintegy 65—70 tagú lehet a megyei pártbizottság. Hangsúlyozom: a pártértekezleten többes jelölést javasolunk. A jelölést előkészítő bizottság munkáját a nyíltság, a nyitottság jellemzi. Lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy a megye párttagsága és széles közvéleménye megismerje a jelölteket. Hozzá kell azonban tenni, hogy az érvényben levő szervezeti szabályzat szerint a jelöltek személyét illetően először a Politikai Bizottságnak kell állást foglalnia. Ez április 5-én történik meg. Azt követően a jelöltek nevét is nyilvánosságra hozzuk. Több formát javasol a jelölést előkészítő bizottság a jelöltek bemutatására. Az egyik: a pécsi körzeti televízióban az első titkári tisztre jelöltek egy interjú keretében mondják el véleményüket a megye pártéletének továbbfejlesztésével kapcsolatban. Az illetékes tisztségviselők pedig a gazdaságpolitikáról, a pártpolitikáról és a társadalompolitikáról fejtik ki álláspontjukat. Miután ismertek lesznek a jelöltek, nyilvánosságra lehet hozni az életútjukat a Somogyi Néplapban. A lapban kifejtik a véleményüket, és beszélnek programjukról. Külön szeretnék szólni a pártnyilvánosságról és a köznyilvánosságról. A pártnyilvánosság előtt már folynak a jelöltek bemutatkozásai: erre a küldöttcsoportok tanácskozásai látszanak a legalkalmasabbnak. A múlt héten Barcson kezdődött meg, 28-án volt Kapos-' váron, és mintegy 12-13 helyen lesz még ilyen bemutatkozási lehetőség. A nyilvánosságot mi fontosnak tartjuk. Ezért a jelölést előkészítő bizottság a pártértekezlet megkezdése előtti napon és a pártértekezlet idején ügyeletet tart: a párttagok, a küldöttek itt is megkereshetik javaslataikkal a jelölést előkészítő bizottságot. Ezúton is szeretném megköszönni az írásban hozzánk küldött javaslatokat, amelyekben a párttagok közvetlenül véleményt mondtak. Ezek a javaslatok jelentősen segítették a munkánkat; örömmel tapasztaltuk. hogy a párttagság a pártértekezlet nagyon fontos feladatának tekinti a tisztségviselők megválasztását és jogot formál arra, hogy ezzel kapcsolatban kifejthesse véleményét. Szeretném a közvéleményt tájékoztatni arról is, hogy a jelölést előkészítő bizottság munkája során felvetődött egy javaslat a pártvezetés szervezeti strukturális újítására vonatkozóan. Néhányan úgy vélték, hogy célszerű lenne már most olyan változtatás, amely egy kicsit a nyugat-európai szociáldemokrata pártok mintájára egy elnök személyében biztosítaná a folyamatosságot. Az elnök olyan személy lenne, aki erkölcsileg Is, anyagilag is független volna a párttól, hiszen nem adná föl állami vagy társadalmi beosztását. Az apparátust egy titkár irányítaná: akinek a munkáját erkölcsileg és anyagilag is jelentősen el lehetne ismerni. A jelölést előkészítő bizottság alapos ás sokoldalú vita után úgy vélte: ez a javaslat rendkívül sok és jövőbe mutató progresszív eleme; tartalmaz, alaposan ki keli azonban érlelni, a párttagság véleményét is ki kel! kérni, mert a párttagságnak kell dönteni arról, hogy a szervezeti megújítást, megújulást hogyan hogyja jóvá. Megítélésünk szerint erre most rövid az idő. Az április 15-i pártértekezlet adhatja feladatul akár a leendő pártbizottságnak, akár a pártvégrehaj tó-bizottságnak. vagy éppen egy ideiglenes munkabizottságnak, hogy dolgozza ki ezt a javaslatot. készítse elő a bevezetését. Kemény piaci harcok árán A HÍRADÁSTECHNIKA SIKEREI A Híradástechnika Szövetkezet az utóbbi években tisztes eredményeivel hívta föl magára a figyelmet. Nem kis része van ebben a cég boglárlellei, valamint fo- nyódi üzemének. Csepregi Endre főüzemvezetőt Lel- lén arról kérdeztük: sikeresnek ígérkezik-e 1989 is? — Az idei helyzet megértéséhez vissza kell pillantani 1988-ra. Kemény piaci küzdelemben maradtunk talpon. Árbevételünk kétmilliárd-kétszáztizennégy- millió forint volt (természetesen az egész szövetkezet adatait mondom, a somogyiak nincsenek elkülönítve), exportunk összesen egymilliárd-ötszázhetvenhat- millióra rúgott, s ebből százötmillió forint értékű árut tőkés piacon adtunk el. A termékek nagy része hagyományos gyártmány volt, tehát színes monitor, kamera és hasonlók, de szerviz- műszereket, műszerrendszereket is nagy tömegben gyártottunk. A szocialista piacon mind több az értékesítési nehézség. Termékeinkre ugyan volna igény, ám az ellentétel sokszor hiányzik. Mi magunk igyekszünk közvetlen kapcsolatokat kiépíteni és árut találni KGST-szerte, amiért érdemes odaadni a szövetkezet gyártmányait. — A KGST gondjai, hibái iközismertek, de ez a megszüntetésükhöz nem elég. Mire várhatnak ilyen viszonyok közepette? — A belföldi piacot a korábbinál jobban meg kell becsülni, és igyekeznünk kell a nyugati piacon erőnkön felül is teljesíteni. Véleményem szerint azonban akármennyi gonddal is bajlódik a KGST, nekünk arra a piacra, főképpen a szovRövidesen közzéteszik a felmérést Életszínvonalunk alakulása a statisztika tükrében A legfrissebb statisztikai felmérés szerint az életszínvonal tavaly és 1989 eddig eltelt hónapjaiban leginkább a középrétegeknél csökkent. A lakosságnak ebben a csoportjában növekedett azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek a társadalmi minimumhoz egyre közelebb jutottak. Ez ellentétben áll a közvéleményben elterjedt hiedelemmel, miszerint a legrosszabb helyzetűek pozíciója romlott a leginkább. Az ő életszínvonalukat a különféle szociálpolitikai intézkedések tavaly is és az idén is oly mértékben védték, hogy helyzetük az átlagosnál kevésbé romlott. Jövedelmük ugyanis olyan alacsony, hogy a különféle juttatások — családi pótlék emelése, a nyugdíjasok közlekedési kedvezménye, az egyszeri segély karácsony előtt — aránya bevételeikhez képest jelentős. A fölmérés tanúsága szerint a legjobb módú rétegek képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat; megtakarításaikat átcsoportosítják, vállalkozással, tőkebefektetéssel, a külföldi utazások liberalizálásának kihasználásával, valamint más hasonló eszközökkel növelik jövedelmüket. Így ők valószínűleg meg tudják őrizni életszínvonalukat. A Központi Statisztikai Hivatal a Gazdaságkutató Intézettel közösen készítette el felmérését a lakosság életszínvonaláról. Ennek során a statisztikusok 13—14 ezer háztartás adatait vizsgálták, azokét, amelyek a kétévenként készülő háztartásstatisztikai adatgyűjtés alanyai, tehát jövedelmi viszonyaik és életkörülményeik alakulását rendszeresen nyomon követik. Az ezekben a háztartásokban élők reprezentálják a magyar népesség összetételét: 10 százalékuknál az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot, 80 százalékuknál 2500 és 12 000 forint között alakul, s ugyancsak 10 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben egy főre tizenkétezer forintot meghaladó összeg jut. A statisztikusok vizsgálták azt is, mennyiben befolyásolja az egyes rétegek élet- színvonalát a gyermekek száma, az, hogy dolgoznak-e avagy nyugdíjasok, illetve eltartottak, továbbá, hogy városban vagy falun laknak. Az életszínvonallal kapcsolatos felmérést a KSH rövidesen közzéteszi, amely a Statisztikai Kiadó Vállalat könyvesboltjában kapható majd „Az 1988—1989. évi életszínvonal-csökkenés réteghatásai” címmel. jetre, hosszú távon igenis szükségünk lesz, és nem szabad onnan kiszorulni. A rövid távú elképzeléseket persze kissé másképpen kell kialakítanunk. Célunk a tavalyi szint megközelítése. Körülbelül kétmilliárd forint az árbevételi előirányzat, belföldre 300 milliós, szocialista exportra 1,6 milliárdos, tőkés kivitelre — szerény növekedéssel számolva — 110 milliós értéket szeretnénk gyártani. — hellén és \Fonyódon mi készül? — Nehéz különválasztani a két üzemet a szövetkezet egészétől. Fontos és reméljük, hogy továbbra is sikeres gyártmányunk a kábel- televíziós stúdió meg az elosztóhálózat. Tőkés exportra új terméket viszünk: többféle különleges, nagy teljesítményű hangsugárzót. S továbbra sem hanyagoljuk el hagyományos gyártmányainkat, az ipari televíziós rendszereket, a színes monitorokat. Jó a munkaellátottságunk. — Milyen a cég nyeresége? Hogyan tudják jizetni a dolgozókat? — Az idei nyereségterv 110 millió forint. Ez tisztes fizetésekre ad lehetőséget. Tavaly megfelelően tudtuk emelni a béreket, mert bőven teljesítettük a bérklubtagsághoz kellő szintet. Kemények a feltételek, de megbirkóztunk velük. Például a vagyonarányos nyereség bérklub-alapszintje 13 százalék. Mi tizenhatot produkáltunk. Árbevételünk 36 százalékkal nőtt 1988-ban (1987-hez képest). A tőkés bevétel növekedése ugyanekkor 43 százalékos volt. — Műszaki fejlesztésre mennyit tudnak fordítani.' — Nem eleget. Én ezt sérelmezem is. Mi produkáltunk. A szövetkezet tavaly hatszázmillió forintot fizetett be az államkasszába. Erre büszkék lehetnénk, hiszen mondhatnánk, hogy ennyivel gyarapítottuk ezt az országot. De vajon jól használták-e föl a mi hat- százmilliónkat?! Sajnos, még mindig úgy látjuk, hogy tőlünk csak elvesznek, mert innen lehet, s a mi pénzünket is nyeli a veszteséges cégek feneketlen zsákja. Luthár Péter Mérőműszer a toronyban Miért szennyezettebb a levegő a kórház környékén ? Somogy az ország egyik legtisztább levegőjű megyéje — ez derült ki abból a vizsgálatból, amit a megyei köjál munkatársai végeztek az Országos Közegészségügyi Intézet megbízásából. Kaposváron a megyei köjál épületében, a városi tanács tornyában, a Füredi úti vízműnél és a kórházban helyeztek el leve- gőszennyezettség-mérőt. Kéndioxidból 150 milligramm a megengedett szennyeződés egy köbméter légtérben. A kórházban már 160-at is mértek. Ezt a 10 milligrammos túllépést, ha úgy nézzük, hogy a budapesti átlagos kéndioxid-szeny- nyezettségnek csak az ötödé, akkor akár egy kézlegyintéssel el is intézhetnénk, de Kaposvár más pontjain az átlagos kéndioxid-szennyezettség csak 23 milligramm köbméterenként. — Miért van ekkora különbség a kórházban és a város más pontjain mért adatok között? — kérdeztük dr. Vincze, Erzsébetet, a megyei kórház főigazgató-helyettesét. — Ennek oka egyedül a kazánházunk lehet, de . .. Jegyzőkönyvet rak elénk, amelyen ez a dátum szerepel: 1987. december 15. A szennyezések mérésének adatait tartalmazza. A kén és korom után egy nulla áthúzva. Tehát a jegyzőkönyv szerint a kórházban levő kazánház 24 méter magas kéménye nem bocsát ki egyetlen milligramm kéndioxidot sem. A levegőben viszont mértek kéndioxidot, méghozzá 160 milligrammot köbméterenként. Majdnem hétszer annyit, mint a megyeszékhely más pontjain. — Milyen veszélyeket rejt ez a kórházban fekvő bete- .gekre? A kéndioxid a szervezetben kénessavvá alakul. Irritálhatja a légzőszervi betegségben szenvedőket. Rákkeltő hatását nem tartjuk számon. B. A. Készülünk a megysi pártértekezlstre