Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

4 Somogyi Néplap 1989. március 30., csütörtök Állítólag szovjet tisztektől vették a puskát TENNIVALÓ AKAD BŐVEN A Napsugár újból ragyog A partner is minőségi munkát akar Sokan féltették a csugói Napsugár Ruházati Kisszö­vetkezetet attól, hogy meg­kopnak fényei. Nem így tör­tént: a tervezett 18' millió forinttal szemben huszon­nyolc millió forint nyeresé­get mutattak föl a múlt év­ben. Többek között erről is beszélt Fekete János elnök kedd délutáni közgyűlésü­kön. Elmondta azt is, hogy az elmúlt hat évben meg­kétszereződtek a keresetek és az idén további húsz- százalékos növekedéssel számolnak. Ami meglepő volt a küldöttgyűlésen, az az, hogy az elnök kérte: ke­resetét csak akkor növeljék, ha a dolgozók keresetét is növelni lehet. Vagyis, ha van munkájuk a dolgozók­nak, nyereségre tehetnek szert, s akkor mindenkinek egyaránt lehet a bérét fej­leszteni. Bármennyire ké­zenfekvőnek látszik ez, nem annyira természetes, hiszen korábban a szövetkezetek közgyűlésein megszavazták az első számú vezető bérét, s akár ment a bolt, akár nem, az elnök megkapta a maga pénzét. A közgyűlés után Fekete Jánost nemcsak ezért kér­tük beszélgetésre; kíván­csiak voltunk arra is, hogy érdemes volt-e kisszövetke­zetet alapítani. Kiderült, hogy ez csupán átmeneti megoldás. Ha most kellene dönteniük, akkor nemet mondanának. — Tavaly szembe kellett néznünk egy sor kérdéssel, például azzal, hogy sikerül-e piacon maradni az egyre nagyobb konkurenciával szemben. Hazai üzleteink, szerencsére, a vártnál job­ban alakultak. A megcsap­pant kereslet miatt tavaly a nagy kereskedelmi vállala­tok visszafogottan rendel­tek a tavaszi ruhákból; mosjt azzal jönnek, hogy egyes termékeinkből két héten belül szállítsunk. Ez képtelenség, mert az anyagbeszerzés is lehetetlen — Egyszóval bőven van munkája a csurgói Napsu­gárnak. — Szerencsére igen. Az exportkapacitásunkat telje­sen lekötötték a külföldi partnereink; mi több: kény- ■ telenek vagyunk bérmunka­szerződéseket is kötni. — Engedjen meg itt egy közbevetést: a küldöttgyű­lés előtt a legbizalmasabb­nak látszó üzleti tárgyalá­saikon is ott lehettünk. Meg­lehetősen kemény hangnem­ben tárgyaltak. Bíznak önök bérmunkát vállaló hazai partnereikben? — Igen. A múlt év tapasz­talatai bizonyítják, hogy le­het számítani rájuk. De még mindig vannak gondok ese­tenként sok a selejt, azt pe­dig a külföldi partner nem veszi át. — Sokakat érdekel: mi lesz a selejt sorsa? — Ezeket a kis minőségi hibás termékeket saját dol­gozóinknak adjuk el, illetve ha marad még, akkor a kü­lönböző kereskedőházak ré­vén értékesítjük másod­vagy harmadosztályú ter­mákként. — Á csurgói Napsugár az egyik legnagyobb katonai­ruházati gyártó cég. Mit je­lent az önök számára a had­sereg leszerelési szándéka? — Megrendelés van, de csak bizonyos időszakban. Nekünk készletekben kell gondolkodnunk, tehát előre meg kell rendelnünk az alapanyagokat, amelyek a költségeinket növelik. De­cember végén már beszállí­tották a fegyveres testüle­tek idei igényeinek megfele­lő mennyiségű anyagot; ez a mérlegünkben plusz nyolcmillió forintos lekö­tést jelentett. — A legutóbbi találkozá­sunkkor igen, most viszont nem beszélt arról, hogy a Napsugár is hajlandó lenne vegyes vállalatot alapítani. — Az ötlet nem veszett el. Sőt! Legnagyobb partne­rünk, a nyugatnémet Elho cég hajlandó lenne társulni, de ennek feltétele a minő­ség javítása. Nekünk is az az álláspontunk, hogy meg­méretés alapja a munka .színvonala. Ha ezek után valaki megbízik bennünk, az igazi partner lesz min­denben. N. J. Orvvadászok és fegyverkereskedők Drága a sertéscomb, de még drágább a vaddisznó­hús. No, meg a pecsenyének szánt szarvas és őz is. Így az ínyencek közül néhányan nem mindig tisztességes úton igyekeznek szerezni belőle. Nem mindennapi tör­ténetünk főszereplőit azon­ban nemcsak ezért vette őrizetbe a Nagyatádi Rend­őrkapitányság. Az orvvadá­szatokon kívül a lőfegyver­rel való visszaélés bűntet­tének alapos gyanúja is a számlájukra írandó. EGY MAGÁNYOS VADÁSZ Január 4-én hajnalban Lábod és Mike között egy magányos autósra figyelt föl a rendőrjárőr. Nem tud­ni, hogy megérzésből vagy rutinból nyittatta-e föl Mol­nár János rendőr törzsőr­mester a cserszegtomaji Szá­lai József Wartburgjának csomagtartóját, de megtette, s harmincnégy kiló vadhúst, egy dámszarvasbőrt, vala­mint tucatnyi lőszert és hü­velyt talált, amelynek szár­mazásáról nem kapott meg­nyugtató választ. A rendőrök előzékenyen hazakísérték Szálait, s ha már ott voltak, körülnéztek; így újabb vadbőrök kerül­tek elő. Szalai ettől kezdve már nem tagadott. Kiderült, hogy az előző nap a lábodi Spanenberger Ferenccel és a mikei Molnár Jánossal együtt indult orvvadászat­ra Mikébe. Molnár magához vette engedély nélkül tar­tott 12-es, kétcsövű vadász- fegyverét és a rövidcsövűre vágott karabélyát, majd megkezdődött a vadhajtás. A rendőrök fölkeresték Spanenbergert is. Fáskam­rájában — egy földbe ásott pvc-csőben — egy Bajkál típusú vadászfegyvert, töl- tényövet és különböző lő­szereket találtak. Molnár János lakásán a levágott csővéget találták meg és ugyancsak lőszerekre buk­kantak. A gazda váltig állí­totta, hogy neki nincs fegy­vere, de csak addig, amíg a tűzoltók ki nem halászták a kútjából a bizonyítékot. Spanenberger és Szalai beismerő vallomást tett. Ek­kor derült ki, hogy az orv­vadászoknak közük van ah­hoz az egycsövű, vadáselő- szer kilövésére használható fegyverszerűséghez is, amit réndőrkéxan a rendőrök még december­ben találtak. Spanenberger ezt Horváth Györgytől, a nagyatádi kórház fűtőjétől kapta, majd továbbadta Várnai Csabának, a Kapós Volán nagyatádi dolgozójá­nak. MINDIG, TOVÁBB A rendőrök fölkeresték Horváth Györgyöt is. Pad­lásának födémében házilag készített fegyvereket és lő­szerek tucatját találták. Ha egy folyam elindul, csak ne­hezen lehet megállítani. Üjabb gyanúsított neve ke­rült a jegyzőkönyvekbe. Spanenberber és Szalai ugyanis elmondták, hogy a gyári fegyvereket a sármel­léki Németh Ferenctől vet­ték. Hogy ő honnan? A rendőrök elmentek hozzá megkérdezni, s ha már ott voltak, házkutatást tartot­tak. Házilag készített, hang- tompítós fegyvert és lősze­reket találtak. S mert a bi­zonyíték ott volt, Németh Ferenc is beszélni kezdett. A vadászfegyvereket szovjet katonatisztektől vásárolták, és továbbadták a megrende­lőknek. Például a keszthe­lyi Stubenfoll Józsefnek; az pedig dupla haszonnal to­vábbította a vései Zsiga Gyulának. Zsiga barátját, a terebezdpusztai Kőhalmi Jánost is érdekelte a fegy­vervásárlás lehetősége, így újból akcióba lépett a „ke­reskedőház”. Ezúttal osztrá­koktól vásároltak tizenöt­ezer forintért egy fegy­vert ... Ez végül tizenhat- ezerért a hévízi Máté Ár­pádhoz került. ÜAROM TUCAT FEGYVER A tengeri kígyóvá nőtt ügyben tizenhét gyanúsí­tottat hallgattak ki, három tucat fegyvert foglaltak le, s a vizsgálat még folytató­dik. Igaz, már csak a fegy­verszakértői véleményekre van szükség. A Nagyatádi Rendőrkapitányságon el­mondták: az eljárás során több más személy neve is felmerült, de nem bizonyít­ható a bűnösségük. Hogy a hivatásos vadászok mennyi­re elítélik a történet sze­replőit, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy segí­tettek a bűncselekmény-so­rozat földerítésében. Nagy Jenő Változik a vámjogszabály Ezzel minden korábbi kedvezmény megszűnik Április 8-tól egységesen 45 százalékos lesz a kül­földről turistaforgalomban behozott árucikkek vámtéte­le, ami eddig 30 százalékos volt a vásárolt és 45 száza­lékos az ajándékba kapott áruk esetében — jelentet­ték be a Pénzügyminiszté­riumban tegnap tartott saj­tótájékoztatón. Ezzel min­den korábbi kedvezmény megszűnik. Így az is, amely szerint ha valaki magáncél­ra hozott be VHS videót, 128 kilobyte alatti teljesítményű számítógépet, illetve annak alkatrészét, kerti kisgépet vagy barkácsszerszámot és vállalta, hogy öt évig nem értékesíti, mindössze 15 szá­zalék vámot fizetett ezen árucikkek után. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes elmondta: az új rendelkezések életbe lépését követően a magán- forgalomban beérkező áruk vámkiszabásának alapját — a nemzetközi követelmé­nyeknek megfelelően — az eddigi belföldi értékkel szemben a külföldi érték, tehát a vételár képezi. Ezt pedig számlával kell igazol­nia az állampolgárnak, il­letőleg számla hiányában — ajándék esetén — az utas nyilatkozatot adhat a vám­áru külföldi értékéről. Ha az utas értéknyilatkozatot adni nem tud, a vámszer­vek becsléssel állapítják meg a vám alapját. Az eddigi 10 ezer forint­ról 5 ezer forintra csökken a vámkedvezmény mértéke. Ez a kedvezmény azonban az 5 ezer forint egyedi ér­téket meghaladó vámáru vámkezelése esetén nem al­kalmazható, tehát a vám­alapból nem vonható le. Fontos változás az is, hogy az együtt utazó családtagok személyenkénti kedvezmé­nyének összevonására a jö­vőben az új jogszabály nem ad már lehetőséget. Az új jogszabály beveze­tésével egyidejűleg a vám­szervek egyszerűbb eljárást, áttekinthetőbb adminisztrá­ciót vezetnek be. Ettől azt várják, hogy gyorsul a ha­tárátlépés. Űj formátumú lesz a vámáru- és a valuta­nyilatkozat is. A vámáru- és valutanyilatkozatot egyéb­ként 100 forintos illetékbé­lyeggel kell ellátnia az utas­nak. A vámkezelés feltéte­le, hogy a vámkezelést kérő el tudjon számolni a vásár­lás valutafedezetével. Az er­ről szóló igazolást 10 ezer forint összértéket meghala­dó vámáru behozatalakor kérhetik a vámszervek. Mint ismeretes: valutafede­zetként szolgál a magáncé­lú valutaellátás keretében vásárolt, a devizaszámláról vagy az utazási — BC — számláról fölvett és kiviteli engedéllyel külföldre kivitt valuta, továbbá a szemé­lyenként birtokban tartha­tó és külpn engedély nélkül kivihető, 4 ezer forint érté­ket meg nem haladó kül­földi fizetőeszköz. A külföldről ajándékba kapott vámáru vagy pénz esetében az ajándékozottnak hitelesített okirattal kell az ajándékozás tényét iga­zolnia. Az esedékes vámot a ha­tározat kézhez vételétől szá­mított 30 napon belül kell megfizetni, elmulasztása ese­tén a késedelem minden napjára naponta 1 százalé­kos késedelmi kamatot kell fizetnie. A gépjárművek vámkeze­lésére vonatkozó rendelke­zések nem változnak, vagyis továbbra is 10 százalék vá mot kell fizetni a külföld­ről behozott új, illetve négy­évesnél fiatalabb gépkocsik után, míg a négy évnél ré­gebben gyártott személy­autók után a vám mértéke ennek a négyszerese. A saj­tótájékoztatón elhangzott: az idén eddig összesen 6 ezer gépkocsit hoztak be magánforgalomban, ennek a kétharmada új, egyhar- mada pedig 4 évesnél idő­sebb. A tájékoztatón elmond­ták: az új vámszabály szer­vesen illeszkedik a vám­rendszer korszerűsítéséhez, az egységes vámszabályok kialakításához. (A befejezé­sét egyébként a 90-es év elejére tervezik.) A mosta­ni változásoktól azt várják, hogy visszaesik a spekulá­ciós célú valutavásárlás, mert az intézkedések ■— a pénzügyminiszter-helyettes szerint — a rendszeresen kiutazó vásárlóréteget sújt­ják a legjobban. Ugyanak­kor abban is bíznak, hogy a kiutazók turistaellátmá­nyukat valóban utazási cé­lokra használják majd föl. A költségvetés egyébként a tavalyi 2—2,5 milliárd fo­rinttal szemben az idén mintegy 3,5—4 milliárd fo­rint bevételre számít a magánvámok révén. (MTI) VÍZI MENTŐK — USZODÁBAN sunk a nemrég szerveződött vízi mentőszolgálatok életé­be, munkájába. — A Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére több tele­pülésen is fölfigyeltek; a mentőszolgálatok működési feltételeit a tanácsok terem­tették meg. A költséges szol­gálat fejlesztéséhez szponzo­rokat is keresünk, mert tá­mogatásúik nélkül aligha bő­vülhet az országos hálózat, gyarapodhat a vízi mentők fölszerelése. — A hazai hálózat kiala­kításában milyen külföldi példák segítették a Magyar Vöröskeresztet? — Az első vízi mentőszol­gálat 1910-!ben Párizsban ala­kult meg egy orvos kezde­ményezésére. A Nemzetközi Vízi Mentőszervezet már hu­szonöt európai ország tagsá­gával tevékenykedik; hazánk az idén csatlákozik a szer­vezethez. Két éve részt vet­tünk a szervezet XXIII. vi­lágbajnokságán, s ott megis­merkedtünk a vízi mentők tevékenységével. Tavaly az NSZK-beli DLRG vízi men­tőszolgálat sok segítséget adott, felszereléseket kap­tunk tőle. Ugyancsak tavaly részt vettünk a Bulgáriában megrendezett nemzetközi tanfolyamon és ott is sOk ta­pasztalatot szereztünk. A kaposvári országos ver­seny a szezon előtti fölké­szülésről ad számot. A vízi mentőszolgálatok májusban kezdik meg a munkát. A verseny első napján kiállí­tás nyílt a DLRG által ter­vezett, ma már Magyaror­szágon is gyártott mentőfel­szerelésekből, a Texelektro vízisportruházati termékei­ből. Ma délután az MHSZ kaposvári könnyűbúvárklub­ja bemutatót tart a szabad­téri medencében és folyta­tódik a verseny. Hdrányi Barna A Siófok és Vidéke Áfész április 6-án, 7-én, 8-án nagy árkedvezménnyel kiárusítja használt bolti és vendéglátóipari berendezéseit, gépeit közületek és magánszemélyek részére. Ajánlataink: 8 tégelyes fagylaltgépek 500 kg-os mérlegek háztartási hűtőszekrények üzemi hűtők (800—1000 lit.) (üzemképtelen) 200 literes olajoshordók Továbbá: vasvázas raktárszerkezet, árusítósátor, kony­hai edények, söntéspult, hőtárolós és olaj- kályha, grillsütők, fagylalttégelyek stb. A kiárusítás helye: A szövetkezet központi raktára, Siófok, ipartelep. Nyitva tartás: 9—15 óráig, szombaton: 8—11 óráig. (105101) 10—12 000 Ft 5 000 Ft 100— 500 Ft 2— 5 000 Ft 50 Ft Szokatlan látvány a ka­posvári uszodában: vízi men­tők a medencékben, az ud­varon és bent. A tegnap dél­előtti ismerkedés a „pályák­kal” a délután kezdődött első országos verseny fel­adatainak újbóli gyakorlása volt. A somogyi megyeszékhely ad otthont a Magyar Vörös- kereszt vízi mentőszolgálatai első megméretésének. A há­romnapos rendezvényt Hon­fi Istvánné, a Magyar Vö­röskereszt Somogy megyei szervezetének titkára nyitot­ta meg, s arról szólt, hogy kongresszusuk 1979-es hatá­rozata hívta életre hazánk­ban a különféle segélyszol­gálatokat. Néhány éve kez­dődött meg a vízi mentő­egységék alakítása. Az or­szágos versenyen egyetlen somogyi csapat szerepel: a huszonhárom fős kaposvári, — a iDesedán működő — vízi mentőszolgálat, amely három éve segít a bajba ju­tottakon. Czikora Béla, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bi­zottságának munkatársa, a verseny főrendezője segített abban, hogy bepillanthas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom