Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 74. szám Ára: 4,30 Ft_________________________________________________1989. március 29., szerda Lépés a jogállamiság útján Nagy várakozás előzte meg annak idején a sajtóról szóló 1986-os törvényt, mégis, szinte páratlanul rövid idő alatt — föltehetően még eb­ben az évben — hatályát veszti. Születése pillanatában sem volt nehéz megállapíta­ni, hogy ez a törvény nem alkalmas a tájékoztatásban érdekeltek várakozásainak a kielégítésére. A tisztességes közéleti nyilvánosság garanciáit vár­ták tőle, amikor az állami politika rangjára emelkedett a kedvezőtlen jelenségek el­hallgatása. Amikor éppen a valóság megszépítése lett az információs struktúra mű­ködtetésének alapszabálya, a sajtó pedig a hatalmat gya­korló elit legfontosabb legi­timációs eszköze. A sajtótör­vényt e hatalom apparátusa fogalmazta meg. Olyan is lett. Mégsem a törvény az oka annak, hogy gyorsan átlép fölötte az idő. Megannyi részlete ma is, holnap is még hasznosan alkalmazható len­ne. Ám az a politikai struk­túra van letűnőben, amely­nek egyik utolsó, de jellem­ző, törvénybe iktatott pro­duktuma. Ilyen értelemben a „történelem” kiált új törvé­nyi szabályozás után. Hogy miért? Az okok jól megin­dokolt rendszerét tartalmaz­za az az előterjesztés, amely a Népszabadság szombati számában olvasható a politi­kai nyilvánosság és a tájé­koztatási törvény irányelvei­ről, valamint a párt sajtó- politikájának és a pártsajtó fejlesztésének kérdéseiről. Az előterjesztést a Központi Bi­zottság mai ülése tárgyalja. A tavalyi országos pártér­tekezlet után szakított a párt a korlátozott nyilvá­nosság melletti direkt irá­nyítás gyakorlatával. Dina­mikus folyamat kezdődött, amelyben a politikai nyilvá­nosság már nem csak „sajtó­munkát”, információs struk­túrát” jelent, hanem a tár­sadalmi demokrácia érvé­nyesülésének is színtere. Bármennyire leegyszerűsítés­nek hat, a történelem az ok­tóberi forradalom utáni — és csak azzal mérhető — korszakváltás mint a szo­cializmus építésének új, egyesek szerint végső lehe­tőségét a peresztrojka kife­jezésével jelöli. E fordulat­nak van egy világszerte is­mert kulcsszava: a glasz- noszty. Ha nem is lépésről lépésre azonos úton járunk a Szov­jetunióval, a folyamat tar­talma Magyarországon is ha­sonló. Ezért, valahogy ilyen távlatokban kellene elhe­lyezni az átalakítási folya­matban a politikai nyilvá­nosságról most születő elha­tározásokat. A közzétett elő­terjesztésből kitűnik, hogy az MSZMP — új módon keres­ve helyét a társadalmi struk­túrában — nem egy, az ap­parátus által megfogalmazott törvénytervezetet kíván „jó­váhagyásra” feltálalni; ehe­lyett az alkotmányozási fo­lyamat egyik fontos állomá­saként megfogalmazza a ma­ga irányelveit, amelyeket meggondolásra, elfogadásra ajánl a törvény megalkotá­sára hivatottaknak. Az aján­lás a jogállamiság ma élő stációit bejárva válhat — e tervek szerint még ebben az évben — törvénnyé. A Központi Bizottság elé kerülő előterjesztésnek van egy másik típusú fejezete. Ez a pártsajtóról, a párt saj- tópolotikájáról szól. Ez — ha a KB elfogadja — nem ajánlás vagy irányelv lesz, hanem határozat. Ilyenfor­mán kötelező állásfoglalás a párt tagjai és szervezetei számára. Mondhatni: új ala­pokra helyezi a pártsajtóról és a sajtó munkájáról val­lott eddigi felfogásokat és a párt gyakorlatát. Ezen belül érdekes és sok tekintetben hézagpótló a ha­tározattervezetnek a párt megyei lapjairól szóló része. Alkalmas a mai, sok helyen tapasztalható kételyek, bi­zonytalanságok eloszlatásá­ra, miután világosan körvo­nalazza, mit vár a párt e lapoktól, s hogyan kívánja velük kapcsolatrendszerét fenntartani. Üj és meglehe­tősen bonyolult helyzetben találja a határozat a megyei lapokat. Annak idején, a párt hatalmi pozíciójának megszületése pillanatában, diktátummal teremtett egy­értelmű helyzetet a sajtó­ban. Megszüntetéssel, össze­vonásokkal kialakította az „egy megye — egy lap, az is csak a miénk lehet” kon­cepcióját, s ennek megfele­lő szervezetét. Sokáig még a lassan előtűnő városi lapok is szenzációszámba mentek, majd hirtelen gombamódra kezdtek szaporodni a külön­féle lapok, folyóiratok, idő­szakos kiadványok, közlö­nyök. Valóságos verseny­helyzet alakul ki, hiszen ezek a ma még többségükben kis lapok különféle társadalmi rétegek, csoportok elkülönít­hető érdekeit, eme érdekek politikai érvényesítésére vo­natkozó elképzeléseiket fo­galmazzák meg. Ebben a helyzetben a ha­tározat megerősíteni javasol­ja, hogy a megyei lapokat a párt a jövőben is magáénak vallja, s elvárja tőlük, hogy hitelesen számoljanak be a politika országos folyamatai­ról, egyszersmind legyenek a helyi politikai közélet igé­nyes közvetítői, befolyáso­lok Feltételezi az előtedjesz- tés, hogy ezek a lapok meg­határozó módon fogják erő­síteni a párt politikai befo­lyását. A Központi Bizottság bizonyára tovább formálja az előterjesztést, de máris bizonyosra vehető: a leendő határozat nagy hatással lesz a magyarországi demokrati­kus átalakításra. Gjabb lépés a jogállamiság útján. P. É. összeül a VSZ külügyminiszteri bizottsága Április 11-én és 12-én a Szerződés Tagállamai Kül- megállapodás szerint Bér- ügyminiszteri Bizottságának lintoen kerül sor a Varsói soros ülésére. (MTI) A pártértekezlet előkészítéséről tárgyalt a megyei pártbizottság Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Tegnap dr. Sarudi Csabának, a megyei pártbizottság megbízott első titkárának elnökletével ülést tartott a me­gyei pártbizottság. A testület dr. Novák Ferencnek, az áp­rilis 15-i megyei pártértekezletet előkészítő szerkesztőbi­zottság elnökének előterjesztésében megvitatta a pártérte­kezlet elé kerülő dokumentumot. A vitában tizenhármán szólaltak fel, mondtak véleményt az előterjesztésről. A testület úgy döntött, hogy a megyei pártértekezlet állás­foglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza. A pártértekezleti dokumentumot két munkacsoport ké­szítette el. összeállításához felhasználták a megyei pártbi­zottság levelére érkezett válaszokat, többek között 210 alap­szervezet véleményét, és figyelembe vették a különböző társadalmi szervezetek vezetőségeinek állásfoglalását és a rétegtalálkozók tapasztalatait is. Ma délelőtt összeül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tes­tület javaslatot vitat meg a politikai nyilvánosság fej­lesztéséről és a tájékoztatási törvény alapelveiről, vala­mint állást foglal a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A Központi Bizottság meg­tárgyalja a politikai rend­szer reformja párton belüli vitájának tapasztalatait, és tájékoztatást kap a KISZ XII. kongresszusának előké­szítéséről. A testület ugyan­csak tájékoztatót hallgat meg a mpreius 15-ei ünnep­ségekről és az MSZMP nem­zetközi tevékenységének né­hány fontos eseményéről, valamint dönt a Lukács György Alapítvány létreho­zásáról. A Központi Bizott­ság személyi kérdéseket is megtárgyal. Cshö Ho Dzsung Budapestre Kiemelt helyen az egészségügy és az oktatás A pénzügyi tervet vitatta meg a marcali tanács Tizenegy napirendi pontot tárgyalt meg tegnapi ülésén a Marcali Városi Tanács. Néhány rövid napirendi pontot — mint például egy lakóhelyet- változtató ta­nácstag lemondásának el­fogadása és a póttanácstag beiktatása — követően az idei pénzügyi tervjavaslatot vitatta meg és fogadta el a testület. „Megszűnt már a kényel­mes pénzellátás időszaka” — olvasható a tervben. A bevételcsökkenések és az ár­emelkedések gyakran nehéz helyzetet teremtenek a ta­nács számára. Például — mint dr. Ress Zoltán tanács­elnök elmondta — az építő­anyag-áremelések miatt a megtorpanás veszélye fenye­gette a kórház diagnosztikai tömbjének építését. A me­gyei tanács segítette ki a vá­rost a bajból. A városi tanács három forrásból „táplálkozik”. A szabályozott bevételek — a magánszemélyek jövede­lemadója, a lakossági adók, valamint a költségvetési in­tézmények működési bevé­tele — közül a legjelentő­sebb a személyi jövedelem- adó; ebből az idén csaknem 97 millió forint várható. A szabályozott bevételekből összesen 115 millió forintra számítanak. Az állami támo­gatás mértéke az idén csak­nem 234 millió forint lesz; 52 millió forinttal több, mint tavaly. A tanács érdekeltségi be­vétele a terv szerint mint­egy 97 millió forint. Ebbe a kategóriába tartozik például a településfejlesztési hoz­zájárulás, a telekhasználati és igénybevételi díj, a költ­ségvetési szervek ár- és díj­bevétele, s így tovább. A három legfontosabb for­rást gyarapítják az előző évi pénzmaradványok — az idén például több mint 53 millió forinttal —, 'továbbá a korábbi befektetésekből megtérülő kisebb összegek. Így a tanács az idén össze­sen 502 millió 564 ezer fo­rinttal gazdálkodhat, s ugyanennyit fel is akarnak haszná Ilii. Működési és fenntartási kiadásokra több mint 358 millió forintot szánnak, fej­lesztésekre pedig mintegy 141 milliót. Mind az előbbi, mind az utóbbi összeg fel- használásában kiemelt sze­A Jugoszláv Szövetségi Belügyminisztérium jelenté­se szerint az utóbbi két nap alatt 21-en vesztették életü­ket Koszovóban etnikai za­vargások következtében. A Belgrádban kedden nyilvánosságra hozott köz­lemény szerint két rendőrt lőttek agyon, 25-öt pedig megsebesítettek, közülük öt­repet kap az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a közoktatás. A városi kór­ház rekonstrukcióját példá­ul a tervek szerint az év vé­gére befejezik. A Rákóczi utcai postafor­galmi épület építéséhez a tanács 30 millió forinttal (ebből az idén 10 millióval), a Sport utcai Fészek Áru­ház építéséhez pedig 4,8 millió forinttal (ebből az idén 2,4 millióval) járul hoz­zá. A tájékoztatás javításával, a' véleménycsere lehetőségé­nek szélesítésével is erősíte­ni szeretné a tanács a lakó­helyi kötődést. E hét végén megjelenik a Marcali és Vi­déke című újság első szá­ma. Folytatódik a városi ká­beltelevíziós tervek megva­lósítása és videóklubot is indítanak. Az utóbbiban tag­sági díjat szednek, viszont a kazettákat a tagoknak díj­tanul kölcsönzik. nek az állapota súlyos. A tüntetők közül 19 személy vesztette életét, 49-en sebe­sültek meg. A rendőrség hét­főn és kedden összesen 146 személyt vett őrizetbe. A minisztérium bejelen­tette, hogy megerősített rendfenntartó egységeket irányítottak a tüntetések helyszínére. érkezett Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden háromnapos hivatalos látó- • gatásra Budapestre érkezett Cshö Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisz­tere. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Han Tak Cse, a Koreai Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Nyilvános lesz a KISZ XII. kongresszusa Az Országos KlSZ-érte- kezlethez hasonlóan az áp­rilis 21. és 23. között a Bu­dapest Sportcsarnokban megrendezendő XII. KISZ- kongresszus is nyilvános lesz. A mozgalom jövője iránt érdeklődő fiatalok megfigyelői joggal vehetnek részt az eseményen. Az érdeklődők számára részvételi jegyeket adtak ki, amelyek március 31-ig a KISZ megyei, illetve városi bizottságainál, továbbá az új szerveződéseknél váltha­tók 300 forintért. A részvé­teli jegy belépésre, étkezés­re (ebéd, uzsonna, vacsora) jogosít, s a jegyek tulajdo­nosai a helyszínen megkap­ják a kongresszus doku­mentumait is. A március 31. után megmaradt részvételi jegyek április első hetében — munkanapokon — a KISZ KB székházában (Budapest XIII., Kun Béla rakpart 37—38.) vásárolhatók meg. Az utazásról és a szállásról az érdeklődőknek maguk­nak kell gondoskodniuk. Véres összecsapások Koszovóban A meleg, napfényes idő­járás előbbre hozta a tava­szi vetés kezdetét. A ka- posmérői Latinca szövetke­zetben a 150 hektáros vetés- területből 84 hektáron már elvetették a borsót. Hat faj­tát vetettek az első ütem­ben, az újmajori koraitól a BR—52-ig. A fajták megvá­lasztására a Nagyatádi Kon­Tavasa a határban Vetik a borsót zervgyár és a Zalaegerszegi Hűtőház szerződésben rögzí­tett ütemezése alapján ke­rült sor. Megegyeztek a fel­vásárlás és a szállítás üte­mezésében is. A március 16-án kezdett munkát jelentősen segítette a múlt heti, mintegy 60 mil­liméteres csapadék, bár az 1986-os évhez képest még mindig 300 milliméter a te­rület csapadékhiánya. Gon­dot okoz, hogy a vetéshez nélkülözhetetlen vegyszerek jelenleg hiányoznak, ezért a gazdaságnak később kell elvégeznie a szükséges nö­vényvédelmi munkát. A betakarításhoz viszont már felkészítették a három vontatott borsókombájnt és az E—302-es borsóadapteres kaszát. Többműszakos szer­vezéssel oldják meg a be­takarítást, s éjjeli szállítás­sal a Zalaegerszegi Hűtőház ellátását, éjjel-nappali szál­lítással a Nagyatádi Kon­zervgyárét. Tavaly a legjövedelme­zőbb szántóföldi kultúrnö­vény volt a borsó, így az idén is nagy reményeket fűznek e növény eredmé­nyéhez a kaposm'érői téesz- ben. A betakarítás során keletkező mellékterméket, a növényi zöldtömeget, a talajba beszántva, szerves- anyagrutánpótlásra haszno­sítják; ezzel is csökkentve a talajerő-gazdálkodás költ­ségeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom