Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 29., szerda Grósz Károly adott tájékoztatást Amerikai képviselőházi küldöttség tárgyal Budapesten ■ Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta az Amerikai Egye­sült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bi­zottságának küldöttségét, amely Dán Rostenkowski elnök vezetésével hétfő este óta tartózkodik hazánkban. A párt főtitkára tájékoztatást adott a magyar belpolitika né­hány időszerű témájáról, majd a kötetlen megbeszélésen válaszolt a képviselők kérdéseire. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára március 28-án a KB szék­házában fogadta Dán Rostenkowskit, az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságá­nak elnökét Az amerikai politikusok nagy érdeklődést tanúsítot­tak a magyarországi reform- folyamatok, a kelet—nyuga­ti kapcsolatok alakulása, a nemzetközi helyzettel össze­függő magyar álláspont iránt. Több kérdés hangzott el a szovjetunióbeli átalakí­tással kapcsolatosan, s a magyar és a szovjet társa­dalomban végbemenő folya­matok kölcsönhatásairól. Dán Rostenkowski és a kül­döttség több tagja elmondta, hogy Amerikában nagy ro- konszenvvél figyelik a ma­gyarországi politikai, gazda­sági és társadalmi esemé­nyeket, s további sikereket kívántak az eredményes folytatáshoz. A találkozón részt vett Iványi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Nyers Rezső államminiszter a Par­lamentben, ugyancsak a dé­li órákban találkozott a kép­viselőházi küldöttséggel. Né­meth Miklós bevezetőjében rámutatott, hogy Magyaror­szágon nagy mértékben fel­gyorsultak az események, a politikai és gazdasági re­formfolyamatnak sok éves mulasztásokat kell bepótol­nia. Hangsúlyozta: „Igyek­szünk meríteni mások ta­pasztalataiból, de végső so­ron nekünk kell problémá­inkra a megfelelő megol­dást kidolgoznunk. Ez sok tekintetben teljesen újszerű lesz. Az MSZMP-nek és a kormánynak nagy felelőssé­ge, hogy az átmenet összes­ségében stabil viszonyok kö­zött és sikeresen menjen végbe.” A magyar—amerikai gaz­dasági kapcsolatok fontos­ságáról, a bővítésükre irá­nyuló magyar szándékokról és lehetőségekről szólva a miniszterelnök és Nyers Re­zső kiemelték: segítene, ha az Egyesült Államok tör­vényhozása hosszabb idő­szakra rpegadná részünkre a legnagyobb kedvezményt, s ha jóváhagyná az OPIC (a Külföldi Magánberuhá­zásokkal Foglalkozó Állami Korporáció) garanciáinak magyarországi kiterjeszté­sét. A magyar politikusok azt is kifejtették, hogy a gazda­ság megújításához nemcsak tőkére és technológiára, ha­nem korszerű vezetési, szer­vezési ismeretekre is szük­ség van, amelyek elsajátítá­sát várhatóan nagymérték­ben segíti a Budapesten nemrégiben megnyílt mene­dzserképző központ, ahová az Egyesült Államokból és más országokból is várnak oktatókat. Az amerikai képviselők kérésükre — részletes tájé­koztatást kaptak a most el­fogadott sztrájktörvényről és az új alkotmány kimunká­lásával kapcsolatos főbb el­képzelésekről. Mindkét találkozón jelen volt Kovács László külügy­miniszter-helyettes, vala­mint Mark Palmer, az Egye­sült Államok budapesti nagykövete. A küldöttség délelőtt fel­kereste a Kereskedelmi Mi­nisztériumot, ahol Beck Ta­más miniszter adott tájé­koztatást a magyar gazdaság helyzetéről és az új törvé­nyek nyomán kínálkozó szé­les körű tőkeelhelyezési le­hetőségekről. A miniszter és a képviselők megbeszélésén szót váltottak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a forgalom növelésének lehe­tőségeiről, különös tekin­tettel a magas technológiai színvonalú amerikai termé­kekre. Mint megállapítot­ták: a kétoldalú árucsere­forgalomban kiemelkedő év volt 1987. Ekkor 560 millió dollárt tett ki a forgalom, s a következő esztendőben is ezt megközelítően alakult: elérte az 526 millió dollárt. Az Egyesült Államok ezzel a tőkés országokkal folyta­tott exportforgalmunkban a negyedik, importforgal­munkban pedig az ötödik helyet foglalja el. A vendé­gek javasolták, hogy a ma­gyar vállalatok növeljék vá­sárlásaikat a fejlett techno­lógiát képviselő termékek­ből, például telekommuni­kációs berendezésekből. Beck Tamás a külföldi működőtőke-behozatál ösz­tönzésére hozott intézkedé­sek közül kiemelte az ápri­lis 1-jén nyíló Investcenter létrehozását, s felhívta a fi­gyelmet az amerikai műkö­dő tőke számára kínálkozó magyarországi lehetőségek­re. A képviselők kifejezték reményüket, hogy a magyar gazdasági élet fejlődésének felgyorsulása serkentőleg hat a két ország közötti kap­csolatok alakulására. A megbeszélésen részt vett Mark Palmer nagykövet is. (MTI) Tízezer kilométeres híd Szovjet választások Hagy volt a résxvétel Mind több körzetből ér­keznek újabb eredmények a vasárnap megtartott küldött­választásról. Meglepően nagy volt a választási részvétel Moldá­viában, ahol a jogosultak 90,5 százaléka járult az ur­nákhoz. Itt a köztársasági KP központi bizottságának első és másodtitkára, vala­mint a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és a miniszterelnök egyaránt megkapta a küldötté válasz­táshoz szükséges szavazato­kat. Moldáviában választot­ták népi küldötté Szergej Ahromejev marsallt, aki kö­zelmúltbeli nyugdíjba vonu­lásáig a Szovjetunió Fegy­veres Erői vezérkari főnö­ke. a honvédelmi miniszter első helyettese volt, s je­lenleg a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének kato­napolitikai tanácsadója. Kazahsztánban 97 száza­lékot szerzett a köztársaság pártvezetője, Gennagyij Kol- bin. Eredménye azért figye­lemre méltó, mert alig több mint két éve nemzetiségi színezetű zavargások után került a visszaélések miatt menesztett elődje helyére. Megválasztása annak ide­jén vihart kavart, mert a pozícióikban megrendített helyi konzervatív hatalmas­ságok — nemzetiségi vi­szályként tüntetve fel a ré­gi és az új politika hívei közötti harcot — sok fia­talt felbujtottak, és ők az­után tiltakoztak az orosz nemzetiségű Kolbin megvá­lasztása ellen. Jelcin szavaz Először haladt át Cshö Ho Dzsung, a Koreai Köz­társaság külügyminisztere azon a diplomáciai hídon, amely február elseje óta összeköti Budapestet és Szöult. A tízezer kilométeres út megtételével újabb állo­másához érkezett a két or­szág fiatal kapcsolatrend­szere, amelyet ha jellemez­nek, a világon mindenütt használják az „első" szócs­kát. A kommentárok ebből az alkalomból ismét felidé­zik, hogy Magyarország el­sőként jelentette be a szo­cialista -országok közül rész­vételét a szöuli olimpián. Elsőként nyitott képviseleti irodát Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara, Buda­pesten pedig a Koreai Ke­reskedelem-fejlesztési Tár­saság (KOTRA). Talán egy­hangú a felsorolás, de a történelmi hűség kedvéért azzal kell folytatni, hogy hazánk a szocialista orszá­gok közül elsőként nyitott állandó kormányszintű kép­viseletet múlt év őszén, köl­csönösségi alapon Szöulban és elsőként jött létre beru­házásvédelmi egyezmény a két kormány között, tavaly novemberben. Végezetül: szövetségesei közül elsőként lépett Magyarország diplo­máciai kapcsolatra a Ko­reai Köztársasággal — „át­törve a hidegháború utolsó megmaradt falán”, ahogyan Ro Te Vu államfő jellemez­te az eseményt. Az „elsőként” mellett azonban ma már néhány területen nem állja meg a helyét a korábban még igaz „egyedül”. Az első előbb- utóbb követőkre talál. Ljubljanában is megnyitot­ta irodáját a KOTRA és Szöulban ugyancsak jelen van a jugoszláv kamara. Áprilisban Moszkva és Szöul ugyancsak kölcsönö­sen gazdasági képviseleti irodát nyit és előrehaladot­tak az erre irányuló tárgya­lások Lengyelországgal, va­lamint Bulgáriával. A ko­reai szovjet filmnapokkal a Szovjetunió megelőzte a többi szocialista országot. Szöul Kínával és Jugoszlá­viával légiforgalmi egyez­ményt készít elő és a tár­gyalások e két országgal állnak a legközelebb a meg­állapodáshoz. A színházi premierek közül az NDK közreműködésével vitték színre a Koldusoperát a Ko­reai Köztársaságban. Cseh­szlovák külkereskedelmi vállalattal kötötték az első legnagyobb közvetlen üzle­tet, amelyben a prágai vál­lalat 80 millió dollár érték­ben rendelt három teher­szállító tengerjáró hajót. A KNDK papírpénzeiből ren­dezték az első „szocialista pénzkiállítást” Szöulban és először járt Phenjanban dél- koreai üzletember, a Hyun­dai konszern elnökének a személyében. Az utóbbi hó­napokban létrejött kontak­tusokat hosszan lehetne még sorolni. Minderre jótékony, ser­kentő hatással volt a kölcsö­nös és szuverén akaratból létrejött magyar—dél-koreai kapcsolatrendszer, amely­nek létrehozásával az eny­hülés gyakorlatából muta­tott példát a' két ország — hangsúlyozzák tokiói megfi­gyelők. Magyarország kül­politikai aktivitását, híd­szerepét világszerte dicsérik. Ezzel is összefügg talán, hogy a 131 országgal diplo­máciai kapcsolatban álló és lüü milliárd dolláros külke­reskedelmi forgalma révén a külvilághoz ezer szállal kötődő Koreai Köztársaság­ra az utóbbi egy évben fi­gyelt fel igazán a közvéle­mény: az ország jelentős át­alakuláson megy át, s ennek a változásnak a legjellem­zőbb területe a külpolitika. Ro Te Vu államfő múlt év július 7-én meghirdetett „északi politikájának” ré­szeként rendkívül energiku­san, aktívan és kezdeménye- zően nyitott a szocialista országok irányába. „Lénye­gesen több kétoldalú kon­taktusunk van a Kínai Nép- köztársasággal, a Szovjet­unióval és a kelet-európai országokkal, mint korábban és ezek a kapcsolatok, cse­rék napjainkban rendkívül gyorsan bővülnek” — mon­dotta Magyarországra indu­lása előtt Cshö Ho Dzsung miniszter a The Korea Thimes-nak. Az elmúlt hó­napok mérlegét megvonva a külügyminiszter rámuta­tott, hogy különösen gyors és folyamatos fejlődés vár­ható a Kínával létrejövő együttműködéstől. „Arra számítunk, hogy az eredmények kedvező hatás­sal lesznek az észak—déli kapcsolatokra is. A magyar vezetőket tájékoztatni kívá­nom arról, milyen további javaslataink vannak a hi­vatalos kapcsolatok fejlesz­tésére a keleti tömb orszá­gaival” — mondotta a The Korea Times-nak adott in­terjújában Cshö Ho Dzsung, és érzékeltette: kérni fogja, hogy Magyarország játsszon összekötő szerepet a szocia­lista országok és a Koreai Köztársaság között. Trom András A peresztrojka a szociológia tükrében A glasznoszty feltámasz­totta halottaiból a szovjet szociológiát. A személyi kul­tusz és a pangás éveiben görbe szemmel néztek erre a tudományágra. Talán élénken élt az akkori veze­tők tudatában, milyen meg­szívlelendő intelmet inté­zett a múlt században az orosz irodalom óriása, Go­gol a hatalom sértődékeny képviselőihez: „Ne a tük­röd szidd, ha a pofád fer­de!”. Jobbnak látták össze­törni a tükröt, hogy ne kell­jen belenézniük. A szociológia összetört tükrének cserepeit most nagy buzgalommal ragaszt- gatja Tatyjana Zaszlavszka- ía, az újjászülető tudomány­ág egyik legnevesebb zász­lóvivője. A Szovjet Szocio­lógiai Társaság elnöke. a tavaly létrehozott Országos Közvéleménykutató Intézet igazgatója nemrég sajtóérte­kezleten számolt be a veze­tése alatt álló intézmény munkájáról, vallott a pe­resztrojka iránti személyes elkötelezettségéről és az át­alakítással kapcsolatos ag­godalmairól. Érdekes elméleti kérdéssel kezdte fejtegetéseit. Az át­alakítást a vezetők gyak­ran emlegetik forradalom­ként, márpedig az Átalakí­tás, ha megvalósítja céljait, a szó tudományos értelmé­ben is forradalom lesz — mondta Zaszlavszkaja. Ér­veit négy pontban foglalta össze: 1. Az átalakítás mélyre­ható változást hoz a tulaj­donviszonyokban; a bérleti rendszer a mezőgazdaság­ban, a vállalkozási szerződé­sek rendszere az iparban és más gazdasági szférákban, az önelszámolásra és az ön­finanszírozásra való áttérés alapvető változást idéz elő. 2. Gyökeresen megváltoz­tatja a politikai hatalom jellegét; a nomenklatúra ha­talmát a nép hatalmával váltja fel. 3. A peresztrojka nem visszatérés a szocializ­mus kezdeti — idővel meg­hamisított — modelljéhez, hanem vadonatúj modell. 4. Az átalakítás nem valósítha­tó meg alulról jövő tömeges támogatás nélkül, márpedig ez is a forradalmi változá­sok sájátja. Zaszlavszkaja aggodalma az utolsó ponttal kapcsola­tos: ha az átalakítás lassan halad, elveszítheti a töme­gek rokonszenvét, s megre­kedhet. Ez a veszély — mondta — nagyon is reális. Bár az átalakítás máris ko­losszális változásokat ho­zott az élet több területén, az emberek életkörülmé­nyeiben még nincs előrelé­pés, mi több, új problémák is keletkeztek. A közvéleménykutató in­tézet felmérése egyértelmű­en tanúsítja, ami egyébként is elég kézenfekvő: a lakos­ság zöme életkörülményei­nek alakulása szerint viszo­nyul az átalakításhoz. Egy nemrégiben készített rep­rezentatív felmérés során a megkérdezettek hetven szá­zaléka így nyilatkozott. 62 százalékuk rosszabbnak ta­lálta 1988-as létkörülménye­it az előző évieknél. Ezek az adatok, mondta Zasz­lavszkaja, veszélyes hely­zetet jeleznek: az emberek türelmetlenek, lassúnak tartják a haladást. A nép nagy reményeket fűzött az átalakításhoz, életkörülmé­nyeinek gybrs javulását várta tőle. A reményeiben csalatkozott ember hajla­mos az ellenkező végletbe esni. A tudós szavait látszik igazolni Borisz Jelcin nagy népszerűsége is. A moszkvai pártbizottság volt első tit­kárának, az SZKP KB tag­jának politikai tevékeny­sége nagy viharokat kavart. A Központi Bizottság vizs­gálatot kezdeményezett el­lene, ugyanakkor Moszkvá­ban ezrek tüntettek mellet­te. A fiatalok Jelcin képmá­sát ábrázoló jelvényt visel­nek. Jelcin népszerűségében nagy, talán döntő szerepe le­het annak, hogy a politikus többször hangoztatott véle­ménye szerint helytelen volt széles fronton megindí­tani a peresztrojka táma­dását a pangás korából örö­költ rendszer ellen, először minden erőt egyetlen front- szakaszon, az életszínvonal frontján kellett volna össze­vonni, hogy tartósan meg­nyerjék a társadalom ro­konszenvét. Az általa szor­galmazott politikai taktika a nagy cseh pedagógus, Co- menius nevelési alapelvére emlékeztet: „Először meg­nyerni, utána hajlítani!” Jel­cint e felfogása a balosság gyanújába keverte, de nagy népszerűséget szerzett ne­ki. Ezt az is jelzi, hogy a választókörzetek valósággal versengtek, melyikük jelöl­hesse őt a népi küldöttek kongresszusába. A közvéleménykutató in­tézetnek Jelcin népszerűsé­gének a mértékéről is van adata: a szovjet közéleti személyiségek 1988-as nép­szerűségi listáján az első he­lyen álló Mihail Gorbacsov után Nyikalaj Rizskov, Bo­risz Jelcin és Andrej Szaha- rov következik. Megjegy­zendő, hogy a felmérés so­rán nem kifejezetten a poli­tikai vezetők népszerűségét Vizsgálták, hanem arra kel­lett válaszolniuk a megkér­dezetteknek, hogy kit tarta­nak az 1988-as év emberé­nek. A közvéleménykutatások tükrébe pillantva látható, hogy az emberek kedélye borongós az élelmiszerhi­ány, a tartós fogyasztási cik­kek hiánya, a lakásgondok és a környezeti problémák miatt. Megoldásukban mi­hamarabb sikereket kelle­ne felmutatni — mondta Tatyjana Zaszlavszkaja. Ám — tette hozzá — talán még nagyobb figyelmet igényel­nek az újkeletű problémák, amelyek nem a korábbi idő­szak örökségéhez tartoz­nak, hanem az átalakítás során merülnek fel. Ilyen például az infláció és a munkanélküliség. A gazdasági szerkezetvál­tás szükségességét a tudós nem vitatja, és azt sem, hogy ez a váltás elkerülhe­tetlenné tesz legalábbis egy­fajta ideiglenes, strukturá­lis munkanélküliséget. Mindazonáltal látni kell — mondta —, hogy még a strukturális munkanélküli­ség is sok keserűséget, ku­darcérzést halmozhat fel az emberekben, hát még a tar­tós munkanélküliség, amely nagy politikai kockázattal járna. • Barta György

Next

/
Oldalképek
Tartalom