Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 29., szerda Grósz Károly adott tájékoztatást Amerikai képviselőházi küldöttség tárgyal Budapesten ■ Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságának küldöttségét, amely Dán Rostenkowski elnök vezetésével hétfő este óta tartózkodik hazánkban. A párt főtitkára tájékoztatást adott a magyar belpolitika néhány időszerű témájáról, majd a kötetlen megbeszélésen válaszolt a képviselők kérdéseire. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára március 28-án a KB székházában fogadta Dán Rostenkowskit, az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságának elnökét Az amerikai politikusok nagy érdeklődést tanúsítottak a magyarországi reform- folyamatok, a kelet—nyugati kapcsolatok alakulása, a nemzetközi helyzettel összefüggő magyar álláspont iránt. Több kérdés hangzott el a szovjetunióbeli átalakítással kapcsolatosan, s a magyar és a szovjet társadalomban végbemenő folyamatok kölcsönhatásairól. Dán Rostenkowski és a küldöttség több tagja elmondta, hogy Amerikában nagy ro- konszenvvél figyelik a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi eseményeket, s további sikereket kívántak az eredményes folytatáshoz. A találkozón részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső államminiszter a Parlamentben, ugyancsak a déli órákban találkozott a képviselőházi küldöttséggel. Németh Miklós bevezetőjében rámutatott, hogy Magyarországon nagy mértékben felgyorsultak az események, a politikai és gazdasági reformfolyamatnak sok éves mulasztásokat kell bepótolnia. Hangsúlyozta: „Igyekszünk meríteni mások tapasztalataiból, de végső soron nekünk kell problémáinkra a megfelelő megoldást kidolgoznunk. Ez sok tekintetben teljesen újszerű lesz. Az MSZMP-nek és a kormánynak nagy felelőssége, hogy az átmenet összességében stabil viszonyok között és sikeresen menjen végbe.” A magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok fontosságáról, a bővítésükre irányuló magyar szándékokról és lehetőségekről szólva a miniszterelnök és Nyers Rezső kiemelték: segítene, ha az Egyesült Államok törvényhozása hosszabb időszakra rpegadná részünkre a legnagyobb kedvezményt, s ha jóváhagyná az OPIC (a Külföldi Magánberuházásokkal Foglalkozó Állami Korporáció) garanciáinak magyarországi kiterjesztését. A magyar politikusok azt is kifejtették, hogy a gazdaság megújításához nemcsak tőkére és technológiára, hanem korszerű vezetési, szervezési ismeretekre is szükség van, amelyek elsajátítását várhatóan nagymértékben segíti a Budapesten nemrégiben megnyílt menedzserképző központ, ahová az Egyesült Államokból és más országokból is várnak oktatókat. Az amerikai képviselők kérésükre — részletes tájékoztatást kaptak a most elfogadott sztrájktörvényről és az új alkotmány kimunkálásával kapcsolatos főbb elképzelésekről. Mindkét találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. A küldöttség délelőtt felkereste a Kereskedelmi Minisztériumot, ahol Beck Tamás miniszter adott tájékoztatást a magyar gazdaság helyzetéről és az új törvények nyomán kínálkozó széles körű tőkeelhelyezési lehetőségekről. A miniszter és a képviselők megbeszélésén szót váltottak a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, a forgalom növelésének lehetőségeiről, különös tekintettel a magas technológiai színvonalú amerikai termékekre. Mint megállapították: a kétoldalú árucsereforgalomban kiemelkedő év volt 1987. Ekkor 560 millió dollárt tett ki a forgalom, s a következő esztendőben is ezt megközelítően alakult: elérte az 526 millió dollárt. Az Egyesült Államok ezzel a tőkés országokkal folytatott exportforgalmunkban a negyedik, importforgalmunkban pedig az ötödik helyet foglalja el. A vendégek javasolták, hogy a magyar vállalatok növeljék vásárlásaikat a fejlett technológiát képviselő termékekből, például telekommunikációs berendezésekből. Beck Tamás a külföldi működőtőke-behozatál ösztönzésére hozott intézkedések közül kiemelte az április 1-jén nyíló Investcenter létrehozását, s felhívta a figyelmet az amerikai működő tőke számára kínálkozó magyarországi lehetőségekre. A képviselők kifejezték reményüket, hogy a magyar gazdasági élet fejlődésének felgyorsulása serkentőleg hat a két ország közötti kapcsolatok alakulására. A megbeszélésen részt vett Mark Palmer nagykövet is. (MTI) Tízezer kilométeres híd Szovjet választások Hagy volt a résxvétel Mind több körzetből érkeznek újabb eredmények a vasárnap megtartott küldöttválasztásról. Meglepően nagy volt a választási részvétel Moldáviában, ahol a jogosultak 90,5 százaléka járult az urnákhoz. Itt a köztársasági KP központi bizottságának első és másodtitkára, valamint a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és a miniszterelnök egyaránt megkapta a küldötté választáshoz szükséges szavazatokat. Moldáviában választották népi küldötté Szergej Ahromejev marsallt, aki közelmúltbeli nyugdíjba vonulásáig a Szovjetunió Fegyveres Erői vezérkari főnöke. a honvédelmi miniszter első helyettese volt, s jelenleg a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének katonapolitikai tanácsadója. Kazahsztánban 97 százalékot szerzett a köztársaság pártvezetője, Gennagyij Kol- bin. Eredménye azért figyelemre méltó, mert alig több mint két éve nemzetiségi színezetű zavargások után került a visszaélések miatt menesztett elődje helyére. Megválasztása annak idején vihart kavart, mert a pozícióikban megrendített helyi konzervatív hatalmasságok — nemzetiségi viszályként tüntetve fel a régi és az új politika hívei közötti harcot — sok fiatalt felbujtottak, és ők azután tiltakoztak az orosz nemzetiségű Kolbin megválasztása ellen. Jelcin szavaz Először haladt át Cshö Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere azon a diplomáciai hídon, amely február elseje óta összeköti Budapestet és Szöult. A tízezer kilométeres út megtételével újabb állomásához érkezett a két ország fiatal kapcsolatrendszere, amelyet ha jellemeznek, a világon mindenütt használják az „első" szócskát. A kommentárok ebből az alkalomból ismét felidézik, hogy Magyarország elsőként jelentette be a szocialista -országok közül részvételét a szöuli olimpián. Elsőként nyitott képviseleti irodát Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara, Budapesten pedig a Koreai Kereskedelem-fejlesztési Társaság (KOTRA). Talán egyhangú a felsorolás, de a történelmi hűség kedvéért azzal kell folytatni, hogy hazánk a szocialista országok közül elsőként nyitott állandó kormányszintű képviseletet múlt év őszén, kölcsönösségi alapon Szöulban és elsőként jött létre beruházásvédelmi egyezmény a két kormány között, tavaly novemberben. Végezetül: szövetségesei közül elsőként lépett Magyarország diplomáciai kapcsolatra a Koreai Köztársasággal — „áttörve a hidegháború utolsó megmaradt falán”, ahogyan Ro Te Vu államfő jellemezte az eseményt. Az „elsőként” mellett azonban ma már néhány területen nem állja meg a helyét a korábban még igaz „egyedül”. Az első előbb- utóbb követőkre talál. Ljubljanában is megnyitotta irodáját a KOTRA és Szöulban ugyancsak jelen van a jugoszláv kamara. Áprilisban Moszkva és Szöul ugyancsak kölcsönösen gazdasági képviseleti irodát nyit és előrehaladottak az erre irányuló tárgyalások Lengyelországgal, valamint Bulgáriával. A koreai szovjet filmnapokkal a Szovjetunió megelőzte a többi szocialista országot. Szöul Kínával és Jugoszláviával légiforgalmi egyezményt készít elő és a tárgyalások e két országgal állnak a legközelebb a megállapodáshoz. A színházi premierek közül az NDK közreműködésével vitték színre a Koldusoperát a Koreai Köztársaságban. Csehszlovák külkereskedelmi vállalattal kötötték az első legnagyobb közvetlen üzletet, amelyben a prágai vállalat 80 millió dollár értékben rendelt három teherszállító tengerjáró hajót. A KNDK papírpénzeiből rendezték az első „szocialista pénzkiállítást” Szöulban és először járt Phenjanban dél- koreai üzletember, a Hyundai konszern elnökének a személyében. Az utóbbi hónapokban létrejött kontaktusokat hosszan lehetne még sorolni. Minderre jótékony, serkentő hatással volt a kölcsönös és szuverén akaratból létrejött magyar—dél-koreai kapcsolatrendszer, amelynek létrehozásával az enyhülés gyakorlatából mutatott példát a' két ország — hangsúlyozzák tokiói megfigyelők. Magyarország külpolitikai aktivitását, hídszerepét világszerte dicsérik. Ezzel is összefügg talán, hogy a 131 országgal diplomáciai kapcsolatban álló és lüü milliárd dolláros külkereskedelmi forgalma révén a külvilághoz ezer szállal kötődő Koreai Köztársaságra az utóbbi egy évben figyelt fel igazán a közvélemény: az ország jelentős átalakuláson megy át, s ennek a változásnak a legjellemzőbb területe a külpolitika. Ro Te Vu államfő múlt év július 7-én meghirdetett „északi politikájának” részeként rendkívül energikusan, aktívan és kezdeménye- zően nyitott a szocialista országok irányába. „Lényegesen több kétoldalú kontaktusunk van a Kínai Nép- köztársasággal, a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal, mint korábban és ezek a kapcsolatok, cserék napjainkban rendkívül gyorsan bővülnek” — mondotta Magyarországra indulása előtt Cshö Ho Dzsung miniszter a The Korea Thimes-nak. Az elmúlt hónapok mérlegét megvonva a külügyminiszter rámutatott, hogy különösen gyors és folyamatos fejlődés várható a Kínával létrejövő együttműködéstől. „Arra számítunk, hogy az eredmények kedvező hatással lesznek az észak—déli kapcsolatokra is. A magyar vezetőket tájékoztatni kívánom arról, milyen további javaslataink vannak a hivatalos kapcsolatok fejlesztésére a keleti tömb országaival” — mondotta a The Korea Times-nak adott interjújában Cshö Ho Dzsung, és érzékeltette: kérni fogja, hogy Magyarország játsszon összekötő szerepet a szocialista országok és a Koreai Köztársaság között. Trom András A peresztrojka a szociológia tükrében A glasznoszty feltámasztotta halottaiból a szovjet szociológiát. A személyi kultusz és a pangás éveiben görbe szemmel néztek erre a tudományágra. Talán élénken élt az akkori vezetők tudatában, milyen megszívlelendő intelmet intézett a múlt században az orosz irodalom óriása, Gogol a hatalom sértődékeny képviselőihez: „Ne a tükröd szidd, ha a pofád ferde!”. Jobbnak látták összetörni a tükröt, hogy ne kelljen belenézniük. A szociológia összetört tükrének cserepeit most nagy buzgalommal ragaszt- gatja Tatyjana Zaszlavszka- ía, az újjászülető tudományág egyik legnevesebb zászlóvivője. A Szovjet Szociológiai Társaság elnöke. a tavaly létrehozott Országos Közvéleménykutató Intézet igazgatója nemrég sajtóértekezleten számolt be a vezetése alatt álló intézmény munkájáról, vallott a peresztrojka iránti személyes elkötelezettségéről és az átalakítással kapcsolatos aggodalmairól. Érdekes elméleti kérdéssel kezdte fejtegetéseit. Az átalakítást a vezetők gyakran emlegetik forradalomként, márpedig az Átalakítás, ha megvalósítja céljait, a szó tudományos értelmében is forradalom lesz — mondta Zaszlavszkaja. Érveit négy pontban foglalta össze: 1. Az átalakítás mélyreható változást hoz a tulajdonviszonyokban; a bérleti rendszer a mezőgazdaságban, a vállalkozási szerződések rendszere az iparban és más gazdasági szférákban, az önelszámolásra és az önfinanszírozásra való áttérés alapvető változást idéz elő. 2. Gyökeresen megváltoztatja a politikai hatalom jellegét; a nomenklatúra hatalmát a nép hatalmával váltja fel. 3. A peresztrojka nem visszatérés a szocializmus kezdeti — idővel meghamisított — modelljéhez, hanem vadonatúj modell. 4. Az átalakítás nem valósítható meg alulról jövő tömeges támogatás nélkül, márpedig ez is a forradalmi változások sájátja. Zaszlavszkaja aggodalma az utolsó ponttal kapcsolatos: ha az átalakítás lassan halad, elveszítheti a tömegek rokonszenvét, s megrekedhet. Ez a veszély — mondta — nagyon is reális. Bár az átalakítás máris kolosszális változásokat hozott az élet több területén, az emberek életkörülményeiben még nincs előrelépés, mi több, új problémák is keletkeztek. A közvéleménykutató intézet felmérése egyértelműen tanúsítja, ami egyébként is elég kézenfekvő: a lakosság zöme életkörülményeinek alakulása szerint viszonyul az átalakításhoz. Egy nemrégiben készített reprezentatív felmérés során a megkérdezettek hetven százaléka így nyilatkozott. 62 százalékuk rosszabbnak találta 1988-as létkörülményeit az előző évieknél. Ezek az adatok, mondta Zaszlavszkaja, veszélyes helyzetet jeleznek: az emberek türelmetlenek, lassúnak tartják a haladást. A nép nagy reményeket fűzött az átalakításhoz, életkörülményeinek gybrs javulását várta tőle. A reményeiben csalatkozott ember hajlamos az ellenkező végletbe esni. A tudós szavait látszik igazolni Borisz Jelcin nagy népszerűsége is. A moszkvai pártbizottság volt első titkárának, az SZKP KB tagjának politikai tevékenysége nagy viharokat kavart. A Központi Bizottság vizsgálatot kezdeményezett ellene, ugyanakkor Moszkvában ezrek tüntettek mellette. A fiatalok Jelcin képmását ábrázoló jelvényt viselnek. Jelcin népszerűségében nagy, talán döntő szerepe lehet annak, hogy a politikus többször hangoztatott véleménye szerint helytelen volt széles fronton megindítani a peresztrojka támadását a pangás korából örökölt rendszer ellen, először minden erőt egyetlen front- szakaszon, az életszínvonal frontján kellett volna összevonni, hogy tartósan megnyerjék a társadalom rokonszenvét. Az általa szorgalmazott politikai taktika a nagy cseh pedagógus, Co- menius nevelési alapelvére emlékeztet: „Először megnyerni, utána hajlítani!” Jelcint e felfogása a balosság gyanújába keverte, de nagy népszerűséget szerzett neki. Ezt az is jelzi, hogy a választókörzetek valósággal versengtek, melyikük jelölhesse őt a népi küldöttek kongresszusába. A közvéleménykutató intézetnek Jelcin népszerűségének a mértékéről is van adata: a szovjet közéleti személyiségek 1988-as népszerűségi listáján az első helyen álló Mihail Gorbacsov után Nyikalaj Rizskov, Borisz Jelcin és Andrej Szaha- rov következik. Megjegyzendő, hogy a felmérés során nem kifejezetten a politikai vezetők népszerűségét Vizsgálták, hanem arra kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek, hogy kit tartanak az 1988-as év emberének. A közvéleménykutatások tükrébe pillantva látható, hogy az emberek kedélye borongós az élelmiszerhiány, a tartós fogyasztási cikkek hiánya, a lakásgondok és a környezeti problémák miatt. Megoldásukban mihamarabb sikereket kellene felmutatni — mondta Tatyjana Zaszlavszkaja. Ám — tette hozzá — talán még nagyobb figyelmet igényelnek az újkeletű problémák, amelyek nem a korábbi időszak örökségéhez tartoznak, hanem az átalakítás során merülnek fel. Ilyen például az infláció és a munkanélküliség. A gazdasági szerkezetváltás szükségességét a tudós nem vitatja, és azt sem, hogy ez a váltás elkerülhetetlenné tesz legalábbis egyfajta ideiglenes, strukturális munkanélküliséget. Mindazonáltal látni kell — mondta —, hogy még a strukturális munkanélküliség is sok keserűséget, kudarcérzést halmozhat fel az emberekben, hát még a tartós munkanélküliség, amely nagy politikai kockázattal járna. • Barta György
