Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
1989. március 24., péntek Somogyi Néplap 3 Befejezte tanácskozását az Országgyűlés ülésszaka Nem oldották fel a korlátozást (Folytatás a 2. oldalról) Pregun István (Szabolcs- Szatmár m., 1. vk.), a nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora az egyházi középiskoláknak nyújtott állami költségvetési támogatás emelésének tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy az egyházi iskolák az eddigi államisegély-rendszer helyett — tanulóik létszámának megfelelően — költség- megtérítésként a költségvetésiből megkaphassák azt az összeget, amelyet az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának. Mint Balaton-parti települések somogyi képviselője és mint mezőgazdasági szakember kértem szót, választóim megbízásából — mondotta Fenyvesi Henrik. — Ügy hiszem, hogy a Bala- ton-parti építési korlátozó rendelkezések jogosságát, szükségességét, az üdülőnépesség növekedési ütemének mérséklését senki nem vitatta. Különösen mi, ott élők értettük meg — még akkor is, ha ez zsebünkre ment —, hogy nem lehet szegényes, alig kiépült infrastruktúrával fogadni az üdülővendégeket. Mindezt tudva, megértve mégis az a véleményünk, hogy a jelenleg érvényes építési korlátozás a 15,1987. (XII. 24.1 ÉVM számú rendelet, az ezt megelőzően érvényes 41983. (III. 3.) ÉVM számú rendelet súlyosan sérti az ott élők érdekeit; figyelmen kívül hagyta a táji, környezeti adottságainkat. Mi megértettük volna, hiszen nekünk sem érdekünk, hogy Budapestről, Debrecenből járjanak a zártkertbe szőlőt művelni Kőröshegyre, a balatonszentgyörgyi vagy a boglárlellei zárt- kertekbe. Megengedhetetlennek tartjuk azonban, hogy mi, akik ott élünk, s éppen ezért biztos, hogy nem üdülni kívánunk a zártkertekben, ne épülhessünk ugyanúgy gazdasági épületet, mint bárki máshol másutt ebben az országban. S mivel ilyen földterületek meg sem oszthatók, csak egy tagban örö- kíthetők, bármekkora a földterület, s akárhány is az örökös. Sok helyen emeltem már szót személyesen. Egyedi ügyben eljárva az építési és Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának föltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg. A cél az, hogy az oktatást egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A pénzügyminiszter lehetőséget látott arra is, hogy az Iskolák fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi költségvetésben történjék meg. Végezetül városfejlesztési miniszter méltányos intézkedését megkaptam. Ügy hiszem azonban, hogy az korrekt megoldás lenne, ha nem egyedi ügyeket bírálnának el kedvezően, hanem átfogóan rendeznék mindazoknak az ügyét, akik a Balaton mellett laknak és ott szeretnének a zártkertben gazdálkodni. Számukra nem megoldás a föld alá építhető pince. Hatóságaink mindeddig korrekten igyekeztek mindent megtenni a jogszabályok végrehajtására, azonban ők is nehéz helyzetben vannak. A ma már több mint 5 éve tartó tilalom pattanásig feszítette a húrt. Sokat fognak építeni, a hatóságok képtelenek lesznek ennek megfékezésére. Hibának tartom azt is, hogy a jogi szabályozás soha nem vette figyelembe a Balaton északi és déli partja közötti lényeges különbséget. Somogy zártkertjeinek nagy része 5—15 kilométer távolságra van a parttól: ide nem elsősorban üdülni jönnek, s a helyi lakosság aránya meghaladja az 50 felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. Ezen beLül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a balatonszár- szói Vörös Csillag Tsz elnökhelyettese volt a következő interpelláló: százalékot; néhány helyen, így Balatonkeresztúron, Bog- lárlellén, Siófokon a zártkerti tulajdonosok 80—90 százaléka helyi lakos. Kérem, most amikor az építési korlátozások újabb felülvizsgálatára kerül sor, fontolják meg javaslatomat, s legalább a helyi lakosság részére ne korlátozzák a gazdasági épületek építését. Válaszában a miniszter rámutatott, hogy 1989. január 1-jétől korlátozás alá eső települések azon területrészein, ahol a vezetékes ivóvízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló közcsatorna megépült és megfelelő a szennyvíztisztítás, Lehetőség van a szálláshelyek növelését szolgáló új épületek létesítésére. A tilalom szélesebb körű feloldására, amely a zártkerteket is érintette volna, még nincs lehetőség, főként környezetvédelmi okokból. Mint mondta, a zártkertek- ke.l kapcsolatos differenciált szabályozás kidolgozását elősegíti, hogy az érintett megyei és helyi tanácsok már megkezdték a part menti települések zártkerjeinek felülvizsgálatát. Ezt a munkát az idén felgyorsítják, és az első félév végére befejezik. Ennek eredményeként azokon a területeken, ahoi a környezeti föltételek lehetővé teszik, javasolni fogják a Minisztertanácsnak a tilalom feloldását. A képviselő a választ azzal a föltétellel fogadta ei, hogy a zártkertek ügyét még az idén napirendre tűzik és az érintett körzetekben az építési tilalmat feloldják. Az Országgyűlés Derzsi András válaszát tudomásul vette. Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép Érdi Gyáregységének igazgatója a Parlament novemberi ülésszakán interpellált a kereskedelmi miniszterhez a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. Beck Tamás tájékoztatta a képviselőket, hogy széles körű megbeszélést folytattak az interpellációról, s a vélemények megoszlottak. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága, a Pénzügyminisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanács, a fővárosi és a megyei tanácsok egyetértésével találkozott az adminisztratív korlátozás megszüntetése. A Parlament szociális és egészségügyi bizottsága viszont — tekintettel az Országos EgészségvéWinkler László (Győr- Sopron m., 8. vk.), a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár művezetője a hegyeshalmi közúti határátkelőn kialakult forgalmi helyzet tárgyában címzett interpellációt a pénzügyminiszterhez a parlament elmúlt ülésszakán. Akkor a miniszteri választ sem a képviselő, sem pedig az Országgyűlés nem fogadta el. Az interpellációban foglalt kérdések vizsgálatát az Országgyűlés a kereskedelmi bizottság hatáskörébe utalta. A testület az ügyben érdekelt szervek vezetőinek részvételével ez év február 23-án kihelyezett ülést tartott Hegyeshalmon. A tapasztalatok alapján készítette el a bizottság a jelentését. Eszerint: a Vám- és delmi Tanács állásfoglalására — az égetett szeszes italok árusítási tilalmának csupán részleges feloldását javasolta. Ezt támogatta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is. Miután a véleménykülönbségek ellenére azzal mindenki egyetértett, hogy az alkoholizmust adminisztratív eszközökkel még sehol a világon nem sikerült megszüntetni, ezért a témakört az Országos Egészségvédelmi Tanács még az idén teljes körűen megvizsgálja. A miniszter bejelentette, hogy a kereskedelmi tárca korábbi álláspontja szerint kezdeményezi a rendelet érintett paragrafusának hatályon kívül helyezését. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Pénzügyőrség által tavaly júniusban hozott vámintézkedés — amely több százezer állampolgárt mentesített attól, hogy lakóhelyétől a megyeszékhelyi vámhivatalhoz, illetve deviza- hatósághoz utazzon — általános egyetértéssel találkozott. Igaz azonban, hogy ezzel növekedett a várakozási idő, s nőttek a vámtisztviselők terhei is. A bizottság úgy tájékozódott, hogy a vámeljárási tervek összhangban vannak az interpelláló képviselő javaslatával. Ezek szerint a határátkelőhelyeken a vámtisztviselő csak a személyi adatok ellenőrzését és az áru azonosítását végzi majd, ezt követően az utas várakozás nélkül — a behozott vámáruval együtt — tovább utazhat. Rendezzék a Balaton-partiak ügyét Ismételt interpelláció A XXI. »ázadba vezető vállalkozás PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Hol van már az az idő, mikor a képviselők megyénként csoportosultak a parlament folyosóin ? Most a gombamód szaporodó „frakciók” tagjai hajolnak össze. Meghallottam, mikor az előcsarnokon át az ülésterembe tartó ország- gyűlési alelnök, Jakab Ró- bertné a csoportosulásokat látva megjegyezte: „Már majdnem olyan ez, mintha többpártrendszer volna”. Tegnap épp az egészségügyben dolgozó képviselők alakítottak szekciót. A már tíznél több, főként szakmai csoportosulás közül a legerősebb a több mint száz tagot számláló „agrárszektor”, melyhez négy somogyi képviselő is csatlakozott. — A parlament szakbizottságai a régi megszokásokból eredően valamilyen átláthatatlan felső sugallatra álltak össze — mondta Pásztohy András somogyi képviselő. — A mai napig sem tudom, hogy én miért épp a településfejlesztési bizottság tagja vagyok. A parlament korábbi munkastílusa mellett ez a „miért” senkit se foglalkoztatott. Amióta azonban érezhető az országgyűlési viták súlya és tétje, egyre nyilvánvalóbb lett az igény és törekvés az ágazatok, illetve érdekszférák szerinti alulrólszerveződésre. Egy ilyen érdekcsoport — és erre már volt példa — a mérleg nyelvét jelentheti a döntéseknél, s mindenképpen nagyobb nyomatékot tud adni egy-egy javaslatnak. Végül is ez a szektoronkénti elkülönülés a többpártrendszer pótléka. — Fölvetődik a kérdés, ha így megy tovább, a háromszáz képviselő nem alkot-e majd vagy kétszáz frakciót? — Kétségtelen, hogy egy ponton túl, ha mondjuk már szűk szakmai és részérdekekre is csoport szerveződik, az a csoportok inflálódását okozhatja. Azt már most is fölvetik, hogy a szekciók alakulása nem kérdőjelezi-e meg a parlamenti bizottságok létjogosultságát. A képviselők 70 százaléka az MSZMP tagja, a különféle szekciókban — melyben párttagok is részt vesznek' — legalább hat párthoz elegendő nézet van jelen. Szóval az Országgyűlés már nem a formális közmegegyezés műhelye, hanem a vélemények ütköztetésének színtere. — A vitában születő egység erősebb lehet, föltéve, hogy a vita nem parttalan... — Sajnos, a képviselők egy része már a következő választásokra gyűjti a jópontokat, és mindenáron választói körében népszerűnek vált dolgokat akar mondani. Közben figyelmen kívül hagy makacs tényeket. A Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének vitájában is volt példa az ilyen „lekacsintó”, túltengő lokálpatriotizmusra. A magyar közvélemény- kutató intézet fölmérése szerint a fővárosi és vidéki lakosságnak egyaránt mintegy kétharmada ért egyet a világkiállítás tervével. A nemmel válaszolók tíz százaléka volt budapesti, három százaléka városban és 24 százaléka falun élő. Ez arra utal, hogy makacsul tartja magát az a hiedelem, hogy a világkiállítás a falvak fejlesztésétől von el forrásokat. Ez a nézet jó táptalaja a demagógiának, a főváros—vidék viták újraszításának, a szűklátókörüségnek. A kérdéssel kapcsolatos két somogyi hozzászólás a vita két pólusát jelentette, s ezek megítélése jó alkalmat adott a somogyi képviselők véleményének megismerésére. Egybehangzó volt, hogy dr. Horváth Ferenc helyi nézőpontú felszólalásának költségvetési vitában lett volna a helye. Most a világkiállítás ügyében mondta el — egyebek között — Pásztohy András, Borsos Sándor és Reidl János: felül kell emelkedni a szűkebb helyi érdekeken és nem szabad főváros—vidék ellentéteket kreálni. A döntéshozatalt követően Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest kérdeztük a vitában szerzett benyomásairól. — Senki nem jár jól,, ha nem lesz világkiállítás. Ez az egész ország számára egy nagy lehetőség, ezért én világkiállítás-párti vagyok. Szabolcsnak vagy a Dél-Dunántúlnak is hozhat előnyöket a kiállítás, feltéve, hogy nem csak az aggályokat sulykolják, hanem azon gondolkodnak, hogyan tudnák a saját vagonjukat is rákapcsolni erre a gyorsvonatra. Nyilvánvaló, ha egy külföldi eljön majd erre az eseményre, az nem fog Budapesten megállni, kíváncsi lesz az országra is, s főként a több idegenforgalmi vonzerővel kecsegtető helyekre. Az igaz, hogy minden megyének vagy térségnek meg kell majd küzdenie az előnyökért, azért, hogy több vendégcsalogató lehetőséget teremtsen. A vitában helyenként érezhető volt szűklátókörűség, s ezt talán az előzetes tájékoztatás hézagai is okozták. Kevéssé sikerült tudatosítani, hogy itt a XXI. századba átvezető vállalkozásról van szó, és korántsem csak valamiféle zsebbe- nyúlós látványosságról. — EIdönthető-e ez a kérdés népszavazással? — Szerintem ez nem nép- szavazási kérdés. Ez egy történelmi léptékű üzlet, amelyről hangulati és érzelmi alapon nem lehet dönteni. Bíró Ferenc A vámkezelést, a vám megállapítását az illetékes megyeszékhelyi vámhivatalok végzik számítógépekkel, s az utas a vámokmányokat a postán kapja meg. A bizottság jelentése arról is tájékoztatást adott, hogy április 1-jéig elkészül a hegyeshalmi új határátkelő- hely. Vizsgálják a statisztikai lap megszüntetésének lehetőségét is. Winkler László a bizottság jelentését elfogadta; a parlament tudomásul vette a jelentést. A nyugdíjasokról történő szociális gondoskodás és az új gyógyszerrendelet, illetve a szociális segélyezés egyszerűsítése, valamint a gyógyszerárak kompenzálására alkalmazott segélyezési rendszer tárgyában közösen interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez három képviselő. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszában elnézést kért valamennyi betegtől és magyar állampolgártól az eddig okozott kényelmetlenségekért. Ezeket csökkenteni fogják — ígérte írásbeli válaszában —, amelyet a képviselők megkaptak — egyetértett azzal, hogy a gyógyszenel- látási rendszer bonyolult, bürokratikus, anyagilag terhes és kényelmetlen. Bejelentette: miniszteri biztost nevezett ki, aki a gyógyszertári többletfeladatok megoldására máris új munkaszervezési javaslatokat és az adminisztrációt csökkentő változtatásokat dolgozott ki. Az Országgyűlés és az interpelláló képviselők — 14 'ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett — elfogadták a választ. Ezután három képviselő hasonló témában interpellált. Ezután a kérdések következtek: Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.), az igazságügy-minisztertől kérdezte: hol vannak a koncepciós perek iratai, mit tesznek azért, hogy előkerüljenek a szégyenteljes ügyek dokumentumai ? Kulcsár Kálmán részletesen válaszolt. Elmondta: kormányhatározat rendeli el1, hogy tekintsenek át minden olyan (1946 és 1962 között keletkezett) ügyet, amely nagy valószínűséggel koncepciós elemet tartalmaz. Ezután még több interpelláció és válasz hangzott el. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) megkérdezte.: hogyan tervezi a kormány a férj, a házastárs utáni özvegyi és a saját jogon szerzett kettős nyugdijjal kapcsolatos gondok rendezését, s tudja-e legalább a 70 éven felülieknél a házastársi kiegészítő nyugdíj- pótlékot emelni. Csehák Judit kifejtette, hogy az özvegyinyugdíjrendszer alapvetően igazságtalan, mert a megözvegyült férfiak nem kaphatnak özvegyi nyugdíjat. Ennek a nyugdíjrendszernek a megváltoztatására • több javaslatot is kidolgoztak, s az őszi tárgyalási sorozatban mód lesz a megvitatásukra. Ai ülésszak zárása Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke visszatért Técsy László (Szabolcs- Szatmár m., 19. vk.) szerdai javaslatára, amelyben a képviselő azt indítványozta: hozzanak létre egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatot tenne arra, hogy az Országgyűlés mit vállaljon hátralévő hivatali idejében. Azt ajánlotta: az Országgyűlés elvben értsen egyet az indítvánnyal, a bizottság megalakulását a parlament áprilisban hagyhatná jóvá. A törvényhozók közfelkiáltással jóváhagyták Szűrös Mátyás javaslatát. A Ház elnöke ezzel bezárta a parlament márciusi ülésszakát.
