Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLV. évfolyam, 71. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 24., péntek Befejeződött a márciusi ülésszak Moszkvába érkezett Grósz Károly SOMOGYI FELSZÓLALÁS ÉS INTERPELLÁCIÓ A Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató fölötti vitával — Szűrös Mátyás elnökletével - folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka tegnap reggel 9 órakor. Az Országgyűlés helyenként igen szenvedélyes vita után 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995-ben megrendezendő Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről. Ezután interpellációk következek. ja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vtk.) az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló ismertetve a testület álláspontját, elmondta: nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Elsőként Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. El kell érni, hogy a világkiállítással a nemzet cselekvőén azonosulni tudjon. Éppen ezért elvárható, hogy a közvélemény mielőbb átfogó és részletes tájékoztatást kapjon a világkiállítás körülményeiről és következményeiről. Sajnos, az eddigi tájékoztatás elnagyolt volt. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozás lehetséges forrásai. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében felhívja a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. A rendezés jogának elnyerése esetén, a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a „Hidak a jövőbe” legyen, de szükségesnek tartA bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobb részt ne a költségvetést terheljék, hanem a válalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizsgáltassák meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból való esetleges visszavonulásunk lehetősége is”. A bizottság to'vábhi alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a kereskedelmi bizottság álláspontját ismertette. Üzleti ajánlat a kormánynak Dr. Vida Kocsárd somogyi képviselő, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának új elnöke szabadon elmondott hozzászólásában lényegében a kormánynak tett üzleti ajánlatot. — Ma mindenki arról beszél, hogy a Bécs—Budapest világkiállítást vállalkozási alapon kell létrehozni. Ahhoz, hogy ez valóban vállalkozás legyen, egy ötlettel szeretnék hozzájárulni. A' szakmai közvéleményt hónapok óta foglalkoztatja a rep- rivatizálás, amelyet sokan a vállalkozás élénkítésének neveznek. Ez lényegében a kiskereskedelmi hálózat eladását jelenti magánkereskedőknek. Ebből várhatóan jelentős bevétele származik majd az államnak. Az egyik javaslatom a kormánynak, hogy ezt a reprivatizáiáísi programot hozza a parlament elé. Ez ugyanis a tulajdonviszonyokban olyan mértékű változást jelent, amelyről nem dönthet csupán egy minisztérium, vagy a kormány. Ezt meg kell vitatni a szakmai közvéleményeknek, az érdekképviseleti szerveknek, a parlamenti bizottságoknak, és az elhangzó véleményeket beépíteni a parlament elé kerülő javaslatba, amely csak itt emelkedhetne törvényerőre. Az előkészítés során szükségesnek tartom, hogy szakértők mérjék föl: mennyi pénz folyik majd be ezekből az eladásokból, s azt is, hogy ezt az összeget ne a költségvetés feneketlen bendője nyelje el, hanem különítsék el és fordítsák a világkiállítás finanszírozására. Ez egyben az ország közvéleményét, egyebek közt az elmaradott térségek lakóit is meggyőzhetné arról, hogy nem az ő lakóhelyük fejlesztésének rovására épülnek a világkiállítás létesítményei, hanem egy új forrásból. Javaslatom nem a reprivalizálás' gyorsítását szolgálja, hanem az ezzel kapcsolatos döntések megala(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába utazott. Kíséretében van Major László, a Központi Bizottság Irodájának vezetője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Az MSZMP főtitkára csütörtök este Moszkvába érkezett. A magyar vezetőt a vnukovói repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja ma délelőtt kezdődik —ekkor találkozik Mihail _Gor- bacsovval. A szövetkezeti törvény módosításának tervezete A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével — a februári tsz- konferencia határozatának megfelelően — a területi szövetségek elnökeinek részvételével tegnap kibővített ülést tartott. A testület megtárgyalta a gazdasági társasággá történő átalakulásról, valamint a szövetkezetekről, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvények módosításának tervezeteit. Az elnökség a vitában abból indult ki, hogy a módosítás szükségességéről és annak egyes tartalmi kérdéseiről a februári konferencia már állást foglalt. Sürgette a szövetkezetek versenyképességét javító feltételrendszer kialakítását, valamint — a gazdasági és politikai reformokkal összhangban — a szövetkezeti igények érvényesítését. Az elnökség egyetért a szövetkezetekről és a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről szóló törvények részleges módosításával. A TOT elnöksége az átalakulási törvény tervezetével kapcsolatban fontosnak ítélte, hogy egyoldalú előnyök nyújtásával ne ösztönözzék a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását. Megnyugtató-, nak tartja azokat a tervezett rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy a tagok mindenkor érdekéiknek megfelelően dönthessenek. Szükségesnek tartja azonban a döntéshozatalt úgy szabályozni, hogy az átalakulás kimondásához a tagok kétharmadának titkos szavazatára legyen szükség. A gazdasági társasággá történő átalakulásnál elengedhetetlen követelmény az is, hogy a szövetkezeti tag valódi, megnevezett tulajdonos legyen, s érdekelt legyen a szövetkezeti vagyon reá eső részének és a közös vagyonnak — szabad rendelkezéssel történő — gyarapításában. A szövetkezeti törvény- tervezetekkel kapcsolatban a testület megállapította: lehetőséget nyújtanak a szövetkezeti önkormányzatnak arra, hogy a felhalmozott vagyon egy részét a tagoknak juttassa. A testület megítélése szerint az alapszabályra kell bízni a kötelezően jegyezhető részjegy összegének meghatározását és a vagyoni kapcsolatok egyéb formáinak megállapítását. A földtörvény tervezetére vonatkozóan az elnökség több módosításra tett javaslatot. TENNI AKARUNK MÁSOKÉRT IS Várossá avatták Csurgót Csurgó tegnap zászlódíszbe öltözött és a helyi újság is külön kiadással jelent meg Csurgó ünnepe címmel. A települést tegnap délután hivatalosan is várossá nyilvánították. Szentágotai János akadémikus, az Elnöki Tanács tagja mondott ünnepi köszöntőt, s vendége vol-t Csurgónak dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság megbízott első titkára, Brandt- müiler István, a megyei tanács elnökhelyettese és Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke is. Részt vettek a városavatón a másik nyolc somogyi Város képviselői is. Az ünnepi tanácsülésen csurgóiak és a meghívottak együtt énekelték a Himnuszt. Szentágotai János avatóbeszédébe mondta: — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa januári ülésén Csurgó, nagyközséget 1989. március elsejei hatállyal várossá nyilvánította. Az erről készített díszes okirat jelképes átadása a mai ünnepi tanácsülés fő programpontja. Engedjék meg, hogy egyúttal az Elnöki Tanács és a parlament új elnöke által történt megtisztelő megbízásnak eleget tegyek, Csurgó város tanácsát és az ülés valamennyi résztvevőjét — rajtuk keresztül természetesen a város lakóit — Szívből üdvözöljem, és ősi településük további fejlődéséhez a legjobb kívánságainkat tolmácsoljam. — Ez a város ősi magyar település. Első okirati nyomát Szent István királyunk idejéből, 1019-ből találjuk, amikor is a Zalavári apátság birtokába került, utóbb a Johanníta rend lovagjai telepedtek meg itt. Árpádházi királyaink közül többen is jártak hosszabb-rövi- debb ideig Csurgón. A városi kiváltságokat 1405-ben Z'sigmond király adta neki. 1727-ben a Festetdchek birtokába került ez a tefület. A család nagyszabású tervekkel fogott a környék fejlesztésének. Ezzel eleinte tragikus összeütközésekbe került a helyi hatalommal. A reformáció idejétől fogva a magyar protestanizmus egyik csendes, de annál szívósadban helytálló bástyájává válván, nem egyköny- nyen törődhetett bele egy katolikus főúrnak az akkori „cuius regio eius religio” elv alapján vélt igazába. Csak II. József türelmi rendeleté teremthette meg azt a légkört, amelyben a család akkori feje, Festetich György gróf 1792-ben ezekkel a szavakkal tett alapítványt iskola létrehozására: „ ... melyek a közjó előmozdítására és a szegény adózónép sorsa könnyítésére szolgálnak...” Ebből az alapítványból nőtt ki a Dunántúl egyik nagy tradíciójú református főgimnáziuma és jelentős könyvtára. Nem lehet meg- hatódottság nélkül gondolni arra, hogy az 1799—1800- as századfordulón nemzeti költőnk, a tragikus sorsú Csokonai Vitéz Mihály tanított itt csaknem egy évig, összesen 100 forintért, amelynek jó részét az érzékeny és lobbanékony természetű költő fel sem vett. Pedig itt próbálkozott igazi álmával, hogy megalapítsa a magyar színjátszást. De a ma már naivnak látszó, óvatos társadalomkritikai felhangjai akkor, a Martinovics-per utáni légkörben mindjárt kiváltották az egyébként iránta jóindulatot mutató mecénás! rosszallást. Innen indult vissza két forinttal a zsebében Debrecenbe, hogy élete utolsó, súlyos betegségétől kínzott szakaszát élje le annak világos felismerésével, hogy a Kisfaludy Sándor által írt „Kesergő szerelem” országos sikeréhez képest sokszorosan nagyobb költői és művészeti értékű Lilla dalai még meg sem jelenhettek. Festetich,György, az iskolaalapító élete és az iskola sorsa is ma újra kettős aktualitást nyer, nem éppen szívet derítő tanulsággal. Egyrészt közismert, hogy Festetich kora nemességé(Folytatás a 4. oldalon.)
