Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

1989. március 3., péntek Somogyi Néplap 3 AZ MSZMP AJANLJA Tanulmányozzuk az új alkotmánykoncepciót Készülünk a megyei pártértekezletre Várja a javaslatokat a jelölést előkészítő bizottság Az alkotmány olyan alap­törvény. amely az adott tár­sadalom által elfogadott va­lamennyi alapvető nézetet rendelkezések formájában magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is szabályozza-e életüket, jogaikat, köteles­ségeiket. A munka elején tartunk Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új alkotmányunk le­gyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok — politikai és tudományos vi­tákkal, s gondos szakmai munkával — befejeződtek. Ennék eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar társadalom előtt álló felada­tokhoz nem alkotmánymó­dosításra, hanem új alkot­mányra van szükség. En­nek koncepcióját tárgyal­ta meg az elmúlt héten a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, s tárgyalja hamarosan az Országgyűlés. Hogy min­denki tájékozódhasson: mi­lyen új alkotmányos néze­tekről van szó, ezért jelen­tette meg a koncepciót tel­jes terjedelmében a Magyar Hírlap, s rövidesen megje­lenik az MSZMP alapszer­vezeti tájékoztatójában is. Erjedésben levő társadal­munkban minden bizonnyal felvetődik a kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsága vitatta meg az országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egy­szerű: azért, mert ez idő szerint az MSZMP az egyet­len olyan jegyzett politikai párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka az on a an valójában még csak az ele­jén tart. Mindenkinek, tár­sadalmi szervezeteknek és állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműköd­ni a koncepció, majd az új alkotmány szövegének vég­legesre formálásában. En­nek lehetősége — igénye! — egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1989. február 20—21-i üléséről szóló közleményből. A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyaror­szág új alkotmánya első­sorban ne programot tar­talmazzon, hanem olyan alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is, végirehajtási jogszabályok nélkül alkal­mazható jogként érvénye­süljön. Legyen közérthető, váljon az állampolgárok is­meretanyagának részévé. Építsen a több mint ezer­éves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint az egyetemes alkotmányfejlő­dés maradandó értékeire. Ezeréves jogfolytonosság Legyen időtálló, ne aka­dályozza indokolatlan kö­töttségiekkel a társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tétele­ket. Szerkeze,tével is fejez­ze ki a korszerű alkotmá­nyozást, például az emberi, állampolgári jogokról, kö­telességekről szóló rész ne az utolsó, hanem az első fe­jezetek egyike legyen. Erő­teljes hangsúlyt kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy Magyarország sza­bad, demokratikus és szo­cialista állam, állaimformá­jának elnevezése pedig .to­vábbra is népköztársaság le­gyen. Indokolt rögzíteni min­denekelőtt a népfelség elvét, amely szerint minden hata­lom kizárólagos forrása és birtokosa a nép. Az állam és a társadalom kapcsola­tában meghatározó elv le­gyen a területi, illetve szak­mai-testületi önkormány­zathoz való jog. Alapvető jelentőségű tételként szere­peljen az új alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magáiba a törvény előtti egyenlőséget; miind az előnyös, mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekinte­tében pedig a szektorsemle­gesség elvét. Természetesen az új alaptörvény gazdasá­gi alkotmányosságot. Az MSZMP Központi Bi­zottsága mindezekkel össz­hangban kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének­alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irá­nyításában politikai mun­kára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai, társadalmi szerve­zettel, amelynek célja, prog­ramja, tevékenysége össz­hangban' áll az alkotmány-, nyal. Az MSZMP Központi Bi­zottsága javasolja: az em­beri és az állampolgári jo­gok illetve kötelességek — nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmá­nyokban vállalt magyar kö­telezettségekkel összhang­ban — jelentőségüknek megfelelően, teljeslkörűen kapjanak helyet az új alap­törvényben. Az emberi, ál­lampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Korszerű jogállamot Ajánlja az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézmé­nyi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak el­választásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyű­lés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkot­mánybíróság, az igazság­szolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányza­tok nem általában hatalmi szervek, hanem csak megha­tározott hatalmi jogosítvá­nyok birtokosai és alkal­mazói. Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyű­lés — mint törvényhozó ha­talom — mellett a Minisz­tertanács és a neki aláren­delt közigazgatási szerve­zet — mint végrehajtó hata­lom —, valamint az igaz­ságszolgáltatási szervezet — mint bírói hatalom — is teljes szuverenitással mű­ködhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásá­nak elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-terü­leti hatalom — mint önkor­mányzat — jogosítványait. Garantálja, hogy a külön­böző hatalmi ágak kölcsönö­sen egymás korlátjai is le­gyenek. Mindezek elősegítésére a Központi Bizottság támogat­ja az állam új intézményei­re vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, aiz alkotmánybíróság felállí­tását, az állami számvevő- szék létrehozását. Az MSZMP Köziponti Bi­zottságának álláspontja sze­rint Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtes­tesítő, rendszeresen működő Országgyűlésre van szüksé­ge. Ezért indokolt megvizs­gálni, nem volna-e ésszerű kétkamarás pairlamenitet mű­ködtetni. A köztársasági el­nök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a köve­telménynek, hogy mint ál­lamfő illően reprezentál­hassa, képviselhesse orszá­gunkat, mint a hatalmi ágak „felügyelője” pedig biztosít­hassa azok kiegyensúlyozott működését, s ha netán szűk­m 1 litaifik'07in a rníxO'^iilrarl ó _ lyozhassa a hatalomnak egy szervnél történő koncentrá­lódását. Ugyanakkor biztosít­sa az új alkotmány, hogy a köztársasági elnöknek se 'legyen, lehessen az indokolt­nál több hatalma. Az alkot­mánybíróság mint az alkot­mányvédelem különleges szerve működjön. Az állami számvevőszék legfőbb feladata az Ország- gyűlés általi megállapított költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon haszno­sításának ellenőrzése, vala­mint a Minisztertanács gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek parlamenti ellenőrzésé­ben való közreműködése le­gyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az állammi- niszterek és a miniszterek kompetenciája legyen össz­hangban a törvényhozó ha­talom és a végrehajtó hata­lom szétválasztásával. A mi­niszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek or­szággyűlési képviselők.. Az Országgyűlés a Miniszterta­nács tagjai közül csak a miniszterelnököt válassza meg, s a kormányelnök ezt követően csupán mutassa be kormányát az Országgyűlés­nek. Alapvető feltételek Egyetért az MSZMP Köz­ponti Bizottsága azzal az állásponttal, amely szerint a jogállamiság alapvető felté­tele az, hogy az igazságszol­gáltatást kizárólag a bíró­ságok gyakorolják. Ezért tá­mogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye lehetővé az egységes, füg­getlen, tárgyilagos, évszáza­dok során bevált elveken nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ide­értve a közigazgatási bírás­kodás megszervezését is. Az MSZMP Központi Bi­zottsága a jogállamiság meg­teremtése szempontjából kü­lönösen fontos kérdésnek tartja a tanácsoknak való­ságos önkormányzatokká tör­ténő átalakítását. Elengedhe­tetlen annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi- területi közigazgatás önkor­mányzati alapon szerveződ­hessen és a rendelkezésére álló anyagi javakkal önálló­an gazdálkodhasson. A vég­rehajtó hatalom központi szervei csak törvényes fel­hatalmazás alapján avatkoz­hassanak be a helyi-területi önkormányzatok életébe. Támogatja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az Országgyűlés a politikai t's az állami hatalomgyakorlás új körülményeinek megfe­lelő választási rendszert, il­letve arról szóló törvényeket alkosson. Budzsáklia Mátyás Műszaki szekció alakult Hét budapesti képviselő, Tóth János, Lásztity Rado­mir, Köteles Zoltán, Juhász Mihály, Gágyor Pál, Szabó Kálmán és Nagyiványi And­rás tájékoztatta az Ország- gyűlés elnökét: megalakítják a Parlament műszaki és gaz­dasági modernizációs szek­cióját — közölték csütörtö­kön az MTI-vel. A szekció célul tűzte ki a műszaki fejlesztés meggyor­sításának és a progresszív struktúraátalakítás támo­gatását. Olyan gazdasági stratégia kialakítását szor­galmazzák, amely az eddi­gieknél jobban alkalmazko­dik a világpiaci mechaniz­musokhoz, és lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági-poli- tikai reformtörekvések ösz- szehangolt fejlesztését. A szekció létrehozását kez­deményezők úgy vélik, hogy az országgyűlési bizottságok népgazdasági ágazatok sze­rinti tagozódása mellett in­dokolt az egész népgazdaság integrált céljait felvállaló képviselői szekció működé­se. A szekció fórumán egyé­nileg és kollektíván tevé­kenykedhetnek mindazok, akik a modernizáció gyorsí­tása érdekében átlagon felü­li feladatokat tudnak vállal­ni. (MTI) Ha a jelenlegi gazdasági helyzetben egy somogyi ter­melőszövetkezet tizennyolc- millió forint tiszta nyeresé­get ér el, az már önmagá­ban is figyelemre méltó. Ha ehhez még azt is hozzátesz- szük, hogy nyereség nélkül zárták 1987-et, 1986-ot pe­dig még harmincmillió fo­rintos veszteséggel fejezték be, akkor elismerést érde­mel ez az eredmény. A múlt kritikája Osztopánban a Győzelem tsz zárszámadó közgyűlésére jókedvűen gyülekeznek az emberek. Tudták: a szövet­kezet 1988-ban nyereséggel zárt és elszoktak már ettől az elmúlt években. 1987 ele­jének gazdálkodására a meg nem levő pénzek elköltése volt jellemző, s a hitelezők kihasználták monopolhely­zetüket, így a gazdaság olyan termékek gyártására kény­szerült, amelyek gazdaságta­lanok voltak. Elmaradt a forgóalap feltöltése. Ekkor került sor a szanálásra, ami után egy kicsit fellélegez­hettek. A szövetkezet élére új vezetők kerültek, akik nulláról kezdhették ugyan a munkájukat, de a szanálást, az adósságok elengedését, a veszteségrendezés! hitelt nem adták ingyen. Kemény feltételeket szabtak. Ilyen előzmények után fogtak hozzá egy új kon­cepció kialakításához. En­Az április 15-i megyei pártértekezlet jelölést elő­készítő bizottságának tag­jai március 20-ig beszél­getést folytatnak a kül­döttekkel: kikérik vélemé­nyüket a megyei pártérte­kezleten megválasztásra kerülő tisztségviselők, az első titkár, a három tit­kár és a megyei pártbi­zottság tagjainak szemé­lyéről. Kérik a pártszer­vezeteket, a párttagokat, a különböző szervezetek, mozgalmak, közösségek kommunista csoportjait, hogy javaslataikat a kép­viseletüket ellátó küldöt­tek révén, vagy közvetle­nül jutassák el a jelölést előkészítő bizottsághoz, amelynek elnöke: dr. Szé­les Gyula, a kaposvári ál­lattenyésztési karon talál­ható. Telefonszáma: (82) 16-705, tagjai: dr. Baksai Ferenc, kányái tsz (84) 20- 830, dr. Exner Zoltán, SZMT, Kaposvár 16-645, Ihász Jenő, Iharosberény, nek lényege az volt, hogy a veszteséges ágazatokat, ha nem tehetők nyereségessé, meg kell szüntetni, s a fel­szabaduló eszközöket bér­beadással, értékesítéssel kell hasznosítani. Ami azonban addig is nyereséges volt, azt még nagyobb odafigyelés­sel, tovább kell erősíteni. Az új koncepciót min­denki magáénak érezte, s végül is ez meghozta az eredményt, amit jogos büsz­keséggel tárt a tagság és a vendégek elé Szerényi Zol­tán elnök a zárszámadó köz- —gyűlésen. A szög nyeresége A növénytermesztés árbe­vétele csaknem 5,3 millió forint volt, s ez az aszály el­lenére 1,2 millióval több, mint az 1987-es évben. A több bevétel több nyeresé­get eredményezett, szám szerint 9,6 millió forintot s ez is majdnem ötmillióval több, mint az előző évi. Az elnök főbb növényen­ként is részletezte az ered­ményt. A búza és a cukor­borsó hozta a legtöbb nye­reséget. összegezve: a nö­vénytermesztés hatvan szá­zalékát adja az összes nye­reségnek. Sikerült tehát a jó ágazatot még jobbá tenni, az új koncepció meghozta a várt eredményt. De mi tör­tént a rosszul működő ága­zatokkal? Az állattenyésztés évek községi pártbizottság 30, Kirkovics István, Kutas i Állami Gazdaság 15, Kiss László, Állami Biztosító fonyódi fiókja (84) 60-633, dr. Kolber István, megyei tanács, Kaposvár (82) 13­354, Kovács István, hal­gazdaság, Siófök (84) 13- 322, dr. Kovács László, Kiszöv, Kaposvár (82) 15­046, Léber Gyuláné, köz­ségi tanács, Lábod 3, Lendvai Géza, Vörös Csil­lag tsz, Barcs 52, dr. De Sorgó Tibor, Kapos Volán, Kaposvár (82) 19-832, Sza­bó József, városi tanács, Bogiárlelle (84) 51-639, Ujj Imre, Mechanikai Mű­vek marcali gyára 247, dr. Újvári Sándor, megyei rendőr-főkapitányság, Ka­posvár (48) 14-422. A jelölést előkészítő bi­zottság később tájékoztat­ja majd a párttagságot és az érdeklődő közvéleményt a jelölés során szerzett ta­pasztalatokról is. Győzolom Osztopánban óta nagy veszteségeket ho­zott a szövetkezetnek. A ki­látástalan szarvasmarha­tartást a szanálásikor felszá­molták, csak a juhászatot hagyták meg ebből az ága­zatból. A költségcsökkenté­sek és a megváltozott • ér­dekeltségi rendszer segített. Az előző évi kilencmilliós veszteséget sikerült kétszáz- ezres nyerességé változtatni. A másiik jól jövedelmező ágazat az ipari, ezeft belül is a szögüzem. 44 milliós árbe­vételt ért el, s ebből csak­nem hatmillió forint tiszta nyereséggel segítette a mér­leget. A javuló koncepció mellett a felemelkedésben nagy segítséget nyújtott, hogy a dolgozók felnőttek az új követelményekhez. Ennek egyik oka az volt, hogy vég­re látták, miért dolgoznak. Fokozatosan állt helyre a gazdaság, egyre több elisme­rés érte a vezetőséget, s eb­ből a dolgozóknak is jutott. Az egy főre eső jövedelem 1987-ben 65 ezer forint volt, s ezzel a tsz a hatvanadik helyet foglalta el a megyé­ben. A többszöri bérrendezések, jutalmak eredményeképpen ez az összeg 1988-ra megha­ladta a 17 és fél ezer forin­tot, s ezzel már várhatóan az első három közé kerül­nek Somogybán. Ennél is nagyobb eredménynek szá­mít az, hogy végre sikerült egy szakmailag hozzáértő, összetartó kollektívát ko­vácsolni a tagságból. Korrekt adósok Végre kiegyensúlyozottá vált a szövetkezet pénzgaz­dálkodása is. A hiteleket rendben, általában határidő előtt visszafizették, igaz, jóval kevesebbet is vettek föl. Csökkentették az adós­ságállományt is ötmillió fo­rinttal, így már „csak” 28 milliós adósság maradt. Eb­ből 10,5 millió forint a sza­nálási hitel, 13,3 millió be­ruházási hitel, 4,5 millió pe­dig a ikölcsönfcapott érde­keltségi alap. A felfüggesz­tett 54 millió forintnyi, 1986 előtti eredetű adót és bír­ságot — mivel a feltételeket messzemenően teljesítették — ha az APEH is helyben­hagyja, nem kell kifizet­niük. Végre fellélegezhetnek. Ettől kezdve új időszámí­tás kezdődik az osztopáni Győzelem termelőszövetke­zetben. Megkezdték a Jutái úti lakótelep építését Kaposváron. A munkák első részét a Rózsa Ferenc lakásszövetkezet megbízásából a Közúti Építővállalat dolgozói — 9 millió fo­rint értékben — végzik. Kiépítik a víz- és gázhálózatot, valamint 500 méter hosszú nfo.f ie íian«HB 1C Az eredmények ára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom