Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-03 / 53. szám
2 Somogyi Néplap 1989. március 3., péntek Gorbacsov a Vatikánba látogat Jól értesült források szerint vatikáni körökben kedvezően fogadták Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető és államelnök esetleges találkozóját II. János Pállal. Ezt Achille Occhetto, az OKP főtitkára vetette föl moszkvai megbeszélésein, amelyeket a szovjet vezetővel folytatott. A találkozóra Gorbacsov- nak az idén tervbe vett római látogatásakor kerülne sor. Vatikáni illetékesek közölték: megvan a mód arra, hogy diplomáciai úton előkészítsék a találkozót, amely az első lenne egy szovjet vezető és a katolikus egyházfő között. Agostino Casaroli bíboros-érsek, vatikáni államtitkár a múlt nyáron az orosz ortodox egyház ezred- évi évfordulója alkalmából már járt Moszkvában. II. János Pál meghívást fogadott el Magyarországra is; ez szintén annak a jele — hangoztatták illetékesek —, hogy a Vatikán fokozott érdeklődést tanúsít a kelet-európai fejlemények iránt. II. János Pál a múlt év őszén Strasbourgban, az Európai Parlament előtt mondott beszédében az európai tömbök felszámolásáról szólt, s az együttműködés fokozásáról, „közös európai értékekről”. Ordonoz Moszkvában Csütörtökön, a késő délutáni óráikban hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Francisco Femandez Ondonez spanyol külügyminiszter. A szovjet fővárosban megkülönböztetett figyelmet szentelnek Ordonez moszkvai látogatásának, nemcsak a szovjet—spanyol viszony szempontjából, hanem azért is, mert jelenleg Spanyolország tölti be az EGK soros elnöki tisztét. Ordonezt a tervek szerint pénteken fogadja Mihail Gorbacsov. Nemzeti jelleg és nyitás Az Európai Parlament küldöttségének megbeszélései Az Európai Parlament küldöttsége, amely Paul Staes belga politikus vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtökön délelőtt az Országház Vadásztermében találkozott Szűrös Mátyással, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, valamint a bizottság többi tagjával. A taláúkoizón Szűrös Mátyás áttekintést adott a magyar külpolitika időszerű kérdéseiről. Emlékeztetett rá: a nálunk is tért hódító új politikai gondolkodásmód eredményeként a nemzetközi életben enyhülési irányzat érvényesül. Részben a szovjet—amerikai közeledésnek, résziben a világ egyéb konstruktív erőinek köszönhetően megszűnt a nukleáris háború közvetlen veszélye. Magyarország úgy kívánja alakítani külpolitikáját, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban hídszerepet töltsön be, saját szövetségi rendszerén belül pedig a reformok irányába lendítse a közösség szekerét. A magyar reform- politika ma már olyan támogatókat tudhat maga mögött, mint a Szovjetunió és Kína. A folyamatok továbbvitele szempontjából kedvező, hogy a nyugati világ is rokonszenwel figyeli törekvéseinket. Külpolitikánk két fő jellemzője a nemzeti jelleg hangsúlyozása, valamint a nyitás gyakorlati megvalósítása — mondta Szűrös Mátyás. A korábbi egyoldalúság helyett kiegyensúlyozottá kívánjuk tenni kapcsolatrendszerünket, az együttműködés fejlesztésére törekszünk Kelettel és Nyugattal egyaránt. Természetesen nem hanyagolhatjuk el a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat: politikailag — de geostratégiai okok miatt is — fontos számunkra, hogy jó viszonyban legyünk legnagyobb szomszédunkkal — hangoztatta a külügyi bizottság elnöke. A nyugat-európai vendé- gek egyik kérdésére válaszolva Szűrös Mátyás kifejtette: ma már a nemzetközi helyzet sem indokolja a szovjet haderő magyarországi jelenlétét. Áprilisban a tervek szerint megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. Ezzel is deklaráljuk azt, hogy nincsenek támadó szándékaink, s hogy mi sem tartunk támadástól. Támogatjuk azt a szovjet kezdeményezést, hogy 2000-ig valamennyi országból vonják ki az összes külföldi katonát. A végső cél azonban a katonai szövetségi rendszerek felszámolása, aminek nyomán értelmét vesztené a semlegesség kérdése is — hangoztatta Szűrös Mátyás. Egy másik kérdésre válaszolva a külügyi bizottság elnöke elmondta: szívesen vennénk az Európai Közösségek támogatását a Romániából érkező menekültek gondjainak enyhítése érdekében, mert ez nagy anyagi terheket ró ránk. Feszített programú, négynapos magyarországi látogatásuk végére érve a delegáció tagjai csütörtökön az esti óráikban nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal a Parlamentben. Magyarországon szerzett tapasztalataikat összegezve a vendégek elégedetten szóltak arról, hogy beható, nyílt, őszinte párbeszédre nyílt alkalmuk a magyar vezetőkkel. Volt, aki most első ízben jutott el hazánkba, így a látogatás — fogalmazták meg — egyesek számára reveláció- ként hatott. Ezzel kapcsolatban a sajtókonferencia minden résztvevője állást foglalt amellett, hogy Keleten és Nyugaton egyaránt a kapcsolatok szorosabbra fűzésén kell munkálkodniuk a felelős politikai tényezőknek. A maga eszközeivel ezt kívánja előmozdítani a delegáció is. Ennek szellemében tájékoztatják kitűnő magyarországi tapasztalataikról az Európai Parlament „tisztikarát” is. Ami a magyar reformtörekvéseket illeti, a vendégek a tárgyalópartnereikkel folytatott beszélgetések alapján úgy vélték: Magyar- ország határozottan elkötelezte magát pgy nyílt demokratikus rendszer kiépítése mellett. Ennek kapcsán elhangzott: Magyar- ország az előfutár szerepét vállalhatná a KGST- országok között, s közvetítő szerepet tölthetne be Kelet és Nyugat között. A hivatalos program befejeztével a delegáció tagjai közül néhányan magánemberként hazánkban töltenek néhány napot, mások hazautaztak Budapestről. Veszélyezteti Jugoszlávia egységét A nemzetiségi nyugtalanság súlyosan, veszélyezteti Jugoszlávia egységét — jelentette ki Lazar Mojszov, az államelnökség tagja, volt államfő, azon a rendkívüli parlamenti ülésen, amelyet a mind jobban romló biztonsági helyzet megvitatására hívtak össze BeigrádA kistermelők érzik a bizonytalanságot (Folytatás az 1. oldalról) Nevezzék nevén a gyereket: azaz az árutermelő parasztgazdaságot — mondotta Csipkó Sándor (Bács- Kiskun megye) a kistermelés fejlesztéséről benyújtott MÉM előterjesztés vitájában. Ezt az álláspontot képviselte lényegében Rednágel Jenő miniszterhelyettes, aki úgy vélekedett: a kistermelés régen túlnőtt már egykori keretein, az élelmiszer- termelésnek immár egyhar- madát adja, és ezt a „nagykorúvá” vált termelői kört valóban másként akarják kezelni. Ezt a véleményt hangsúlyozta Eleki János (Békés megye) — úgy is, mint a TOT főtitkára — hozzátéve: a szövetkezeti tulajdonkereten belül kellene kibontakoztatni a szabad vállalkozási formákat. Számos képviselő, igy Hankó Mihály (Békés megye) a kistermelők kiszolgáltatottságát nehezményezte, mivel — mint mondta — a tervutasítás rendszere már megszűnt, de az igazi piac még nem alakult ki, és a kistermelők va- lóhan érzik az átmeneti időszak bizonytalanságát. Mások, így Szántó Sándor (Sza. bolcs-Szatmár megye) is, kifogásolták : még mindig megesik, hogy a kistermelők közül is az jár jól, aki — úgymond — közelebb van a tűzhöz. Ök esetenként még szerződés nélkül is termelhetnek, míg másoknak nyakán marad az áru. Rednágel Jenő a piaci viszonyok alakításának szükségességét hangsúlyozta ezzel kapcsolatban is. Kilátásba helyezte, hogy az árkérdésekben a minisztérium álláspontja az, hogy túltermelés esetén a szabad árnak nincsen különösebb jelentősége. Annak ellenére, hogy az agrártermékek 90 százaléka immár ebbe az árformába tartozik, 60 százalékuk esetében az ár továbbra is ugyanúgy funkcionál, mint régen —azaz a termelők számára gyakran elfogadhatatlan. Ezen a helyzeten — ami az úgynevezett árbejelentési kötelezettséggel is összefügg — változtatni kell. Az érdekvédelemmel közös fellépést is tervez a minisztérium. Elhangzott még, hogy a kistermelők a jövőre esedékes világbanki kölcsönből fejlesztéseket hajthatnak végre, kérdés azonban — amint azt szintén többen fölvetették —, hogy milyen áron juthatnak hozzá a gépekhez, berendezésekhez. A vitában egyébként hosz- szú idő óta először csendült kii az a vélemény: a MÉM ezúttal igen alapos, szakmailag jól átgondolt előterjesztést készített, amely egyúttal koncepció is lehet a kistermelés hazai fejlesztéséhez korszerűsítéséhez. (MTI) ban. Mojszov a koszovói szükségállapot bevezetésének indokaival kapcsolatban kifejtette: a trepcai bányászok sztrájkja olyan „forgatókönyv” része volt, amely az albán szeparatisták és naoionalisták koszovói hatalomra jutását célozta. Hozzátette: e forgatókönyv utolsó fázjsa egy fegyveres fölkelés lett volna. Miközben a parlamentben a képviselők tanácskoztak, az épület előtt mintegy húszezren tiltakoztak a koszovói szerb kisebbség üldözése ellen. A belgrádi hatóságok este felhívással fordultak a város lakosságához, kérve a már napok óta tartó tüntetések beszünte - téisét. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön a tárgyalások haladéktalan megkezdését sürgette a harcászati atomeszközök kérdéséről, s felhívta a Szovjetuniót, hogy a létfontosságú tárgyalások megkönnyítése végett egyoldalúan csökkentse rövid hatótávolságú nukleáris rakétáinak számát. Az ENSZ égisze alatt KOSZOVÓ A belgrádi televízió jelentette: egy szerb férfi a fővárostól délre fekvő Kra- gujevácon kedden agyonlőtt két albán nemzetiségű személyt. A részeg szerb fegyveres egy „török kávézóban” lőtte agyon a kávézó tulajdonosát és annak édesanyját. A hatóságok a gyilkost pszichopatának minősítik, s véleményük szerint a gyilkosságnak semmi köze sincs a Koszovo tartománybeli nemzetiségi konfliktushoz. Ennek ellenére tette súlyos következményeket idézhet elő. folyó genfi leszerelési értekezleten Genscher síkra- szállt azért is, hogy még az idén. kössék meg a megállapodást a vegyi fegyverek teljes betiltásáról. A harcászati rakétákról folytatandó tárgyalások fontosságának hangsúlyozásával Genscher burkoltan a rakéták modernizálását sürgető Washington álláspontját bírálta. Genscher a harcássati atomeszközökről Sürgeti a megállapodást Gazdasági jogalkotás, cégbíróság, cégközlöny Sajtótájékoztató az Országházban A következő 2—3 esztendőre szóló gazdasági jogalkotási elképzelésekről tájékoztatta dr. Sárközy Tamás igazságügy-miniszterhelyettes csütörtökön a sajtó képviselőit az Országházban. Előrebocsátotta, hogy a minisztérium formálódó elgondolásairól ad áttekintést, mivel ezekkel konkrétan még nem foglalkozott sem a parlament, sem a kormány. Az 1992-ben létrejövő nyugat-európai integrációval való szoros együttműködésükhöz elengedhetetlen a gazdasági joganyag korszerűsítése, hozzáigazítása a nemzetközi normákhoz, különösen a fogyasztóvédelem, az iparjogvédelem, a jog és a társasági jog területén. A régi jogszabályok szabványosítás, a versenyfelülvizsgálatába, valamint az újak előkészítésébe a bírói gyakorlatot mélyrehatóan ismerő szakembereket kell bevonni, mert előfordulhat, hogy a legjobb elméleti tételek a valóságban nem alkalmazhatók. A tudomány képviselőinek közreműködése nélkül lehetetlen korszerű gazdasági jogszabályokat alkotni, s a jogtudósok tapasztalatait már a koncepció készítésekor fel kell használni. Ugyancsak szükséges az érdekképviseletek véleményét kérni e nagy horderejű kérdésekről. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben közös nevezőre kell jutni; a jogalkotásban nincs közmegegyezés. Itt az érdekeket kell súlyozni, s a végső döntést az Országgyűlés mondja ki. Törvényi szabályozás Dr. Sárközy Tamás utalt azokra a bírálatokra, amelyek azt kérik számon: miért „csak” módosítják a vállalati, a szövetkezeti, a földes a szövetkezeti törvényt, miért nem alkotnak helyettük újat? Mint mondotta, az új alkotmány elfogadását követően — amely minden bizonnyal rendelkezik a tulajdonviszonyokról — kerülnek napirendre az új törvények. Manapság a gazdasági viszonyok olyan mértékű változásának vagyunk tanúi, hogy „kalandorság” lenne olyan kérdéseket törvényi szinten szabályozni, amelyekre a gazdaságpolitika még nem adott választ. Ezért idén az átalakulási törvényhez kapcsolódó halaszthatatlan módosításokat terjesztik elő. A vállalati törvényt külön is kiemelte a miniszter- helyettes, mondván, hogy az átalakulás tapasztalatai alapján döntenek ennek jövőjéről. Amennyiben a vállalatok jelentős része gazdasági társasággá alakul, feltehetően nem szükséges új törvényt alkotni a vállalatokról. Ám még az idén jelentős módosításra tesznek javaslatot: a vállalatok és a szövetkezetek törvényességi felügyeletét 1990. január 1- jétől a cégbíróság lássa el az ágazati minisztériumok és a tanácsok helyett. Egyebek között ezért is korszerűsíteni kell a cégbíráskodásról szóló törvényerejű rendeletet, amely mára elavulttá vált. Ugyancsak idejétmúlt a felszámolás szabályozása, ezért már megtörténtek az előkészületek új csődtörvény kidolgozására. Alapvető változás indokolt az alapítványok tekintetében is. A’z egyik legnagyobb feladat kétségtelenül a Polgári törvénykönyv felülvizsgálata. Egyebek között a különféle szerződésekre vonatkozó szabályokat kell korszerűsíteni. Régóta dolgoznak a szakemberek a polgári perrendtartás áttekintésén is. Egy új versenytörvény kidolgozásán is munkálkodnak, ez a tervek szerint a jövő év első felében a parlament elé kerül. Devizakódexet is A gazdaságirányítás témakörébe tartozóan kezdeményezik a tervezésről szóló 1972-es törvény módosítását. Az állami pénzügyekről szóló, mára már elavult törvény felülvizsgálata is indokolt; várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerül — a Pénzügyminisztérium gondozásában — az államháztartási törvény. Magas szintű jogszabály rendelkezik majd az értékpapírok kibocsátásáról és forgalmazásáról, benne a tőzsdék felügyeletéről. Magát a tőzsdét azonban nem szabályozza külön törvény, hiszen mindenütt a világon az érdekeltek állapítják meg az előírásokat, az állam nem avatkozik bele. Hozzáláttak a szakemberek a banktörvény előkészítéséhez is, ez a banktevékenységre és a jegybankra szóló szabályokat foglalja össze. Korszerűsíteni szükséges a devizakódexet is — összefüggésben a vámjoggal —, bár itt elsősorban nem jogi problémákat kell rendezni. Újragondolják a számviteli rendet, a vagyonértékelés és az állami vagyonkezelés szervezetét. Az igazságügyi tárca szerint időszerű lenne egységes törvénybe foglalni az egyéni vállalkozások előírásait'. A túlszabályozás elleni küzdelemről szólva a miniszterhelyettes indokoltnak tartotta a deregulációval foglalkozó kormánybizottság felállítását. Rengeteg felesleges jogszabályt kell hatályon kívül helyezni. A túlszabályozás nem a törvényekre vonatkozik, hanem a rendeletekre, utasításokra, leiratokra. 810 új cég Ezt követően a magyar cégbíróságok hivatalos lapját, a Cégközlönyt mutatta be a sajtó képviselőinek dr. Sárközy Tamás, a kiadvány főszerkesztője. A próbaszámban mindazok a tudnivalók olvashatók, amelyek megkönnyítik a jogi képviselők dolgát. Csütörtökön megjelent az újság 1. száma is, amely megkezdte az új társaságok legfontosabb adataiknak a közzétételét. A cégbíróságok működésének tapasztalatairól dr. Varjas Gézáné, a fővárosi cégbíróság vezetője adott rövid áttekintést. Mint mondotta, Budapesten bonyolódik le a cégeljárások fele. A társasági törvény' életbe lépése óta, az elmúlt két hónapban csaknem három és félezer kérelem futott be a Fővárosi Bírósághoz, ebből 810 új cégek bejegyzésére vonatkozott. Ezek közül 390 cég már a társasági törvény szerint alakult. Figyelemre méltó azonban, hogy mindössze 71-et lehetett bejegyezni, mivel a többi beadvány hiányos volt, ezért pótlásra kellett felszólítani az érintetteket. Ha megfelelő kérelmet nyújtanak be, a bejegyzés 30 napon belül megtörténik. A vegyes vállalatok bejegyzése előnyt élvez, ezt igyekeznek még rövidebb időn belül elintézni. A cégbíróságok személyi és tárgyi feltételei jelentősen javultak ez évtől. Az új cégbíráknak azonban „bele kell rázódniuk”, ki kell alakulni az ehhez a munkához szükséges jogérzéküknek. Mindent figyelembe véve, várhatóan szeptemberre zökkenőmentes lesz e nagy felelősséggel járó bírósági munka. (MTI)
