Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
V 1989. március 2., csütörtök Somogyi Néplap 3 UJ VÁROSAINK Mit jelent a városi rang Tabnak? Feleletet erre a jövő ad majd. Egy lokálpatrióta szerint: „ez a település kétszáz évenként szokott város lenni”. Tény: az elmúlt időszakban Tab képe megváltozott, számos középülete megszépült, újak épültek, s a közeljövőben lakóházakkal és új iskolával is bővül. Wéber László, a költségvetési üzem igazgatója mondta: — Most dolgozunk egy ötvenkét lakásos háztömb első huszonkét lakásán. Elvégeztük az új, nyolctantermes általános iskola alapozását. A további munkát versenytárgyalás dönti el, de természetesen számítunk arra, hogy mi folytathatjuk az iskola építését. A közelmúltban két banképületet adtunk át, az egyikben még belsőépítészeti munka folyik. Ezen kívül folyamatosan végezzük a nem beruházási jellegű tevékenységet: javításokat, karbantartásokat és bővítéseket. Szándékosan találomra választottam ki a riportalanyainkat. Arra voltam kíváncsi, hogy az utca emberének mi a véleménye a várossá válásról, mit várnak ettől? Vodicska Alajos nyugdíjas, születésétől Tab lakója mondta: • — Több olyan intézmény hiányzik, amely rjélkül szerintem nem igazi város a város. Többek között nincs földhivatal és bíróság, de a rendőrséget is csupán egy körzeti megbízott képviseli. Hátránya a településnek a rossz telefonhelyzet is. S bár az egészségházunk igen korszerű, egy városhoz szerintem hozzátartozik a kórház is. Az áruellátásunkkal azonban ritkán van gond és a tabi sportélet is eléri a városi szintet. Ahhoz, hogy Tab igazi város legyen — s reméljük azzá válik hamarosan —, sokat kell áldozni a fejlesztésére. Csontos János szintén a kórház hiányát említi, de egészében úgy gondolja, hogy Tab gyors és tervszerű fejlesztéssel meg tud felelni a városi követelményeknek. — Először nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy városlakók leszünk, de bízunk abban, hogy Tab olyan ütemben fejlődik, amely méltó egy városhoz. A település művelődés: házának felújítása — bár nem azért, mert Tab ünnepre készül — folytatódik: az idén új nyílászárók teszik esztétikusabbá az épületet. S hogy mit hiányolnák a fiatalok egy új város életéből, ezt Sidlóczky Judit 19 éves bolti eladó mondta el: — Tabon két középiskola működik, sok diákkal. Ügy érzem tehát, hogy többek nevében is mondhatom: nagyon hiányzik egy ifjúsági szórakozóhely. Alighanem a diákok ünnepük majd a legboldogabban a városavató ceremóniát. Szummer Györgytől, a tanács vb-titkárától tudjuk, hogy a március 13-i ünnepség alkalmából tanítási szünetet rendelnek el a helyi iskolában. Kicserélik a bélyegzőket, de szervezeti változást nemigen tervez a tanács. Már korábban kialakult a kisvárosi, négyosztályos modell, ezt a közeljövőben egy ötödikkel — műszaki, termelési és ellátásfelügyeleti osztállyal bővítenék — de még nem sikerült vezetőt találni az iroda élére. Tamási Rita tárgyaltunk különböző cégekkel, mindegyik elavult, vagy éppenséggel környezetszennyező technológiákkal jelentkezett. Ezekkel a tárgyalásokkal időt vesztettünk: rá kellett döbbennünk, hogy a meglevő lehetőségekkel kell gazdálkodni, a meglevő feltételekkel kell fejleszteni. — iCsurgó iskolaváros, de a cím után sok la kérdőjel: is. — Sikerült orvosolni gondjainkat: bővül a gimnázium, különböző átszervezésekkel megoldódik a kollégiumok gondja, fejlődik a szakközépiskola és szakmunkásképző intézet, amely vállalkozó szemléletével példaként szolgálhat más oktatási intézmények előtt is. A település ezt az ősi rangját meg. tud'ja ma már védeni a hagyományaival együtt. — Ismét egy mégy évvel ezelőtti kijelentéséből idézek: „szeretnénk, ha a tervidőszakban megépülne egy kisebb szolgáltató- tés üzletközpont. {.Tárgyaltunk a Skála-Cooppal ruházati áruház nyitásáról.” Ügy tudom, hogy a mai • napig egyik sem valósult meg. — A kereskedelemben valóban nem sikerült előbbre lépnünk. Űjból csak a realitásokkal kell számolni. Ha kell, idegen tőkét is bevonunk, s nagyobb lehetőségeket adunk az egyéni vállalkozóknak, hogy ne a szomszédiba kelljen menni ezért, vagy azért. Nagy Jenő Csurgót lakói fejlesztették együtt marad-e Fonyód és Fenyves? — Én mindig Fenyves érdekét néztem — mondta Péter János, Fenyves elöljárója. — Most azt mondom: bolondság lenne szétválni. — A város egyik nagy gondja — amivel még nagyközség korában szüntelenül küzdött — a szennyvízelvezetés. Milyen lehetőség kínálkozik a megoldására? — Ezzel a gonddal nekünk kell megküzdenünk, csekély támogatást csupán a BIB-től kapunk — válaszolta Hajmási. József. — Szeretnénk elérni, hogy a városi szennyvíztársulat kibővítse a tevékenységét belvízelvezetéssel is. Ez lehet a megoldás. Fonyód igazi diákcentrum és diákparadicsom. A környékbeli településekről bejárókkal együtt 2000 általános- és középiskolás tanul itt, s élvezi az iskolabővítés és -korszerűsítés előnyeit. A legfrissebb fonyódi tervek: a telefonhálózat korszerűsítése, a kábeltévé létrehozása, az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése. Az elképzelések és. a tervek formálódásával együtt folyik a lakossági igényfelmérés is arra vonatkozóan, hogy a helybeliék mit szeretnének elérni a következő ötéves terv során. A város most ünnepre készül. Kovács Gyula Csurgó történelmi múltja, sajátos arculata miatt is kedvelt somogyi település. Tegnap óta város. Gál Endre tanácselnököt 1985. július 1-jére emlékeztetem: neki az első munkanapja volt a tanácselnöki székben. Akkor azt mondta: a várossá váláshoz sok feltételt kell még biztosítani, s ezt: „úgy gondolom, hogy az urbanizációs folyamat befejeződött. Nincsenek illúzióink. Tudjuk, nem számíthatunk tömeges beköltözésekre.” — Ma is ez ,a véleménye? — Ez most is igaz. A tervezett 55—60 lakásból kevés valósult még: a 16 bérlakás helyett mindössze négyet építettünk, vállalkozások révén 10 készült el, az OTP 12 lakást épít, s huszonnégynek az előkészítése folyamatban van. ötvenkét telket biztosítottunk a családi házat építők számára, s újabb közművesített területek előkészítésén dolgozunk. Az elmúlt években kedvezményes áron, négyszögölenként hatszáz forintért — adtunk el telkeket. Az építkezésekhez tizenkétmillió forint támogatást nyújtottunk. Aki a szolgálati lakásából kiköltözött és itt építkezett, annak a lakáshasználatbavételi díjat ötszörösen-hatszorosan térítettük vissza. Volt, aki így ötszázezer forint kedvezménnyel váighatott neki az építkezésnek. — 'Ismét egy korábbi jelvetés: Csurgón nincs és nehéz . megteremteni az építőipari kapacitást. — Tanácsi pénzből és a gazdaságilag elmaradott térségek megsegítésére nyújtott pályázatokon nyert összegekből a költségvetési üzem építőipari részlegét fejlesztjük. Ma negyven— negyvenötmillió forint értékű munkát képesek elvégezni évente. Ez az igényeknek ma meg is felel — Ahhoz, hogy egy-ejy új lakásban otthonosan érezhesse magát a lakó, infrastruktúra is kell. — Még az idén eljutunk odáig, hogy a telepü'és száz lakásából 85-ben ott lesz a vezetékes gáz. Más kérdés, hogy a költségek miatt csak hatvan-hatvanöt család kötteti be a százból. Az 55 miiKözös óhaj teljesült lió forintos programot lakossági és vállalati hozzájárulásokból valósítottunk meg. Ezzel számoltunk a belvízelvezetéssel és a szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatban is. A belvíz elvezetése a nyugati városrészben már megoldódott, a szennyvíz esetében olcsóbb technológiai megoldásokat keresünk. — A lakossági források igénybe vétele nem mehet a végletekig. Ezért szüntette ,meg a tanács a települési hozzájárulás fizetését? — Az a huszonhétmillió forint, amire szükség volt a körzeti szakorvosi rendelőintézet kialakításához, összejött. Nem tartottuk érdemesnek, hogy további terheket rójunk ki. — Csurgó boldogulásának záloga, hogy az itt, illetve a környékben élők találjanak munkalehetőséget. — A lehetőségekhez képest sokat kaptunk a gazdaságilag elmaradott térségeknek nyújtott támogatásokból. Ám eredeti elképzeléseinket jórészt nr-m sikerült megvalósítani. Hiába Fonyód — sokak kedvenc üdülőhelye — tegnap óta város. — Rangot és több munkát is jelent a várossá válás. A lokálpatrióták számára pedig annak lehetőségét, hogy a településükért még többet tegyenek — mondta Hajmási József, a tanács vb-titkára. — Véleményem szerint a tanácsi munka minőségét kell javítanunk elsősorban, hogy megfelelhessünk a városlakók igényeinek — mondta Győri Attila, a tanács művelődési, egészség- ügyi, sport- és ifjúsági csoportjának vezetője. — Lakosságunk — reálisan, s némely témában esetleg irreálisan — többet- vár tőlünk, mint eddig. Most azt kérdezik: „mitől vagyunk mi város?” — Tényleg: mitől? — Szerintem már eddig is városi élet folyt Fonyódon. Ha megvizsgáljuk a lakosság életmódját, látjuk, hogy a fő megélhetési forrás az idegenforgalom és kis mértékű az ipari jellegű tevékenység. Mezőgazdaságunk elenyésző, az üdülőjellegből adódóan még az állattartást is kitiltottuk a város nagy részéből. Vagyis kifejezetten üdülőváros voltunk eddig is. Az Elnöki Tanács január végi döntése— amelyet lakosságunk már várt — mintegy szentesítette az eddigi település már elért állapotát — mondta Hajmási József. — Nagy ugrás azonban egyelőre nem várható a település továbbfejlesztésében, tekintve, hogy a fejkvóta nem változik. Eddig is városi fejkvótában részesültünk, 970 forintunk van lakosonként. Fonyód három évszakban város. Nyáron azonban — a forgalma alapján — szinte metropolis. Az idegenforgalmi bevételekből viszont ezután is csak épp, hogy csur- ran-cseppen, csak az üdülőhelyi díjakkal rendelkezhetnek. A főszezon fő nyertesei továbbra is az utazási és turistairodák, valamint az egyéni vállalkozók. — A várossá válással talán eldőlt a nagy kérdés: Tegnap óta hárommal több városa van Somogynak. Az Elnöki Tanács elnöke döntése alapján megkapta ezt a címet Tab, Fonyód és Csurgó is. Munkatársaink az új városok vezetőit és polgárait kérdezték, miként jutottak el ehhez, a határkőnek is számító címhez. Arra is kíváncsiak voltak: mit kívánnak tenni azért, hogy a lakók valóban városnak érezzék a települést. Tabi oromok
