Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

2 Somogyi Néplap 1989. március 1., szerda Eszmecsere a reformfolyamatról Ai Európai Parlament küldöttsége Budapesten KOSZOVÓ Sztrájkra sztrájk A Koszovó autonóm tar­tományban éhségsztrájkot folytató 1300 albán nemzeti­ségű bányász kedden reggel feljött a nyolc napja elfog­lalt trepcsai bányából, mi­után egyik követelésüknek engedve lemondott a JKSZ három tartományi vezetője A koszovói szerb és Crna Gora-i bányászok 800 főnyi csoportja ugyanakkor a le­mondások ellen tiltakozva, okkupációs sztrájkot kezdett egy másik, közeli ólom- és cinkbányában. Hétfőn lemondott tisztsé­géről Rahman Morina, a tartományi KSZ elnökségé­nek elnöke és Ali Sukrija, az elnökség tagja, valamint Husamedin Azemi, a KSZ pristinai városi pártbizott­ságának elnöke. A bányá­szok vádja szerint mindhá­rom albán nemzetiségű ve­zető „kiszolgálta” a szerb vezetést. A belgrádi szövetségi par­lament előtt keddre* virradó­ra 15 ezer egyetemista til­takozott a koszovói albán bányászoknak tett engedmé­nyek miatt. Megmozdulásuk iránti rokonszenvét 100 belgrádi taxisofőr tülkölés­sel fejezte ki. Ralf Dlzdare- vics államfő kedden délben fogadja az egyetemisták kül­döttségét. A jugoszláv ál­lamelnökség előző nap rendkívüli intézkedéseket vezetett be Koszovóba az al­kotmányos rend védelmében. A hírügynökség keddi je­lentései szerint a Szerbiá­hoz tartozó autonóm tarto­mány fő útvonalain harcko­csik és csapatszállító jár­művek vonulnak, az utak mellett géppisztolyos ka­tonák őrködnek, a tartomány határainál úttorlaszokat emeltek. Koszovó autonóm tarto­mánynak 1,7 millió albán és kétszázezer délszláv lakosa van. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség jelentése szerint Szlovénia tagköztársaság­ban százezren írták alá a rendkívüli intézkedések el­rendelése ellen tiltakozó körlevelet. Budapesten folytat tárgya­lásokat az Európai Parla­ment küldöttsége, Paul Staes belga politikus vezetésével. A küldöttség kedden talál­kozott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szer­veződött képviselőcsoport hivatalos elnevezése „Kettes Számú Kelet-európai Dele­gáció”, s az a feladata, hogy a magyar és a bolgár parla­menttel tartsa a kapcsola­tot. (Elvben Romániával is foglalkoznia kellene, de Bu­karesttel mindeddig nem alakított ki együttműködést.) Ennek a delegációnak az egyik alelnöke Habsburg Ottó, aki kedden délután ér­kezett Budapestre, és csatla­kozott a küldöttséghez. A nyugat-európai vendé­gek kedden délelőtt az Or­szágház Vadásztermében először három országgyűlé­si bizottság — az ipari, a kereskedelmi és a mezőgaz­dasági bizottság — tagjaival folytattak megbeszélést. Cse- lőtei László, a mezőgazdasá­gi bizottság elnöke ismertet­te velük az országgyűlési bi­zottságok tevékenységét, majd szólt a magyar gazda­sági reformfolyamat törté­neti alakulásáról. Kiemelte, hogy az 1968-ban bevezetett intézkedéscsomag a hetve­nes évek végéig volt képes biztosítani az ország fejlő­dését. Az „ellenszél” hosszú évekig tartó időszaka után az utóbbi időben ismét „hát­szelet kapott” a megújulási szándék. A vendégek érdek­lődésére válaszolva Hellner Károly, a kereskedelmi bi­zottság titkára elmondta: a KGST-vel való együttműkö­dés egyes területeken válto­zatlanul előnyös Magyar- ország számára, ám ez a kapcsolat túl szűk keretet jelent a magyar gazdaság fejlődése számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar parlament a közel­múltban több olyan törvényt fogadott el, amely segíti a külföldi vállalatokkal való együttműködést. A nyugat-európai képvi­selők ismertették magyar beszélgetőpartnereikkel a Közös Piac mezőgazdasági politikáját, elismerve annak protekcionista jellegét. Mint mondták, arra törekednek, hogy idővel ezen a területen is érvényt szerezzenek a va­lós világpiaci áraknak. Ezután — szintén a Va­dászteremben — Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével találkoztak az Európai Parlament delegá­ciójának tagjai. A törvény- hozás legfőbb tisztségviselő­je áttekintést adott arról, miképp élénkült meg az utóbbi időben a magyar par­lament tevékenysége. Szólt arról, hogy célunk a de­mokratikus jogállam teljes intézményrendszerének ki­építése. Nagy nehézséget okoz, hogy néhány év lefor­gása alatt kell bevezetnünk azt, ami más országokban évszázadok során alakult ki. Csak ebben az évben 42 tör­vényt vagy lényeges tör­vénymódosítást kell elfogad­nia a parlamentnek — mondta Stadinger István, aki szerint ha korábban pusztán legitimáló, „amatőr” parla­mentről beszélhettünk Ma­gyarországon, akkor most már „félprofi”-nak nevezhe­tő törvényhozás működik Budapesten. Kifejezte meg­győződését, hogy a követke­ző ciklusban már a hivatá­sos politikusok parlamentje lesz a magyar Országgyűlés. A Stadinger Istvánnal folytatott beszélgetésen szá­mos kérdés vetődött föl a magyar politikai reformfo­lyamat belső és külföldi ösz- szefüggéseivel kapcsolatban. Szóba került a bős—nagy­marosi erőmű is. A küldött- ségvezető Paul Staes, aki a belga környezetvédők kép­viselője utalt rá, hogy az Európai Parlament elítélte a vízlépcső tervét. Stadinger István azt indítványozta, hogy bízzák a kérdés eldön­tését a jövőre. Hozzátette: „nem kizárt, hogy az ügyet újra tárgyalni fogja az Or­szággyűlés, mivel van ilyen Indítvány.” Délután az Európai Par­lament küldöttsége Melega Tibor kereskedelmi minisz­terhelyettessel találkozott. Mint ismeretes, Magyaror­szág arra törekszik, hogy minél szorosabb együttmű­ködést alakítson ki az Euró­pai Közösségekkel, és sze­retné, ha már a szerződés­ben előírt 1995 előtt lebon­tanák a magyar árukkal szemben érvényesített meny- nyíségi korlátozó intézkedé­seket. (MTI) A Horn-beszéd visszhangja Egyöntetűen az emberi jogok helyzete miatt Ro­mániának címzett bíráló szavakat emelték ki a hír- ügynökségek Honn Gyula külügyi államtitkárnak az ENSZ emberi jogok bizott­sága genfi tanácskozásán el­hangzott felszólalásából. A Reuter jelentése hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország most először tett hivatalos pa­naszt VSZ-szövetségese el­len a magyar kisebbséggel^ alkalmazott bánásmód mi­att. Az AFP úgy fogalma­zott, hogy Horn elítélte az emberi jogok romániai meg­sértését, és kiemelte: Ma­gyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizs­gálására az ENSZ külön- megbízottat nevezzen ki. Az UPI is aláhúzta: Ma­gyarország a kelleti tömb or­szágai között eddig példát­lan kritikával i Rette a szomszédos Romániát. Román kirohanás Genfben Heves kirohanást intézett tegnap Magyarország ellen, és idilli képet festett a ro­mániai állapotokról Romá­nia küldötte az ENSZ em­beri jogok bizottságának genfi ülésén. Horn Gyula külügyminisztérdumi állam­titkár hétfői felszólalására válaszolva Georghe Dolgu nagyikövet „irredenta célok követésével” vádolta Ma­gyarországot, amely — sze­rinte — a Habsburg-biroda- lom idejére visszanyúló ré­gi politikát követve „vi­szályt igyekszik szítani a népek között” és megpró­bálja elterelni a magyar nép figyelmét a súlyos és bo­nyolult belső problémákról. „A romániai valóság eltor­zítása, rágalmak és valótlan­ságok terjesztése helyett Magyarország küldöttének inkább a magyarországi ''ro­mán kisebhség megsemmisí­tésére irányuló politikával, a magyar reakciós körök ro­mánellenes cselekedeteivel kellett volna foglalkoznia” — jelentette ki. Ezzel szemben az állítot­ta: Romániában a gazdasá­gi és a politikai irányítás „mélységesen demokratikus alapokon nyugszik” és az állampolgárok teljesen egyenlő jogokat élveznék. Az AFP francia hírügy­nökség szerint az emberi jogi bizottságban az a be­nyomás alakult ki, hogy Ro­mánia mindinkább elszige­telődik a nemzetközi fóru­mon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szö­vetségesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP —, hírek terjed­tek el arról, hogy Bulgária is csatlakozni kíván a svéd kezdeményezéshez. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli a Kremlben Aohille Occhettot, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát, megbeszélésük megkedése előtt Beszámoló ázsiai útjáról Nagyon sikeresnek minő­sítette ázsiai útját George Bush amerikai elnök, aki helyi idő szerint hétfőn es­te érkezett vissza Washing­tonba. Az elnök a tv-hír- adók műsoridejére időzített beszédében aláhúzta: az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hatalom, az is kíván maradni, s vélemé­nye szerint a világ igényli Amerika vezető szerepét. Bush általánosságokat mondott (minden jel szerint valóban formális) tokiói ta­lálkozóiról, s méltatta a de­mokrácia kibontakozását Dél-Koreában, ahol mind­össze néhány órát időzött. Az elnök konkrétan csak a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaira tért ki, han­goztatva : Kína „óvatosság­gal és realizmussal” tekint a Szovjetunióval való eny­hülésre. Bush szerint ven­déglátóival egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió politikáját nem a szavakon, hanem a tetteken kell mér­ni; nevezetesen, hogy visz- szavonja-e csapatait a kínai Állandósítják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt? Charles Vanik nyilatkoxata Jó esély van arra, hogy az Egyesült Államok még az idén állandósítja a legna­gyobb kereskedelmi ked­vezményt Magyarországnak, egyúttal megadja a kor- mánygaraciákat a magyar- országi amerikai tőkeberu­házásokhoz. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójá­nak adott nyilatkozatában Charles Vanik. Az ismert demokratapár­ti politikus hosszú évekig képviselő volt, az ő nevéhez is fűződik a kereskedelmi törvény 1974-es módosítása; eszerint csak az a szocialis­ta ország kaphatja meg az úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánást (az­az a normális kereskedelmi feltételeket) az amerikai piacon, amely nem akadá­lyozza polgárainak kiván­dorlását. A lépést közvetle­nül az idézte elő, hogy az akkori szovjet vezetés nem­csak gátolta, hanem magas illetékhez is kötötte értelmi­ségiek (főként zsidó nemze­tiségűek) kivándorlását. A szocialista országok kö­zül Lengyelország mellett Kína és — 1978-ban — ha­zánk megkapta a legnagyobb kedvezményt, ám esetünk­ben ezt évente hosszabbíta­ni kell. Ez mind a magyar, mind az amerikai üzleti kö­rök szerint gátolja a hosz- szú távú gazdasági kapcso­latok építését. Charles Vanik (hajdan az elzárkózás kezdeményezője) most a korlátozások feloldá­sát szorgalmazza. Vélemé­nye szerint 1988 mint vá­lasztási év nem volt sze­rencsés a magyar igények fölvetésére, ezért utasította el a törvényhozás azt a ja­vaslatot is, hogy terjesszék ki Magyarországra a beru­házások amerikai állami ga­rantálását. — 1989-ben sok­kal nyugodtabb a légkör, így jó remény van mindkét kér­dés rendezésére — hangoz­tatta. — Annál is inkább, mivel Magyarország kiván­dorlási politikájában nincs kifogásolnivaló, ebben a tör­vényhozás mindkét pártja egyetért (a George Bush ve­zette kormány republikánus, a kongresszus mindkét há­zában a demokraták vannak többségben.) Charles Vanik véleménye szerint — rendhagyó módon — egy fejlemény késleltet­heti a magyar igények tel­jesítését; ha a washingtoni kormány és a törvényhozás először a Szovjetunióval folytatott kereskedelem nor­malizálását tűzi napirendre. Vanik tapasztalata szerint a hangadó amerikai zsidó szervezetekben már többség alakul Iki a Szovjetunió­val szembeni (korlátozá­sok feloldása mellett, hiszen az 19R7-es 8000-rel szemben tavaly 20 000 zsidó vándo­rolt ki, s az idén legalább 50 000-et várnak. Ha a Szovjetunióban — mint ígérték — hamarosan tör­vénybe is iktatják az új ki- vándorlási gyakorlatot, vár­ható, hogy a Bush-kormány e kérdésben kezdeményezni fog és a kongresszusban tá­mogatásra talál — hangsú­lyozta Vanik. A tervek sze­rint a Szovjetunió először 18 hónapra kapná meg a legnagyobb kedvezményt — mondotta, majd évenkénti hosszabbításra kerülne sor, mint jelenleg Magyarország esetében. Az amerikai’ törvényho­zásban — a térség gyors változásainak tükrében — most kezd kibontakozni az érdeklődés Kelet-Európa iránt, mondotta az amerikai politikus. Véleménye szerint egyébként az NDK és Bul­gária is érdeklődik a legna­gyobb kedvezmény iránt. Még izzik a parázs... Volszkij a karabahi gondokról A Karabah-hegyvidéki au­tonóm területén a helyzet nagyjából normalizálódott; több körzetébe visszatérnek a menekültek — mondta Arkagyij Volszkij, a terület vezetésével megbízott külön­leges igazgatási bizottság el­nöke. Hozzáfűzte azonban, hogy a karabahi örmény és azerbajdzsán nemzetiség vi­szonyát továbbra is kölcsö­nös gyanakvás és vádasko­dás jellemzi. — Az indula­tok lángja már nem lobog, de parazsa még izzik — így jellemezte a helyzetet Volsz­kij a Krasznaja Zvezda tu­dósítójának. A szovjet hon­védelmi minisztérium lapja keddi számában közölte az Arkagyij Volszkijjal készí­tett interjút. A különleges bizottság ve­zetője elmondta: a központi vezetés ott latolgatta, hogy érdemes-e alkalmazni ezt, a szovjet történelemben példa nélkül álló igazgatási for­mát. Sokan föltették a kér­dést, hogy nincs-e ez ellen­tétben a párt demokratizá­lási politikájával. Kifejtette: véleménye szerint elkerülhe­tetlen lépés volt, mert az erőszak tombolását meg kel­lett fékezni. Volszkij sze­rint ez a különleges irányí­tási forma nem jelent visz- szatérést a régi adminisztra- tív-utasításos módszerekhez. Az a rendeltetése, hogy el­tüntesse a pangás időszaká­nak maradványait. A koráb­bi időszakból itt maradt ve­zetők közül többeket le kel­lett és le kell váltani, mert nem törődtek a terület prob­lémáival, hatalmi vetélkedés kötötte le erejüket. — A feszültség másik, nem kevésbé jelentős forrá­sa az, — folytatta Volszkij —, hogy a helybeli örmény lakosság a helyi hatóságok részéről lenéző, megalázó bánásmódban részesült. Az örmények nem kaptak meg­felelő lehetőségeket anya­nyelvűk oktatására, gyakor­latilag tilos volt nemzeti történelmük tanítása. Bush — az első vereség előtt határról s tovább ösztönzi-e Vietnamot csapatainak Kam­bodzsából való teljes kivo­nására. Egyetértettek ab­ban is, hogy Kambodzsában ezután szabad választásokat kell tartani, és Sziltanuk herceg elnökletével koalíciós kormánynak kell alakulnia. Washington ellenzi a pol- potisták visszatérését a ha­talomba — hangoztatta Bush, de a kérdésben a kí­nai álláspontot így fogal­mazta meg: „A kínai veze­tők méltányolják nézetüket és készek békés koalíció ér­dekében dolgozni”. Az elnök egyúttal a was­hingtoni törvényhozással kö­zös külpolitika jelentőségét hangsúlyozta. E kérdés szá­mára ugyancsak időszerű, mert Bush első veresége előtt áll: a szenátus várha­tóan elutasítja John Tower- nek a védelmi miniszteri posztra történt elnöki jelö­lését. Dán Quayile alelnök és Bush többi vezető munka­társa este arról tanácsko­zott, hogyan szerezhetnének bizalmat Tower számára a demokratapárti többségű testületben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom