Somogyi Néplap, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA *' ■ — ■■ • ■ ~ ír XLV. évfolyam, 51. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 1., szerda Három és fél órás költségvetési vita > megyei tanácson Az egészségügy elsőbbsége Ülést tartott a Politikai Bizottság Szükség van új nemzeti összefogásra MÁRCIUS 7-ftE ÖSSZEHÍVTÁK A KÖZPONTI BIZOTTSÁGOT Február 28-án, kedden ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága. A testület március 7-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP cse­lekvési programjának ter- viezetét. Megállapította, hagy hazánk történelmi for­dulóponthoz érkezett. A fel­emelkedés és a válságból való kitörés érdekében tár­sadalmunkban megegyezé­sen alapuló új nemzeti ösz- szefogásra van szükség. Az MSZMP az emberi lét ki- teljesedését, az esélyek egyenlőségét, a nemzet gaz­dagodásét kívánja elérni. A Politikai Bizottság a tervezetben javasolja, hogy az MSZMP a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás értékeit képviselő prog­ramipártként készüljön a soron következő választá­sokra. A párt, jellegének megfelelően, jövőjét a re­formkommunista és az erő­södő szociáldemokrata szellemiség ötvözése hatá­rozza meg. Célja a demok­ratikus szocializmus meg­valósítása. A testület úgy döntött, hogy a programter­vezetet a Központi Bizott­ság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta a Magyar Nép­hadsereg helyzetéiről és hosszú távú fejlesztésének feladatairól szóló jelentést. A főbb elvi-politikai kérdé­sekben állást foglalt és ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy 1989 második felében tűzze napirendjére a párt honvédelmi politikáját. Vezetői érdekképviseleti szervezet A Gazdasági Vezetők Ér­dekképviseleti Szervezete, amely a Magyar Gazdasági Kamara keretében önállóan kezdi meg működését, má­jusban tartja alakuló köz­gyűlését, jelenleg ideiglenes intézőbizottság látja el a szervezet alapításával kap­csolatos teendőket — jelen­tette be Bihari István, az intézőbizottság elnöke ked­den a Magyar Gazdasági Kamarában. Az új szervezet a vállala­tok, vállalkozások, szövetke­zeteik, vegyes vállalatok első számú vezetőinek érdekkép­viseletét hivatott ellátni. Foglalkozni kíván a vezetők munkaviszonyával, munka- szerződésével, jogi helyzeté­vel kapcsolatos kérdések­kel, vitás esetekben ajánlá­sokat készít. Megfogalmazza a gazdasági vezetők etikai normáit, és vállalkozik ar­ra is, hogy egy-egy konkrét esetben minősíti is a veze­tőket. Szakértőkből álló ta­nácsadó szolgálatot hoz lét­re az igazgatók munkájának segítésére. A szervezet létrehozására azért volt szükség, mert a szakszervezetek a munka- vállalók érdekképviseletét látják el, az igazgatók vi­szont a tulajdonosokat kép­viselik. A szervezet munká­jában az igazgatók önkénte­sem vehetnek részt. A testület előtt szerepelt a határőrség helyzetéről és a határőrizet hosszú távú feladatairól készített elő­terjesztés is. Megállapítot­ta, hogy a határőrség sze­mélyi állománya felelősség­teljes, eredményes mun­kát végez. A Politikai Bi­zottság hazáink államha­tárának megbízható őrize­tét, a határforgalom gyors, kulturált és biztonságos el­lenőrzését a jövőbem is ki­emelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kor­mány tekintse át a határőr­ség munkájának korszerű­sítésével, a változó politikai, társadalmi feltételekhez igazodó határőrizet kiala­kításával összefüggő fel­adatokat. A Politikai Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatását a február 15-ei prágai mun­kalátogatásáról. Megállapí­totta, hogy az MSZMP fő­titkárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás hely­zetének pontosabb megis­meréséhez. Eredményesen segítette elő a politikai és (MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTESE) A magyar és finn testvér- népek kézfogására került sor tegnap Budapesten a Budai Vigadó színházter­mében, ahol hivatalosan megalakították a Magyar— Finn Társaságot. Azért épp ezen a napon került sor a bejelentésire, mert Finnor­szágban február 28-án tart­ják a Kalevala-napot. Magyarországon 34 ma­gyar—finn baráti kör mű­ködik, s számos helyen ápol­nak testvérvárosi kapcso­latokat. Somogybán Siófo­kon 1979 óta van baráti kör és a városnak kapcsolata a finnországi Ouluval. Ezért vett részt Siófokról az ala­a gazdasági együttműködés új lehetőségeinek feltárá­sát. A testület ugyancsak jó­váhagyólag tudomásul vet­te az MSZMP főtitkárának tájékoztatását Sztipe Suvar- rai, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB El­nöksége elnökével február 27-én tartott határ menti, baráti munkatalálkozóról. A tárgyalás megmutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen folytatja a megkezdett reformokat, kölcsönös az érdeklődés egy­más tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság meg­elégedéssel szólt arról, hogy mindkét testvérpárt veze­tőivel konstruktív szellem­ben vitattuk meg az orszá­gainkban élő nemzetiségiek helyzetét. Készséget tapasz­taltunk a korszerű nemze­tiségi politika továbbfej­lesztésére, a Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában élő magyarok nemzetiségi ar­culata megőrzésének és kulturális fejlődésének elő­segítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatáskö­rébe tartozó személyi kérdé- sekben döntött, Illetve fog­lalt állást. kuló ülésen Beit Zoltán tit­kár, ár. Nyíri Zoltán és Munkás András, a barátikor vezetőségi tagjai. Február 17-én választmá­nyi ülésen határoztak 28 magyar—finn baráti kör küldöttei arról, hogy létre­hozzák az országos szövetsé­get, amelynek elnökévé Pozsgay Imre államminisz­tert választották. A tegna­pi alakuló ülésen Pozsigay Imre nem tudott részt venni, de nyílt levelében hangsú­lyozta annak fontosságát, hogy a két nép eredetkultú­ráját megismerjék. A két al- elnöfc, dr. Hajdú Péter aka­démikus, az ELTE finnugor tanszékének vezetője és Gá­ti Tamás, az MSZMP KB politikai munkatársa, az új Idei első ülését tartotta a megyei tanács tegnap Ka­posváron. Három és félórás, alapos vita után fogadta el a megyei tanács 1989. évi költségvetési és fejlesztési tervét. Első eset volt, hogy a megyei tanács önállóan tárgyalta meg a saját költ­ségvetését. Negyven intéz­mény vezetője^ is meghívták az ülésre, hogy kiállhassa­nak azokért a forintokért, amelyeket a testület szavaz meg. Kevesebb pénzből A testület decemberben jóváhagyta a tanácsok — ezen belül a megyei tanács — központi költségvetésé­nek idei állami támogatását, a központi fonrásmérsékJés elveit és a mérséklés taná­csonként! mértékét. Egyben megállapította, hogy a köz­ponti forrásmérséklés miatt nem lehet a VII. ötéves tervben 1989-re tervezett feladatokat megoldani.' A megyei tanács központi költségvetése 198 millió fo­rinttal csökkent 1987-ben és 1988-ban. A decemberben jóváhagyott tervváltozat szerint az idén további, több mint 96 millió forintos mér­séklésre volt szükség. Eb­ből tízmillió forint a megyei tanács igazgatási kiadásait terheli, a fennmaradó 88 millió forintos csökkentést egyhairmad részben a műkö­dési, kétharmad részben a fejlesztési kiadásokból von­ják el. Az egységes pénzalap ki­adási tervszáma 3 milliárd 154 millió forint, a műkö­dési-fenntartási kiadásokra pedig több mint 2 milliárd 330 millió forint fordítható. Ebből több mint nyolcvan százalékot a megyei tanács központi költségvetéséből részesedő intézmények kap­nak meg. Az évközi jelentős ár­emelkedések és az illetékbe­vételek bizonytalansága mi­att a tavalyinál 50 millió fo­rinttal többet, összesen 80 millió forintot tartalékol a tanács • működési kiadá­sokra. Ezt megértették a felszólalók is, nem kérték azt, hogy ehhez is hozzá­nyúljanak. szövetség fő céljának azt tartja, hogy egymás törté­nelmét, kultúráját, társa­dalmát, életét jobbam meg­ismerjék, a másik ország­ban és közösen fogalmaz­hatják meg egyéni gondja­inkra, kérdéseinkre a vá­laszokat. E válaszkeresés különösen napjainkban fon­tos, amikor nekünk, ma­gyaroknak az élet számtalan területén kell más és más formákat, lehetőségeket ke- .resnl A tényleges munka to­vábbra is a helyi magyar— finn baráti körökben folyik majd, de a szövetség na­gyobb támogatást, bátorí­tást adhat az önállóan dol­gozó szervezeteknek. Varga Domokos író arról szólt, hogy először magyar Tábla a tárgyalóteremben A testületnek kellett vi­szont döntenie, hogy a 121 millió forintos igény helyett felhasználható 70 milliót mire fordítsák. Egy táblát helyeztek el a tanácsterem falán, s ezen szerepelt két változatban az összeg fel­osztása. A napirend tárgya­lásának a végére már ötre szaporodott a változatok száma. Tanácstagok és meghívottak, a bizottságok képviselői, tanácsi tisztség- viselők érveltek, vitatkoz­tak, egyikük mindent meg­adott volna az egészségügy­nek, másikuk kevesebbet, hogy a sportnak is jusson. Volt, aki az oktatásit, a köz- művelődést támogatta erő­sebben, s nem adott volna pénzt a fogathajtó világbaj­nokságra. Dr. Várfalvi Ist­ván közgazdasági főosztály­vezető joggal jegyezte meg: decemberben és most 9 órás vita volt a költségve­tésen, húsz év alatt nem volt ennyi erről. Nemet is kellett mondani kérésekre, így arra is, hogy a megyei tanács 3 millió forinttal tá­mogassa a Siófoki Bányász sportegyesületet. (Ezt az el­utasítást meg is szavazta később a testület.) Nagy tet­szés fogadta azt a javasla­tot, hogy csökkentsék ötmil­lió forintra az úgynevezett kiisberuházások összegét, s Így hatmillióval megtoldhat- ják a hetvenet. Dr. Gyenesei István me­gyei tanácselnök szerint ez­után következett a munka felelősségteljes része. Noha most tulajdonképpen a költ­ségvetés 2 százalékán vitat­koztak a tanácstagok, eköz­ben 3,2 milliárd forintról döntöttek. Később kap raktárot a színház A többmenetes szavazás végén az 5. változatot fo­gadta el a tanács, a 76 mil­lió forint felosztásáról dr. Várfalvi István javaslatából kiindulva. Végiül a színházi raktár építését elhalasztot­ták egy évvel,, így az arra szánt 7 milliót is feloszthat­ták. Minden felszólalót megnyugtatott, hogy 15 mil­lió forintot fordítanak az —finn társaság 1937-ben ala­kult hazánkban, amely azonban a felszabadulás után megszűnt. Azóta csak most változott meg annyira a helyzet, hogy a több év­tizedes kihagyás után újjá lehet éleszteni a szerveze­tet. Az alakuló ülésen a HNF Országos Tanácsa ne­vében Rónai Rudolf, egyko­ri helsinki nagykövet és Harri Salmi finm nagykövet­ségi tanácsos köszöntötte a megjelenteket, valamint tá­mogatásukról biztosították a szervezetet. Az ünnepi mű­soron Balatinecz Márta finn szerzők műveiből énekelt, valamint az I. István Gim­názium zenekara adott rö­vid kis koncertet. Gyarmati László egészségügyi gép-műszer- keret kiegészítésére a mű- veseállamás létesítése mi­att. Ehhez még az egészség­ügyi iroda is hozzátesz 2 és fél milliót forintot. Az annyira pártfogolt marcali kórház orvostechnikai be­rendezésére 22, a többlet­költségére 8 és fél millió fo­rint jut. A fontos sportren­dezvények támogatására megmaradt a hét, a so- mogyvári ásatások védel­mére pedig a 3 millió fo­rint. Kompromisszum ré­vén a múzeum vidéki há­lózatának és a Somogy Me­gyei Művelődési Központ felújítására együttesen szavazták meg a nyolcmil­liót. A közművelődési iro­da véleményét figyelembe- véve osztják el a pénzt kö­zöttük. A 76 millió végle­ges elosztását egy ellensza­vazattal, hét tartózkodással szavazta meg a megyei ta­nács. Az egész költségveté­si és fejlesztési tervet pe­dig két tartózkodással fo­gadta el. Nem lesz szombaton tanácsülés Szó volt még ezen az ülésen a tanácsi szervek ha­tósági munkájáról, a kör­nyezetvédelemről, a telepü­lésfejlesztési és környezet- védelmi bizottság munká­járól. Kisebb módosítás- ~sal elfogadta a testület a megyei tanács idei munka- tervét. Volt egy olyan ja­vaslat, hogy a jövőben szombaton ülésezzenek, ezt azonban nem támogatták. A testület elfogadta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét is. Hrankai Lászlóné boglár- lellei, Bodó László lengyel­tóti megyei tanácstag le­mondását is elfogadta a tes­tület. Hrankai Lászlóné he­lyére Bácsics János mar­cali tanácstagot választották meg egy tartózkodással a kereskedelmi és idegenfor­galmi bizottságiba. Dr. Gyenesei István beje­lentette, hogy a Miniszterta­nács területi szervként lét­rehozta a megyei honvédel­mi bizottságot, amely ellát­ja a honvédelmi felkészülés­sel kapcsolatban a Minisz­tertanács által megállapított feladatokat. Elnöke a me­gyei tanácselnök, tagjai pe­dig a honvédelmi feladatok ellátásában érdekelt állami szervek vezetői. Szamuráj-kötvény kibocsátása A Magyar Nemzeti Bank újabb úgynevezett szamu­ráj-kötvényt bocsát ki Ja­pánban — tájékoztatták az MTI-t a Magyar Nemzeti Bankban. Sikeresen befe­jeződtek az előkészítő tár­gyalások, s így várhatóan a jövő hónap közepén meg­kezdik a 35 milliárd jen ér­tékű, 10 éves lejáratú sza­muráj-kötvény forgalomba hozását a tokiói értékpapír- piacon. A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy az adósságállomány átala­kítása keretében a követke­ző években növelje a köt­vénykibocsátásból szárma­zó kölcsönök arányát. Ez azért előnyös, mert az ilyen hitelek lejárata általában hosszabb a banki kölcsönök­nél. A szamuráj-kötvények esetében a lejárat tíz esz­tendő. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke február 28-án a Parlamentben fogadta Sáliul Sulunt, az Indonéz Népi Kon­zultatív Gyűlés alelnökét, aki küldöttsége élén tartózkodik hazánkban TESTVÉRI NÉPEK KÉZFOGÁSA ________________________________________________^ ______________________________________________ M egalakult a Magyar—Finn Társaság A 34 baráti kör egyike Siófokon működik

Next

/
Oldalképek
Tartalom