Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
1989. február 4., szombat 6___________ Somogyi Néplap r 9 f AZ IFJÚSÁG ELETE 1 v. |$ füll íií! x 011 $ v' < ü Hl * Megmozdul az állóvíz? f II»» f I f IFJUSAGPARTI DÖNTÉSEKET! Legyen a gyerekkozossegeke az útförőízervezet Jó ö,letek dlenszélben — Hogyan tud és akar többet adni egy alapszervezet a tagjainak? — kérdeztük Takács Tamást, a Déldunántúli Vízügyi. Építő- vállalat KlSZ-alapszerve- zetének titkárát. — Nekünk volt már egy úgynevezett átalakulásunk 1987-ben: az eddig működő KISZ-bizottságunk alap- szervezet lett az egyre csökkenő taglétszám miatt. Az alapszervezetén belül három csoportunk van: az egyik itt, a központban, a másik kettő a műhelyben és telepeinken dolgozik. Nálunk is létezik a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, s nyilvánvaló, hogy szabad időben, társadalmi munkában részt vesznek benne a fiatalok. Műszaki dolgozóink például megvizsgálták a szökőkutak állapotát a várasbán és ahol tudták, megjavították őket. Az alapszervezetnek ösz- szesén 25 tagja van: lehetetlen kitalálni olyan programokat, amelyek megfogják az embereket. Sokan vidékről járnak be és nagyon nyomós indok kell ahhoz, hogy munkaidő végeztével az első járattal ne menjenek haza. — Tovább ez így nem mehet: még nem döntöttük el, hogy merre és milyen irányba lépjünk. Az egyik: belépünk a Dolgozó Fiatalok Szövetségébe, illetve aki falun él, az beléphet a FÉFISZ-be. Kaptunk egy felhívást a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok szervezetétől is. Mind a két variáció nyújthat előnyöket. Az előbbi a fiatalok lakáshoz jutásában tudna segíteni, az utóbbi az ágazaton belüli munkahelyproblémákon segíthetne. Ez utóbbi azért sem elhanyagolható, mert az építőiparban egyre csökken a munkahelyek száma, és egyre élesebb a konkurenciaharc. Az, hogy melyik út a járhatóbb, remélhetőieg eldől a KISZ-kongresszuson. Azt gondolom azonban, hogy az alapszervezetekre ezentúl még nagyobb feladat hárul. Igen fontas, hogy a különböző, alapszervezetek menynyire tudják és akarják majd segíteni egymás munkáját. Legalább ilyen fontos, hogy az alapszervezeteknek legyen önálló — a tagság által igényelt és támogatott — programja. Csapó M. Péter Az elmúlt hetekben többször és több helyen kért véleményt a szülőktől, a pedagógusoktól, a gyerekektől a marcali városi úttörőei- nökség. A mozgalom jelentős változások előtt áll. Szilágyi István marcali városi úttörőelnök szerint: — Nekünk, a szülőknek, a pedagógusoknak a gyerekek előtt kell vizsgázni: ’megfelelünk-e feltételeiknek. A szülők szerint a helyi úttörőelnökségnek és az iskolánknak nagyobb nyilvánosságra volna szüksége. Legyen lehetőség arra. hogy döntsenek a gyerekek, milyen szervezethez szeretnének tartozni és milyen módon. Lehessen tagja ott az úttörőszövetségnek, ahol értelmes, őt érdeklő dolgokat lát és végez. PÁLYAKEZDŐK | Szerszámkészítő lakatosok. Tavaly végeztek Kaposváron, az Ipari Szakközépiskolában. Első munkahelyük a Masteríil Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyára. Beilleszkedésükről, pályakezdésükről kérdeztük őket. Horváth Róbert: — Január 2-a óta három műszakban dolgozom. Igv többet keresek, viszont a munka is nehezebb. Pontosabban: bonyolultabb. A tmk-ban a gépek teljes szétszedése és összerakása volt a feladatunk, itt viszont sokkal több tapasztalatot igényel a hibaelhárítás. Nagyon fontos a gyorsaság, hiszen a fonónők teljesítménybérben dolgoznak. Nem volt könnyű az átállás, de már megszoktam. Csak a sportolással nem sikerült még összeegyeztetni a váltakozó életritmust. Body buildingizek, igaz, nem vágyom Mr. Universum babérjaira. Hartmann Zoltán „hazajött", hiszen az édesapja innen ment nyugdíjba, az édesanyja pedig most is az üzemi bölcsődében dolgozik. Ö illeszkedett be a legggvor- sabban. — Foglalkoztat a továbbtanulás gondolata — mondja —, de szeretnék a gépek, a szakma közelében maradni. Ö is vállalta a három műszakot. — Jó osztály volt a mienk — bizonygatja Farkas Zoltán —, tartjuk a barátságot itt is. Szeretem a Tíz éve alakult a Batsányi Művelődési Központ vasűtmodel- lező-köre. A mini vasút hű mása a valódinak: működési szabályzata, biztonsági berendezései megegyeznek az igaziéval. A képen látható terepasztalt több évig építették. A nagyapák cserkészéletük élményeit idézve fejtették ki. hogy jó volna, ha megismerhetnék unokáik gyermekkoruk mozgalmának szép és hasznos formáit. Elmondták azt is, hogy elnőiesedett a pedagóguspálya, s az úttörő vezetők. csapatvezetők között elvétve akad csak férfi: a fiúk alig találkoznak példaértékű, férfias magatartással. olyan férfi pedagógussal. aki helyes iránv- ba terelné érdeklődésüket. A szülők önkritikusan elismerték, hogy szerepük kifogásolható a gyermekek mozgalmi emberré való nevelésében és szóvá tették az iskolák, úttörőcsapatok hiányos propagandamunkáját. A szülők szerint .sokkal jobban meg kellene ismertetni a gyermekekkel a különböző mozgalmi jelképeket. munkámat, mert változatos: a gyűrűsfonó. az orsózó- és a cérnázógépek nagyjavítását végezzük. Sok a fiatal, értjük egymást. Állandó délelőttös vagyok, jut időm sportolásra. Futni, úszni, kerékpározni járunk a barátaimmal. Szeretem a zenét és a természettudományos irodalmat. Hamarosan bevonulok katonának; azt tervezem, Hogy a szolgálati időm alatt megszerzem a technikusi minősítést, ás ha minden jól megy, belevágok a német nyelv tanulásába. Hegedűs Zsolt gyermekkori álma az erdőmérnök- ség volt. — Ehhez viszont túl sokat kellett volna tanulni — mondja. — A barátaim taSzükségesnek tartják, hogy az egyenruha formáján és anyagának minőségén változtassanak. Általános volt a vélemény — egyezően az úttörőszövetségével —, hogy a nyakkendőnek a nemzeti sajátosságokat is jelképezni kell. Az úttörőmozgalomnak a gyerekekhez kell közeledni, így lehet igazán a társadalmi kapcsolatok színtere is. Az. úttörőmozgalom elfogad minden jo ötletet, anyagi és erkölcsi támogatást, amely a mozgalom fölélénkítését szolgálja. A gyerekek élképp /.eléseit velük együtt kell megvalósítani. Ne az ísko- lák és pedagógus irányítsa az. úttörőmozgalmat, hanem a gyerekközösségek végezzék el — saját belső demokratizmusukra építve — a rájuk szabott feladatokat! nácsára választottam fa helyett a vasat. Esztergályos vagy marós szerettem volna lenni, de nem bántam meg. hogy végül a szerszámlakatosi szakképzettséget szereztem meg az érettségi mellé. A javítóműhelyben kezdtem dolgozni, a közelmúltban lettem műhelyfőnök-helyet- tes. Igaz, a fizetésem egy fillérrel sem emelkedett és a munkám sem könnyebb, de jólesett a megelőlegezett bizalom. Nincsenek merész álmaim, de a technikusi minősítést mindenképpen szeretném megszerezni. Egyelőre azonban épp elég eligazodni a munkalapok, az anyagigénylések és kimutatások között. V. G. ‘Várai Zoltánt, a megyei KISZ-bizottság február 1-jé- től fölmentette titkári megbízatása alól. Mik a további tervei, s hogyan összegzi KISZ-es éveit? — Nyolc évig dolgoztam a KISZ apparátusában. — Titkárként több kezdeményezés részese volt, és nem egv megújulási törekvést élt át. A sok próbálkozás azonban nem tette időszerűtlenné a kérdést: mikor és miképpen újul meg a KISZ? Tapasztalatai alapján mi gátolja az „újjászületést"? — A KISZ az elmúlt években sok értékeset alkotott. Van azonban néhány dolog, amely népi segítette kellőképpen a megújulást. Egyrészt a saját szervezeti szabályzatunk, ' félresikerült döntéseink, merev munka- módszereink. Másrészt a tevékenységünket befolyásoló körülmények. A fiatalok helyzete az évek során egyre rosszabb lett az évekkel ezelőtti lehetőségeikhez mérten. Nem mondom, hogy sok éve még minden rózsás volt, de azért nem voltak például annyira súlyosak a pályakezdési és családalapítási gondok, mint most. A lakás is elérhetőbb volt, a néhány százezer forintot valahogy még „összehozták" a fiatalok saját gyűjtésükből, a vállalati és az ŰTP-kölcsön- ből. A milliókért kínált lakások viszont a legtöbb családalapító számára elérhetetlenek. — Mi akadályozza a KISZ által kidolgozott lakásgazdálkodási koncepció megvalósulását? Életképtelen? — Meggyőződésem, hogy a KISZ KB kezdeményezése alapján igazságos és megvalósítható elképzelés született. Érvényesítését ugyanaz Négyen a IV/b-ből Repülősök lesznek Látogatóban honvédkollégiumban Tamás: — Édesapám katona, édesanyám polgári alkalmazott. Igen, vehetjük úgy, hogy családi hagyomány. Tényleg repülős dinasztia, hiszen apu is repülős, a nagyapám is. Nvoi- cadikas koromban kezdtem repülni Farkashegyen. — Mi a kollégium előnye? — Szerintem a célirányos képzés. Azt mondják, hogy aki egy vitorlázógéppel megtanult leszállni, annak gyerekjáték ugyanazt megcsinálni a vadászgéppel. Aki közülünk kerül be a főiskolára, az nem akkor lát először akadálypályát, egyenruhát. Zsolt: — Ha az ember nem hibázik, nem érheti baj. Ila hibázik? A Góbé például leszáll magától, nyugodtan elengedheted a kormányt. A sport? Elég komolyan vesszük! Jómagam a Vízügyi SE-ben úsztam általánosban. Hogy kezdődött? Apu repülőgép-szerelő, sokat kivitt magával a reptérre .. Csaba: — Bajáról jöttem. Szerelmem a kosárlabda. Bánt, hogy nem játszhatom az „Olajban”. Célom természetesen a főiskola. Ez az, ami itt tart. Igen, azt hiszem, nehezebb körülmények között tanulunk, mint akinek otthon külön szobája van. Itt százötven ember csapkodja az ajtót. Elég kötött a napirendünk. Ahhoz is alkalmazkodnunk kell. Nem, az nem igaz, hogy itt laktanyás a rend. Az kellene még csak! Nem, nem járunk egyenruhában, nem tisztelgünk, ugyanolyan kollégisták vagyunk, mint bármelyik magyar középiskolás ... — A repülés? — Az nagyon érdekes. Én például szédülök otthon a tetőn, ha fölmegyek a tévéantennát megizgazítani, do fönn, ezer méteren nem! Ugye, furcsa? Szorongás? Van. De a gépek tökéletesek. Bízni kell bennük, és kész! Az nagyon jó érzés, amikor az oktató hozzá sem nyúl a kormányhoz ... A suliban m; vagyunk a „Katonai osztály ’. S a katona ... Beszélgetőpartnereim a Magyar Néphadsereg 10. számú középiskolai honvédkollégiumának másodéves növendékei. TJrbán Tamás, a fővárosból, Duda Zoltán Szolnokról, Lövész Csaba Bajáról. Szolnokon vagyunk, a Széchenyi városrészben. Új épület a honvédkollégiumban. A nyáron adták át; ősszel költöztek ide a fiúk. Az ország 10. honvédkollégiuma 1987 őszén alakult. Miben különbözik a többi kilenctől? Abban, hogy Szolnokon valóban célirányos a képzés. Feladata: a néphadsereg repülőtiszti utánpótlásának biztosítása. Ezért Szolnokra az ország bármely részéről jelentkezhetnek a nyolcadikosok. S jelentkeznek is Zalától Szabolcsig mindenhonnan. Az első évfolyamon hetvenegyen, a másodikon hatvan- hárman tanulnák. A jelentkezők között válogatnak. Az első két év tapasztalata alapján háromszoros a túljelentkezés. Felvételi vizsga nincs, ám a jelentkezőket mégis alaposan meiszűfik. Alapkövetelmény a jó tanulmányi eredmény. ‘Elsősorban a matematika, a fizika és az orosz nyelv jegyei számítanak. A kollégium nevelőtestülete, a szak- tanárök, a pszichológusok másfél napig ismerkednek a pályázókkal. Mindebbe beletartozik az alapos egészségügyi szűrővizsgálat is,, hiszen aki bekerül, annak vitorlázórepülésre alkalmasnak kell lennie. A fiúk az első két évben a vitorlázó- repüléssel ismerkednek. A komolyabb egészségügyi szűrés a második tanév végén következik. Alkalmas-e u fiatal motoros repülőgép vezetésére? S ha nem? Ott kell hagynia a kollégiumot? A teljesen ingyenes ellátás — ahogy Szaniszló Attila százados, a kollégium igazgatója mondta — nemcsak vonzerő, hanem a követelményeknek is alappillére. A közös nagy élmény pedig a repülés. Egri Sándor akadályozza, ami általában í.s nehezíti az ifjúság érdekvédelmét: a döntést hozó testületekben kevés a fiatal. Leszűkítése lenne persze a dől goknak, ha azt gondolnánk, hogy az ifjúság érdekképviseletét csakis a fiatalok láthatják el, hiszen vannak ifjúságpárti felnőttek is, akikre számíthatunk. Az arányos képviselet szükségességét azonban aláhúzzák a gyakorlati tapasztalatok. — A „felnőttek fórumain" viszont nem egyszer elhangzik, hogy a fiatalok nem szívesen vállalnak társadalmi megbízatásokat. Egy részük érdektelen, „befelé forduló” lett. Ez ellentmond az életkori sajátosságoknak. A/ ifjúkor biológiai és pszichikai jellemzői nem mások, mint évtizedekkel ezelőtt. A saját gondjaik azonban lekötik a fiatalokat. Kedvezőtlenül hatottak az ifjúsági mozgalomra a munkaidőalap védelmében hozott egvre szigorúbb intézkedések is: azelőtt tervezhetőbb volt, hogy melyik továbbképzésen, táborban, rendezvényen mennyien vesznek részt. Ma már többnyire kihelyezett tanfolyamokkal oldhatók csak meg a képzési-felkészítési feladatok, s úgy sem mindig gondtalanul. — Végül is milyen közérzettel, milyen emlékekkel hagyja el a KISZ-titkári széket? — A KISZ-ben sokat tanultam. Szervezni, emberekkel bánni, elképzeléseket megismerni, érdekeket felszínre hozni és ütköztetni jól lehetett a KlSZ.-.bfto. Az ifjúsági mozgalommal nem szakad meg a kapcsolatom; szívesen veszek részt továbbra is a megyei KISZ- bizottság munkájában, amelynek tagja maradtam. Az ifjúsági mozgalom megújulásának egyik jelentős állomása volt az őszi országos KISZ-értekezlet. Ezen a fórumon elfogadták — ás várhatóan beépítik a készülő új szervezeti szabályzatba — Névai Zoltán javaslatát arról, hogy a KÍSZ-ben társadalmi elnöki megbiza- tást is lehessen adni. Sok más, érdekes elképzelést is tartalmazott az önkormányzati típusú KISZ felépítéséről, működéséről elmondott javaslata. — Az évek során sajátommá vált a közéleti érdeklődés. Ezt az sem Lógja megváltoztatni, hogy ezután főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozom. — Hol? — Annál a találmányokkal, feltalálásokkal, innovációval foglalkozó cégnél. amelyet eddig Alkotó Ifjúság Egyesülés néven ismert a megyei közvélemény. Ez a szervezet februárban nevet változtatott és a tevékenységi köre is bővült. Mostantól Alkotó Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. Ennek az egész országban tevékenykedő részvénytársaságnak a megyei képviseletét vezetem. — Ebben a munkakörben is tudja segíteni a KISZ- eseket? — Igen, a vállalkozó KISZ-közösségeket, ötleteik menedzselésével és megvalósításával. A mozgalmi rendezvények finanszírozásának lehetősége bővül ekép- pen. így is összefonódhat a politikai és a gazdasági tevékenység. Kovács Gyula
