Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 16., csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁSA a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (TERVEZET) i 1 Partunk történelmi je- —* lentöségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988 májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egv-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredménye. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. O Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézményrendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elegendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégítőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményekésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hagy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-mi nőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai inná/, ménviends/er átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. O A szocialista társada- lom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet, és képviseletet nyerhet. Az egy- pártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi ny i Ivá nosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomiban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egv párt rendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. A A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. A társadalomban megjelent poltikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniuk. Az ország előtt átló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5 Az MSZMP kinyilvánít- • ja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, ti társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézeték összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. 6 A többpártrendszerre • történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövidebb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. “T A politikai intézmény- * • rendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzeti felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi öszefogással legyenek ré- szesi társadalmunk megújulásának. • • • Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—Ll-ei ülésén elfoga dott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalástervezetét. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának VÁLASZA az Új Márciusi Front felhívására 1 A Központi Bizottság • üdvözli az Új Márciusi Front „Az egypártrend- szertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Új Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. O A pártértekezlet állás- foglalása a szocialista pluralizmus mellet nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nemkívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremulató. A Központi Bizottság támogatja eg.v olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását. melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-eg.v nagy jelentőségű kérdésben. O A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. A Az Új Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kívánja a megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra épülő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szervezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. Budapest, 1989. február 11 Pozsgay Imre Tolnában Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosz- szabb eszmecserére, közvetlen beszélgetésre került sor a párt-székházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Pozsgay Imre a KB-ülés jelentőségét két alapvető kérdésbén ítélte kiemelke- dőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, a másik pedig a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalás. Megerősítette továbbá, hogy valóban nem volt gs ma sincs „Pozsgay-ügy”. A párton belül senki nem késztette véleményének megváltoztatására és maga sem érezte az önkritika szükségességéit. A népfelkelés formuláját a forradalom—ellenforradalom szélsőségei között reális, a nemzet többsége számára elfogadható és végső soron egységteremtő meghatározásnak véli. Ezzel együtt kész elfogadni a Központi Bizottság ülésén kidolgozott kompromisszumot, mivel annak hátterében a párt egységének megőrzéséről van szó. Pozsgay Imre délután a paksi sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen találkozott a város lakosságának mintegy ezer képviselőjével. Beszédében az előzetesen hozzá intézett kérdésekre válaszolva részint megismételte a Központi Bizottság ülésével kapcsolatos véleményét, s részletesebben kifejtette, milyen indítékok és célok vezérelték az 1956- tal kapcsolatos kijelentéseit. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy közelmúltunk reális, tényeken alapuló újraértékelése nélkül nem tudunk megszabadulni a sztálinizmus máig működő hatalmi mechanizmusától. Enélkül lehetetlen továbblépni a politikai, s következésképpen a gazdasági reformfolyamatban is. Az utolsó katona is elhagyta Afganisztánt A szovjet hadsereg szerdán befejezte az Afganisztánból való kivonulást. Magyar idő szerint reggel 7 óra 55 perckor átgyaíogolt a Hairaton afgán város és a szovjetüz- bég Termez között az Amu- Darja folyó fölött ívelő hídon Borisz Gromov tábornok, az afganisztáni szovjet erők főparancsnoka, ö volt az utolsó szovjet katona, aki távozott az országból. A szovjet csapatkontingens kilenc évig nyújtott katonai segítséget a kabuli kormánynak a külföldről támogatott fegyveres ellenzékkel szemben. * * * Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány felhívásban köszöntötte az Afganisztánból hazatért szovjet katonákat. A felhívás szerint olyan emberek köszöntéséről van szó, akik teljesítették hazafias és internacionalista kötelességüket, a törvényes kormány kérésére védelmezték Afganisztán népét, a baráti ország nemzeti függetlenségét és szuverenitását. A KAPOS VOLÁN nyílt árverésen értékesíti az alábbi járműveit: 3 db Barkas mikrobusz 1 db Barkas zárt tehergépkocsi 1 db Castor P—603 rakodógép 1 db Ikarus 256 típusú autóbusz 3 db Ikarus 211 típusú autóbusz 3 db Skoda MT—4 típusú tehergépkocsi Az árverés helye: Kaposvár, Füredi u. 180. VOLÁN-telep. Az árverés időpontja: 1989. február 24-én 10 óra. (141186)
