Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
6 Somogyi Néplap 1989. február 11., szombat idegen nyelveket tanulnak Űj intézmény születik: a Legfőbb Állami Számvevőszék ne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően, hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításával foglalkozik, a nélkülözhetetlen tartozékokkal és perifériákkal nem. Ráadásul semmiféle együttműködés nincs a különféle gépek fejlesztői között. Képünkön egy hazai fejlesztésű és gyártású személyi számítógép. A politikai intézményrendszer reformja közvetlenül érinti az állami ellenőrzési rendszert, A várható változások homlokterében egy új központi ellenőrző szervezet, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) létrehozása áll. A döntéselőkészítés jelenlegi szakaszában még viszonylag keveset tudunk a létesülő LÁSZ-ról. Nem körvonalazódtak feladatai, jogosítványai. Annyi bizonyos. hogy az Országgyűlésnek lesz önálló ellenőrző szerve. Ezt igényli a képviselők népes csoportja, az Országgyűlés növekvő szerepe, a jog- államiság megteremtése. Nő az Országgyűlés informáltsága A legfőbb állami-népkép viseleti szerv, az Országgyűlés az államélet egészére kiterjedő irányítási és ellenőrzési feladatát csak úgy képes jól ellátni, ha az egyes témában a képviselőház elmélyült, tárgyilagos ismeretek birtokába jut, nyomon követheti a törvények végrehajtását, érvényesülési hatásmechanizmusát, a befolyásoló tényezők alakulását. Ismeretes: az Országgyűlés jelenlegi kontrollálási, tájékozódási, visszacsatolási lehetőségei korlátozottak. A T. Ház beszámoltatási inter- pellációs hatáskörében ad hoc-bizottságokat szervez egy-egy téma beható tanulmányozására, folyamatos ellenőrzésére. A képviselők élhetnek a korlátlan betekintés jogával, az Országgyűlés előtti feltétlen tanúvallomás lehetőségével. Nincs a Parlamentnek azonban — a legtöbb szocialista országhoz hasonlóan — saját ellenőrzési szervezete, amely folyamatosan és szervezetten szakszerű, komplex informálódási — kontrollálási — elemzési feladatokat végezhetne. Magyarországon 1866 és 1948 között folyamatosan működött a számvevőszék. Ellenőrizte az állami költség- vetés szabályszerű végrehajtását, a minisztériumok és más állami szervek gazdálkodását, az állami vagyon kezelését, a költségvetési intézmények számadását. A Legfőbb Állami Számvevő- szék feladata volt továbbá az állami vagyonmérleg és a költségvetési zárszámadás elkészítése. Jelenleg a költségvetés kidolgozásának csakúgy, mint a végrehajtás ellenőrzésének, a zárszámadás elkészítésének, a Pénzügyminisztérium a gazdája hazánkban. A költségvetés úgynevezett fejezetszintű ellenőrzését a PM ellenőrzési főosztálya végzi. Az 54 személyes apparátus hatásköre a 30 központi, a 19 megyei, illetve a fővárosi fejezet ellenőrzésére terjed ki. Minden fejezetre ötévente egyszer kerül sor. A PM tevékenységét kiegészíti a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok ellenőrzése, a felügyeletük alá tartozó költségvetési intézményeknél, illetve tanácsoknál. A gazdálkodási ügyek intézése és ellenőrzése a tanácsoknál szervezetileg nincs elkülönítve, ugyanaz a pénzügyi szak- igazgatási szerv végzi mindkét feladatot. Mivel foglalkozzon a LÁSZ? Az új intézményről gondolkodva, vitatkozva abban teljes az egyetértés, hogy a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a zárszámadás készítését a Pénzügyminisztérium terjessze az Ország- gyűlés, illetve a számvevő- szék elé. Eltérőek viszont az álláspontok az állami tulajdon és vagyon számvevőszéki ellenőrzésének mértékéről, mélységéről. Vizsgálják-e például az Országgyűlés megbízásából vagy számszéki kezdeményezésre az állami tulajdon és vagyon hatékony, célszerű felhasználását, a kormányzati programok végrehajtását? Készüljenek-e átfogó téma- és célvizsgálatok például az iskola-, az egészségügyi vagy a kommunális hálózatok hatékony, célszerű működésé ről, vagy csak a pénzfelhasználás szabályszerűségét ellenőrizzék? A kérdések megválaszolásánál a szakértői javaslatok, az országgyűlési állásfoglalások azzal mindenesetre számolnak majd, hogy a második világháborút követően, de különösen a 70-es években számottevően bővült a számvevőszékek feladatköre a fejlett tőkés országokban. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (az IN- TOSAI) az ENSZ-szel együttműködve rendszeresen szervez szemináriumokat és készít ajánlásokat egy-egy vizsgálati, elemzési témakörben tagszervezetei számára. Az INTOSAI — vezető testületének, a kormányzó tanácsnak tagja a magyar KNEB elnöke — a gazdasági ellenőrzést átfogóan, a pénzügyi, revizori tevékenységet meghaladó módon értelmezi. A nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása hazánk jól felfogott érdeke. E sajátos tevékenység fölzárkóztatása egyben a magyar gazdaság alkotmányosságát segíti, és javítja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, mindenekelőtt a működő tőke bevonásának esélyeit. A legfelsőbb állami ellenőrző szervezet jogait és kötelességeit többnyire az alkotmány rögzíti, esetenkém a részleteket külön törvény szabályozza. A szervezet változatos — közhivatali, testületi, bírói stb. — formában működhet. Nagyfokú függetlenség es autonómia jellemzi, noha az államszervezet részeként tevékenykedik. Vezetőit meghatározott időre, de legalább tíz évre választják. A kormány gondoskodik a számvevőszék működésének anyagi és tárgyi feltételeiről, de nem irányíthatja és befolyásolhatja a szervezetet. A magas, esetenként közjogi bírói státusz sem párosul közvetlen jogi szankcionálási vagy más beavatkozási lehetőséggel. Szükség szerint a Legfőbb Állami Számvevőszék indítványozza, kezdeményezi, majd ellenőrzi és nyomon követi az eljárások lefolytatását az illetékes szerveknél. A magyar LÁSZ státusza, feladatköre széles sávban alakítható a külföldi tapasztalatok ismeretében. Létrehozható például egészen kis létszámú központi apparátus kizárólag az állami költség- vetés és a zárszámadás véleményezésére. Ebben az esetben az általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet — jelenleg ilyen a Bizottság — továbbra is a Központi Népi Ellenőrzési kormány égisze alatt marad. Az állami ellenőrzés csak úgy válhat egyközpontúvá, hogy átfogó ellenőrzési feladat- és hatáskörrel hozzák létre a LÁSZ-t. Ez látszik optimális megoldásnak. így az állami pénz- és vagyonellenőrzésen túl az Országgyűlés és esetenként a Minisztertanács megbízásából, valamint saját kezdeményezésre egyaránt végezhet átfogó vizsgálatokat, nyomon követve a főbb társadalmigazdasági folyamatokat. A széles hatáskörrel felruházott Legfőbb Állami Számvevőszék nemcsak az Országgyűlés tevékenységét tehetné szakszerűbbé, megalapozottabbá, hanem közreműködésével a meglevő és erősen tagolt különféle szakellenőrző apparátusok munkája is összehangoltabbá, hatékonyabbá válhatna. K. J. Hazai ki sszámít ógépek Dél-Dunántúl legrégebbi középfokú iparoktatási létesítménye a pécsi Zipernowszky Károly Gépipari Erősáramú és Műszeripari Technikum. Az itt tanuló diákok két idegen nyelvet — oroszt és angolt — tanulnak, valamint komoly szá mítógépes képzést kapnak lünk szinte elképzelhetetlenül nagy tőke áll. Ám mások úgy érvelnek: ha igazán meg akarjuk ismerni a fejlett technikát, bizonyos mértékben magunknak is végig kell kínlódnunk a „szülés” néhány olyan fájdalmát, amelyen a vezető cégek fejlesztői is keresztülmentek. Vajon akad-e vevő a magyar számítógépekre? A rendkívül erős nemzetközi mezőnyben sincs szégyenkeznivalónk, de a magyar számítógépek gazdaságos gyártásához idehaza eladhatatlan sorozatnagyságra lenA TANÁCS VÁLASZTHAT Vállalkozás az egészségügyben A vállalkozásoknak lehetőséget kell adni az egészségügyben; elképzelhető, hogy még az idén vállalkozási formában működhetnek, bérelhetők lesznek különböző szakrendelők, szakambulanciák, gyógyszertárak — mondotta dr. Forgács András, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, az egészségügyi reformtitkárság munkatársa. Kijelentette: az egészségügy sokrétű reformprogramjába beleillik a vállalkozás, mint a szolgáltatás egyik formája, amely emeli a gyógyító ellátás színvonalát Ilyen vállalkozási forma lehet egészségügyi intézmények bérbeadása, illetve létesítése. Fontosnak ítélte azonban leszögezni: a gyógyító ellátás állampolgári jogon mindenkit megillet, s e szempontot figyelembe kell vennie a bérbe adónak. Vagyis a bérelt intézmény lássa el gyógyító feladatát, a helyiség valóban a betegápolást szolgálja, feleljen meg a közegészségügyi, higiénés követelményeknek, valamint a szakmai szabályoknak. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a bérelt létesítményekben ugyanazt a szakmai ellenőrzést kell elvégezni, mint az állami egészség- ügyi gyógyító, betegellátó intézményekben. Forgács András speciális területként szólt a gyógyszertárak bérbevételéről, hiszen ezeken a helyeken az orvosságok eladásával kereskedelmi, a medicinák készítésével „gyógyszergyártó” tevékenységet folytatnak. Mindkét munkának szigorú szabályai vannak, s ezeknek eleget kell tenniük a bérbe vevőknek vagy a patikát létesítőknek. A szociális ellátásban is létjogosultsága van a vállalkozásnak; az állami ellátóhálózat nem tudja kielégíteni mindazt a szociális igényt, amelyre ma szükség volna. A szociális otthonok zsúfoltak, a bejutásra várni kell, s remény is alig van a helyzet jobbítására. Az idős emberekről, az elesettekről a:-: államnak azonban kötelessége gondoskodni. Szociális otthonok bérlésével, a költségek megfelelő felosztásával, esetleg adókedvezménnyel a mostani helyzet javítható Mindezek részletei azonban kidolgozásra várnak. Arra a kérdésre, hogy kik és hogyan adhatnak, illetve vehetnek bérbe gyógyítóhelyiségeket, az osztályvezető elmondta: megfelelő áron, kielégítő feltételek mellett bármely intézmény bérbe adhatja helyiségét a kellő szakértelemmel, orvosi diplomával és a szükséges Nagy pontosságú és nagy felbontású rajzok készítéséhez a fejlett technikájú világ nem nélkülözheti a lézereket. A budapesti ITEX egyesülés szocialista exportra készíti lézeres rajzgépeit; ezek elsősorban nyomtatott áramköri egységek tervezéséhez, készítéséhez adnak segítséget (MTI-fotó — Honéczy Barnabás felv.) A személyi komputerek egy része házi számítógéppé vált, segítve a kikapcsolódást, a tanulást, a művelődést, az otthon végzett szellemi munkát. Nem meglepő tehát, hogy előállításuk, működtetésük, forgalmazásuk gondjaival legalább ötven kisebb-nagyobb hazai cég foglalkozik. Pedig sokan úgy vélik, hogy' reménytelen kísérlet fölvenni a versenyt a messze előttünk járó nagy cégekkel, amelyek maguk is egyre öldöklőbb harcban próbálnak talpon maradni, de amelyek mögött óriási kutató-fejlesztő gárda, áltaLézeres rajzgépek adottsággal rendelkező személynek. Rámutatott azonban arra: a minisztériumnak e témakörben teljesen új szabályozást kell kialakítani. A tanácstörvényre (amely egyebek között biztosítja a lakosság kötelező s ingyenes egészségügyi ellátását) utalva hangoztatta: a tanács választhat, hogy leit bíz meg a lakosság gyógyításával, az állami egészségügyet vagy pedig valamilyen vállalkozási formát. Elképzelhető külföldi tőke igénybe vétele is nagyobb rendelőintézetek, kórházak bérlésére.
