Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-10 / 35. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 10., péntek Á Minisztertanács ülést Kormányszóvivői tájékoztatás A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, valamint a tavalyi és a/ 1989. év eleji monetáris folyamatokról készített jelentést. A kormány javasolta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács előterjesztéseket hallgatott meg az agrárpolitika megújítási koncepciójáról, továbbá a szabálysértések újraszabályozásának elveiről. A kormány határozatot hozott a társadalmi szervezetek gazdálkodói tevékenysé géről. A Minisztertanács megtárgyalta a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló előterjesztést. A kormány elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztését a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felosztásáról. MAGYAR—OSZTRÁK KAPCSOLATOK Számos, közérdeklődésre -számot tartó témát tárgyalt meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács. Az ülést követő hagyományos tájékoztatón Marosán György szóvivő az újságíróknak elmondta: a kormány meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról. A tájékoztatást tudomásul véve úgy ítélte meg, hogy a nép- gazdasági terv legfontosabb célja, a külgazdasági egyensúly alakulására vonatkozó 1988. évi terv megvalósult. Kedvező, hogy ezt a konvertibilis viszonylatú export dinamikus növekedésével sikerült elérni. Az előterjesztéshez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt évi pénzügyi folyamatokról tett jelentést. Mint a szóvivő hangsúlyozta: a vita felszínre hozta, hogy a külkereskedelemben elért eredmények részben a gazdaság teljesítőképességének javulásából származtak, részben pedig a világpiaci konjunktúrának voltak köszönhetőek. A tőkés áruforgalomban elért 800 millió dolláros javulás felülmúlta a várakozásokat is, ennek ellenére az eredményeket nem szabad túlértékelni. A kormány tárgyalt a közvélemény által nagy érdeklődéssel kísért, 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítéséről is. A Nemzetközi Kiállítási Iroda várhatóan május végén hozza meg a döntését a kiállítás helyszínéről, a jelek szerint azonban a világkiállítások történetében példa nélkül álló, két helyszínű rendezvénynek, amely a helsinki záróokmány aláírásának 20. évfordulóján a kelet—nyugati együttműködést is jelképezi, jó esélyei vannak. A Minisztertanács Ülésén hangsúlyozták, hogy hazánk a tervezétt osztrák— magyar együttműködés keretében vállalni tudja a kiállítás megrendezését. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy egymástól független szakértői csoportok elvégezzék a rendezvénnyel összefüggő gazdaságossági számításokat, s a végleges döntést ezek ismeretében kell meghozni. A testület tudomásul vette a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek egyik fontos vonása, hogy a kistermelői és kereskedői tevékenység közelebb kerülhet egymáshoz. A kormány megtárgyalta és elfogadta az OMFB -elnökének előterjesztését a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1989. évi felhasználásáról. A szabálysértések újraszabályozásának elveit tartalmazó előterjesztésről Marosán György kifejtette: a javaslat következetes az egységesítésre törekvésben, és haladó felfogást képvisel az elzárás' büntetés eltörlése, valamint a büntetőjogi és szabálysértési tényállások világos elhatárolása tekintetében. A Minisztertanács rendeletet alkotott a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről. így az egyesülési jogról szóló törvény szerint — a politikai pártokat kivéve — egyértelművé válik ezen szervezetek gazdálkodási rendje — vélekedett a szóvivő. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a kormány megvitatta az agrárpolitika megújítására vonatkozó elképzeléseket is. Az előterjesztés feletti vitában — amelynek előadója Váncsa Jenő miniszter volt — megfogalmazódott, hogy a mezőgazdaság fejlődése tartson lépést a gazdasági feltételrendszer változásaival, az élelmiszergazdaság illeszkedjék be a szocialista gazdaság működésének olyan új modelljébe, amelyben a piac váliik átfogó piacszervező erővé. Alapvető fontosságúnak ítélték az esély- egyenlőség megteremtését és a mezőgazdasági nagyüzemék belső érdekeltségének fejlesztését. Az előterjesztést egyébként a közeljövőben a Központi Bizottság is napirendjére tűzi. E témakörhöz kapcsolódóan néhány kérdésben a Minisztertanács döntést hozott, így az élelmiszergazdaság 1989. évi szabályozói meghirdetése óta kialakult feszültségek, a gazdálkodást negatívan érintő folyamatok miatt az élelmiszerek fogyasztói árának védelme és az élelmiszergazdaság további működőképesség érdekében. Az intézkedések érintik az ágazat hitelezési gondjainak enyhítését és a kamatemelkedés árakban nem fedezett részének kamatpreferenciával történő kiegyenlítését; az eladósodott, de életképes mezőgazdasági nagyüzemek adósságterheinek feltételhez kötött rendezését a társasági törvénnyel összhangban a mezőgazdaság és az élelmiszerA belohatówi barnaszén- bányában megállapodás született a sztrájk felfüggesztésére e hónap 28-ig annak fejében, hogy a vállalat kész legalább januárra és februárra a követelt 30 ezer zloty helyett 21 ezer zlotys ipar érdemi integrációjának elősegítését, valamint — a gabonaárak idei és jövő évi emelésével — a mezőgazda- sági alaptevékenység jövedelempozíciójának javítását. Marosán György végül egy közleményt ismertetett, amely szerint széles körű az aggodalom egyik legnagyobb természeti kincsünk, a Hé- vizi-tó vízminősége és sorsa miatt az ország lakossága körében. A miniszterelnök a társadalmi szervek felvetéseire válaszolva közli, hogy helyszíni szemle megtartására kérte fel a kormány négy tagját: az ipari, a környezetvédelmi, a kereskedelmi-, valamint a szociális és egészségügyi minisztert. — Kimerültek-e a stabilizációs program 'keretei, hogy ennek felülvizsgálatára van szükség? — tette fél az első kérdést a Magyar Hitlap munkatársa. Marosán György válaszában kifejtette: Grósz Károly minisziterelnöikké választását követően, 1987 nyarán az akkori közgazda- sági és társadalmi feltételek között fogalmazta meg a kormány programját a stabilizációról és a kibontakozásról. Azóta a feltételek szinte alapvetően megváltoztak, egyre élesebben jelentkeznek a társadalmi feszültségek, s a kormánynak a stabilizációs program nyomvonalán haladva új hangsúlyokat kell megállapítania, új stílusú együttműködést kell kialakítania az autonóm érdekcsoportokkal, szervezetekkel, s új kormányzati módszereket kell alkalmaznia. Hozzátette: természetesen egy új program megfogalmazása nem jelentheti a régi jelszavaknak újakkal való felcserélését: a hatások éis a következmények elemzésére kell épülnie. Ez időt kíván, s a kormányprogram körvoniabéremelést fizetni. Közben azonban újabb sztrájkról érkezett hír a dél-lengyelországi Czestochowa vajdaságból. A klobucki bányagép- és bányaépítő vállalat több mint 460 dolgozója havi 25— tartott lazására és konkretizálására várhatóan nyáron sor kerül. A Magyar Rádió munkatársa az 1956 értékelésével-, Nagy Imre szerepével kapcsolatos dokumentumok iránt érdeklődött. A szóvivő tájékoztatásából kitűnt: az ügyiben illetékes Igazságügyi Minisztérium hosszabb idő óta intenzív kutatást végez és rendszerezi az iratokat. A befejezéséhez közeledő munkáról Kulcsár Kálmán miniszter egyértelmű, korrekt és kielégítő felvilágosítást ad majd. A Magyar Televízió munkatársa a Hévízi-tó sorsával kapcsolatos intézkedésekről kérdezett. Válaszában Marosán György hangsúlyozta: arról még nincs döntés, hogy mikor lesz a vizsgálat, az időpontról a négy érintett miniszternek közösen kell megállapodnia. A Figyelő munkatársa a gazdaság tavalyi eredményeinek hátteréről', illetve arról tudakozódott: milyen céllal terjeszti a Bécs—Budapest világkiállítás témáját a kormány az Országgyűlés elé, amikor a befektetések megtérülésére vonatkozó gazdaságossági számítások még nem állnak rendelkezésre. A szóvivő elmondta: ami a tavalyi gazdasági eredményeket illeti, ezek nagy része a kedvező konjunkturális világgazdasági helyzet kiaknázásából is fakad’. Ám ennek önmagában is lehet örülni, hiszen korábban a kedvező konjunkturális helyzetet nem tudtuk kihasználni. Ügy tűnik, hogy a gazdaság, ha lassan is, de mindenképpen alkalmazkodik a piaci elvárásokhoz. A vitában az is hangot kapott, hogy ezekkel az eredményekkel nem lehetünk elégedettek, ugyanis a konjunktúra elmúlhat. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy idén végre megkezdődjön az annyira várt és megoldást hozó szerkezetváltás. A Bécs—Budapest világkiállítással kapcsolatban Marosán György rámutatott: a kormány olyan tájékoztatót terjeszt az Ország- gyűlés elé, amely a jelenlegi ismereteink alapján foglalkozik a világkiállítás megszervezésének anyagi és egyéb tétételeivel. A magyar és az osztrák szakemberek folyamatosan konzultációkat tartanak a jövőben, s Magyarországra látogatnak a Nemzetközi Kiállítási Iroda képviselői is. 30 ezer zlotys béremelésért, a munkakörülmények javításáért és az adminisztratív dolgozók létszámának csökkentéséért lépett sztrájkba. A sztrájkolókikai még a délelőtt folyamán megkezdődtek a tárgyalások. Garajszki István, az MTI diplomáciai tudósítója írja: „Különleges, „modellértékű”, „nemzetközi jelentőségű" — a kapcsolatok értékelésének politikai szótárából Keleten és Nyugaton egyaránt e három minősítést használják a leggyakrabban a magyar—osztrák viszony jellemzésére. A két világ- rendszer határvonalán elhelyezkedő országok évtizedes jószomszédságukkal példázzák: a társadalmi fejlődés eltérő útját járó államok a békés egymás mellett éléstől közös akarattal eljuthatnak a békés együttműködésig A kapcsolatok szorosra fűzésének hosszú évéi alatt Magyarország és Ausztria a kontaktusok változatos formáit alakította ki, s áz együttműködés, a párbeszéd, az érintkezés a két ország között ma már a politikai, a gazdasági és a társadalmihumanitárius szféra minden szintjét átfogja. Továbbfejlesztésüknek, elmélyítésüknek biztosítéka a kapcsolatrendszer megújulásra kész folyamatossága. Alig negyed éve, hogy a két ország legfelsőbb szintű vezetői — az akkor még miniszterelnöki tisztében Becsbe látogató Grósz Károly és vendéglátója, Franz Vranitzky kancellár — az együttműködés új lehetőségeiről tárgyaltak, s máris küszöbön áll az újabb magas színtű találkozó: Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky kormányfő találkozója. A február közepére tervezett megbeszélés határ menti munkatalálkozó lesz, amely a magyar—osztrák viszony alakulását figyelemmel kísérők számára már jól ismert fogalom. A két ország érintkezésében ez a forma honosodott meg a protokolláris kötöttségektől mentes, intenzív, tárgyszerű eszmecserék lebonyolítására. A találkozó munkajellegéből adódóan várhatóan minden olyan kérdés terítékre kerül, amely a két ország kapcsolatait valamilyen formában érinti. Ezzel együtt mind magyar, mind osztrák részről kiemelt figyelmet szentelnek a gazdasági kontaktusok alakulásának, mivel a két ország jelentős helyet foglal el partnerének gjazdasági viszonyrendszerében. A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyes vállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsereforgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17,7 milliárd'schil- linggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18,2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11,4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeretet; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takacé- koisság, de világpiaci árváltozásoknak — így például a kőolaj, leértékelődésének — is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet „konjunktúra-érzékenységére” utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áirük mintegy 85 százaléka alacsony feld’olgozottsági fokú termékekből áll össze. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer — GSP — Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállalkozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. Ehhez várhatóan' új impulzust ad az év elején életbe lépett magyar társasági törvény. A magyar—osztrák kapcsolatok jövőbeli alakulásának egyik meghatározó kérdése Ausztria közeledése a teljes' belső integráció' felé haladó Európai Gazdasági Közösséghez. így előreláthatóan ezt a problémakört is érintik a határ menti munkatalálkozón. Magyarország megértéssel tekint az ilyen jellegű osztrák törekvésekre, álláspontja szerint azonban ez nem hátráltathatja példás kapcsolatrendszerünk továbbfejlesztését. Szakértők szerint egyébként Ausztria csatlakozása az Európai Közöségekhez jóval túlnyúlhat a 90-es évek közepén, egyes becslések szerint a határidő akár az ezredfordulóig is kitolódhat. A kormányfői megbeszélések minden másnál dinamikusabb fejlődést konstatálhatnak a kulturális kapcsolatok területén. A sokszínű együttműködést üdvözölve mindkét fél elvi alapállása az, hogy még többet lehet és kell tenni az embereket, a két ország lakosságát közvetlenül is előnyösen érintő lehetőségek kiaknázására. A közvetlen lakossági kapcsolatok erősödésének örvendetes fejleménye az idegenforgalom dinamikus felfutása: tavaly az előző évinél 17,8 százalékkal több, összesen 3 millió 844 ezer osztrák beutazót regisztráltak, míg- a magyar— •osztrák határt átlépő hazai utazok száma 2 millió 971 ezerre emelkedett a világútlevél bevezetése nyomán. A magyar kiutazók száma 1987- ben mindössze 447 ezer volt. Jichak Kabin izraeli védelmi miniszter (balról) a negev-sivatagi börtöntáborban tett atogatasa során palesztin foglyokkal beszélget. A táborban másfél ezer palesztint tartanak fogva minden bírósági eljárást mellőzve, katonai utasításra Kaposvári intézmény érettségizett gyors- és gépírót KERES. „Belvárosban” jeligére az önéletrajzokat a kiadóba kérjük. (1515) ÚJABB LENGYEL SZTRÁJK
