Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
1989. február 9., csütörtök Somogyi Néplap 3 MŰVELŐDÉS, GAZDÁLKODÁS Fenntartás és idegenforgalom Házról házra jártunk - pontosabban: művelődési intézményeket látogattunk meg — azzal a szándékkal, hogy bepillantsunk életükbe, 1989. évi gazdálkodásukba. Az állami támogatás kevés ahhoz, hogy igényes programokról gondoskodjanak - mérték föl sok helyen. Vállalkozó művelődési házakban jártunk, ahol új szolgáltatásokkal segítik az alaptevékenység folytatását. Vállalkozás és belső megújulás - tapasztaltuk néhány városunkban. Tudjuk: a kis települések művelődési házainak gondjait nem fedheti el a gazdálkodásunkat megújítani képes intézmények átlagosnál jobb helyzete. Velük később foglalkozunk majd. — Vannak-e olyan rendezvényeik, tanfolyamaik, amelyéket ez évtől anyagi okökból meg kell szüntetni ? — érdeklődtünk Király Zoltántól, a ’kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ igazgatójától. — Ha megszüntetni nem is, de ritkítani kell a műsoros esteket. A múlt év tapasztalatai szerint ugyanis csak a legnépszerűbb előadók estjét zártuík bevétellel, többször azonban nagynevű budapesti művészek előadásán is csaik „fél ház” volt. Az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani tehát arra, hogy programjaink a lakosság igényeit, érdeklődési körét tükrözzék. A gazdasági helyzet kényszere azonban sokszor a minőség rovására megy. Tanfolyamaikkal nincs hasonló gond, ezeik ugyanis „eltartják magukat”. — A (különböző szakköreink azonban ráfizetésesek. Ennek ellenére továbbra is A siófoki Dél-bailatoni Kulturális Központ, mint ismeretes, nyáron főként idegenforgalmi programszolgáltatással foglalkozik, ősztől tavaszig pedig a lakosságnak nyújt kulturális alapellátást. E két tevékenység összefügg, hiszen ha állami támogatásból kellene fenntartania magát az intézménynek, a korábban megszokott közművelődési lehetőségeket, színvonalat már nem tudná garantálni. Az 1700 négyzetméter alapterületű intézmény 1988- ban 4 millió 260 ezer forint állami támogatást kapott; ezzel együtt a múlt évi pénzforgalmunk 12 millió 665 ezer forint volt '— mondta Takács Sándor, a Dél-balatoni Kulturális Központ igazgatója. — A két működni fognak, mivel a közösségi nevelést és tehetséggondozást szolgálják. Ezeket tehált nem szabad elhagyni szűkös anyagi körülményeink ellenére sem. — Mekkora állami támogatásból dolgoznak az idén? — A tervezett költségvetésünk a rendezvényirodával és a Móricz Zsigmond Művelődési Házzal közösen csaknem 15,5 millió forint, a bevételi (tervünk pedig 3 millió. Téhát 12 millió forint támogatásra van szükségünk. Október 1-jétől fontos bevételi forrásunk lett a saját kezelésbe vett presszó, ez havonta mintegy 50 ezer forint tiszta nyereséget jelent. Az energiahordozók áremelése azonban jelentősen növeli a ház fenntartási költségeit. Többek között ezért iis, tehát nem elsősorban a tartalmi tevékenységhez, egymillió forintos pótelőirányzatra nyújtottunk bs igényt a városi tanácshoz. összeg közötti különbség az intézmény saját bevételeit, a feladatok megvalósítására átvett úgynevezett céltámogatásokat, illetve az 1987. évi többletbevételből származó maradványokat fejezi ki. A kulturális központ gazdasági helyzete tehát szilárd s hangsúlyozom; nem az állami szubvenció, hanem az idegenforgalmi lehetőségek miatt. (Több mint 900 ezer forint általános forgalmi adót fizettek ki 1988- ban). A városban elindított köz- művelődési folyamatok az évek során átalakultak, változtak. A siófokiak és a környék lakói 1300 színházbérletet váltottak, s ma már el sem tudnák képzelni a telet színvonalas előadások nélkül. A 10 évvel ezelőtti árakhoz képest azonban a duplájára, egyes távolabbi színházak esetében pedig három-négyszeresére emelkedtek az előadásokért fizetendő költségek. A bérletvásárlók ugyanakkor „nem érezték meg a drágulást”, mert a többletet a művelődési központ finanszírozza. Az említett bevételek teszik lehetővé a népegyetem folytatását is. Az amatőr művészeti tevékenységről szólva elmondható: egy-két vállalat „szerencsére” még ma is támogat öntevékeny csoportokat (könnyítve az intézmény dolgát), ugyanakkor a művelődési háznak is van- naik úgynevezett saját csoportjai. — Látványos fejlődésről az előző évekhez képest nem beszélhetünk, de azt a célt, amit 1989-ben magunk elé tűztünk, minden bizonnyal elérjük — mondta Takács Sándor. — A gyermekek, illetve a fiatalok az idősebbek művelődési lehetőségeit biztosítjuk, rendszeresen tartunk képzőművészeti kiállításokat, hangversenyeket a színházi előadásokon kívül. A közösségi kezdeményezéseket — ha ezek művelődési jellegűek — az intézmény szellemi és anyagi lehetőségeivel segíti. Miután a városi televízió beköltözött a házunkba, egy másik épületben lehetőséget kaptunk néhány közösségi művelődési forma megvalósítására A többi között egy olyan nyelvi laboratórium beszerzését, működtetését tervezzük, amelynek révén az alapismeretekkel nem rendelkezők is használható ismeretekre tehetnek szert rövid időn belül. Ez nem üzleti vállalkozás lesz, hanem az alapellátáshoz tartozik majd. Amíg a kulturális és szórakoztató jellegű tevékenységgel megfelelő eredményt ér el a siófoki művelődési központ, hivatásától idegen vállalkozásokba nem bocsátkozik. Kevesebb műsoros est a Kiliánban Festékfoltok a népművelőkön ötletért nem mennek a szomszédba a barcsi Móricz Zsigmond Ifjúsági éts Művelődési Központ népművelői. A múlt évben elhatározták, hogy belső átalakításokat végeznek az intézményben. ’Népművelők korong ecsettel, festékesen. A ház csinosításában, a termek átalakításában részt vállaltak a barcsi művelődési központ dolgozói iis. Amit lehet, megtakarítanak a költségekből — mondta Vértes György igiazgató. Nemcsak mondta, hanem be is mutatta a szemlátomást máris otthonosabb környezetet. Otthonosabban és hatóko- ny/ább gazdálkodással — adták kia jelszót, amikor a múlt évben hozzáláttak a belső átalakításokhoz. A költséges tervrajzok helyett egyetlenegy pontos rajzot mutatott be a ház gazdája. Aszerint haladnak a munkákkal. „Áldozata” lett a belső átalakításnak az igazgatói iroc^a is, ahol máris berendezkedtek a nyelvtanfolyamokra. Hétvégeken itt találnak otthonra a fiatalok, időseik, akik nem akarnak mást, csak beszélgetni ... A látványos változás a korábbi klubszoba átalakításán is lemérhető. A többszöri átalakítások sem hoztak eddig olyan lényeges változásokat az épületen belül1, mint a (mostani. A ház dolgozói az otthonosság megteremtését tűzték ki célul. Faburkolattal látjálk el a termet, ahol büfét rendeznek be. Bensőséges hangulatúvá varázsolta a helyiséget a barnára pácolt faburr kólát. Jövedelmező vállalkozásnak ígérkezik az egész nap működő presszó, büfé, ahová nemcsak a rendezvények látogatóit várják ezután, hanem mindazokat, akik kellemes környezetben szeretnének szórakozni. A szomszéd terem valójában nem különül el az előbbitől; csak egy harmonika ajtó nyílik és csukódik, amikor a rendezvény szükségessé teszii. Jól járnak a ház néptánc csoportjai is. Eddigi öltözőjük ia színpad volt, a függöny mögött. Most az alagsorban alakítottak ki a számukra kényelmes, fűtött hely isélget. A barcsi művelődési központ az idén is igyekszik megtartani a törzsvendégeket, ákik szívesen látogatják rendezvényeiket. Talán mégis kevesebb lesz a drága rendezvény, hiszen a jegyek árát nem lehet az égig srófolni. Gondot jelent a fiatalok szórakoztatása is. Az élő zenekarhoz szokott táncos fiatalok sem tudják már megfizetni az új árakat, éppen ezért alkalmanként bevezetik a diszkózenét, a gépzenét is. Barcson a vállalkozásban bízva továbbra is igényes programokkal várják a lakosokat. Ami ráfizetéses lesz az idén is, azt „megtámogatják” a büfé, a szolgáltatások bevételeiből. GAZDÁLKODUNK, TEHÁT VÁGYUNK A marcali művelődési központ a biztos anyagiakat Bi- zében kívánja előteremteni. Saját kivitelező brigádjával újítják föl a község elhanyagolt épületét, ahol valamikor a könyvtár működött, s ahová még jártak az emberek szórakozni és művelődni, ám az épület annyira tönkrement, hogy jelentős felújítás nélkül ki sem nyithatna. Gombai Győző, a marcali művelődési központ igazgatója a gazdálkodó intézményt, illetve idei terveik biztos anyagi megalapozásának elképzeléseit így mutatta be. — A városi tanács döntött úgy, hogy hétszázezer forintot fordít a bizei létesítmény felújítására. Intézményünk négyszázezer forintot tett le melléje. — Honnan veszik el a négyszázezret? — Kigazdálkodjuk. Elvenni sehonnan sem kell. A bizei épületben gyorsbüfét, éttermet nyitunk. A fölújításra szánt négyszázezer forintot megelőlegezzük, hiszen évente három és fél millió forint haszonra számíthatunk. A nyitás júniusban lesz, az idegenforgalmi szezon elején. A művelődési intézményben továbbra is lesz klubjuk a fiataloknak, időseknek, a könyvtártól sem kell megválniuk, ám ha akár vendég, akár helybeli éhezik meg, elköltheti ebédjét, tízóraiját, vacsoráját az étteremben. A marcali művelődési központ ötfős műszaki csoportját még ebben az évben tíz főre emelik. Nemcsak maguknak építkeznek, hanem szolgáltatnak is. Bala- tonkeresztúron az óvodában a fűtéskorszerűsítést végezték el, Mesztegnyön két szolgálati lakásban hasonló feladattal bízták meg a szerelőket, több megbízásos munka vár rájuk ebben az évben is. — A biztos anyagi alap gondtalan tervezéssel jár a művelődési központban? — Az idén még nem. Gazdálkodásunk eredményét, hasznát jövőre élvezhetjük. Természetesen az idén is használunk föl bevételeinkből, szeretnénk úgy fölszerelkezni a számítástechnikában, hogy újabb szolgáltatással bővíthessük a meglevőket. A művelődési központ idei tervei nem szerényebbek a tavalyinál — mondta Gombai Győző. A várost tanács támogatása továbbra is segíti az intézmény működését. Nem kerül többe egy színházi előadás megtekintése a marcaliaknak bárhol, mint azoknak, akiket nem terhel az utazási költség. Azt ugyanis a város költségvetése biztosítja számukra. A helyi programokra is áldoz a tanács, hozzájárul az alapfokú nyelvvizsgára készítő tanfolyamok költségeihez. A művelődési központ saját zsebébe nyúl, amikor folytatja népszerű fórumsoroza- tát, amit Kondor Katalin vezet. Változnak a művelődési szokásaink is; új igényekkel állnak élő a polgárok. A marcali művelődési ház a közélefiség fórumává vált. A hagyományos művelődési formák közül azok élnek, amelyek iránt nem csökkent az igény. Nagyobb támogatás — még nagyobb elvonás — Hogyan alakult a múlt év pénzügyi mérlege? — kérdeztem Szabados Pétert, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatóját. — Mintegy 19 millió 700 ezer forintból gazdálkodtunk. Ez egymillió forintos pénzmaradványból, 10 millió 800 ezer forintos költség- vetési támogatásból, több mint 4 millió saját bevételből, céltámogatásból, illetve pályázatokból nyert több mint másfél millió forintból, a közművelődési alapból kapott egymillió forint hitelből és egymillió 160 ezer forintnyi előfinanszírozásból tevődött össze. Az államnak azonban visszafizettünk több mint 3 millió forintot forgalmi és személyi jövedelemadó, valamint társadalombiztosítás címén. Az állami támogatás növekedése tehát nem tart lépést az elvonásök emelésével. A helyzetet tovább rontja az infláció. Bérekre mintegy ötmillió forintot fizettünk ki, és csáknem egymillió forinttal támogattuk a művelődési otthonokat, a közösségeket, művészeti csoportokat. Székházunk felújítása és berendezése is csaknem 2,5 millió forintba került, a tartalmi feladatokra 7 millió 174 ezer forintot költöttünk. Tehát a mérleget tekintve valamivel több mint egymillió forintunk maradt. — Milyen év volt 1988 a gazdálkodás szempontjából? — Rendkívül szerencsés, intézményünk ugyanis több céltámogatásnak, pályázati kiírásnak megfelelt, és a kapott hitel is, amelyen egy autóbuszt vásároltunk, nagy segítséget jelentett. Az idén azonban hasonló szerencsére nem lehet számítani. Költségvetési támogatásunk az áré melke déselk ellen sú lyoz á - sa miatt ugyan valamivel több: 11 millió 384 ezer forint, de már most látszik, hogy egyes feladatokra nem futja. Saját bevételi lehetőségeinkre ás esetleges céltámogatásokra számítva azonban ezeket is terveztük. — A legnehezebb helyzetben a kis települések művelődési házai vannak. — Technikai lehetőségeiknek köszönhetően különböző vállalkozásokkal pótolni tudják a támogatási érték csökkenését. Hálózati központunk — kockázatvállalás árán is — megpróbált olyan berendezéséket, technikai eszközöket vásárolni, amelyek ezekben a szűkös években bevételt eredményeznek; az idén már saját nyomdánk is működik. A tatarozás saját erőből nem folytatható. A tartalmi tevékenységet kívánjuk megújítani, szolgáltatásainkat pedig igyekszünk bővíteni.
